Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-27 / 19. szám

T95S. november I7„ kedd 1 Elét-« c$3k a külföldi segítség ? Mióta basánk ilyen nehéz gazdasági helyzetbe került, na®,, mint na® alvashaíjirk az. újságokból és hallhatjuk a rádióból. küttökl- *61 nnálystii ^gítaéget, kapunk. Szükségünk van-e erre a segítségre-? A válasz csali sí lehet: fel­tétlenül szükségünk van rá. A jel nlegi viszonyok között szüksé­günk van élelemre, gyógyszerre, közszükségleti cikkekre, ásványolaj termékekre, tíitőaavagra, építőanyagra, ablaküvegre, stfo. • Vajun ámaszikotfhatunk-e csupán a különböző baráti és más or­száguk. segítségére? Nem! Ezek az országok szívesen segítenek ben­nünket, hogy minél előbb helyre tudjuk állítani a rendet és meg­induljon hazánkban az étet. Olyan életet, társadalmi rendet óhajt az egész ország dolgozó lakossága, ahol nem fordulhat majd elő hogy egy munkás,, akinek 3—4 családja van, 8—TOO forintot keressem. Ezért máris a kormányunk intézkedésit tett, szabályozta a munkások fizetését. Emelték a dolgozók munkabérét. Kormányunk ezután is. teljesíti, a munkások, jogos követeléseit. Az is biztos azonban, hogy kormányunk ilyen nehéz helyzetben nem tud mindent egyszerre megoldani. Ilyen nehéa gazdasági, helyzetben ftem is kívánhatjuk kormányunktól, hogy minőén olyan követelé­sünket. — amely bár jogos — azonnal teljesítse. Államunk Igyekszik mindent megadni az ország népének, ami erejéből telik. Mi miért nem adunk, mag minden segítséget az államnak? Jó ksz-e így, ha csak az állam támogat bennünket? Így bizony neun jutunk előbbre! A külföldi támogatás egyedül pedig nem segít hí bennünket a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünkből. Akik azt gondolják, hogy a külföldi segítség elegendő arra, hogy a normális élet megirxfuf jeni hazáikban, tévednek. Mégis mivel tudnánk segíteni? A válasz nagyon egyszerű: dol­gozzunk becsületesen! Ez a legnagyobb segítség, amit saját érde­künkben is nyújthatunk az államnak. A budapesti Munkás Tanács Is erre az elhatározásra jutott a kormány vezetőivel folytatott tár­gyaláson. Szükségünk van a külföldi segítségre, de saját üzemeink és gyáraink is megfelelő árut tudnák biztosítani a lakosság részére. Szükségünk van arra, hogy az egész országban meginduljon a ter­melő munka, mert csak így tudunk hazánkban olyan életet terem­teni, ahol az egész nép jól és megelégedetten fog élni. IKödmön)------------------------------4-m • »-*•-----------------------------­A Nagybmdapesti Központi Munkástanács titkárságának közleménye Tudomásunkra jutott, begy a munka felvételévé hozott ha­tározatunk provokálására egyes személyek? ésbjaoartuk a Nagy­budapesti Központi Munkástanács, valamint egyes üzemi mun­kástanácsok nevével visszaélve, felelőtlen felhívásokat bo­csátanak ki. Ezekkel kapcsolat mn a Nagy-budapesti Központi Munkástanács felhívja az ország dolgozóinak figyelmét arra, hegy e felhívásoknak célja zava keltés, a munkásság sorainak megbontása. A Nagybudapcsti Központi Munkástanács válto­zatlanul érvényesnek tekinti a november 23-án kiadott felhí­vást az ország területén megindult terucélőmunka további foly­tatására. A Nagybudapesti Központi Munkástanács november 28-án, hétfőn a kormánnyal folytatja a tárgyalásokat, ennek a- lapját a november 14-én megfogalmazott határozat pontjai ké­pezik. A tárgyalások eredményiről a Nagybudapesti Központi Munkástanács összefoglalót kész t. Ennek a munkástanácsok fe­lé való eljuttatásáról azonnal intézkedik. Budapest, 1956. november 25. A Nagybudapesti Központi Munkástanács nevében: Babay István, titkár . ■<." " «... ~i —•»Cl«' -............. — Á békési járás termelőszövetkezeti elnökeinek értekezletéről Csütörtökön délelőtt a Békési Községi Tanács nagytermében ér­tekezletre jöttek össze a járás ter­melőszövetkezeteinek elnökei és a községi tanácsok elnökei. Az ér­tekezleten a földművelésügyi mi­niszter által a napokban kiadott rendeletét vitatták, amely a ter­melőszövetkezeteikből való kilépés, feloszlás módját, a meglévő va­gyontárgyak sorsát, valamint a megmaradó közös gazdaságok to­vábbi megszilárdítását határozta meg.. Az értekezleten igen sokan tet­tek fel kérdéseket. Ez persze ért­hető is, hiszen jónéhámy ezer család további életlehetőségéről, sorsáról van szó. Hogy mit tapasz­taltunk ezen az ígért fontos meg­beszélésen, amiről elaő sorban is szólni kell? Azt, hogy a járás »zo- I -vetkezeteinek jóval tötah, mint a fele továbbra is szilárdan áll a közös gazdálkodás talaján. Mon- dánunk sem kell, hogy ez meny- ! Rjlre lényeges az egész cnsaáe 1 számára. Lesz néhány szövetkezet, amely feloszlik ugyan, de az ilye­nek tagjainak többsége Is újjáala­kul vagy azonos, vagy alacsonyabb típusú társas gazdálkodás folyta­tására. Több termelőszövetkezetben gondolkodnak még az emberek. Ez persze érthető is. A tagság a járás termelőszövetkezeteiben már döntött további sorsa felől — többsége úgy, hogy továbbra is közösen kíván gazdálkodni. Több helyen most és az ezt követő na­pokban jönnek össze a szövetke­zetek tagjai, hogy külön, külön és együttesen is döntsenek a további sorsuk felöl. Nagy jelentőségű ér­tekezletek lesznek ezek, oäyanoik, amelyek sokban befolyásolják or­szágunk. további sorsát. Azonban már ezen az értekezleten napnál világosabbá vált, hogy a termelő- szövetkezetek tagjainak nagy többségében nem csalódik az or­szág népe. B. I. -s Békés megyei Népújság A békés&anfomi vasmías dolgozók munkájáról A napokban jártam a bé­késcsabai vasútállomáson és elbeszélgettem, a dolgozók­kal az ottani helyzetről. Tu­lajdonképpen az ideiglenes MÁV menetrendért men­tem, mert az ottani Mwnkát Tanács megkért. bennünket, közöljük az újságban, hogy mértél előbb a dolgozók tu­domására jusson, müven vo­natok közlekednek. A menetrendre várni kel­lett egy kicsit és ez idő alatt elbeszélgettem néhány vas­utas dolgozóval. Vélemé­nyük egyöntetű volt a mun­kával kapcsolatban. Minden iíntekezertük azon van, hogy a lehetőségekhez képest mi­nél több vonatot tudjanak indítani. Elmondották, hogy ők tisztában varrnak azzal, hogy a vasúti közlekedés nélJtiU nem, állhat, helyre a rend. Éppen, ezéi't határoz­ták. el, hogy kcrzzá kezdenek a munkához. Viszont mn. egy kérésük is a békés­csabai vonatos dolgozóknak, mégpedig az, hogy saját szempontjukból, de országos szempontból sem elegendő, hogy ők dolgoznak. Mi/nt tudjuk, a közlekedés teljes beindításához szén kell. Ép­pen ezért a vasutas dolgo­zók kérik hányásainkat, hogy elegendő mennyiségű szenet biztosítsanak, a. vasút részére, hogy munkájúkban ne legyen fennakadás. Az a véleményük, hogy az egész országban meg kell indulni a munkának. Van egy másjettegű kéré­sük is a békéscsabai vas út- áVomás dolgozóinak. Még­pedig az, hogy a sajtó és Rádió az igazságnak megfe­lelően tájékoztassa az ország lakosságát minden kérdés­ben. Ügy gondolom, hogy ez nem olyan kérés, amelyet nem lehetne teljesíteni. Mi, a Népújság szerkesz­tőségének dolgozói megígér­hetjük a vasutas dolgozók­nak, hogy az igazságnak megfelelően tájékoztatjuk a megye dolgozóit minden eseményről. Ehhez azonbm arra vasi szükség, hogy a dolgozóik is segítsenek ben­nünket munkánkban. m Tessék, tessék!,.. A paraszt miért akar gyarapod­ni a forradalmon? Ilyen időkbe« magyar a magyart miért bántja? Miért a széthúzás, amely így csak egyre mélyül? Ez már csak így van, akármiért is van így. A pi­aci árak már az égben jámánals — vélik sokan — kell ez a szabá­lyozás. A rosszak közül legyen a jobbiik. Végtelenségig persze ei sem mehet. Mit lehetne akkor hát tenni? Hagyják már abba a sztrájkot — mondja valaki. Ugyan, mese ez ember, attól még a pa­raszt olcsóbban, semmit nem ad! — terít a válasz. LASSÚK CSAK: Miért is _________________emelkednek a p iaci árak, amikor az üz­leti cikkek nem kerülnek többe? Amikor kezdődött a pesti meg- moedulás, megkezdődött a vásár­lási láz. Ki tudja, mi lesz itt. még majd nem lehet kapni ezt sem, azt sem. Veszek, amit kapok, adom tovább a pénzemet, mert bekösaönthet a billiós világ, hisz ki tudja, mikor kezdik meg az iparcikkek gyártását. Talán & sztrájknak sohasem lesz vége. Ezt is, azt is vennék, ha többért adom el, azokra i6 telik. Ilyesmik jár­ták át az emberek eszét. A forra­dalom, a nyugalom megbomlása hozta magával az áremelkedést* Ilye« esetekben mindig is úgy szokott lenni. Végleges orvosság e bajra, a további áremelkedés el­len, hogy legyen nyugalom, rend és iparcikk-termelés. Hogy ne le­gyen sztrájk. Aki nem hiszi, meg. látná, ha sokáig állna még a gyá­rakban a munka, milliókban, hű­hókban számolni a tojás árát. MENNYIÉRT ad ja a AAa _______________ A tejet? A kr umplit? A kukoricáit? — kérdik a fiatalok. A tojásért 5 forintot kémek. Két forint igazán elég — mond­ják. Adja ennyiért? A termelő nem akar kötélnek állni. Tessék a tojás két forintért! — kinek ad­jak? — kérdik az ifjak, s már osztják is. Az. egyik város macára egyetlen kocsi csöves kukorica érkezett. Mennyiért adják? — kérdezték sokan. Voltak tán harmincán is, Mákokkal álldogáltak, kopott ru­hájú emberek. A tulajdonos res­téit jelentkezni, a magas árért megszidják, kevesebbért meg nem akarná adsni. Majd később alku­ban vett valakivel, S00 forintot vett tőle át Egy idős, szikár em­ber félhangosan, indulatosan szólt az eladónak: „Vigyázzon!... Na­gyon vigyázzon!..., mert figyelik... nem én, mások... Aki megveszi, azt is!... Nehogy a másik utcasar­kon fizessék ki érte a többletet! I ™ A I bérből, fizetésből élők a drágasá­got szidják. Tetszik nekik, hogy a diákok az elarfnivaíót olcsóbbért átadják. Az eladók, a parasztok azonban nem örvendeznek ennek. A forradalmi követelések közt ott volt ez is: „Szabad kiskereske­delmet!“ Most pedig ilyenek re- gutázzák őt meg? Kinek a fiai, ki­nek az unokái lehetnének. És a hanghordozó. A szavakat az el­lenőrük sok esetben nem igen vá­logatják. Csak egyszer szabadul­jak. — gondolják a termelők. - Ami eladnivalóm. lesz. otthonról adom, úgy, ahogy akarom. A lengyel főügyész nyilatkozata Varsó. (Tan ju-g) A varsói rádió közli azt a nyilatkozatot, amelyet Lengyelország főügyésze az Ex­press Wieczorm című lengyel lapnak adott A főügyész ebben a nyilatkozatában rámutat, hogy a legutóbbi hét hónap alatt igen «la- ; posan tanulmányozták a! volt közbiztonsági minisztérium három funkcionárius árak bűnös ] tevékenységére vonatkozó adato­kat. A vizsgálat lefolytatásának f módjár» vonatkozó okmányok1 mutatják Porokowski volt minisz­ter és két miniszteri osztályfőnök j bűnösségét. E három fumkcioinári- j us munkájának kivizsgáló*» feb- 1 ruáirftg tart. Mindhármukat tör­vénytelen letartóztatósok és a vizsgálati foglyokkal szemben al­kalmazott különleges Jtánzási módszerek iréatt vonják majd fe­lelősségre. A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmageftátó Vállalat kellő­en felkészült, hogy a megnöve­kedőit keresletnek megfelelően, elegendő mennyiségű kertima­got szállítson bolthálózatába. Ä házikert tulajdonosok érthetően fokozzák majd a tavaszi veté­sekhez szükséges kertimag vá­sárlásaikat és ezért a vállalat hozzávetőleg tízmillió tasakkal több sárgarépa, petrezselyem­éi más zöldségmagol boz maid forgalomba, mint más években. A többlethez kellő mennyiségű anyaggal rendelkeznek. Az idei jó magtermés túlnyomó részét már raktározták és a központ­ban folyamatosan csomagolják, A vetőmagboltok, amelyek a harcok során csak kisebb sérü­léseket szenvedtek, már árusí­tanak és jelentékeny forgalmat bonyolítanak le. A Német Szabad Demokrata Párt követeli a Szabad Enróna Rádió működésének betiltását Berlin. A Nyugatnémet Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata útján követeléssel lépett fel a Sza­bad Európa Rádió és a nyugat- berliná .Az embertelenség elleni harci csoport" betiltásáért. A párt rámutat »rra, hogy a* amerikai kézben lévő rádióállomás « ma­gyarországi vére« események ide­jén „még kevésbé jogosan viselte nevét, mimt eddig és nyugati ka­tonák, valamint fegyverek ma­gyarországi bevetésé» követelte. Ezt * ráöéóáRomás* ét kímügy­nökséget már csak nemzeti önvé- j delemből is ki kell tiltani Német­országból.“ Nyugatnémetorszásrl sajtójelen, tések szerint a nyugatnémet pár­tok köreiben igen komolyan fog­lalkoznak a Szabad Európa adó nyugatnémet ellenőrzés alá véte­lével. A rádiónak Magyarországra sugárzott elmúlt négyheti műso­rát most a bonni külügyminiszté­rium megbízottai utólagos ellen- ónt« alá vottta» Elegendő kertímag a tavaszi vetésekhez A pénzügyminister utasítása a költségveíóshfil gazdálkodó szervek igazgatási adminisztratív létszámának egyes kérdéseiről j minisztratív jellegű feladatokra az állományon kívüliek báralapja 02 novairól munis a bért kifizetni, to­vábbi intézkedésig nem szabad. A i jel«n utasítás kihirdetésének, rvap- j jám lép hatályba. Hatálya a fegy­vere« testületek kivételével va'a- meonyi költségvetési, költségve- i lésből támogatott szervre kiterjed; D -f----------­Az államapparátusban az igaz- gatási költségek további emelke­désének megakadályozása érdeké­ben az alábbiakat rendelem el: a költségvetésből gazdálkodó szer­veknél az 195S. október hó első j napjának megfelelő igazgatási ad­minisztratív engedélyezett lét­számkeretet emelni, igazgatási ad- __ ____ —----;—r

Next

/
Oldalképek
Tartalom