Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-29 / 23. szám
195-;. január 39., kedd A sár hadi Dóssá soha nem volt \n egységes, mint most olyai A közmondás szerint a magyar ember, amikor eszik, nem beszél. A sarkadi Dózsa Tsz irodájában nem így volt, amikor benyitottunk, mert ebédeltek és ugyancsak folyt a beszélgetés. Hogy miről, ezt most könnyű kitalálni. Különösen akkor, amikor a 73 éves Tokai Imre bácsi szavait idézzük: „Tudlátok, azok a gazemberek minden áron azon dolgoztak, hogy minket is szétu arassanak, mint a többieket. Mit akart vo'na egyebet Képíró Sándor, a volt malomtulajdonos, amikor idejött? Kiabált, követelte vissza földjét, a- mire m,i már építettünk. De nem sikerült neki. elkergettük.“ 17 ni óben nem sikerült Képíró Sándor terve és a többi hasonlónak sem. A sarkadi Dózsa- továbbra is megmaradt, tervez, dolgozik. Jóllehet, nem olyan létszámmal, mint október előtt. Az ellenforradalom vihara itt is csaknem felére. csökkentette a tagok számát. jükkel harcoltak azért, hogy a közös gazdaság megmaradjon. A 327 tagból százhuszonhánman maradtak bent. Igaz, azóta sokan kérték felvételüket, de most egyelőre nem vesznek fel senkit, mert még most rendezik soraikat a megmaradt földön, most készítik a tervet. Az egyik irodahelyiségben több ember csoportosult. Itt a tsz alapszabályán dolgoznak. Úgy igyekeznek, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően rendezzék az eddig általános alapszabályt, amin sok vita volt éveik óta. Most újjászervezik a munkaegység megállapításokat. Különös gonddal döntenek a háztáji és egyéb szociális kérdések felett. Most még csak szűk, kis csoport dolgozik rajta, de később elfogadás végett a közgyűlés elé terjesztik, s a tagok ott döntenek, itt veszik bele az esetleges (kiegészítéseket. A sarkadi Dózsa megmaradt tagjai az október utáni eseményekben olyan egységessé forrt dolgozna, hogy a termelőszövetkezet tagjainak boldogabb, szebb legyen a további életük. — Cs. E. — Rz állami gazdaságok megkezdik a Merinofort juhsajt gyártását A nagyobb juhtenyészet tel ren- ! rekeket Budafokra szállítják, ahol delkező állami gazdaságok egy- : azokat az erre a célra berendezett részében rövidesen megkezdik a j sziklapincékben, alacsony hőmér- kedvelt és külföldön is keresett sékleten érlelik, majd csomagol- Merinofort, juhsajt gyártását. A •. Egyelőre a pankotai, a bórgazdasógok a nagy nyerssajt-ke-o O oHalgazdasági szaktanfolyam nyílik Szarvason A Szarvasi Halgazdasági Szakiskolában 1957. február 20-án háromhónapos tanfolyamét indítanak. A tanfolyamon a tógazdaságok és a rizsföldi haltenyésztésséről a szakiskola gondoskodik, teljesen díjtalanul. A tanfolyam végén a hallgatók halgazdasági szakmunkáéi bizonyítványt kapnak. Kárhatár: 18—50 évig. Jesel foglalkozó gazdaságok dolgo- ; lentkezés közvetlenül a szakiskozóinak adják meg a szükséges Iában. Cím: Halgazdasági Szakhal tenyésztési szakismereteket. A ; iskola, Szarvas, Szabadság u. 1. hallgatók szállásáról és élelmezé- sz. sasi, az elepi, az árkusa, a borzasi és a kiskunsági állami gazdaságokban dolgozzák fel a juhtejet sajtnak. A következő években fokozatosan mind több állami gazdaságban készítenek Merinofor- tot úgy, hogy az összes juhtejnek mintegy felét dolgozzák fel sajtnak. A feldolgozásnál visszama- , radó nagymennyiségű savóval i (melléktermékkel) Bacon-sertése- I két nevelnek. Népköz t árvaságunk törvénybe iktatta a munkástanácsok jogait , . és kötelességeit. Ezzel üzemi dol- FfPeg olvanok léptek ki, akik . nyékben olyan egységessé forrt.; .... _ cs^k az elmúlt ecv-két évben lép- mint eddig soha. Talán egyetlen gozoink \ a o . gazdai a Többet várnak a dolgozók munkástanács működésének. A j szórakozásra és tánciskolára. Rádolgozok azonban úgy vélik, hogy , kai égető szak társának azokban a munkástanácsra szükség van négy gyereke van, akiket nem még Pótsz Magda nélkül is. ! tud 30 forintból élelmezni, ruházj Feliéi- József, volt központi j ni. Fehér Józsefhez nem méltó ez ( munkástanács tag nem egyszer; a magatartás. Édesapját a múltverték. tek a szövetkezetbe. A törzstagok, olyan tagja nincs a szövetkezet- i gyárnak, az üzemnek. R 7—.g éves tsz-tagok minden ere- * 1 nek, aki ne minden erejével azon ! ____y vivmány üzemi dolgo- 1 hátráltatja a munkát. A kemence- I ban csendőrök ónozták, Ao nw uviimj 2 berakok között felesleges beszélge- mert szót emelt a nagyobb darab l zódmk kezében. Éppen ezen egy 1 --------------o o O------------------Ta llózás a csehszlovák sajtóban — Hűek a pozsonyi „Úi szó“ hasábjairól — Szlovákia Kommunista Pártjának napilapját, az „l’Tj Szót ' böngészem, olvasgatom. Érdekes, jó újság, tele jó riportokkal, tu- dósíH«okkal, képekkel. Több érdekes hír különösen megragadott, s ügy gondolom olvasóink is szívesen hallanak hírt a baráti Cseh- sz’ováWa dolgozóinak életéről, hétköznapjairól. Álljon Itt néhány hír, jellemző ludósitás a Pozsonyban megjelenő napilapból: Az oravai kohászok között munkástanács tagjának tenni léseket szervez, ezzel akadályozza1^^- * munkások jobblét* méh a folyamatos munkát. A berakok megtisztelő feladat. A munka ak- : , . ■ „ . munkája szorosan kapcsolódik az kor lesz eredményes, ha a műn- , . * ehetőkéhez. Fehér József így nemiuístanácsukban a dolgozók leg- j jobbjai hozzák meg a döntéseke Ezek lett. A munkástanács tagjainak segíteni ön: kellene a helyes kezdeményezéseket és nem szó nélkül tűrni, hogy Fehér József társaival együtt kinevesse és megtagadja a művezető helyes kezdeményezései t. Az istebnei- Kovóhuty vállalatban sok fiatal kohász dolgozik. A Csisz-csoport kiváló munkát végez, amiről a birtokukban levő legmagasabb kitüntetés tanúskodik az S7J.KP vörös vándorzász| laja. Az olvasztárok ifjúsági csoportja tavaly 2400 csapolást vég- ! zett, amelyeknél 80 ezer kilowattóra villanyáramot takarítottak meg. A fiatal kohászok most mun. kájuk hatékonyságának növelé- 1 sere törekednek. csak a termelést bénítja, hanem az égetők bérét is megtépázza, a jól megfontolt és helj es , hogy Fehér Józsefnek — döntések viszik előbbre a terme- j míntahogyan ő mondja — elegen- lést, eredményezik az üzem fejlő-idő a napi 30 forintos kereset, dósét, hoznak a dolgozóknak | _ könnyebb munkakörülményeket A IHlinlcCIStCincrCSUCrk CfZ Í1Z6111 ^GZdűjCCVQ és jobbléfiet. Az Orosházi I. sz. j kell lennie Téglagyár dolgozói is ezeket vár- [ Nem megoldás az és nem egész-! becsületes dolgozók többségbe, «ge» állapot, hogy- elbújunk a ne-; akikkel együtt újra elérhetnék a Kézségek elöl. Bátran ak éléra kel- | régi eredményeket. a lene állni a termelésnek és azokra Egymás segítése, a kölcsönös bi- a dolgozókra kell támaszkodniuk, j zalom és. jó megszervezett munka akik nem ötszázezer, hanem 7—j lesz az I. sz. Téglagyárban is a 800 000 darab téglát akarnak ha- jobb eredmények alapja. Ez hoz' r«ák a megválasztott héttagú mun kásíanácsuktól. Récz Imié elnök kel az élen azonban' a Több mint 60 millió korona a szolidaritási alapra A Magyar Népköztársaság dől| múlt héten több mint egymillió | boronával emelkedtek, és az alap gozóinak érdekében létesített szó- teljes összege eddig elérte a tldaritási alap pénzajándékai a 60 226 156 koronát. Úitípusú autók érkeztek Olaszországból Az új csehszlovák—olasz keres- ezer darab 600-as típusú Fiat-au- kedelmi szerződés bővebb áru- lót szállít Csehszlovákiának, mecsetét biztosít a két ország között, lyek úgy kivitelben, mint szerke- A szerződés kiterjed az autóke- zetileg kitűnőek. E típusiből már reskedelemre is. Értesülés sze- 160 darab megérkezett Prágába. Tint Olaszország ebben az évben. A Fiat 600-as ára 22 300 korona: Épül az orvosi tudományos intézet Bratislavában a munkástanács elhanyagolja feladatainak megoldását Addig, amíg felelőtlen bérBratislavában a Sasingová-ut- cáról lassan eltűnnek a magas, modem házak körébe egyáltalán nem illő svédbarakkok, amelyekben az orvosi kutatók dolgoztak. Helyettük új, modem épület emelkedik majd közvetlenül az orvosi tanszék négyemeletes háza mellett: az orvosi tudományos intézet. Ez az épület a maga nemében egyetlen lesz az egész köztársaságban. Nyolc tudományos osztály talál benne elhelyezést, ezenkívül 300 hallgatót befogadó terme is lesz. A hatalmas épületet ; V E N N I Jozef Lacku és Milan Skorupa mérnökök tervezték. Ivónként termelni, j Szentiványi Sándor:, is ezeknek ; a termelni akaró munkásoknak a j többsége állította az üzem élére. ^ I Nehéz még a helyzete egy-két hangoskodó miatt. Nem kap ele- sztrájkkövetelések - voltak, ; gendő segítséget, a munkáetanács- gvobb volt a lendület a munka- 1 tol sem, de nem is támaszkodik a 1 j tikban. Most azonban az is el-1 ---------------------------«-« a j h angzott már. hogy „elég volt a munkástanácsokból, úgy sent ér semmit“. Pósz Magda bér&zámfej- j tő — aki nemrégen még hangadó | volt és egy esetiben a munkabe- ! szüntetést is elősegítette — most lsem azon van, hogy a hibát kija- jvítsa. Magatartása „passzív“, ést ! szerinte nincsen már értelme -a za közelebb egymáshoz a becsületes többséget és ez szorítja ki a fékezőket is. A termelés jobb megszervezése és emelése a munkástanácsok vizsgatétele, mellyel bebizonyíthatják, hogy valóban hű képviselői a munkások ügyének. Állami felvásárlást, vagy kiipeckodást? ÉRDEMES j j Nizná nad Oravou-ban megkezdik a televíziós készülékek gyártását A Nizná nad Oravou-i üzem j végzik. Elhatározásuk, hogy ama. 1958-ban megkezdi a televíziós i sodik ötéves terv végéig 150 000 készülékek gyártását. Ebben az év- j darab televíziós készüléket gyárben az előkészítő munkálatokat | tanak. Csemegealma kilós nylonzacskókban A belkereskedelem csemegeal-j a vásárlókra. Bratislaváha« a mát kilós nylonzacskókban hozott nylonba csomagolt almából na- forgalomba. Ara 5,60 korona ki- ! Ponta átlag 3000 kiló fogy el. Tolónként. A fogyasztóiközönség ívábbi bizonyítéka « annak is. _ . , , . ., i hogy a nagyközönség az ízléses nagy érdeklődést mutat a }o nu- a>(mmíslMtrm * ^]yt nőségű alma után és különösen ! (Az „ÚJ Szó“ 1957 január 13— annak csomagolása hatással van i 20-i szántaiból.) CSERÉLNI 'eladni AKAR ? HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG HASÁBJAIN a békéscsabai állatvásárt megfigyelni. Piaconként a kupecok ki- | sebb csoportban járnak, » az I egész piacot felügyeletük alatt ; tartják. Ennek oka az is, hogy I egyeseit azt hitték, a íkiadott rendeletek megvédik a parasztságot behálózó kupecoktól. Ez nem így van, mert ahogy mondani szokás: ,.A paragrafus jelén azért van lyuk, hogy ott át lehessen bújni.“ Egyesek ezen a „lyukon' át is látnak, sőt több ezer forintra rúgó hasznot húznak át rajta. Hogyan? Egyszerű ez. Nem kell hozzá se iskola, se tanfolyam. Ha egy vállalat például lovat selejtez, akkor arról leghamarabb a kupecok tudnak. A munkában kimerült ló kondíciója rossz, e- zért történik selejtezés. Ha a se- lejt-lovat sikerül egy kupec kezére átjátszani, akkor a jár latot — mivel vállalatról van szó — át kell írni. Ekkor a ló 90 napág pihentetve van. Ez idő alatt a tó visszanyeri kondícióját. A letelt terminus után a tó piacra kerül. Nincs kizárva, hogy a vállalat az általa kiselejtezett lovai nem veszi újra meg két-háromezer forintos árkülönbözettel. Ilyen eset már volt. A KUPECKEDÉS másik for_____________télya a magánosoktól való vásáriái jártat átírása nélkül. Elekor a kupec, mint közvetítő vesz részt. A vásárolt jószágot, amíg nem jön egy jó üzletfél, előző gazdája nevén tartja. Aláírásra csal: az eladás után kerül sor. Ez is jól jövedelmez, különösen az utóbbi hónapokban. A fcupeckedésnek ezeken kívül még több fortélya van, melyek közül még az állat nélküli, úgynevezett „tartalék járlatot“ használják feL Ez a „tartalék járlat" mindig az átírás után megszabott tilalmi Idő leteltével kerül a vásárlóhoz. Ezzel legjobban lrijátsz- szák a rendeseteket és becsapják a parasztot, mert nem annak az állatnák a marhalevelét kapja kézhez, hanem egy másikét. Lehetne tovább írni ezekről az esetekről, de azt hiszem, ennyi is elég. Szóval: a kupeceket a pénz érdekli, nem pedig az, hogy valamelyik parasztnak, vagy vállalatnak jó lova, vagy egyéb állata legyen. Nemcsak Békéscsabán, hanem mindenütt. BÉKÉS MEGYEI NÉPtJSAG 3
