Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 4. szám

1957. január 6., vasárnap Békés megyei Népújság A. munkás-paraszt hatalom szilárd eihaláro^olt^ága, hogy megvédi Z-Á99 Több olvasónk kérésére kivo- j natosan közöljük Dobi István- j nak, a Termelőszövetkezeti Ta- nács ülésén elhangzott beszé- 1 dét és a Földművelésügyi Ml- niszter 65—1956. számú utasítá- j sát. A Termelőszövetkezeti Tanács 1956. december 29-én, a Béke szállóban ülést tartott. Megjelent a tanácsülésen Dobi István, a Termelőszövetkezeti Tanács elnö­ke, Apró Antal, az iparügyek mi­nisztere és Dögéi Imre, földmű­velésügyi miniszter. Hodek Jó­zsef, a kisbérbattyánpusztai Vi­rágzó Termelőszövetkezet elnöké, nek megnyitója után Dobi István tartott beszámolót a termelőszö­vetkezeti mozgalom helyzetéről. dós figyelembevételével folytatja délután kivittek az utcára, a szocializmus építését. Nagy lm- hogy támogassák Nagy Imré­- Súlyon veszteségek értek bennünket — mondta bevezetőjében Dobi lesztésben látott aránytalansá- István, — de az eredményes sző- gokra, az ország lehetőségeinek vetkezeti munka reális alapjai és adottságainak figyelembe nem megvannak. Sok százezer dolgozó vételére, a tervezésben és a ter- parasztember a legnehezebb na- veik végrehajtásában elkövetett pókban is kifejezésre juttatta hű. hibákra, a helytelenül megáliapí- ségét a szövetkezetek iránt és er- tobt és folyamatosan szigorított re bátran építeni lehet. Bár az normákra és a rossz bérpolitiká- anyagi helyzetet országosan és j ra általában, pontosan felmérni most még j Ha a falut nézzük, — az eszste- nem tudjuk, kétségtelen azonban, i jg.n értelmetlen közteher poli­rének ekíkor kezében volt a prog­ram és a felhatalmazás. Ha a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége által kidolgozott és elfogadott prog­ramot 1953. júniusában Nagy Imre elkezdi megvalósítani és nek a pártbeli hatalomért és a miniszterelnökségért folytatott harcát. — A küzdelem, ami a Ma­gyar Dolgozók Pártja központ­jában a hatalomért folyt, itt­hon nem volt titok és termé­szetesen nem volt titok a kül­akkor 1956. október 23-án nem igen került volna sor tüntetés­hogy a szövetkezetek gazdasági ereje számottevő és lehetőségeik változatlanok. A szövetkezeti fej­lődés reális alapjának, biztos fun­damentumának tekinthetjük a tikára, magára a begyűjtési rend­szerre és annak az igazságtalan­ságaira. Arra a törekvésre, ami­ben a párt és a tanács funkcioná­riusok néha egyenesen „munka­r | ff UbUlv ífCi lel ^öJ jjXIfcUtllafcvV munkás—paraszt hatalom szilárd, versenyben“ voltak egymással, elhatározottságát, hogy ezután is ; kogy a szövetkezeti embereket és bármely külső, vagy belső ellen- az egyénileg gazdálkodó panasz to- séggel szemben megvédi a szocia- ^ állandóan szembeállítsák egy- lizir.us vívmányait és minden erő- mással> közöttük összetűzéseket vei tovább folytatja a szocia z-. hozzanak létre. A rosszul értelme- mus építését Magyarországon, va-|zett osztályharc embertelenségére, rosban, es faluban egyaránt. A A meggondolatlan földrendezések­re, a parasztság örökös termelési . , , , , , . . , bizonytalanságára, de azt is a ^ munkás—paraszt hatalom ere-i mondhatnám, hogy ]étbizonytalan­szövetkezetek minden időben és minden helyzetben számíthatnak teljes támogatására. A népi államnak, I ságára. A szövetkezetek fejlesztése amely le- körül elkövetett erőszakosságokra. gyűrte az ellenforradalmat, meg j A törvénysértésekre, amelyeket a . i türelmetlen és mondjuk csak ki, lesz az ereie. a szocializmus epi_ ,, , . , , | lelkiismeretlen, minden okosságot tőinek hathatós támogatására, nélkülöző szövetkezeti és szövet- a gyakorlati munkában és meg kezetfejlesztési politikánkkal el­lesz az elhatározottsága, hogy követtünk. Országos méretekben ezután is kemény kézzel lesújt- a munkás-paraszt szövetség körül • .• * „ K elkövetett • súlyos hibákra. Arra, son a szocialista fejlődés bar-,. v , .... . i hogy a parasztságnak lepten-nyo­hol jelentkező ellenségeire. j mon tapasztalnia kellett, hogy a­Október 23-ának a megítélése ' mit a munkás-paraszt szövetségről kérdésében a „forradalom, vagy | mondanak neki, üres szólam, min- ellenforradalom“ vitájában én azt ^en komoly belső tartalom nélkül, - - - és az ilyen szónoklatok vérig sér­tették a parasztembereket. Gom­következetesen végrehajtani, világ előtt sem. Nem kellett hozzá nagy képzelőerő, hogy lássa az ember, az Egyesült Ál­lamok nem céltalanul költ el re,sa tüntetést követő órákban száz és százmillió dollárokat a és napokban az elleni orr ada- népi demokratikus országok lomnak aligha lett volna kedve belső rendjének és nyugalmá- és alkalma kísérletet tenni a na^ aláaknázására és nemcsak magyar népi hatalom megdön- Ö’.h^nem a szocialista világ I minden ellensege szívesen tóser€* megragad bármilyen kínálkozó — Nagy Imre és politikai pálmát amikor kísérletet te­barátai az 1953-as program !hf“e^n az országokban a végrehajtását követelték a neP‘ hatalom megdöntésere. pártban, és azt állították, hogy — Az események rohantak erre csak Nagy Imre alkalmas, az Országházban é$ nem volt aki pedig 1953-ban nem tudta kétséges, hogyha nem történik megtalálni a program végre- valami határozott lépés, tovább hajtásának módját. fokozódik a terror, és az ellen­— Erről az ellentmondásról forradalom egy-két nap alatt sem a Petőfi Körben, sem a; nemcsak Nagy Imre kormányá- Kossuth Klubban nem tanács- i val. hanem a magyarországi né­koztak. Egyáltalán nem tartót-; pi hatalommal is végez. Ekkor ták szükségesnek felvilágosíta- hagyta el Kádár János a Par- ni róla az egyetemi ifjúságot, | lamentet és megalakította a és azokat a 16—18 éves gyere- j forradalmi munkás-paraszt keket, akiket október 23-án > kormányt. Az ellenforradalom következtében három hónap ipari termelése veszett el ! Ha nem sikerül meggyorsítani ! most a szénbányák termelőké­pességének helyreállítását, fél- ' ni kell tőle, hogy hosszabb-rö- iVídebb időre bizonytalanná vá- }lik a két nagy termelési ág, a ; mezőgazdaság és az ipar ter­mészetes, egészséges árucseréje és az ipari termelés zavarai j nemcsak belső ellátásunkat, ha­nem külkereskedelmünket is súlyosan fogják érinteni. tartom döntőnek — mondotta hogy október 23-a nélkül mi mögöttünk lévő két hónap alatt , dobunk a zaklatásokra és a min- kétségtelenül óriási előrehaladást deimapos törvénytelenségekre, tudtunk volna tenni a szocialista Felépítettünk egy olyan bü- demokratizmus fejlesztésében és rokráciát, amelynek mindenről és mindazokban a kérdésekben, a- melyek októberben úgy szerepel­mindenkiről voltak statisztikái, kimutatásai, adatai, feljegyzései, tek a köztudatban, mint a szocia- titkos és nyílt jelentései, csak ép- lizmushoz hű ifjúság, munkásság, j Pen embersége nem volt. parasztság és értelmiség indokolt követelései. Az október 23-át követő véres események viszont nemcsak em­beréletben és anyagiakban okoztak súlyos veszteségeket, I — Mégis építettük a szocializ­must és ezen a téren, mind a társadalomban, mind az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szellemi életben hatalmas és maradan­dó értékű eredményeket ér­nemcsak visszavetettek ben­nünket a gazdasági és politikai (^nk j fejlődésben, hanem létében fe­nyegették a dolgozó nép ural- bt éltünk és láttuk a hibá- .... , | kát. De megtettünk-e mindent, ki­mat Magyarországon. | ki a maga helyén, amit ellenük Most megpróbálok felelni azokra emberileg tenni lehetett? Tiltakoz- a kérdésekre, amelyek az ország tunk-e a törvénysértések ellen? minden részéből érkeztek hozzám Megpróbáltuk-e védelmezni azo­az elmúlt hetekben. — Évekre kell visszanyúlnunk, kát, akiket büntetlenül űzőbe vet­tek és segítettünk-e rajtuk? Egyi­hogy rámutassunk a népben fel- künk többet tett, másikunk keve- gyülemlett elégedetlenség farrá- sebbet, de senki sem annyit, ami saira. Ha az ipart nézzük a fej- 1 elég lett volna. 1953 júniusában a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége programot és felhatalmazást adott Nagy Imre kezébe az életszínvonal eme'ésére, a törvényesség szellemének érvé­nyesítésére, a szocialista demok­ratizmus kiterjesztésére. Olyan politika bevezetésére és vitelére, amely véget vet a párt és állam­vezetés korábbi hibás, vagy bűnös módszereinek, és Magyarország történelmi hagyományai, gazdasá­gi adottságai és lehetőségei, né­pünk igényei és szükségletei gon­Ilyen károsodás mellett meg­nyugtató, hogy a másik nagy termelési ág, a mezőgazda­ság, a parasztságnak a föld­höz és a munkához való hű­sége, szorgalma és ragaszko­dása eredményeképpen nem szenvedett súlyosabb káro­kat. A parasztság rendben betaka­rította őszi termelvényeit, szántott és vetett, előkészítette az ország népének kenyérrel való ellátását a jövő esztendőre. Az események azonban kisebb mértékben a falun is kihatással I voltak a munkára. Ezzel lehet í magyarázni, hogy a kenyérga- ! bona vetésterületében valami | kiesés mutatkozik és helyen- : ként biztosan maradt az ősszel i szántatlan terület is. Mégis bíz­ni lehet benne, hogy 1957-ben 1 is ki fogja tudni elégíteni a j mezőgazdaság a vele szemben | támasztott fokozott népgazda- 1 sági igényeket. — A mezőgazdaságnak töb­bet és jobbat kell termelnie, mint ahogyan eddig termelt, és ennek politikai előfeltételét megadta a forradalmi munkás­paraszt kormány. Az új rendeletek nagymér­tékben megkönnyítették a szö- i vetkezetek és az egyénileg gaz- j dálkodó dolgozó parasztok helyzetét. Szükségesnek tartom kifejezésre juttatni az állam­vezetésnek azt az óhaját, hogy egyénileg dolgozó parasztsá­gunk gazdaságainak megerősí­tésére, a belterjesség irányában való fejlődésére, az állat- és növénytermelési színvonal nö­velésére fordítsa azokat a ked­vezményeket. amelyekben most részesül. Kifejezem azonban ugyanezt a kívánságot a szövet­kezetek felé is. — Mezőgazdasági termelé­sünk elsőrendű feladata le­gyen országunk egész népes­ségének biztos, folyamatos és minőségileg Is egyre jobb élelmiszerellátása. Arra kell törekednünk, hogy a jövőben semmiféle mezőgazdasági cikk behozatalára ne le­gyen szükségünk. Gondos­kodni kell róla, hogy mező- gazdaságunk a természetadta lehetőségek között minél több ipari-növényi és állati alapanyagot termeljen. — Magyarországnak európa- szerte híres gyümölcstermelése, szőlészete, az egész világpiacon elhelyezhető minőségi borai és vetőmagvai voltak a múltban. Az évek folyamán ezeket a külföldi piacokat jórészt el­vesztettük. Mostani gazdasági helyzetünkben igen fontos, hogy terményeink nemzetkö­zi hírnevét visszaállítsuk, kül­földi piacainkat visszaszerez­zük, sőt arra kell törekednünk, hogy új piacokat is keressünk. Külkereskedelmi sikerekre azonban csak akkor számítha- j tunk, ha előtérbe helyezzük a j minőségi termelést. Dobi István e feladatok meg- ; oldásának alapjául jelölte meg; a termőterület talajerejének visszaadását és annak jövőbeli [növelését, majd rátért a* szö­vetkezetek jelenlegi helyzeté­nek részletes ismertetésére. — Az elmúlt években elkö- i vetett szövetkezetpolitikai hi­bák és az ellenforradalomnak a szövetkezetek iránt irányuló támadásai következtében orszá­gunkban a mezőgazdasági ter­j melőszövetkezeti gazdaságok száma szeptember végétől de-* cember 20-ig 3930-ról mintegy í 2000-re csökkent. Az ország kü­lönböző vidékein, elsősorban Győr, Komárom, Veszprém, : Békés és Borsod megyében szemmel látható, hogy még ; nem fejeződött be a szövetke- | zetek körüli mozgás és ezért | ezekre a megyékre a Iegköze- ! lebbi hetekben különös figyel­met kell fordítani. Más me­gyékben viszont azt tapasztal­juk, hogy a feloszlott termelő- I szövetkezetek helyén kisebb- j nagyobb taglétszámmal új ter- j melőszövetkezetek alakulnak. ! !gy például december 20-ig So­mogybán 43, Tolnában 31, Szol­nokban 14, Hevesben 16, Fe- I jérben 15, Szabolcsban 16, az ; ország területén összesen — tu- | domásunk szerint — mintegy ; 190 termelőszövetkezet alakult újjá a feloszlott régi szövetke­zetek helyén. — Nem véletlen, hogy első­sorban azok a szövetkezetek bomlottak fel, amelyeket min­den politikai és gazdasági alap nélkül, erőszakos úton szervez­tek meg az elmúlt két év alatt. Ugyanakkor azt is megmond­hatjuk, hogy az ilyen szövetke- _ zetek feloszlása nemigen lesz káros hatással a mezőgazdaság­ra. | — Sajnálatos azonban, hogy számos jó szövetkezeti gazda­ság is feloszlott, mint például a kápolnásnyéki Vörösmarty, a i pusztaegresi Búzakalász, a fü- jzesgyarmati Vörös Csillag, a 'földesi Rákóczi Tsz. Ezek első­sorban az ellenforradalmi erők erőszakos támadásának, nem egy helyen fegyveres akciói­nak áldozatai lettek. Tudnunk kell, hogy a vidéki városok és falvak egész sorában, ha rö­vid időre is, ellenforradalmi elemek vették kezükbe a Nem­zeti Bizottságok irányítását és ezeknek rendszerint első tenni­valójuk volt a szövetkezetek szétrombolása. Szerencsére nem volt ritka eset az sem, hogy a szövetkezet tagsága meghiúsí­totta és szétverte az ellenforra­dalmi támadásokat, mint aho­gyan az pl. a Szolnok megyei Nagyivánon történt. A jövőben is szükséges, hogy a szövetkezetek tagjai a leg­keményebben lépjenek feí közös vagyonunk és szövet­kezeti szabadságunk védel­mében és ahol szükség van rá, a hatóság a legkeményebb eszközökkel lépjen fel mind­azokkal szemben, akik veszé­lyeztetik a szövetkezetek lé­tét és gazdálkodásának nyu­galmát, biztonságát. A ható­ságok a törvény szigorával biztosítsák a szövetkezetek­ből széthurcolt vagyontár­gyak visszaszármaztatását és védjék meg szövetkezetein- (Folytat ás a 6. oldaton.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom