Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-27 / 22. szám
Békés megyei r NÉPÚJSÁG MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA Országgyűlési képviselők tanácskozása 1957. JANUAR 27., VASÄRNAP Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM Segít a Szovjetunió Százötven ezer tonna szén Kétszázezer tonna búza Helyes-e az abodusz-rendelet? — A nők mit mondanak? Ma : Keresztrej Van elegendő fűszerpaprika — Még kevés a gyufa, az élesztő — J Gyulán, a Kelet Békés megyei Népbolt Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályán Szilágyi kart árától érdeklődtünk a Gyula és vidéke áruellátásáról, aki az alábbiakban adta meg a választ. Az alapvető élelmiszer cikkek, mint a kenyér, a liszt, cukor, só, zsír, hús és hentesáru elegendő mennyiségben áll a fogyasztók rendelkezésére. Különösen bőven rendelkezünk sajt, vaj és egyéb tejtermékekkel, amit részben a megyei üzemekből, részben Kelenföldről és Szekszárdról szerezzük be. Hasonlóan nagy mennyiségben áll rendelkezésre fűszer-paprika, amelyet jórészt Romániából szereztünk be. Nagyobb hiba egyéb fűszerféléknél, gyufánál és édesipari cikkeknél mutatkozik. Cukorka, est kóládé csaknem kifogyóban van. Utánpótlás alig érkezik. December óta a Kelet Békés Szovjet motorkerékpár, lengyel, csehszlovák kerékpár A vállalat teherautói csaknem Állandóan az országot járják. Az elmúlt napokban például két autó Budapesten a Divatáru Nagykereskedelmi Válla1 atnál járt, ahonnan kül&nböző divatárut hoztak, a különösen keresett babaholmikat és egyebeket. A Textilnagykereskedelmi Vállalattól most az utóbbi napokban két teherautó maradókárut kaptunk, főleg par- chet- és szövetárut. Nagy a kereslet zománcedényből. De meg kell mondani, hogy a vállalat október óta egyetlen zománcedényt sem kapott. Most kaptunk több szovjet-o O oA „Mágnás Miska" Battonyán A határmenti, mintegy 12 900 lakosú Battonyán a helyi művelődési otthonban most már ismét hangzik a dal és a zeneszó. A hét végén rendszerint tartanak viaila- milyen rendezvényt, előadást és táncmulatságot. Nemrégiben a Békés megyei Jókai Színház tagjai léptek fel vidám, műsoros délutánon, a hó végén a szegedi színészek mutatják be az Aranycsengő című színdarabot a kulturális otthoniban. Február elejére pedig Latabér Kálmánt várják a batto- nyaiak. A község ifjúsága: a magyar, a román és a szerb anyanyelvű fiatalok színjátszó, tánccsoportja és zenekara folytatja a három hó- [ napja abbamaradt próbákat. A | népi táncosok majdnem minden este járják már a régebbi és az újabb gyűjtésű magyar, román, és szert) népi táncaikat. A színjátszók lelkes igyekezettel gyakorolják a „Mágnás Miska“ jeleneteit, melynek díszleteit házilag készítették. Az egész községben nagy érdeklődéssel várt operett bemutatóját * jövő hónapban tartják meg és a későbbiekben színre viszik a környező falvakban is. ! megyei Népboiíok alig négy má- j zsa cukorféleségeket kaptak. Hiba van még a tea, a kömény, az I élesztő ellátásánál. Ezek a cikkek : csak nagyon kis mennyiségben ke- 1 tűinek a fogyasztókhoz. Gyufát a ' gyufagyáraktól próbáltunk beszerezni. Ennek a folyamatossága j sincs pillanatnyilag biztosítva. A I megrendelést még nem elégítik ki. A termelés növekedésével valószi- . mi, hogy minden különösebb akadály nélkül hozzájutunk majd | gyufához. Hasonló problémák vannak a dohányellátásnál is, holott a dohánygyárak csaknem teljes kapacitással dolgoznak. Nagy a keres- | let a szappanfőzőszer iránt is. Ezt [vállalatunk más megyéből próbálja beszerezni, egy alkalommal már Miskolcról hoztunk is, s továbbra is innen próbáljuk beszerezni. motorkerékpárt, szovjet, lengyel, csehszlovák kis kerékpárt, 19 rádiót, zseblámpaelemet, anódot, hőpalackot, kerékpártömlőt és egyéb árucikket. Ez a mennyiség azonban nem nagy. Ezért van az, hogy az áruellátás még nem folyamatos, nincs biztosítva az állandó raktárkészletünk. A Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói mindent megtesznek, hogy az áruellátás biztosítva legyen. Ezt a törekvést azonban gátolja, hogy az üzemek még mindig nem termelnek annyit, hogy a jelenlegi szükségletet kielégítsék. *=* Cs. E. s» Naplóm Tegnap egy régi barátom- 1: mai találkoztam, aki elmon- datt nekem egy történetet. . A történet hőse egy csendes | I szőke leány volt, nevez- 1: zük Évinek. Egy kicsit félt a fiúktól, és ahogy teltek az évek egyedül maradt, tisztán, leánynak. Egyszer még- gis találkozott egy fiúval. A I, fiú udvarolt, együtt szóra- : | koztak, — Évi szerelmes lett. Aztán egy este együtt- maradtak... A fiú másnap I eltűnt Évi életéből... Hazu- dóit, Hányszor kezdődik így egy leány tragédiája! Évi úgy érzi, nem tud a fiú ■ nélkül élvA. Asszony akar 1 lenni. Van-e joga asszonyként élni annak, akinek nem kötötték be hivatala* san a fejét?! Van-e joga lerázni az élet ezernyi előítéletét? Vagy az, akinek nem akad párja, soha nem ismerheti meg az élet minden szépségét? A szerelmet?... Íme, itt egy óriási kérdés, amely ma milliókat foglalkoztat. Mondjuk azt, hogy éljen úgy, ahogy akar? Sokan megértenék — gondolatukban —, de szavaikban mégis elítélnék érte. Nagyon nehéz felelni erre. Mennyi hasonló Évi vám, áld nem ment fiatalon férjhez és akiben húsz éves kora után feltámadt a természetes vágy, hogy asszony 1: legyen. Van-e joguk házasságon kívül? Van-e joga a szerelemre egy felnőtt, önálló lánynak? Higyjék el nekem olvasóim, nem kis dolog ez. Mo- I solyogni, vagy bosszankodni sem lehet rajta, mert életekről, fiatalokról van szó, és ebben a problémában senki ne keressen alvilági pikantériát, mert nem az éjszaka leányairól beszélek. Szeretném, ha kedves olvasóim is elmondanák: elítélik-e Évit, vagy nem? Ha eddig hallgattunk, ma már nincs jogunk a hallgatáshoz, mert ez nemcsak ezerszer ismétlődő történet, amit most elmeséltem, hanem társadalmi probléma is. S. E. Megyénk országgyűlési képviselői csoportja a napokban tanácskozást tartott a Hazafias Népfront megyei irodájában. Nagy Károly, a csoport elnöke. A felemeikedéshez vivő út egyik záloga kölcsönös bizalom az üzemi szervek között Az elmúlt évek során az ipari és j a mezőgazdasági üzemekben hi- ] ányzott a gazdasági vezetésben a demokratizmus és csak igen szűk vezető gárda intézte az üzem ve- j esetésével kapcsolatos ügyeket. I Ezért szükségessé vált az üzemek vezetésébe nagyobb számban be- j vonni az üzemek gazdáit, a mun- j kásofcat, akik javaslataikkal, észrevételeikkel közvetlenebbül segítik a vállalatok vezetését, s így az alulról jövő kezdeményezések jöbban érvényesülnek. Éppen e- zért csak helyeselni lehet, hogy az elmúlt hetek, hónapok során az összes termelő üzemekben létrejöttek a dolgozók által választott munkástanácsok. A munkástanácsok megalakulá- j sánák politikai jelentősége is van, hiszen ezen keresztül a munkások jobban magukénak érzik üze- műket, vállalatukat. A munkás- j tanácsok munkáját a párt és a kor- [ rnány minden erejével segíti és támogatja. Szükségességüket elismerte és működésüket törvénybe iktatta. A létrejött munkástanácsok egy része az aránylag rövid idő alatti működésükkel töb- bé-kevésbé beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ugyanakkor a munkástanácsok jelentős része még nem ismerte fel, hogyan, milyen irányban munkálkodjon, hogy valódi feladatának megfeleljen. Mi az oka, hogy a munkásoknak ez a fontos szerve még nem mindenütt tölti be hivatását? Elsősorban a hiba kiindulója a munkástanácsok megalakításában és az ezzel kapcsolatos összetétel helytelenségében keresendő, Nézzük meg, hogy a megyében és elsősorban a megye szélyhe- lyén, Békéscsabán hogyan hívták életre a munkástanácsokat? A múlt év október 23-át követő napok egyikén, színészek, egyetemisták, fiatal tisztek jöttek össze a színházba, akik magukat forradalmi bizottságnak nevezték, Apor Gábor, az összegyűltek vezetője azonnali cselekvésre szólította fel a jelenlévőket. A feladat az volt röviden, hogy ki kell menni párosával az üzemekbe és meg kell alakítani a munkástanácsokat. A tanácsokba — mint az a felszólításban elhangzott — „a legjobb hazafiakat, szakembereket és azokat kell beválasztani, a- kikre a dolgozók szavaznak.“ Eny- myíből állt az aktívák felkészítése. Alig néhány óra múlva jelentették az aktívák, hogy a feladatot teljesítették, az üzemekben létrejöttek a munkástanácsok. Az a tény, hogy a munkások ilyen fontos szervének létrehozását minden alaposabb körültekintés nélkül intézték el egyes hozzá nem értő, felelőtlen elemek, nem mást mutat, mint ennek a fontos szervnek lebecsülését, sem. mibevevését. Hogy az így létrehozott tanácsokiba kik kerültek be, azt különösebben nem kell magyarázni, hiszen az elmúlt hetek során sog jogtalanul bekerült tanácstag káros munkája megmutatkozott. A másik súlyos hiba. hogy a legtöbb helyen a kommunistákat szinte teljesen kirekesztették a munkástanácsokból. Olyanokat elsősorban, akiknek a szakmai jártasságuk mellett, jó politikai felkészültségük volt, akik munkájukkal sok helyes javaslattal nagy segítséget tudtak volna nyújtani már eddig iSj A harmadik, de nem utolsó oka a munkástanácsok hiányos munkájának, hogy az újonnan létrejött üzemi pártszervezeteket alig, vagy egyáltalán nem vonják be a munkába, elzárkóznak a párt segítségétől. Alaptalan bizalmatlanság van a párt és a munkástanácsok között. Sok helyen tapasztalható olyan jelenség is, hogy a szakszervezetek és a munkástanácsok is egymástól teljesen függetlenül végzik munkájukat, ami szintén helytelen, Több üzemben még mindig tisztázatlan az üzem igazgatójának és a munkástanácsnak a munkája a az egymás közötti viszony. Van olyan hely, ahol az igazgató úgy gondolkozik, hoey helvette a mun. kástanács mindent elintéz és így neki semmilyen feladatot nem kell végezni. Előfordul ennek a fordítottja is. ahol a munkástanács tartja masát feleslegesnek, jog- fosztottnak, A munkástanácsok akkor tudják megtisztelő, felelősségteljes munkájukat eredményesen folv-' tatnd, ha elsősorban megtisztítják soraikat az oda nem való elemektől, ha helyükbe politikailag és szakmailag jó felkészültségű, becsületes munkásokat állítanak, ha megteremtik a párttal és a szak- szervezettel, valamint az üzem, a vállalat felelős vezetőiével, az Igazgatóval a kölcsönös biz?lrr>cn alapuló, jó kapcsolatot. Ez a fel- emelkedéshez vivő út egyik záloga.
