Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-21 / 14. szám
1656. november 21., szerda Békés megyei Népújság „A párt adott nekem és velem együtt sok nincstelen szegényparasztnak iőMet 1945-ben“ Bft« me*y« delgtai népe! Kedves Baa?átei)B&! ©rtán**üsl Ügy éreezülf, szükséges, hogy srfvwrfe «narrten ipaz szereteíével testvéri Idvöeäetönäwt küldjük nekteh, e tratfün», nehéz érákban. Hozzátok, vataanennyí becsülete*; dolfíoaóhoz szólunk most «- rrsHtor oly sok kétség enéed rnin- étemkit! Vajon mi lesz! Hogy lesz’ Ez fogMkoetat ma mindenkit. Mi tesz szép hosáínkkeű? Dolgozó népűnkkel, parsKtsáífim-kkel? Mily egyszerű leone erre a felelet, ha anSndnyájan együtt cselekednénk, tettekben és gondote- tOikfen. De nem így van! Ez a tény! Az ehníflt 12 év minden nagyszerű alkotását, úgy látszik, elhomályosítja az önkény, a tör- vénytétesiség, hemfiságurtk, *m- wti öntudatunk lábbal való tip- rása, amit a Rákosi —Gerő-féle j klikk ekozott hazánkban, j Mi, ® -csaíbaKEaíbadi Béke Ter- I méKSszövetkezet tagjai együtt ha- ; iád tunk a forradalommá!! jogos, kö- veteJéseiink teljesítése érdekében! Együtt halad tank minden becsületes dolgozó paraszttal a beszol- j gáltatás eltörlése, a MKtóbözö 1 gazdasági életünk, élefiszinvcna- ! tónk emelését gátló intézkedések measzfmtetése érdekében. Most, amikor a muricás-paraszt i forradalmi kormány ezen köve+e- I fésűnket teljesítette, megelésedé- ‘‘ síinket fejezzük ki. Ugyanakkor állj! kiáltunk minden ellenforradalmi kísérletnek. mely jogos tulajdonától akarja megfosztani parasztságunkét. Vissza akarja juttatni a főidet a fóldesuratenaik, a grófoknak és a gyárak«* újból vissza akarja juttatni a WStónefcnek! Nem ez kell né&ünkl S úgy érezzük, mindnyájan így gondolkodunk, »kik dolgozók vagyunk, 6 magunkon éreztük a múlt rend- e~er Étkos kizsSkraSnyoló voltát! Nem akarunk cselédek, béresek termi! Elegünk voJt a zsellér életből! | Igazságos, józaai paraszt politikát kértünk! S ezt úgy érezzük, meg is fogjuk. kapni, mlntaíhogy ezt mar az eddigi rendeletek is | bizonyítják! j Ebben a tudatban fogtunk hozzá a munkához! Erőszak nélküli közös gazdálkodást választja nálunk sok tag! Minden vágyunk az, hogy fejlett nagyüzemi gazdálkodást hajtsunk végre tecnaelő- szöveikezetünitóben. A nehéz órákban sem szűnt meg tsz-ünkbsn az étet! Vételiünk, Hogy biztosítsuk dolgozó népünk jdtő évi kenYwréil 5 minden vágyunk ez, hogy a jobb és több termeléssel tsz-ünk is hozzájáruljon a dolgozók éüet- BzíTTvmval Étnek emeléséhez! Ebben a tudatban fogtunk hozzá a Magyar Szocialista Munkáspárt szerveBéeéhez. Mi továbbra is bízunk a pártban! Tudjuk azt, hogy esek a párt zászlaja alatt vihetjük sikerre szocializmusunk szent ügyét! Bízunk pártunkban, de ugyanakkor mélységes gyűlölettel eMtéJjük a- Bökat, alak az elmúlt 12 év alatt a pártba befurakodva, lejáratták pártunk .at, oly sokszor megsértve 6 szodaJásta törvényességet, J'b- be! tiportak a legelemibb emberi j jogokat! | Űj, tiszta, becsületes alapon dolgozó pártnak «karaink a tagjai í lenni! S erre megvan minden foiz- ! taslfákuak, hiszen a pártunk élén oly elvtársik vannak — Kádár dános, Marosán György stfo. — akik saját magukon tapasztalták az önkényességeit, akkor, amikor 'Rákosi bori kőében szenvedtek! Tudjuk, hogy nehéz út előtt ál- l kunk! De vannak kezdeti sike*ve- iaűs. is! így már 2.1 tagja vzn elap- sz ervezetü xdnaek. « mind olyan j elvtárs, aki a múlt hibáéiból efcul- 1 V«, becsületes úton akar dolgozni, | szocialianusuTik nagy ügyéért! j Tiszta, új alapokon nyugvó pár. 1 tot akarunk. Ezért számos közénk Km való egyént nem vettünk lel ataggagjrveaetünfcbe. Nincs szükségünk szájaskodókm, karrieristákra I Ez mutaíkozetó meg abban, amit a szervezóekur az elvtóraaink elmondottak! Kurilla Sándor elvtárs ezt mondta: „Szeretem pártomat, s minden erőmmel a párt zászlaja alatt akarok harcolni, I mert ez a párt adott nekem és velem együtt sok sincetelen, oze- 1 géoy parasztnak 1945-ben főidet." Hasonlóan ayüatkozoti Balta András elvtárs is: „Továbbra ie a pártnak akarok a tagja termi, de nem egy klikknek, hanem egész dolgozó népünk, parasztságimk érdekében dolgozó pártnak államik: tenni a tagja." Elvtársak! Kérünk benneteket, különösen az. ipari immflaásságot kérjük, vegyétek fel a munkái, vegyetek példát dolnezó paiasiteágunktól, begy megkemta jceeos követelését, ttotenaäk. Mi a Béke Tsz tagiad SOO kh. búsát vetettünk; 29 kJh. euiio-rrépátoól már 19 kh.-t kiszedtünk. Ddlsovjjnk, hogy btefoRfteak Jövő évi ikenyeriáVket! Dóteoraunk beli hogy a sók fájó sebet minél előbb be tudjuk gyórreitani! Termelni keli hogy elkerüljük az ánSáöő veszélyét nehogy az jöjjön létre, ami lW5-t*o volt. Viam sok terményünk, varrnak hizááŰEtaárík, me’ydk eladásra. «Bogsfk szánva, de nem tudjuk «wndriteafadtéhwe bocsátani, mert nincs átvétel! Kérünk benneteket, fcázneifcdk a pártbein. vegyétek fél a munkát, mint mi, mert «staden biztos#*: aepan arra, hogy jogos követe- íáseitöast tel Vasi tee a kormá ny. A md keBünkben van a hatalom s ne hagyjuk magunkat ímegtévese- Éesni egyes femet® egyének által! !5olgofS3H«lc kell, hogy min® előbb helyre áBljoo a rend, a béke, a nyugalom! Erre kérüTsík beímetekett Osteszsbadi, 1956. Bovember hó 16-án. Béke Tsz CsaJbaszábadi Ä1SKMP Szerveaö Bizottsága, Mérik sört RélcéscsalsÁii A szarvasi járás mezőgazda- sági üzemei folyamatosan dolgoznak. A tsz-ek hozzákezdtek az évvégi záráshoz, elkezdték a zárszámadás készítését és a leltározásokat. A járás tsz-ei kivéve 1—2 gyengébb tszcs-t, igen jó eredményekkel dicsekedhetnek. Pl. az örménykúti Petőfi, a szarvasi Táncsics Tsz, a szarvasi Dózsa. Mindhárom helyen az egy munkaegységre eső forintérték túlhaladja a 35 forintot. A közös gazdálkodás ebhen az évben is meghozta gyümölcsét Pl. a szarvasi Táncsics Tsz-ben számos tag 20 mázsánál is többet kapott búzából. A bosmí NATO csapatok részére 44 új kaszárnyát építenek A bonná hadiiigymlsuBzieriiim a nyugatnémet NATO csapatok számára most az ősszel 44 kaszárnya építését kezdte meg a nyugatnémet tartományi államok területén. Ezek úgynevezett züsziönlj-lakta' nyák lesznek, amelyeknek építkezési költsége 14r—26 millió mérisa között mozognék. Teírintet nélkül - arra, hogy ezáltal a tekérépftke- zéseket korlétozzáíi, a h*di\gymi- I nisEtériuiB kitart tervei mellett, Terfe&szd a lépi|sí8§t »e-ii-y— Húszéves adminisztrációs gyafcortattal állást keresek: Ambrus, Békéscsabai V., Egység u. 34. BÉTK1ÍS MEGYEI NffiPTOSAG munkások, párasatok politikai napilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja a MSZMP Békés megyei ÍBlázóbraet tsága Szerkesztéség: Békéscsaba, Szabadság tér 19. Telefon: 28—35, 11—81 Békés megyei Nyon.daipari Vállalat, Békéscsaba — Bűnbe vitt az aisszonjd állat, fiam Vétettél a hetedik parancsolat ellen is. Eljótszottisd a becsületedet, egy lány kedvéért. A szerelem vitt bűnbe. Bólogatott, — Látod, az előbb nem akartad elhinni nekem! Elhiszed most már? Dénes nem válaszolt. A pap, aiki nem is várt feleletet, tovább beszélt. — A lopás nagyon súlyos bűn. Halálos bűn. Isten parancsának megszegése. Megbántad már bűnödet? Dénes bólintott.— Súlyos bűn — ismételte a pap, majd kutatóén figyelve Dénes arcát, — folytatta. — Igaz ugyan, hogy ez a bűn isten ügyét segítette. Mert, ugye, ezen a pénzen könyveket akartak venni? — Igen. Már ki is választották Zámfoóók a könyvüzletben. De miért segítette az én lopásom az isten ügyét? — Miért? Azon a pénzen istentelen könyveket vettek volna. Te is bűnösen vetted el és bűnösen költötted el, de megmentettél sok diákot az istemtelenségtől. Ez enyhíti vétkedet. Dénes tágnanyílt szemmel nézett a papra. — Tisztelendő ár! — No, miért nézel ilyen meg- ütódötten? — De, tesztelendő úr... én... én..! én megloptam az egész iskolát! — I-gy van. De isten megbocsátó. — És Zámbő? Miattam maradjon rajta a gyanú? A pap most már ingerülten legyintett. — Hagyd már azt a Zámbót. Te meggyónod a vétkedet, megbánod bűnödet. Isten megbocsát; Zámfoó pedig, az az istentelen, csináljon, amit ak-ar. — Nem! — kiáltott Dénes, c-* Ne tessék ilyent mondani. A pap érezte, hogy elvetette a Sűlykot. Persze, ez a fiú szereti Zámbót. — Azt is meg lehet oldani — mondta kis gondolkodás után —, hogy Zámbót tisztára mosd. Szépen gyújts össee annyi pénzt, ügye százhúsz forintot, és ha meglesz, akkor küld el az iskolának egy levélben, névtelenül; Rendben van? — Gőcze már arra gondolt, hogy még ezt is fel lehet maid használni Zámtoó ellen. T|énes nagyot sóhajtott és bó- lintott. — Rendben van. így csinálom; Hej, de sok idő .telik el, amíg én össze tudok gyűjteni annyi pénzt! leszegezte fejét. — De összegyűjtöm! összeku- porgatom és visszaadom. És.... akkor, tessék mondani, akkor ismét becsületes ember teszek? Szinte könyörögve nézett a pap szemébe. — Akkor... hát, a hétköznapi ér- tetemben igen. Dénes arcán halvány mosoly futott át. — Ó, bárcsak már ott tartanék! A pap cimgulusába dugta kezét és kissé gúnyos mosollyal nézett a fiúra. — Nagyon jó lesz! — Dénes arcába visszatért a szín. Tiszta szívből mosolyogva nézett a papra. — Köszönöm, köszönöm. Tessék bízni bennem, összegyűjtöm én azt a pénzt, össze, bizony! A fiú felállt. Elköszönt. Vidám léptekkel sietett ki a sacíbálbéh Hangos jóéjszaiteát köszönt az inasnak; Az utcán már kevesen jártafc Dénes felnézett a templom órájára. Nyolc óra múlt tíz perccel. Átváigott az úttesten, gondolta, hogy még beszalad Berényi Évához is egy percre. Évét egyedül találta otthon. A lány meglepetten nézett a belépő fiúra. — Hát téged mi szél hozott, Dénes? — Ne haragudj, hogy zavarlak, de Zámlbó Pista szólt, hogy holnap megindul a tanulmányi verseny és kellene csinálni plakátokat. Gondoltam, megbeszélem veted, fi összesen beszélgettek. Dénes “ feljegyezte magának, mi- teen jelszavakat rajao'rtcssm. Aztán Éva egysaen* egészen váratlanul megkérdezte: — Mondd, Dénes, voltál te már szerelmes? A fiú zavartan hallgatott. Nem értette, mit akar ezzel kérdezni a lány. Éva pedig várta a választ. Meg akarta tudni, mi a véleménye Dénesnek a tíiákszerelemről. Mert Éva most már tudta, hogy szerelmes. Nemcsak abból érezte, hogy jobban dobogott a szíve, ha látta Pistát, hanem abból is, hogy féltette, nagyon féltette Zámbót. Állandóan az az érzés gyötörte, hogy Pistára valami veszély leselkedik. — Nem, én nem voltam még szerelmes — válaszolt Csapó zavartan. Maga sem tudta, hogy miért hazudott. Amikor kimondta, akkor döbbent csak rá. Hát ide jutottam? — kérdezte magától. — Loptam és már hazudok is. Ha mégolyán kicsi dologban is. A nagy hazugság után ez már könnyen megy. •— Kár mondta Éva elgondolkozva. Maga elé nézett. Nagyon szép volt, amikor így gondolataiba merült. Dénes önkéntelenül elgyönyörködött benne. — Miért kérdezted? — szólt aztán Évához. — Talán csak nem vagy szerelmes? — hun- cutkodó hangsúllyal akarta kérdezni, de ez valahogyan nem sikerült. Éva elpirult a kérdésre. Dénes megértőén bólintott. — Látom én ezt már régóta; Ugye, Zámbó Pista... A lány nem nézett a fiúra. Szótlanul ütögette tollával az asztalt. — Nos, Évi, nekem megmondhatod. A lány felvetette a fejét és ránevetett Dénesre. — Hát, ha tudni akarod —> mondta és hangjában titkolt büszkeség csengett — igen; Zámbó Pista. De ha erről bárkinek is szólsz — tréfásan megfenyegette Dénest — számíts rá, hogy kikaparom a szemedet. Ezen még Dénes is elnevette magát. Arra gondolt hirtelen, hogy nem lehet igaza a papnak. Nem rosszak a mi lányaink. Kedves, derűs, tiaEta k;s teremtések. Újfajta lányok ezek. Becsületes emberek. Nem, nincs igaza Gőczének. De akkor miért mondta? Miért veti meg ezeket a lányokat? Hiszen belőlük is dolgozó emberek lesznek, akárcsak a férfiak- bóL Még akkor is, ha tage«w§d- nefc némelyik fiúval. ée közlekedési dolgozók, se gátoljátok meg a mindennapi é- tet szükségleteinek biztosításét. Csatlakozzatok a vandégláté i- pari munkásokhoz. Kezdjétek meg a arankát, mert esak ágy tudjuk biztosítani a létfenntartási eszközök folyamatos ellátását, 'ágy az élelmiszer, mint a ruházati cikkek vonatkosásá- ban. A békéscsabai Bépbüféfcen és a halászcsárdában már hétfőn megkezdődött az italmérés. Jelenleg csak sör h&pható az említett helyeken és csak addig, amíg a meglévő készlet tart. Ugye dolgozó társaim jó lenne az elkövetkező napokban is egy pohár sört meginni És van-e ennek akadálya. Van. Ezt akadályozza a sztrájk. Üzemi ^------~ z, ■ . ■-..«ris». Fo lyamatosan dolgoznak
