Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-30 / 46. szám

1954. «toeember 39., vasárnap Eredffléaifísei! szervez* az MSZMP-t Békéscsabán Békéscsabán eddig 23 helyen ktsz-ektől. A 41-es Autóközle- alakult meg az MSZMP alap- kedési Vállalatnál is hozzáfog - szervezet. A legfontosabb üze- tak a pát szervezéséhez. A párt luekben már újjászervezték a újjászervezését végző elvtársak kommunista pártot és a szer- és a belépő párttagok legíon- vezett munka tovább folyik, tosabb feladatnak tartják, hogy Legutóbb olyan területeken, csak azokat vegyék fel a párt- mini a Ruhagyár, a Pamutszö- ba, akik érdemesek a párttag- vő, a Tatarozó Vállalat, a Me- ságra. A Kossuth Tsz-ben pcl- gyei Rfmdőrkawitányságnál é» dául a 104 MDP-tag közül ed- a rendőrség városi osztályánál dig csak 42 tagot vettek fel az alakult alapszervezet. Olyan MSZMP-be. fontos területen, mint a Ma- Az elmúlt napokhoz viszo­Békés megyei Népújság * gasépítő Vállalatnál 34 alakult vértszervezet. Több kisebb vállalattól, in tézményektől jelentik a párt- zése. szervezetek újjászervezését. Például a Nemzeti Banktól, taggal nyitva sokkal eredményeseb­ben és lendületesebben folyik a "''»’•talapszervezetek újjászerve­MSZMP Városi Intéző Bizottsága. Vasárnap délelőtt sorsolják az év utolsó két államkölcsönét Az Országos Takarékpénztár december 30-án, vasárnap az Or­szágos Tervhivatal dísztermében bonyolítja le az év utolsó két sor­Fiiie«« joaailikal! Ahány Ház, annyi szokás. Ez a közmondás áll a munkástanácsok ír unkájára >s. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté széles jog. kört biztosít a munkástanácsok­nak, Többek között lehetővé teszi dik- Ezen 221 húzással 187 850 köt­sólásét, a VI. Békekölcsön első ás a III. Békekölcsön hetedik húzá­sát. Délelőtt fél 10-töl körülbelül 11 óráig tart az a 175 húzás, amely a VI. Békekölcsön több mint 33 millió forint nyereményét 141 000 szerencsés kötvénytulajdonos kö­zött osztja el A III. Békekölcsön hetedik sorsolása 11 órákor kezdő­számukra, hogy üzemükön belül a dolgozók bérezését maguk ha­tározzák meg, ahogy az a helyi viszonyoknak legjobban megfelel. A munkástanácsok élnek is ezek­kel a jogaikkal. Egyes üzemek­ben például az eddigi norma sze- szcrcncsekerekekbe a. Tinti bérezést órabéres díjazással j kölcsön számMvéíftéit. váltják fel, más helyeken pedig a üarabbérezést választják. A Bé­késcsabai Kötöttárugyárban az utóbbit választották. így sokkal egyszerűbb lesz a munkabérek ki­számítása és kevesebb adminiszt­vényre több mint 59 millió forin­tot sorsolnák ki. A pénzügyminiszter kinevezte a sorsolási bizottságot, amelynek tagjai előtt szombaton délben, az OTP tanácstermében helyezik a VI. Béke­t A*á*a*>.*^ A . A + A - *■ v m WWW WWW TWVWWWVW^WWWWWWW WWW WV1 W W W f ▼ Kincs hely a menekültek számára? t A nyugatberlmi. Toqes- spiegel hosszú cikkben fog­lalkozik a Magyarországról elmenekült személyek hely­zetével. Cikkének címében felteszi a kérdést: „Nincs hely ötvenezer hazátlan ma­gyar számára?“ Mint írja, „ez most a nagy kérdés: mi történjék azzal az öt­venezer magyar menekült­tel, akinek számára senki sem ajánlott fel új hazát? Anglia, Franciaország, Svédország, Belgium. Dánia és Svájc máris különböző okokra hivatkozva megszün­tette a magyar menekültek befogadását. Belgium, Dánia és Svájc őzéit, mert már teVeeftette a magára vál­lait kötelezettséget. Svédor­szág azért, mert nem lát lehetőséget arm, hogy a menekülteket a téU hóna­pokban bárhol is munkába tudja állítani. Anglia és Franciaország, amely kor­látlan létszámú magyar menekült befogadására kö­telezte mariái, kénytelen volt azonnali hatállyal meg­szüntetni a menekültek be­engedését, klmikozamH a lakáshiányra. Fz azt jelenti, hony a menekültek mai szá­mát figyelembe véne min­den három menekült közül egy az ausztriai táborokban marad“ A Jav végül megállapít­ja. hopv a menekültek ín- váib four* Jutására nem áll elegendő néni rendelkezés­re és hogy a khníndorlásl bizottságok erejük végére értek. A* ördöníós kéményseprósegéd H Báiihidai Erőmű ismét bekapcsolódott az orszáoos kooperációba Olyan általános nagyjavításokat végeznek, amelyekre az üzem teljes működése közben nincs mód. Meghalt Sxtróhay Kálmán Hosszú szünet után az elmúlt ilyen csökkentett kapacitással ... , , héten ismét bekapcsolódott a működik, valamennyi dolgozó a racios műn kara lesz szükség. Az Bánhidai Erőmű az országos : helyén van, sőt talán még több ilyen bérezéssel a Kötöttárugyár- kooperációba. Bár még csak a munkájuk, mint máskor, ban 10—15 dolgozó munkája sza- egy egységgel termelnek, s az badul fel, akik eddig mint adná- eredeti kapacitásnak mintegy 15 __. , ! százalékát: 8—10 megawattot ni sztratorok voltak foglalkoztat- , , . . . _ tudnak adm, remélik, hogyha a va. Ezeket a dolgozókat az üzem- s2énszáUítás most már folyamá­ból nem boesájtják el, hanem a tos lesz, mintegy tíz nap múl- termelő munkába helyezik át, a- va újabb egységet kapcsolhat­tad egyébként is szükség van j na^ be. munkaerőre. Az elmúlt napokban 40—50 Sztrókay Kálmán a termé­Rövidesen sor kerül a Kötött- va6°n szén érkezett átlagosan az szettudományos és technikai is- , árugyár bővítésére is. Az eddigi tennefoshez'SkSes toy cS “fsetterjesztés egyik legkivä-1 értesülések szerint kormányunk mintcgy húsz vagont ’ todnak S^mSSlt ! fennállása óta az illetékes minisz- naponta raktározni. Ahhoz pe- j ,‘3' tórium hozott olyan határozatot, dig, hogy újabb gépegységet I A kiváló tudomány népsze- hogy az üzem bővítésére C0 ezer állítsanak munkába, 400 vagon- rűsítő írót a Magyar Újságírók forintot fordítanak, ■-------------------o----------------­ny i mennyiséget kell összegyűj­teniök. Ennek jelenleg ! belül fele van együtt. körül­A Jókai Színház művészeinek vendégjátéka a Balassi Kulíúr- otthonban december 31-én, este 8 órai kezdettel, január’ 1-én délután 5 órai kezdettek BUÉK 1S57! Vidám zenés búcsú az 6-évtől és új- évköszöntés két részben. Fellépnek: Kovács Mária, Doby írisz, Bajthay Gabi, Olasz Erzsi, Simon Erika. Bán- fy Frigyes, Hollossy Pál, Pálffy György, Pagonyi Nándor. Zongorán kisér: Kalmár Péter. Rendezte és kon­ferál: Gáti Sándor. Műsor: Darvas Szilárd, Lehár, Kálmán, Schubert! El­szabadult operettek. Operettparódia két képben. Vidám Jelenetek, tánc és énekszámok, versek, operettvészletek. Jegyek elővételben a színház pénztá­ránál mindennap délelőtt lé órától 1 éráig, délután 3 órától S óráig, vala­mint az előadások napján a helyszí­nen egy órával »z előadások meg­kezdése előtt. Országos Szövetsége a saját ha­lottjának tekinti. Temetése ja­nuár 2-án szerdán fél 2 órakor Annak ellenére, hogy az üzem a Farkasréti temetőben lesz. — -............-—o O o---------------------------­Ér tekezlet az állami gazdaságok állattenyésztéséről Az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői és főáöattenyészrtői a minisztériumban értekezleten tárgyalták meg az állami gazdaságok állattenyésztésének időszerű kérdéseit és fel­adatait. Szóbakerültefc az értekezleten a jövő évi tervezés kérdései is. Ezen a téren lényeges változás a múlttal szemben, hogy ezúttal * gazdaságok nem felülről kapják, hanem a helyi adottságcfenalc megfelelően saját maguk készítik el terveiket. Az intézkedés kü­lönösen az állattenyésztés szempontjából fontos, mert így mód nyí­lik arra, hogy már a tavaszi vetéstervnél gondoskodjanak megfele­lő takarmány termeléséről az álla;állomány számára. Ez nagyban hozzájárul majd áhhoz, hogy a gazdaságok elérjék az. egyik, leg­fontosabb célkitűzést, nyereséggé1 zárják a gazdasági évet Hol volt, hol nem volt, Hen- cidán túl, Bergengócián innen, volt egy kis falu. Ebben a kis faluban laktak szegények is, meg gazdagok is, ahogy az ren­desen igy volt ebben az időben. Mert hát az az idő, amikor ez a történet valóság volt, bizony igen régen elmúlt. Hírmondója sem maradt már az akkor élők­nek. Nekem is egy öreg bagoly modta el egy téli estén, ö meg egy kétszáz éves elefánttól hal­lotta. így, aki nem hiszi el, majd utánajár az elefántok or­szágában. Túl a nagy hegyeken, sebes folyású folyamokon is túl megtalálja a nagy mesemondót. Így mesélte nekem a vén ba­goly: í A szegények, meg a gazda­gok kis falujában élt egyszer egy kéményseprő. Mindent tu­dott mindenkiről. Legfőképpen azt tudta, hogy ki igazán sze­gény és kik az iaazi aazdaonk. Minden titkot meg tudott a ké­ményen keresztül, ahova akkor búrt fel, amikor neki tetszett és akkor jött le, ha éppen akarta. Mindenki tiszteletben tartotta a faluban, mert megjósolta, hogy kinél, mikor lesz kémény­tűz, no, meg pontosan tudta, hogy kinél, hány szál kolbász, sonka és hány oldal szalonna füstölög a kéményben. Még azt is megmondta, hogy három év­vel azelőtt ki, mennyivel na­gyobb disznót, vágott. A gazda­gok féltek tőle. mert ha el­mondta. a szegényeknek, hony hány rőf kolbászuk füstölődMt, akkor nem lehetett sopánkod­ni. A szegények meg szerették, mert soha nem vett él ecm szá­lat sem a kémény torkából. Volt ennek a kéményseprőnek eay seaédje. Érmen a mesteri okle­velet kellett volna megszerez­nie, de tudvalévő, hogy régen mester csak az lehetett, aki előbb világot járt és mester­vizsgát tett. Ehhez valami „re­meket“ kellett csinálni. Főtt a feje a kéménvseorőee- gédnek. Ugyan mit is csinál­jon? A kéményeket takarítani mióta a világ világ, csak egyfé­leképpen lehetett. Kotorni, ko­torni, golyózni, golyózni Ez járt a szeaény kéményseprő fe­jében éjjel-nappal. Már aludni sem tudott, míg egyszer eay reggel megelégelte a hiábavaló gyötrődést és elindult világgá szerencsét próbálni. Kémény­seprő remeket csinálni. Mivel már eltanulta mesterétől, hogy jó megbecsülni a szegényeket, végigjárta a falu szegényeit és érzékeny búcsút vett minden­kitől. Éppen a legutolsó házba ment, amikor kinyílott az ajtó és egy öreg ráncos anyóka jött elébe. Jó reggelt, öreganyám? Kö­szöntötte az öregasszonyt. Mi járatban vagy errefelé fiam? — szólt a vénség. Én bizony ép­pen búcsúzni jöttem öreg- anyámtól, mivelhogy messze útra megyek és nem tudom, hogy látom e viszont. Kisérjen szerencse, szólt az öreg s mivel­hogy nekem mindig ingyen ta- karítottad a kéményemet, adok neked egy kis ajándékot. Azzal bement a házba s kihozott onnan egy nagy ollót, meg egy kovács fújtatok. Oda­adta a kéményseprősegédnek és ezt mondta: Rászolgáltál fiam. Jól vigyázz rájuk, mert csodaszerszámok ezek. Ezzel a fújtatóvál olyan nagy szelet tudsz csinálni, hogy az égen vihar kerekedik tőle. Ezzel az ollóval meg még a fJllegek zsákját is kinyithatod s akkor terem eső, hó, amikor neked tetszik. Megköszönte a segéd az ajándékot és útnak in­dult istenhírével. Amint megy, m ende gélt, egy város széléhez ért. A város szé- 1 lén volt egy téglagyár, De bi­zony nem tudtak téglát égetni, mert bedugult a gyárkémény a sok füsttől. Senki a világon nem volt, aki kitakaríthatta volna, pedig már az egész országból ideserealettek a hires, neveze­tes kéményseprőmesterek. A sok téglagyári dolgozó már pol­gármesterséget, de még király­ságot is ígért annak, aki tud se­gíteni a kémény haján, de bi­zony hasztalan. Éppen szeren­csésen érkezett a segéd. Mind­járt jelentkezett, hogy semt. Ő a bajon, de bizony a nagyhírű mesterek mind kinevették. No, hiszen nevethettek? Meg sem törülték verejtéken homlokv- kat, mikor a seoéd már ott is termett a kéménynél. Meglazí­tott egy téglát, kivette a ké­mény oldalából és odatette az egyszerű kovácsfújtotót. Hej, mi lett ezuténl Kerekedett olyan eúaás a kéményen bejül, hociy a kmtlévőkvek is maid beleszakadt a dobhártyája s egyszerre csak ömlött a sok ko­rom a kémény tetején ki a vá­ros felé. Vitte a szél. mint a feüeaet. Mikor mór csak téala- port hozott ki a szél. abbehantt- ta a seaéd. a munkát. A ké- ményserrrőmesterek elismertek, hoov ritka, narru dolgot csele­kedett. A munkások mindjárt kikiáltották polo ár mesternek, de a városi gazdagok nagyon mérgesek lettek, mivel a sok korom belepte a várost és ezek úgy egyezlek bele a polgár- mesterségbe, ha három nap a- latt lemossa, a városról a kor­mot, a kéménysenrösenéd. Nohát hiszen nem ijedt meg a maga árnyékától. Ü-emhehe- Ivezte a viharfúitatót, crtnn felmászott a kéményseprő lét­rájára s a csoda ollóval felvágta a leaalncsanvdbban gomobmá esőfelhő hasát. Ömlött az ára­dat s nem tett belé eay óra, fe­hérre mosta a házak falát. S halljatok csodátl Bár augusztus volt. méais olyan vastan hóta­karóval horítn+ta a házadat, mintha december lett volna,. Ment is a gazdanok kvldöttsé- ge ész veikül, hogy csináljon az ördonaős kéményseprő nyarat ismét és inkább ők is bele­egyeznek a polgármesterségbe. Az álmélkodó kémén,yseorő- mesterek azonnal kiállították a mestervizsgáról a httnnuh- ványt és mindjárt meg is tet­ték céh-mesternek. Az újdonsült céhmester első dolga az volt, hoay újévre egy szép naptárt csináltatott és a céhmesterek. kezébe nyomta, Szétküldte őket az egész város­ba újév reggelén, hogy kívánja­nak a népnek szerencsés és bol­dog újévet Ö maga elment a réai kis falujába. Maga hordta szét a díszes naptárt. Minden, szegénynek és gazdagnak bol­dog újévet kívánt, A szeaény öregasszonyt, hiába kereste, el­tűnt, mintha a föld nyelte vol­na el. így nála maradt a két csodaszerszám. De megkövetel­te, hogy a kéményseprők ezen­túl, mindenütt kösznnlséJc az újévet. Dehogy szegültek el­lent ennek a parancsnak a mes­terek, mikor véne-hossza nem volt a vitaiamnak, mMacoecse- nyés boldog újesztendőnek, Ezt a jó szokást továbbadták a mesterek az utódoknak, akik nem felejtkeztek el szerencsét kívánni újév reggelén. A nép meg úgy megszokta, hoay azóta a szerencsés esztendőt el sem tudja képzelni kéményseprős köszöntés nélkül Az öreg bagoly is azérí mondta el nekem ezt a mesét, hogy a most ránk köszöntő áj esztendő reggelén el ne felejt­kezzenek hivatásból és szeretet­tel az egész város népének kí­vánni boldog új esztendőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom