Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-05 / 3. szám

1957. január 5., wombat 3 Békés megyei Népújság A kínai állásfoglalás (Folytatás a 2. oldaltól.) még ma is megvan a népek, sőt a különböző országok munkásosz­tályénak «araiban ,is. Ez az oka annak, hogy a proletariátus nemzetközi szo­lidaritásának megszilárdítása érdekében nemcsak a nagy or­szágokban mutatkozó nagynem­zeti soviniszta irányzatokat kell leküzdeni, hanem tel kell szá­molni a kisebb .országok nacio­nalista irányzatait is. Függetlenül attól, hogy az illető ország nagy vagy kicsiny, ha n kommunisták saját hazájuk és mrraetük érdekeit szem behelye­zik a nemzetközi proletármozga­lom általános érdekeivel, iha ürü­gyül használlak fel .az általános érdekekkel való szem beszállásra, ahelyett, hogy a tényleges gya­korlatban fenntartanák a nem­zetközi proletárszohdaritást s így éppenséggel ártanak annak, ak- . kor súlyos hibát követnek el, a- mellyel sértik a nemzetköziség és a marxizmus—leninizmus el­veit. A Sztálin által elkövetett hibák nagy elégedetlenséget keltettek egyes kelet-európai országok né­peinek körében. Még így sem in­dokolt azonban az a magatartás, amelyet ezekben az országokban .egyesek a Szovjetunióval szem­ben tanúsítanak. A burzsoá nacionalisták min­den tőlük telhetőt elkövetnek, Imtfy eltúlozzák a Szovjetunió hiányosságait cs figyelmen kí­vül hagy kik eredményeit, -Igyekeznek kiverni a nép fejéből azt a gondolatot, hogy miként bánnának az imperialisták az or­szággal és a néppel, lia nem lé­tezne a Szovjetunió. Mi, .kínai kommunisták nagy örömmel .lát­juk, hogy Lengyelország és Ma­gyarország kommunista pártja erélyes kézzel megfékezi azokat a sötét elemeket, amelyek szoyjet- tellenes rémhíreket terjesztenek .és nemzeti antagonizmust szítanak a test'Vérországoic közölt. űröm­mel látjuk, hogy ezek a pártok ; hozzáláttak azoknak a nacio­nalista előítéleteknek eloszlatásá­hoz, amelyek megvannak a töme­gek bizonyos rétegeiben, sőt fel­lelhetők Egyes párttagoknál is. Nyilvánvaló, hogy ez egyike a- zoknak a lépéseknek, amelyelvre sürgősen szükség van a szocialis- ] ta országok baráti kapcsolatainak ! measziláwjítósához. es a zonnyal világszerte «gyre na-1 elnyomott, nemzeteknél gyobb íökonszenvre ’találnak az i békeszerető népeknél. A részleges ideiglenes sikertelenségek gazdagították a proletariátus tapasztalatait Az SZKP és a szovjet kormány kiküszöböli a mull tubáit a külkapcsolatokból Amint már rámutattunk, a Szovjetunió külpolitikája lé­nyegében mgfelel a nemzetkö­zi proletariátus, az elnyomott nemzetek iés az összes népek érdekeinek. A szovjet nép az elmúlt 39 év alatt, hatalmas erőfeszítéseket tett, és hősies áldozatokat hozott a különbö­ző országok népei ügyének előmozdítására. Sztálin hibái minden bizonnyal nem homá- lyosíthatják el a nagy szovjet népnek ezeket .a történelmi eredményeit. A Szovjetunió kormányának a Jugoszláviával való kapcsola­tuk megjavítására tett erőfeszí­tései, a -szovjet kormány 1956. október 30-d nyilatkozata, va­lamint az 1956. novemberi szovjet—lengyel tárgyalások mind azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió -Kommunista Pártja és a szovjet kormány el van tökélve a kükkapcao- latok terén a múltban elkö­vetett hibák teljes kikiiszö- böléséae. Ezek a lépések a Szovjetunió részéről jelentősen előmozdít­ják a proletariátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdítá­sát. Nyilvánvaló, hogy napjaink­ban, amikor az imperialisták különböző országokban -eszeve­szett támadásokat intéznek a kommunisták sorai ellen, min­den ország proletariátusának a proletariátus nemzetközi szoli­daritásának megszilárdítására kell törekednie. Mivel hatal­mas ellenségekkel állunk szem­ben, nem találhat robonszenvne a különböző országok kommu­nistáinál és dolgozóinál az olyan szó vagy tett — bármi­ként tüntessék is fel —, amely káros a nemzetközi kommuniz­mus sorainak szolidaritására. A proletariátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdulá­sa..— amelynek középpontjá­ban a Szovjetunió áll — nem­csak ■ a világprulemirátus érde­ke, hanem érdeke az összes el­nyomott nemzetek függetlensé­gi mozgalmának és a világ bé­kéjének is. Ázsia, Attika és .La- tin-Amerika népeinek széles tömegei saját tapasztalataikból jól láthatják, hngy kik az el­lenségeik és ki-k a barátaik. Ez az oka annak, hogy az imperia- , listák áltál a kommunizmus, a nép és a béke ölen szított kampány olyan gyenge vissz­hangra talált és hogy az emlí­tett .kontinensek több mint egy- milliárd lakosú országaiban csak maroknyi -hívet tudóit sze­rezni. Tények bizonyítják, hogy a Szovjetunió, Kína, a többi j-szocialista ország és az impe­rialista országok forradalmi proletariátusa erőteljesen tá­mogatja Egyiptom agresszióel- .lenes harcát, támogatja az ázsiai, afrikai és latinamerikai (országok függetlenségi mozgal- S mát. A proletariátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdítá­sa azt lógja eredményezni, hogy az imperialista háborús uszítok kétszer is meggondol­ják majd, mielőtt újabb kalan­dokba bocsátkoznának. Ezért — annak ellenére, hogy az impe­rialisták továbbra is igyekeznek szembehelyezkedni az előbb említett erőfeszítésekkel — a béke erői végeredményben dia­dalmaskodni fognak a háború erői felett. 1864-től, az I. Internacionálé megalakításától számítva a nemzetközi kommunista mozgalom 92 éves múltra te­kinthet vissza. Ä mozgalom­nak, mint egésznek fejlődése — a sok hullámzás ellenére is — igen gyors volt. Az első világháborúban megje­lent a történetem színpadán * Eüld egy hatodát magában fog­laló Szovjetunió. A második vi- jlágháború után létrejött a szo­cialista országok tábora, .amaly | magában foglalja az emberiség ! egy harmadát. Amikor a szocia­lista országok ilyen vagy olyan kérdésiben tévednek, ellensége­ink örvendeznek, elvtársaink és barátaink közül pedig egyesek elkedvetlenednek, sőt olyanok is akadnak, akiknek megren­dül a kommunizmus ügyének jövőjébe vetett bizalma. Ellen­ségeinknek azonban alig' van j okuk örülni, éppen ügy, mint ahogy elvtársainknak és bará­tainknak is alig van okuk az elkedvetLenedésre vagy..az in- «gadozásra. A proletariátus a történelemben első ízben vette kezébe az állam ügyeinek inté­zését. Egyes országokban ez csak néhány évvel ezelőtt tör­tént. de még a legrégibb szo­cialista országokban is .csak né­hány évtizede. így képtelenség azt -várni, trogy nem érnek bennünket -balsikerek. Ideigle­nes és részleges sikertelenségek előfordulták a múltban, előfor­dulnák ma is és előfordulnak a jövőben. Emiatt azonban egyet­len éleslátása ember sem -ked- vetlenedik el, vagy lesz ború­látó. A sikertelenség a siker szülőanyja. A legutóbbi ideiglenes, rész­leges sikertelenségek gazda­gították a nemzetközi prole­tariátus politikai tapasztahi- tait és egyengetik az utat az elkövetkező évek még na­gyobb sikerei számára. A kommunizmus ügyének si- , kertelenségei jelentéktelenné | törpülnek, ha összehasonlítjuk j őket az angliai és a franciaor­szági burzsoé forradalmak tör- 11 énét év el. Angliában 1640-teen {kezdődött a burzsoá forrada­lom. .A forradalmat, amely éJ- j távolította a királyt, Cromwell diktatúrája követte. Azután 1660-ban restaurálták a régi ki­rályi családot. Az angol bur­zsoázia diktatúrája csak 1683- ban szilárdult meg, amikor a burzsoázia pártja államcsínyt | hajtott végre és olyan királyt | hívott meg a trónra, aki száraz- : földi csapatokat »és tengeri erő- (ket -hozott magával Hollandiá­ból. A francia forradalom kitö­résétől 1789-től 187.5-ig, a III. j Köztársaság megalakulásáig el­telt U6 év alatt a franciaországi burzsoá forradalom különösen viharos időszakon ment -át, gyors egymásutánban váltakoz­va haladás és reakció, repabli- kanizmus és monarchizmus, forradalmi terror és ellenfor­radalmi terror, polgárháború és ’külháború, idegen országok meghódítása és idegen orszá­gok -előtti .kapituláció között. Jóllehet a szocialista forra- I dalom a világ összes resik<*iäs ! erőivel áll szemben, fejlődé­se egészben véve mégis zök­kenőmentes és állandó. Híven tükrözi ez a szocialista renckzer példátlanul álló vita­litását. Habár a nemzetközi kommunista mozgalom az el­múlt időkben bizonyos balsi­kereket szenvedett, mégis el­mondhatjuk, hogy sokat tanul­tunk ezekből a balsikerekből. Kijavítottuk, illetve kijavítjuk a javításra -szoruló hibákat so­rainkban. Amikor majd végez­tünk ezzel, erősebbek és egy­ségesebbek leszünk mint vala­ha. Ellenségeink várakozásával homlokegyenest ellentétben, a 'proletariátus ügye néni hanyatlóban van, hanem egyre jobban halad előre. Az imperializmus sorsa azon­ban egészen más. Az imperia­lista világban alapvető érdekel­lentétek állnak fenn az impe­rializmus és az elnyomott nem­zetek között, az imperialista or­szágok kormányai ás -népei kö­pött. Ezek az ellentétek egyre (kirívóbbak lesznek «és nincs gyógyszerük. A proletárdiktatúra új rend­szere természetesen még -sok nehézséggel áll szemben és kü­lönböző gyengeségei vannak, »összehasonlítva azonban azok­kal az időkkel, amikor a Szov­jetunió egymaga küzdött, ma a helyzet lényegesen jobb. Es ki látott mái- olyat, hogy az új születése ne .járna nehézségek­kel?-A lényeg a jövő. Akárhány akadály tornyosuljon is még | htunkon, az emberiség végül is elérkezik nagyszerű rendeltető- • »éhez, a kommunizmushoz. | Nincs olyan erő, amely meg- I akadályozhatná ezt — fejeződik 1 be « Zsenmmzsipao cikke. Az önálló gazdáik odú # útján * • Szakítani kell a régi -szokások- Az, aki dolgozik, tudja csak kai'! Teremtsünk rendet a temre­i(»következetefcben! önállóak aka­runk lenni! Ilyen kijelentésekkel I találkozik az -ember manapság I jártában-keltében. Elgondölkozás. ! ra aid öltői e szinte tűzszlkra mód­jára terjedő kérdés és kijelentés. igazán Elválasztani .a számára kedvező dolgot — ez a vélemény j és azt hiszem helyes. Ter- ! ma melöszovetkezeti parasztságunk ma ilyen dolgokkal vesződik, tár­gyal, Vitéz. A gyomai „Alkotmány Tsz" Meghiúsult imperialista tervek A szocialista országokat, az imperialista országok és a nem­zeti függetlenségért küzdő or­szágok proletariátusát, ezt a három erőt közös érdekek kö­teléken fűzik össze az imperia­lizmus elleni harcukban és az egymásnak kölcsönösen nyúj­tott támogatás és segítség a döntő jelentőségű az emberiség jövője és a világ békéje szem­pontjából. Az Bgresszios Impe­rialists -erők legutóbb ismét bi­zonyos feszültséget idéztek elő a nemzetközi helyzetben. Az előbb említett ’három erő közös harcával, valamint a vi­lág összes békeszerető erőinek egybéhangölt erőfeszítéseivel azonban ki lehet vívni ennek a feszültségnek az enyhülését. Az -agressziós imperialista erők semmit sem tudtak elérni tá­madásukkal, sőt, eRenkezőleg,: súlyos vereséget szenvedtek. I Mi főbb, hála a szovjet csa­patok által a magyar népnek nyújtott segítségnek, meg­hiúsultak azok az imperia­lista tervek is, hogy háborús tűzfészket létesítenek Kelet- Európábán és megbontják a szocialista tábor országainak szolidaritását. A szocialista országok tovább folytatják erőfeszítéseiket a kapitalista országokkal való bé­kés együttélésre, folytatják erő­feszítéseiket, hogy diplomáciai, gazdasági -és kulturális kapcso­latokat létesítsenek velük, hogy békés tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, tovább küzdenek egy újabb világháború előké­szítése eRen, küzdenek a béke megszilárdításáért és a békés együttélés öt alapélve alkalma­zásának kiszélesítéséért. Ezek az erőfes7,ítések minden b>­el nőkével beszélgettünk és érdek, lődtürak tsz** gazdálkodáséról ás a jövő elképzeléseiről. Pnevara Márton — igen büszkén — tem­pera raentumosan nyilatkozott: — Termelőszövetkezetünk tag­sága és igazgatósága a jövőbe lati Mi tudjuk, hogy mit kell csele­kednünk. Nyolc esztendőn ke­resztül ,,kínlódtunk a központi mintaalapszabállyal’1 és az író­asztalon megszövegezett és kidol­gozott munkaegységkönyv fogal­mával. Hiáha. Nem .teliét .felülről áttalánosítani az ország minden területén! Mi gondolkoztunk ezen és úgy határoztunk, hogyi kidolgozunk egy új mintaalapszabályt terme­lőszövetkezeti tagjaink számára, ami reálisabb és alaposabb * he­lyi -adottságokat figyelembevéve. Ezen mimaulapszábály a napok- j ban -elkészült. Az új mintaalapszahaly igen { hosszú, azonban a .lényeges pari­tokból egy-két helyes dolgot is-1 mentetett: megadni -a normákat, és ezeket i Az agronómusoknak szavazati joga van Az ÁMG mezőgazdászát a tsz | Kimondja az .egész évben ter- I átveszi, díjazása munkaegység, j melt javak 30 százaléka a tagot Az agronómusnak — jelen eset- ilteti meg, hetven százaiéira a kő­ben 3oó Mihálynak — a közgyű- 1 zös állatállomány és egyéb ki­lésen nemcsak tanácsadási joga kiások fedezetét adja. A javak van, mint idáig, hanem szavazat- ■ yven nsényú elosztása-a főbb tér- I tál bír és az irányításban az el- ^nyekl¥ (bÚE1, ^ aiomszal- ! nőkkel egyetemben köteles közre. ^ stb ) ^ termékekl,e vonatko- műikódm. Az alapszabály mint Amennyiben a tez-tag Egy­h'i'uafcalos. a ^közgyűlés ml tel jov»- , , .. ,, hagyott okirat, az agronómust fe- «y növény munkamái nem vesz lelőssé teszi, az elnökkel és a ceszt: például_ kukonoakapalások- , függetlenített növénytermesztési ni^- a^éyvégi kukorica terme-; brigádvezetővel, a tsz mezőgazda- 3zetb'eni juttatást nem kaphat ságának és állattenyésztésének ■ kivéve, ha betegség .idézte elő a szakszerű irányításáért, távolmaradást. A háztám terület M oynn nagy vitára adott ódeot i gaima — mondotta Prievara *e1v- -\ tsz-tagok háztáji területének fo- I társ. Mi a következőkben állapítot­tuk meg a háztáji fogalmát: Az új alapszabály érthetően ki­mondja, hogy minden termelőszö­vetkezeti tag egy kát. hold ház­táji területet kap. Ez az alap te­rület. Mivel a tsz egyéni területre bontja fel a főbb növények .meg­munkálási tervét (értem kapások­ra), így a vállalástól függően, .a tag hozzátartozói részére 16 éven felülieknek, akik a közösben dol­goznak, 400 négyszögöl háztáji te­rület mérendő személyenként. Az alapszabály elkészítésénél nem hagytuk figyelmen kívül a több gyermekkel rendelkező tag­társainkat sem. Szociális szem­pontból mérlegelve a dolgot: ha a 16 éven aluli családtag dolgo­zik, háztáji területképpen 100 négyszögöl mérendő számára. Ez az intézkedése az alapsza­bályt készítő bizottságnak igen jogos volt. így elérjük -azt, hogy különbséget tudunk tenni a jövőben az egyedül dolgozók — vagy fib­bed magával dolgozó tagjaink kö­zött. Termelőszövetkezetünk igazga­tósága és tagsága határozatot ho­zott a pénzjuttatás időbeni kiosz­tásáról. Megszüntetjük a rend- szertelen penzelőlegosztást — ami a múltban nálunk ks fennállott — és be kíuánjuk vezetni * havon­kénti Előlegezést. Milyen előne gondolnak manap­ság az egyszerű -emberek, helyes utat választva, maguk szabják meg jövőjüket, vigyáznak a tör­vényességre: mert tudják, hogy az övékéből osztozkodnak. — SZÍN —

Next

/
Oldalképek
Tartalom