Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-24 / 17. szám

1»*W. iMTimbir 84., szsmtizt Békés megyei Népújság t Tudósítás « szarvasi Táncsics Tsz-ból Munka nélkül nem leket országot építeni A tél beköszöntött. A fagyos reggelek kipirositják az embe­rek arcét. Manapság szinte ön- feláldozás kint dolgozni a me­zón, szedni a még földben levő répát és készíteni a silótakar- Bnányt. A szarvasi Táncsics Tsz dol­gozóit látogattam meg, munka közben. Véleményüket kértük a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatosan. Több dolgozónak a következő volt a véleménye a mostani helyzettel kapcsolat­ban: Csodálkozunk azon, hogy munkástestvéreink még mindig nem dolgoznak, hanem sztrái- kolnak. Mi, parasztok tudjuk azt, hogy munka nélkül nem lehet országot építeni, mert a munka adja meg az emberi élet Csodálkozunk azon, hogy a munka felvétele ilyen nehéz­kesen megy, a boltokban nem tudunk vásárolni, mert a meg­lévő készlet elfogyott. A mun­ka nem felvétele minket is aka­dályoz, mivel a mindennapi élethez szükséges ipari és gaz­dasági cikkeket nem tudíuk megvenni. A forradalom alatt minden becsületes paraszt segí­tette a munkásokat, de az a meglátásunk, hogy a segitség h" —Sra sem kezdődött meg a munka. Egy a feladatunk: az, hogy együttes erővel kezdjünk munkához, és teremtsünk szá­munkra az eddiginél boldogabb életet. Én elgondolkoztam ezen és megfigyeltem a dolgozók mun­káját. Láttam azt, hogy a mun­ka láza bearanyozza az egész gazdaságot és az emberek kér­ges kezét, és azt a sok verejté­ket, amit ezidóig hullattak. Ki ne becsülné őket, akik e nehéz helyzetben is becsülettel helyt­állónak. Szenvednek azért, hogy minden munkás asztalára kenyér, hág és egyéb termék I kerüljön. Őnekik van miért dolgozniok nekik a nép állama adott ke­nyeret, és mennyit adott vol­na, ha Magyarország élén olyan vezető állt volna, aki nemcsak szóban, hanem tettel is hasz­nosat nyújt a dolgozó népnek Véleményük az, hogy megvé­dik gazdaságukat, amelyet 8 éven keresztül felépítettek és tovább haladnak azon az úton, ( amelyre tértek. Nem kétlem az ! elhatározásukat, amikor azt I mondják: csak annak adunk kenyeret, aki velünk építi az országot és a boldogabb életet. A megalakult új kormány sok jó intézkedést hozott a dolgo­zóknak, munkásnak, parasztnak egyaránt, de ha nem élnek ezekkel a jogokkal, és nem ve­szik fel a munkát, ezen sokat szenvedett országot nem lehet kiemelni a katasztrófából, ami­be az utóbbi időben beleesett. Egy a feladat; az, hogy min­den üzem kezdjen munkához, cserélje ki egymással áruját a város és a falu. Lendítsük fel ■y*«=3------------------------------" Va ndé^ a követségen A követség, amelyről szó van: moszkvai nagykövetségünk. Pon­tosai: bari és teljes hivatalossággal: a. Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetsége. A vendég, akit gyakran látnak megfordulni a kö vétség falai között: Rákosi Mátyás. Az az ember, akit népünk a szörnyű sztálinista korszak főv állottjaként tart számon és akinek kiadását és független magyar bíróság elé állítását — ugyancsak egész népünk követelésének hangot adva — mi is sürgettük a mi­nap. Milyen eétja van Rákosi Mátyásnak a magyar követségen tett látogatásával? Ezt talán a követség vezetője, Boldoczloi János, Rá- kosiék volt külügyminisztere tudná pontosabban meghatározni. Hi­szen ő az, aki Moszkvában tartózkodó magyar állampolgárokat ki- küld dolgozószobájából, ha Rákosi érkezését jelzik neki, s elképzel­hető, hogy végighallgatja azokat aterjedelmes telefonbeszélgetéseket Is, melyekkel a magyar nép súlyos válságának okozója, az ország július 18 előtti korlátlan ura „tájékozódik“ egykori birodalma helyzetéről. Vagy nem tájékozódik? Instruál? Ez is elképzelhető. Elvégre az elmúlt tizenkét év alatt tapasz­talhattuk, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványa" (ami egyéb­ként szószerint igaz róla) nehezen ad fel egy-egy pozíciót és ma­kacssággal kísérli meg újra és újra befolyása visszaszerzését. Köz­ismert tény az a hitvány játék, amely müliák által követelt lemno- dása körül felyt, a mese a „súlyos betegségről" és a köszönőnyilat­kozatok, s eléggé közismert azoknak a neve is, akik július 18 után megpróbálták személy szerint nélküle, de szellemben vele ott foly­tatni a népellenes terrort, megtévesztést, ahol — abba se hagyták. Most telefonál, érdeklődik Rákosi. Nem tudjuk, kivel beszél — a háromezer kilométernyi telefonhuzal őrzi a ■ titkot. Talán tanácso­kat ad, hogyan szivároghatnak vissza a hatalom még füstölgő és fiatalok vérével borított sáncaira megbízható hívei, hogyan bizo­nyíthatják be újra, hogy nem változtak, várják az instrulcciót és a ta rlőcsöt? Ó, a magyar nép ismeri ezeket a tanácsokat, piros- és zöldceru­zás instrukciókat a koholt, gyilkos perek aktáinak margójáról, ame­lyek annyiszor jelentették a halált, a sok éves börtönt, kínzást, in­ternálást. Nem felejtette a keserű éveket. S ezért most kérdez. Meg­kérdi: kit szolgálnak ezek a látogatások annak a Magyar Népköz- társaságnak követségén, amelynek kormánya élesen elhatárolja ma­gát a Rákosi-követte szektás, népünket szerencsétlenségbe döntő politikai vonaltól? Kinek állnak érdekében e nemzetközi interur- bánbeszélgetések? Világos, hogy vannak egyes körök, amelyek a tör­ténelem vizsgáján sokszorosan megbukott politikát szívesen látnák, sőt itt-ott szerecsenmosdató cikkekben újra magasztalják is. De ezek a körök nem a szocializmus haladó erőit, a demokratizálás széles arcvonalát jelentik — hanem a múlt sündisznóállásaiban védekező s zektarianiemusi. Méltatlannak tartjuk, hogy ebbe« a — nemzetközi munkásmoz­galmi méretekben széles körökben elítélt — politikai vonalvezetés­hez a mi nagykövetségünk a kormány háta mögött, annak tudta nélkül asszisztáljon. Boldoczki János és még néhány bot-, illetve rá- kosi-csinálta diplomata tevékenykedése arra mutat, hogy külképvi­seleteinkben is sürgős feladat a következetes demokratizálás keresz­tülvitele. Képviseljék ezt az országot, ezt a sokat szenvedett népet külföldön, kis és nagy, baráti és semleges országokban egyaránt olyanok, akik a néppel éreznek, a milliók ügyének és nem a két kézzel szorongatott bársonyszékből kiesett egykori hatalmasoknak szászé léi. országunk kereskedelmét, ipa­rát és ezen keresztül a mező- gazdaságot. Aki ezzel nem ért egyet, az nem demokratikus or­szágot akar építeni, az vissza akarja hozni a múltat, amiben igen sok kényszer, nyomor ju­tott osztályrészül a dolgozók­nak, a proletároknak. Legyen egy a jelszónk: Dol­gozzunk, mert munka nélkül nem lehet élet! (Sz. B.)-*o«­sziiiok érMiidésére közli a megyei tanács oktatási osztálya, hogy a megye vala­mennyi általános iskolájában fűtött termekben várják tanu­lóikat a nevelők. A békéscsa­bai 1. sz. ált. iskolában is befe­jeződtek a helyreállítási munká­latok. Valótlan tehát az az egyes felelőtlen tanulók terjesz­tette állítás, hogy igazgatójuk, vagy nevelőjük „hazaküldi” j őket tanítás helyett. Kérjük tehát a szülőket, hogy gyermekeiket naponta ponto­san küldjék el a tanítás kezde­tére. Szervezett dolgozók! Szaktársak! A Magyar Szabad Szaksservezctek felszólítanak minden mfe szervezeti vezető szervet, minden szervezett dolgozót: segített, tá­mogassák a munkástanácsok létrehozását és tevékenységét. Magyarországon a szabad szakszervezetek kezdeménye«** a - munkástanácsok megalakítását. A szabad szakszervezetek dolgozták ki a munkástanácsok lo­goit, hatáskörét és működési szabályzatát, amelyet a Népköebásao- ság Elnöki Tanácsa törvényerőre emelt. A szabad szakszervezetek harcoltak és harcolnék a munkásta­nácsok jogainak elismeréséért, tekintélyük növeléséért. A szabad szakszervezetek a munkástanácsok mellett vannak Kik vannak a munkástanácsok ellen? Akik a munka dezoryanizjélásával. felelőtlen izgatásukkal aka­dályozzák a munkástanácsok tevékenységét, hogy ezáltal aláásták a tekintélyüket; akik a munkástanácsok ügyeimét elvonják a gazd^ágos terme­lés megszervezésétől azért, hogy kevesebb legyen a munkások ha­szonrészesedése és így járassák te a munkástanácsokat; akik saját egyéni érvény esti lés ükre, önző céljaik elérésére, a maguk részére jogtalan előnytik biztosítására akarják kihasználta a dolgozók bizalmát­akik megkísérlik a munkástanácsokat szembeállítani a ezafoad szakszervezetekkel, a szervezett dolgozókkal, hogy gyengíts* a munkástanácsok erejét, bomlasszák a munkásosztály egységét; akik a szocializmus építése, a munkéshatalcm ellen, az ellen- forradalom céljaira akarják félhas máini a mui*ásitanácsokat, hogy újra a tőkéseket Ültessék a dolgozók nyafkára. Munkások! Szervezett dolgozók! A munkástanácsok a munkásosztály szervei. Ezért becsületes, a néphez, a szocializmus ügyéhez hű dolgozókat válasszatok a mun­kástanácsokba! Váltsátok le, hívjátok vissza a demagógokat, a mun­kásosztályhoz idegen, karrierista elemeket a munkástanácsokból! Ne tűrjétek a munkrahalogatókat, a népi hatalom ellen izgatókat, a munkásosztály igazi érdekeivel szembehelyezkedő lazító kot a mun­kástanácsokban' Védjetek a gyárat! Védjétek a munkát! Védjétek a munkáshataimat! Magyar Sz-j.oad Szakszervezetek Országos Szövetsége. A mezőberényi Dózsa és Vörös Csillag Tsz tagjai továbbra is a közös gazdálkodást választották A napokban találkoztunk Zolnai János elvtárssal, a me- zőberényi Dózsa Tsz elnökével. Évek óta ismerjük őt. Tőle tud­tuk meg, hogy 980 holdas gazdaságuk továbbra is megmarad s a 180 szövetkezeti tag még a forradalom első napjaiban úgy határozott, hogy mindannyian továbbra is kitartanak a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás mel­lett és közösen akarnak ezután is gazdálkodni. Mindössze né­gyen akarnak kilépni a közös­ből. Mondanunk sem kell, hogy ezekben a nehéz napokban mi­lyen jó érzés hallani az emberek ilyen összefogásáról, arról, hogy továbbra is a szocializmus mel­lett foglalnak állást. Zolnai elvtárstól tudtuk meg, hogy a 30 hold kertészetükben termett őszi káposztából —> azonkívül, hogy munkaegysé­génként 70 dekagrammot osz­tottak ki — 60 ezer forintot jö­vedelmezett a szövetkezet. Munkaegységenként 6 forint és 80 fillért, 2.60 dekagramm bú­zát, 14 dekagramm cukrot és más terményféleséget osztot­tak ki a tagság között. Amíg a békési járás egyik­másik termelőszövetkezeteiben a közös gazdaság-széttépázására, feloszlatására törekednek, a mezőberényi Dózsában a tagság kilencven százaléka a földe­ken volt: szedték a kukoricát, a cukorrépát, szántottak es ve­tettek. Éppen ezekben a na­pokban vetették» el a 280 hold őszi búzát, az 50 hold őszi ár­pát, hogy jövőre biztosítva ’e- gyen maguk és az ország szá­mára a kenyémekvaló. A mezőberényi Dózsában ar­ról tárgyalgatnak, hogv a lóál- íománvt rövid időn belül csök­kentsék és Megalakult az MTÍ Forradalmi Bizottsága A Magyar Távirati Iroda dol­gozói az elmúlt nap megválasz­tották végleges forradalmi bi- zotságukat. A bizottság alakuló ülésén kinyilvánította, hogy az október 23-án kezdődött nem­zeti szabadságharc eseményei­ből kiindulva sorsközösséget válla] a magyar munkásság­gal, parasztsággal és forradalmi ifjúsággal. Hű marad a munká­sok, parasztok hatalmához, a demokratikus eszközökkel és a nemzeti sajátosságok figyelem- bevételével a szocializmus fel­építéséért, megszilárdításáért harcol, olyan társadalmi rend­szerért, amelyben a termelő- eszközök a nép kezében van­| nak és maradnak, a bankok, a föld mélyének kincsei a nép tu­lajdonát képezik. Felemeli sza- j vát minden egyéni, vagy ható­sági terror és önkény ellen s I mindenféle restaurációs kísér­lettel szemben harcol a demok­ratizmus kiszélesítéséért, a füg­getlen Magyarország megte- | remtéséért. Az MTI munkatársai válto­zatlanul tartják magukat ide­iglenes forradalmi bizottságuk október 26-án hozott határoza­tához: becsületesen, az igazság­nak megfelelően akarnak tájé­koztatni, senki kedvéért sem ser erőgépet ttandekozik rövid időn belül vásárolni. A mezőberényi Vörös Csillag tagjai hasonlóan úgy határoz­tak, hogy szilárdan a közös gaz­dálkodás mellett állnak. Az ilyen termelőszövetkezetek tag­jaira bizton számíthat a nép, de ugyanígy a kormány is. eseményeket a valóságnak megfelelően sokoldalúan meg­világítani. Az MTI Forradalmi Bizottsága éppen ezért kéri a Rádiót és a lapokat, hogy a hírek átírása, megrövidítése esetén azok lényegén, monda­nivalóján ne változtassanak. Közlemény A Béfkés-tarhcwi Gyógypedagó­giai Intézet igazgatósása árteeíto a I ■ járulnak hozzá a tények meg­hamisításához s igyekeznek az Budapesten és az ország más vi­dékein — Így a megyénkben ti — ' lakó szülőket és boazétartosótat, bogy növendékei, dolgooöi ta­nárai egészségesek, jól vem*; el­látásuk fcistesátett! Nyilván azzal a gondolattal ha­tároztak így a szövetkezetiek, hogy a városnak több tejtermé­ket tudjanak juttatni, semmi­esetre nem öncélúságból hatá­roztak így. S szinte meglepő volt számunkra, amikor Zolnai elvtárs arról beszélt, hogy a szövetkezet pótkocsival rendel­kező Zetort és ezenkívül még növeljék a jelenlegi szarvasmarha állományukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom