Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-03 / 1. szám

Békés megyei V MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA Nem elég csak er Cegetni: Tudni is kell jól szeretni, Tudni bölcsen a hazát. ARANY 1957. JANUAR 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM Kiket bocsássanak eS ? Ma már csak ismételhetjük, mert már az elmúLt hetek alatt jó néhányszor elmondtuk, hogy a munka szünetelésének milyen kö­vetkezményei lehetnek. A munkanélküliségre, az anyag- és áru­hiányra utaló szavak azonban hosszú ideig nem találtak meghallga­tást®. Falra hányt borsó volt az előrelátó józan figyelmeztetés. S most 1957 üdvözlésekor, amikor az emberek boldog új esztendőt kí­vántak egymásnak, szomorú valóságként kellett megállapxtaniok, hogy bekövetkezett az, amit az előrelátó, megfontolt emberek mint­egy megjósoltak: a munkanélküliség. A termelő munka több hetes szünetelése gazdaságilag megren­dítette országiunkat. Gyáraink, üzemeink kapacitása, energia és nyersanyag hiányában visszaesett. Ez természetesen maga után vonja azt a tényt, hogy az eddig foglalkoztatott munkások létszámát a munkáltató szervek csökkenteni kénytelenek, elbocsájtásck tör­ténnek. Az ezzel kapcsolatban felvetődő problémák közül eggyel, talán a legkényesebbről kívánok szólni. Kiket bocsássanak el? Vagy meg­fordítva a kérdést, kiket ne bocsássanak el? E kérdés elbírálásánál minden esetben a törvényesség szelleme hasson át minden, e fel­adat ellátására jogosult személyt. Mindenkor és minden esetben a Mumkatörvénykönyve legyen irányadó a jelenlegi elbocsájtásck el­bírálásánál. Köztudomású az a tény, hogy az elbocsájtások a Munka- tcrvénykönyvben meghatározott felmondási ökok alapján történnek. A Munkatörvénykönyve 29. szakasz b) pontja alapján a vállalat ré­széről a termelés átszervezése címén történő felmondások, a jelen­legi gazdasági helyzetet figyelembe véve, nem törvénysértőek ugyan, de a munka törvénykönyve további szakaszainak mellőzésével mégis könnyen bekövetkezhetnek a törvénysértések. Ezért a mun­kástanácsok és a szákszervezeti bizottságok tagjainak alapos és megfontolt munkájára van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a Munka törvénykönyvének ide vonatkozó szakaszainak megsértését. Nem nézhetjük tétlenül az olyan elbocsájtásókat, amelyek személyes el­lentétből fakadnak. Vegye figyelembe a munkástanács és a szak-» szervezet a dolgozó eddigi munkáját, anyagi és családi körülmé­nyeit, nyugdíjigényre való jogosultságát, stb. Nem történhet meg az sem, hogy egy 3—4 tagú család esetén, ahol eddig a család min­den tagja, vagy több tagja dolgozott különböző munkahelyeken, az elbocsájtás során ilyen család minden tagjának felmondjanak. Ugyanígy nem lehet elbocsájtani olyan dolgozót sem, akinek 2—3, vagy esetleg több keresőképtelen családja, vagy általa eltartott sze­mélyek vannak. Ha ez így történne, akkor az ilyen család megél­hetési lehetősége veszélyeztetve lenne. Ezt pedig csalt úgy lehet megelőzni, ha messzemenően elemezzük a kérdést, mielőtt elhatá­roznánk, hogy egy dolgozót elbocsáj tunk. Látni keli azt is, hogy kormányunk kibocsájtott rendeletével messzemenően gondoskodik az így elbocsájtott dolgozókról is. Mun­kanélküli segélyt, kölcsönt az iparengedélyt váltóknak, huzamosabb időre SZTK igénybe vételét biztosít. Ez mind azt bizonyítja — bár kormányunk elrendelte az elbocsájtásokat, mivel az ország gazda­sági helyzete így kívánja — az ilyen dolgozóknak segítséget nyújta­nak, hogy ezt az átmeneti nehézséget könnyebben viseljék el. Ezért nem nehezíthetjük meg a dolgozók helyzetét helyi intézkedésekkel sem. (dr. Bondár) I \ ! Naplóm 1 ! Újévi gondolatok * T T j esztendő köszöntött f reánk. Nem úgy, | mint régen, nem olyan ví- j dáman, nem olyan önfeled- « J ten búcsúztattuk Szilvesz- $ I tért, mint ahogyan azt évek | I hosszú sora óta tettük. Ne- j I héz volt a búcsú, mert ne- I | héz volt az elmúlt év. | I Könny, bánat, vér és fegy- * | verropogás vad zivataré dö- I • . ? I rombol meg most is a szí- | ? vünkben, és iszonyú tanul- | I ságok végtelenje: nagy árat | | fizet ma minden magyar a | ? jövendőért. I | Valljuk be, félelem és bt- | I zonytalanság is vegyült éj- I | félt váró perceinkbe: jobb | $ lesz-e valóban 1957, ad-e | | népünknek az új esztendő j t igazabb örömöt, jgazabb na- | • pokat, mint az elmúlt évek . i sora? | | lüre/.ük. In.-gJ-ad. 2c C.-.V. ♦ | akkor, ha valamennyien, az * egyszerű, de jót akaró ma- I gyarok milliói is hisznek és I tudnak majd akarni. Ha ♦ senki nem vár kitüntetést, I vállveregető „jól vant“ mun- | teájáért, ha mindenki önma­♦ ga előtt is meggondolt be- X csületben kért ki részét az I új esztendő nehéz napjai­J ból. * | Köszöntsük hát 1957-®t, és. | ne felejtsük soha 1956-ot! | Ha így lesz, akkor nagyon X erősek leszünk mi, magyar í dolgozók. I ! S. E. f t 5 Rendelet a bérfizetésekről és a prémiumokról í. §. 1957. január 1-től üzemekben és hi­vatalokban egyaránt csak a ténylege­sen ledolgozott Idő (teljesítmény, szakmány, norma stb.) alapján fizet­hető munkabér az előirt bérfizetési napokon, 2. §. Azoknak a dolgozóknak a munkavi­szonyát, akiket bármilyen okból ki­folyólag az üzemek és hivatalok fog­lalkoztatni nem tudnak, 1957.' január l-tűl legkésőbb 1957. február l-3g fel­mondással meg kell szüntetni. Szá­mukra a magyar forradalmi munkás- ssraszt kormány egyidejűleg kiadót 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete alap­ján járó Illetményeket, illetve mun­kanélküli segélyt kell biztosítani, 3. 5. Egyes ipari üzemek, amelyek jelen­leg még a törzsgárdájukat sem tud­ják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájá­rul — dolgozóik közül azoknak, akik­nek a munkájára az üzem megindu­lásakor feltétlenül szükség van, ide­iglenesen rendkívüli szabadságot en­gedélyezhetnek. A rendkívüli szabad­ság alatt a dolgozók részére havon­ként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli sza­badságra küldött dolgozók munkavi­szonya nem szűnik meg, részükre fel­mondási illetmény nem fizethető. A dolgozód a rendkívüli szabadságot nem kötelesek elfogadni, 4. 5­A rendkívüli szabadságot igénybe vevő dolgozók az üzemi munkásta­nács engedélye alapján a rendkívüli | ! szabadság időtartama alatt ideiglene- » j sen munkát vállalhatnak. Ezt a kö- ? rülményt a munkakönyvükbe be kell - | Jegyezni. Ilyen esetben azonban a j dolgozókat csak az új munkahelyen l i esedékes bér Illeti meg. A dolgozók a : j rendkívüli szabadság tartama alatt is j j élhetnek felmondással. Ebben az esei- j ben felmondási Illetmény számukra | nem fizethető. lehet számfejteni altkor, ha egy meg­kívánt minimális teljesítmény-színvo­nalat a munkás nem ér el. 8. §. (1) A műszaki és adminisztratív dol­gozók jelenlegi prémium-rendszere 1957. január" 1-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a terme­lés fokozása, gazdaságossága stb. ér­dekében saját hatáskörükben alakít­sák ki a vállalatok új prémiumrend­szerét. Az így kialakított prémium- rendszer alapján negyedévenként kifi­zethető vállalati összprémíum felső határa az 1956. I—III. negyedév átla­gában 100 százalékos tervfeladat tel­jesítéséért kifizethető prémium-ösz- szeg, amit csökkenteni kell az alkal­mazotti létszám csökkenésének ará­nyában. (2) Azoknál a vállalatoknál, ame­lyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapítása alapján a prémiumban részesített dol­gozók össz-alapbérének 10—15 száza­lékát lehet prémiumkeretként meg­állapítani; 9. 6. A jelen rendelet hatálya az iparvál­lalatokra és az állami költségvetésből fenntartott szervekre, intézményekre* hivatalokra terjed ki. A rendelet alap­elveinek egyéb területeken történő alkalmazása kérdésében az Illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik, 10. §. A Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kádár János s. k , a magyar forradalmi munkád paraszt kormány elnöke.-10*­o Az íij év első napja a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban A 23 000 holdas Mezőhegyes! Állami Gazdaságban — a kétnapos pihenő után — nagyon megelevenedett az élet az új év első munkanapján. A központi nagymagtárban már kora reggel felzúgtak a villanymotorok s mintegy 80 dolgozó kezdte meg a vctőinagtisztíiást. Cukorrépamag- bál például 35 (harmincöt) vagonnyi mennyiség vár tisztításra, aminek jó részét külföldre expor­tálják. Ezenkívül Békés és a szomszédos megyék állami gazdaságainak a terméseiből többek kö­zött 2000 mázsa lóheremagot és nagy mennyiségű lucerna magot fémzárolnak, amit az ország kü­lönböző területeire szállítanak annakidején. A kerületi magtárakban kukoricát morzsolnak, hisz a több ezer hízósertés naponta is nagy mennyiséget fogyaszt. A központi és kerületi műhelyekben csaknem kétszázan foglalkoznak téli gépjavítással, hogy mire eljön a tavasz első napja, jó gépekkel kezdhessék a talajmunkát. Az ál­lami gazdaság vezetői, szakemberei, állatgondozói és egyéb fizikai munkások nagy lendülettel és bizakodó reménységgel kezdték meg a munkát szerdán, az új év első munkanapján. Három üzem, három hír Az új év első munkanapján te­lefonon felkerestünk három üze­met, hogy érdeklődjünk ez évi terveik felől. Uj munkarendet dől­__goztak ki. Kétszer műs zakban dolgoznak, Szerényen, de jól szórakoztak ... A hagyományos szil­veszteri mulatságokat az idén, mint minden más évben, a dolgozók •megtartották. Jólleh-t ezek a szilveszteri mu­latságok, szórakozások eltértek a régen megszo­kott reggelig tartó szó­rakozásoktól. Most sok­kal egyszerűbben, sokkal szerényebben zajlott le, kevesebb közös összejö­vetel volt üzemeknél, vállalatoknál, mint más években. A szilveszter esti szórakozást legin­kább szűkebb családi körökben tartották meg. Egy-kót helyen azon­ban közös összejövetelt tartottak, hogy családi alapon búcsúztassák az ó esztendőt. Békéscsa­bán az ifjúsági házban a munkás ifjúság tartott egy szőkébb körű össze­jövetelt. Itt resztvettek a kerületi és üzemi munkás fiatalok. Min­denki maga vitte az ennivalót, inni való a­zenban akadt bőven. Éjjel 3 áráig szórakoz­tak, kártyáztak, mótáz- tak és a rádió zenéjére táncoltak az ott lévők. Hasonlóan szórakoztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom