Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-25 / 43. szám

1956. aeceniDer *4., hétfő Békés megyei Népújság 25 ezer vagon kenyérgabona a Szovjetunióból | Mit csinál Mezőhegyesen a tanács? (Sajtótájékoztatót tartott a koz- | amelyből harmincmillió dollár ér- ellátási kormánybiztos.) j tékű áru már megérkezett. A nyu­Nyers Rezső közellátási kor- j gáti országokból a Nemzetközi Vö- mánybiztos szombaton tájékoztat- j röskereszt útján csaknem egymil- ta a sajtó munkatársait az élelmi- ;lió dollár értékű különféle cikk szeripar jelenlegi helyzetéről és j érkezett. Természetesen táirgyalá- 1957. első félévének feladatairól, sokat folytatunk s ezek biztató Elmondotta, hogy jelenleg a fővá- ; mederbe terelődtek. ros és a vidék ellátása kielégítő. 1 . , „ ,., , , ... a i„i,f-xi i A közellátás három legfontosabb A lakosság a foélelmezesa cikkek- . , , , „ , ,, feladata, amit sürgősen meg kell oldania, a kenyérgabona, a takar­hez hozzájuthat. Nehezebb lesz az elkövetkező félév ellátása, ugyan­is az élelmiszeripari üzemek janu­ártól is csak mintegy kilencven százalékos kapacitással dolgozhat­nak majd, az ipari cikkek terén pedig igen nehéz lesz pótolni a mány és a húsellátás. Kenyérgabo­nából mintegy 45 ezer vagon hiá­nyunk van. A Szovjetuniótól eddig ötezer vagont kaptunk és áruhitel Az év végéig ötezer vagon ár- Igaz, erről elsősorban a Füg- VB-elnökével beszélgettünk, pát kapunk a Szovjetuniótól, getlen Újságnak kellene írnia, Gondterhelten, megviselten be- Ezenkívül a «szocialista orszá- nem a Népújságnak, mivelhogy szél. Nem is csoda, hiszen az gokból áruhitel keretén belül a Független Újság a megyei ta- „többi hetek eseményei őt is ,, , , , , ... nacs lapia. De hat ok a tana­kívánunk takarmányt beszerez- csok munkájáról nem sokat ír­**■ 1 nak. így aztán gondoltuk, mi Az elkövetkező év első felére adunk hírt a tanácsok munká- tervet dolgoztunk ki, amellyel az járói- ország közellátását kívánjuk meg- j Mezőhegyesen jártunk és hazafi köntösében leptek fel (es javítani. Eszerint ebben az idő- Debreceni Mihállyal, a tanács még ma is ezt teszik) szakban mintegy 700 millió devi-1 zaforint értékű mezőgazdasági I árut és egyéb cikket akarunk im- Ki akarták tuszkolni Mezőhe- zal is bizonyítani akarná a ne­áppenúgy megviselték, mint annyi sok más embert. Neki kü­lönösen kijutott, hiszen a volt urak, akik annakidején a nagy őt is feketelistára tették A szocialista országokból mint- csaknem 35 ezer vagon takar- egy 48 millió dollár értékű se- mányhiányunk van, amit szintén gélyt kapunk, I külföldről szeretnénk pótolni. roll cigarettával kívánunk enyhí- | terveiről_ feladatairól beszél, team. Szeretnénk Jugoszláviáitól is nagyobb mennyiségű dohányt vá­sárolni. portálni. Köztük többek között gyesről. Hogy miért? Ki tudja.! héz munkát. _ _ ___ r_______ keretében további 25 ezer vagon j ezer tonna kakaóbab, 600 tonna Lehet hogy azért, mert kom- Tovább folytatja: mi ntegy hat heti termelés kiesést. szál'ítására számíthatunk. Ez a | kávé, 110 tonna tea lesz. Mivel a mUnista; lehet, hogy azért,1 — Az úgynevezett forradalmi A közellátásiban mutatkozó hi-, me^inyiség a számítások szerint, dohányipar sem tudja kielégíteni mert ,,csak’‘ paraszt; vagy a jó tanács sok törvénytelenséget kö- ányt segélyekkel és áruhitel kere- j jövő év májusáig elegendő. Súlyo- ; az igényeket energiahiány miatt, ég tudja miért... i vetett ■ el. Példát mondok. Ne­tében vásárok élelmiszerekkel és !«»•»*> a helyzet a takarmányellá- ! ezért a helyzeten külföldről vásá-í ' vetni fognak az elvtársak rajta, egyéb cikkekkel akarják pótolni, j tással. A gyenge termés miatt I rok" rigarettóvaTkív^nunk en^hí-l . I P«*ig így van. Bevezették a kö­telező hitoktatást... Aztán meg — Nehéz, nagyon nehéz. So-1 azt is megtették, hogy szemé- kan vannak még, akik zürza- lyeket jogtalanul elbocsájtottak vart akarnak.Fékezik a munkát, j állásaikból — és ezeket mind pedig van sok, — mondja — s nekünk kell helyrehozni. Ez az úgy néz szemünkbe, mintha az-! egyik nagy munkánk. Most intézzük a sertésszállításokat is Rossz közlekedés miatt ez is ne-1 sőbb háromszorosan is behoz- héz. I ták volna ezt rajtunk. Az adószedéssel is foglalko- ! “ És kap-e valamilyen segit­zunk Ez a munka elmaradt, séget a VB e nehez munkához? Persze azért, mert a forradalmi í — A becsületes dolgozóktól tanács ezzel nem törődött. Ök igen. De meg többet várunk. Bízunk is, hogy mind többen mit akartak itt az orosháxi vasiparosok továbbra is közösen akarnak dolgozni KÉK MUNKARUHÁS gyors léptekkel tal:gát tol, fiatalember tricikli pedálját ta­posva követi. Most hirtelen mind­kettőjüket egy univerzális Ze- tor traktor előzi meg. Mellettük békésen fűrészel egy idősebb bá­csi. Mindezt nem egy forgalmas utcán láttuk, hanem az Orosházi Vas- és Fémipari KTSZ egyik irodahelyiségében, ahol ilyen já­tékokat mutatott be a szövetke­zet könyvelője. A játékok lemez­ből készültek, igen mutatósak és ötletesek. Első látásra nekem is nagyon megtetszettek és megje­gyeztem, hogy Csabán feltétlen veszek belőlük gyermekeimnek. Sajnos, ott nem fog kapni, szól a könyvelő, mert a békéscsabai kereskedelmi szervek ezekből nem vásároltak. Annak ellenére, hogy a szövetkezet rendelkezett készletekkel és ajánlatot is tett. Ezekből a játékokból Orosházán, Budapesten, Szegeden és az or­szág különböző városaiban már hetek "óta lehet vásárolni közben ér­dol- I dolgoznak a szövetkezet három gozó I részlegében. A szövetkezet főleg egy kézi szerszámok gyártásával fog­lalkozik, de emellett hulladék le­mezből játékokat is gyártanak. A szövetkezet gyártmányai közked­veltek és keresettek. A Békés­csabán legutóbb megrendezett ipari kiállításon is a szövetkezet készítményei nagy figyelmet kel­tettek. Az utóbbi hetekben kü­lönösen a játékáru résznek mun­kája került előtérbe. A szövetke­1956-os évben csak kilóra tudná megmondani, mennyi körlevelet kaptak a különböző szervektől, A szövetkezetiek tudják, hogy a tervgazdaságban bizonyos köz­ponti irányítás szükséges, de fe­leslegesnek tartják, hogy például UUUi az OKISZ-nál száz és száz dől- i]yen dolgokkal tudatosan nem értjk mggi gozó aktagyártással bosszantsa a akartak foglalkozni. e te , eiienforrac}aimárok, és mind különböző szövetkezeteket, magas , h°gy a néPnek maJd nem e ”, többen fognak az igazság mellé fizetés ellenében. elítéljük I szenek... állni. azt is, hogy a — És miből fizették volna a Azzal búcsúztunk Debreceni ___________________________ kezdő szövetke« kiadásokat? — kérdeztük Deb— elvtárstol, hogy mi is bízunk ze t arra törekedett, hogy a kará- i zetek segítségére, az OKISZ utasa- receni elvtárstól. j ebben. BESZÉLGETÉS csonyi ünnepekre minél több já­tékkal tudja ellátni a kereske­delmet, hogy minél több gyermek kacagjon fel boldog örömmel, a- miikor a karácsonyfa alatt lévő ízléses kivitelű dobozból kiveszi az ötletes, szórakoztató figurákat. termelése a legutóbbi A SZÖVETKEZET események alatt visszaesett, azon­ban most már újból folyamatos a munka és hamarosan elérik a régi termelési szintet. A szövetkezeti tagok továbbra is együtt akarnak maradni. Sze­retnék azonban, ha a jövőben a ______ kezett megjj következet nagyobb önállósággal a KT3Z elnöke. Megkértük, be- j végezhetné munkáját. A múltban széljen a szövetkezet életéről, a ; az 0KISZ és a KISZÖV szinte további tervekről. Az elnök el- , gyámság alatt tartotta a szövetke. mondta: j Számtalan bürokratikus in­A szövetkezetnek 60 tagja van, j tézkedés inkább gátolta, mintsem a tanulókkal és az alkalmazottak- i segítette munkájukat. A könyve­kéi összesen mintegy nyolcvanan I lő tájékoztatott arról, hogy az tására (?!) eddig a szövetkezet 310 ezer forintot nem ebből a befize- i alapra kölcsönképpen és most, amikor a szövetkezet új szerelő- műhelyt épít, a szükséges 240 ezer forintot nem ebből a befize­tett összegből kapták, hanem a szövetkezetét ezzel az összeggel külön megterhelték. Szeretnék a szövetkezeti tagok, ha az anyag- beszerzéstől kezdve, a tervezés, készáruértékesítés, beruházás, pénzgazdálkodás stb. egyaránt na­gyobb önállóságot élvezhetnének; _____ . _ ' 'j Vas- és Fém­AZ OROSHÁZI I ipar. KTSZ Nézzék — válaszol —, ké­— Varga — Önállóságra törekednek megyénk kisipari szövetkezetei tagjai szeretik szövetkezetüket. Továbbra is együtt kívánnak dol­gozni, mint régebben, de nem úgy, mint ezelőtt. Meg akarnak szabadulni a sok bürokratikus in­tézkedésektől, szeretnék valóban magukénak érezni szépen fejlődő A szövetkezetekbe tömörült Bé­kés megyei kisiparosok jelenlegi bizonytalanságuk eloszlatásaként nehezen várják a kormány rájuk vonatkozó rendelkezését. A megye kisipari szövetkezeteiből 15 telje­sen felszámolt, hat iksz kettévált, négynél pedig csupán részleg ma­radt. Főként a cipész és a textil­ipari ksz-ek dolgoznak továbbra is a szocialista szektorban. Nem szű­nik meg pl. az orosházi, a szarvasi és a gyulai vasipari, a gyulai, a bé­késcsabai és a mezőberényi szabó, textil ksz. A békéscsabai vasipari és a szarvasi mezőgazdasági ksz kettéválik. Számos ksz-ben igye­keznek a lakosság helyi szükség­szövetkezetüket. — N. S. — Ideit megfelelően ellátni, ez azon­ban általánosságban nem kielégí­tő, részint anyaghiány és más ne­hézségek miatt. A megmaradó ksz-ek a legtelje­sebb autonómiára törekednek s annak megvalósítását kérik. So­kan nem ismerik el az ideiglenes intézőbizottságot sem, ellene van­nak minden felsőbb irányításnak. Feltétlen szükségesnek tartják as alapszabályok a tagokra való hát­rányos pontjainak módosítását és a szövetkezeti adózás revízióját. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy önhibájukon kívül — külö­nösen a textilipari ksz-ek — hit9l felvételéire kényszerülnek. jos bátyánk testére az „inseg- munkák idején“. Azután szóba került az 1935-ös csendőrsor- tűz, a kortesek, a munkások árulói, a záptojást dobáló T. Imre és a többi, akik a Nemzeti Bizottmányba húzódtak haszon­lesőnek és bújtogatónak a mun­kás hatalom ellen. — Édes fiaim, az biztos, hogy nem fenékig tejfel az élet... So­kat kell gürcölni, sokat is leéli szenvedni még... De érdemes, mert magatokért dolgoztok, meg a gyerekekért, hogy azok már ne szenvedjenek annyit, mint én szenvedtem, vagy ti szenved­tetek... Ne kényeztessétek el őket, de ne engedjétek azt sem, hogy egyes emberek lelkiisme­retlenségéből kanászok, béresek, legyenek újra... Látjátok én nem vagyok párttag és úgy érzem., hogy mégis van bennem olyan érzés, mint ami a kommunistá­kat jellemzi... Szeressétek a kommunistákat, mert az igazi kommunisták emberszeretők, ál­dozatosak a munkában és szív­ből, megalkuvás nélkül megve­tik az öncélúságot, de az ellen­ségeinket is! Mondom, nem va­gyok párttag, de mégis úgy ér­zem, hogy bíztatnom kell ben- neteket... Pedig a jövőből talán már nem érek meg semmit, hi­szen olyan öreg vagyok... Leheti hogy holnap felbukok az utcán és többé a kutya sem fog meg­emlékezni rólam... Éltem sok-sok rosszat, de él- tem az elmúlt esztendőkben egy kicsit a jóból is... í ) lyan érdekes —• és itt cl- mosolyodon —, hogy ti gyermekeim mennyivel mások vagytok külsőleg is, mint az én időmben az emberek óriási többsége... Fiaim, úgy vagytok öltözve, hogy akkor csak a fő­jegyző, meg az irnolcok voltak... Aztán iskoláztok... Okos embe­rekké válhattok abban a kor­ban, mint amikor én alám a trágyalé folyt az istállókban... Ezért jártam csak négy elemit... Az a négy se lett egész, mert javarészt szolgálatban töltöttem el... Tik meg nyolcat jártok, az­tán még... még... Utána egye­temre... Egyetemre, ahová az én Időmbe még a nagygazdák gye­rekei se mind kerülhetett, csak a kiváltságosok, a grófok, bárók elkényeztetett ficsurjai... Nagy dolog ez gyerekeim! Az­tán meg is kell hálálni jobban annak a valaminek, aki ezt a módot adta... Dolgozni kell, küz­deni, mert az élet nemcsak szórakozásból .áll. Nem ám... Aztán úgy szeretnék mégegy- szer fiatal lenni... Halljátok, nem lenne bolondság! De annak már lőttek... Hiába, megöreged­tem... Ti meg tere mtsetek maga­toknak szép életet, de csak bé­kességgel.... Nem sztrájk kell most, hanem munka! A sztrájk ilyen alapon, ilyen formában ér­telmetlen és buta dolog. Én tu­dom, mert próbáltam valamikor, de annak egészen más értelme volt... Aztán egymást ölni! Na­hát... Gálád dolog ártatlanokat ölni, fiam... De aki megérdemli aljasságával, azt fosszátok meg kincsétől: az élettől.. Szóval ne engedjétek meg, hogy életetek­re törjenek... Nincs joga annak élni, aki mások életére tör, vagy mások keserves munkáján sze­retne tobzódni! Lehet, hogy nem jól mondom fiam, de én igy ér­zem.,.. C íratják a tizenkét eszten- ^ dót? Mi meg sirathatjuk az ezer évet, mert ezer eszten­dőn át voltunk megalázva! A hátunkon lovagolták a kegyel­mesék és látjátok — ettől let­tem én is csúf, görbe öreg em­ber.... Annyi taliga földet elvit­tem én magam, hogyha azt rá­juk szórnám — tudom Istenem — még a fülük huncut hegye se látszana ki alóla! Annyit hordtam én fillérekért... Ha nem hiszitek el nekem fiaim, amit mondtam, majd kérdezzétek meg apáitokat, nagyapáitokat, mert ők tudják és igazat adnak nekem... Hiszen együtt szenved­tünk a múltban és együtt épí­tettük újjá ezt az országot a fel- szabadulás után. Szóval azt a Budapestet is építettem, amit most, gondolom, hogy jól hely­ben hagytak... No, de kihever­jük azt még. Csak vigyázzatok fiaim a munkáshatalomra! Újra lobban a gyufaszál... El­gondolkozva fújjuk a füstöt és odakünn, elcsitul a szél. Köd lepte el az utcák fénylő kis vil­lanylámpáit és mi lassan szede- ISzködiink. Sietnünk kell, hi­szen kijárási tilalom van, ami helyes is, kell is, mert óhajtjuk a békét, a rendet... — Aztán ne felejtsétek el fia­im, amit elmondtam... Emlékez­zetek rám és látogassatok el, ha. akad egy kis időtök... — szorít kezet velünk Lajos bácsi búcsú­zóul a kiskapuban. S minket is körülfon a köd, az este csöndessége lágyan, kel­lemesen. Szinte jól esik a séta, a friss téli levegő, a közöttünk és Lajos bácsi között lefolyt esz­mecsere... Azért is jegyeztem fel a leglényegesebbeket szó- ról-szóra, hogy soha ne feled­jem el azt az estét és másoknak is hírül adhassam azt a jó ta­nácsot, amit nekünk Lajos bá­csi — a régi kubikos ember útravalóul a jövőre nézve adott. Nyugodt lehet Lajos bácsi, hogy ml hűek leszünk eszméi­hez, osztályához, mert érezzük azt, hogy magához tartozunk testestől, lelkestől és kitartunk az osztályunk mellett szívünk utolsó dobbanásáig nemcsak hatan, de valamennyien... Enőrőd, 1956. december 11. (Proletár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom