Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-18 / 12. szám
Eékés megyei Népújság 1956. november 18., vasárnap „A Kádár-kormány azt , ami Magyar országon ma a hoztak, hogy tárgyalásokat folytatnak a békés úton való szuezi probléma rendezésére. Ennek ellenére váratlan agresszió történt, előbb Izrael támadta meg Egyiptomot, majd Anglia és Franciaország s ezt együtt készítették elő s a támadás időpontját akkorra választották, amikor Magyarországon a már jól ismert eset megtörtént. A magyar ügy jól jött, mert már felkészültek, Anglia és Franciaország felhasználta Izraelt saját céljainak elérésében. Most a résztvevő államok bánkódhatnak, mert nem jól sikerült. Ugyanis azt hitték, hogy Egyiptomot elintézik, Nasszer kormányát megdöntik. Egyiptom nem mondott csődöt, jól harcolt katonasága. Az Egyesült Nemzetek többsége elítélte ezt a támadást. Egyiptomba nemzetközi rendőrséget küldenek. mi is elküldtük egységeinket. Az eset megmutatta, hogy Izrael a nagyhatalmak eszköze volt, s veszélyezteti a békét. Az arab államok körében nagy a felháborodás Izrael ellen, főleg amiatt, mert más- félmillió arabot kergettek ki, akik most embertelen körülmények között élnek. Egyiptom és a többi arab ország nem akar békét kötni Izraellel s mint államot nem ismerik el ma sem. Ez azonban nem jogosítja fel Izraelt az agresszióra, — Mi annakidején azt mondtuk: a franciáknak nehéz ki- /onulni, próbáljanak megegyezést létrehozni. A franciáknak ízt javasoltuk, hogy az egy millió banknak, amellyel Egyiptomján hadseregüket fenntartják, egalább felét fordítsák az otta- ii nép életszínvonalának eme- ésére, s akkor az egyiptomi lépnek nem lesz kifogása elle- íük. Elismerték, hogy így van, le akkor Franciaország tekinté- ye kérdésessé válik. S most itt ran: szégyenbe kerültek az :gész világ előtt. Csak röviden, a legalapve- őbb, legfontosabb dolgokat is- nertettem, amelyekről úgy Iáéin, hasznát veszitek felvilá- 'osító munkátokban — fejezte >e beszédét Tito. R magyarországi események felvISSanpziák isazéiilÉaü is a különféle elemeket akik zűr-zavarra számítanak, a- melyben halászhatnak. Az ilyeneket a nép egysége akadályozhatja meg, hogy valamit is megkísérelje", Szükség*'- van ma s nép. a párt egységére. Hazánkban ilyen eseményekre nem kerülhet sor, Jugoszlávia más, mint Magyarország, más, mint bármely állam. Mi a forradalmat vér árán hajtottuk végre, jól megtisztítottuk sorainkat a forradalom alatt. Nem akarom azt mondani, hegy száz százalékig minden úgy van, ahogy lennie kell. Magam sem vagyok teljesen megelégedve, de Jugoszláviának vannak távlatai, a mi dolgozóink mindig többet termelnek. Emlékeztek, hogy a múlt évben egy beszámolóban rámutattam eddigi beruházásaink hiányosságaira. Elsősorban legnagyobb figyelmet népünk életszínvonalának emelésére fordítjuk. E tekintetben fordulat állt be, s még erélyesebb lépéseket teszünk az életszínvonal emeléséért. Ennyit most erről. Ezután szeretnék azokról a különféle éieiT.ckről azóhír—,meh ek nálunk' még léteznek, s zűrzavarra számítanak, azt mondom, keserűen csalódnak. Nálunk hatszázezer párttag van, akik meggyőződésből s nem különféle érdekből léptek pártunkba. Mi olyan ország va- j gyünk, ahol hatszázezer a párt tagja, a dolgozó nép szövetségének pedig hétmillió tagja van. j Tudatosan építjük a szocializmust. a dolgozók tudják, milyen cél felé haladnak. Természetesen senkinek sincs joga arra, hogy elébe álljon a nép törekvéseinek. segíteni, mert nagyon ‘ nehes helyzetben van. Meg kell fékezni a visszahúzó erőket. A szovjet elvtársak felelősek a- zért, mert nem látták Jobb és nem javították ki a Rákosi uralom hibáit, nem tették lehetővé, hogy előbb jöjjenek azok az emberek, akikben az egész munkásosztálynak és a nemzetnek bizalma volt. Lehetetlen, hogy egy vezető ráerőszakolja magát egy népre. Lengyelországban is a reakciós erők, amelyeknek a Szovjetunió ellen kifogásai vannak, gyűlölik a dolgozókat, a Szovjetuniót. El kell különíteni a lengyel népet és a reakciót, mert ez nemcsak a Szovjetuniót gyűlöli, hanem a szocializmust is. A lengyel munkásosztály széles látókörű. Tudja, milyen támogatást ad a Szovjetunió. Például a Szovjetunió támogatása nélkül nehezen védhetek Odcrc-Nebe vonala^ amit. a németek. vissza akarnak venni. A lengyel elvtársakkal együttesen küzdeni kell a párt ferde nézetei ellen. Ez a harc súlyos és hosszantartó lesz. Arról van szó most, hogy az út, amelyet tulajdonképpen Jugoszlávia kezdett meg, ez az irányvonal lesz-e a győztes, vagy a régi Sztálin- vonaL Minden eszközzel, találkozókkal, beszélgetésekkel azon kell lennünk, hogy az új szellem győzzön. Néhány szóval arról az interr véneiéről, amely Egyiptomot érte. Olvastátok az egyiptomi üggyel kapcsolatos nyilatkozatot és az ENSZ-ben tett állásfoglalásunkat. Erre az ügyre vissza szeretnék térni. Amikor első ízben találkozj tam Nasszerrel, ismertette velem Egyiptom valamennyi nehézsé- j gét. Fejletlen ország, ipara nincs i életszínvonala alacsony, bdsc szervezete nincs, amire támaszkodni tudna. Céljuk: védeni a szabadságot és megőrizni a függetlenséget. Másodízben Egyiptomban találkoztunk és láttuk, hogy ezek a nehézségek óriásiak. De ebben az országban a nép ébredezni kezd nemzeti öntudatra, amelyet elnyomva tartottak a gyarmati megszállással az angol j és francia gyarmatosítók, i Láttuk, hogy Nasszer súlyos : feladatok teljesítésében támaszkodhat a népre. Nasszer- nek megmondtam, hogy félek és nehezen hiszem, hogy az imperialisták békén hagyják őt. Kértem, hogy aZ imperialistáknak se adjon lehetőséget a beavatkozásra. Elmondtam, tudnia kell, hogy ^ ~ az imnermlisiétTj^ícfás nélküli emberek, akik nem mondanak le gyarmatosítás! tervükről. Nasszernek a belső helyzetet kell megerősítenie, erős hadsereget teremteni, s anyagilag adjanak valamit a népnek, hogy azonnal lásson hasznot az új hatalomtól. Ezek voltak a mi tanácsaink, amelyeket szívesen fogadtak. Nasszer elmondotta, hogy államosítani kell a Szuezi-csator- nát, mert egy független ország nem tűrheti, hogy idegenek uralkodjanak területén. Ehhez teljes joguk van. Az ENSZ-ben elsÍ5 alkalommal megakadályozták a tettlegességet, határozatot P,&nd{ad káé: — szíttá! I (Magyar népmese) Volt egyszer egy székely em- * bér. Ez az ember fiút szeretett volna, de mindig lánya született. Ügy megtett lánnyal a kunyhója, hogy ahova lépett, mindenütt lányba botlott. De egyik lányába sem botlott annyiszor bele, mint a legkisebbikbe. Mert amilyen engedelmes, derék lány volt a többi, olyan megátalkodott makacs teremtés volt ez a legkisebb ik lány. Nem hajlott senki szavára, hanem csak a maga feje után ment. Ütötte, verte az apja, de nem használt semmit. Addig dúlt a háborúság apa meg leánya közt, mígnem egy napon a lány megunta s megszökött hazulról. Nem vándorolt messzire, csak a szomszéd faluba. Ott elszegődött szolgálónak. Megbecsülte maigát, dolgozott, serénykedett naphosz- szat. Egy legény megszerette, s elvette feleségül. Egyszer a menyecske azt mondta az urának: — Menjünk el apámuramékhoz, hadd lássuk, élnek-e, halnak-e? Nekioihelődtek, beraktak a saroglyába egy kenyeret, egy oldal szalonnát, egy korsó bort, két tinót fogtak a szekér elé, s elindultak a szomszéd falu iránt. Ahogy mentek, meglátott a menyecske egy csüikertben egy rengeteg boglya szalmát. — Nézd csak — szólt az urának, — mekkora tömérdek szénaboglya van ott. * Megnézte az ura: — Nem széna az, hanem szalma. — Már hogy volna szalma, mikor széna? — por ölt a menyecske. — Az bizony szalma. Megmérgesedett a menyecske rettentőn. — Ó, te ilyen-olyan ember, te vtlégszégyene, hát hova tetted a sízemed, hogy nem látod, amit mindenki lát? Ha a tinókat megkérded, azok sem mondanának mást, minthogy széna az! — Szalma! — mondta az ura. — Szalma? — kiáltott a menyecske. — majd adok én neked szalmát! Azzal kapta a boroskorsóit s bevágta a tinók közé, hogy miszlikbe törött. Közéjük teremtette a kenyeret, az oldal szalonnát. A tinók megriadták s megfutamodtak, hogy a szekér sem volt már egészen szekér, mire az ember megfékezte őket. — Ne bolondozz már, te! — intette a feleségét. De annak beszélhetett, mert az hol sírt, hol a haját tépte, hol az ingét szaggatta. S ezenközben egyre hajtogatta, hogy széna, széna. — Hagyj fel már a bolondsággal — kérlelte az ura — itt vagyunk a falu határában. Mindenki ismer, ne add magad a világ szájára. Elhallgatott a menyecske, aztán nagyszipogva, duzzogva csak araiját szólt: — Mondjad hát, hogy széna! — Az bizony szalma. A faluban híre támadt, hogy a lány hazajött, s leverte a betegség a lábáról. Jöttek az atyafiak in- nen-onnan, sajnálkoztak. A menyecske nem szólt, nem mozdult. Nézték az atyafiak, de hiába nézték. — Ez bizony meghalt! — mondták. Azzal eltakarodtak, hogy hívják a papot. Akkor az ura odahajolt a menyecskéhez: — Állj talpra, különben megmondom, hogy teszed magad. —Mondjad hát: széna! — Az bizony szalma! Eljön a pap, tesz-vesz, hajlong, imádkozik, azzal elmegy. Időközben megvirriadt. Apja, anyja nézegetik, él-e a lányuk, vagy csakugyan meghalt. Hát a menyecske nem szól, nem mozdul, a szemót is behunyta, hadd ijedjen meg az ura. De az nem ijedt meg, hanem megint a fülébe súgta: — Ne bolondozz feleség! Mindjárt nyújtópadna tesznek, harangoznak. Ott ébredsz, ahova magad sem akartál jutni. — Mondjad hát: — széna. — Az bizony szalma! A menyecskét ny új topádra tették. Apja-anyja, tömérdek nénje siratni kezdte. Meghúzták a harangot. Beáramlott a tenger nép, sírtak azok is. Megjön a pap, prédikál. A koporsót lezárják. Az ember odahajol a koporsóhoz: Ébredj, feleség, különben vége az életednek. Mindjárt visznek a temetőbe. — Mondjad hát: — széna! — Az bizony szalma! Megindult a menet a temetőbe, a koporsót leteszik a sír szájához. Készítik a kötelet, hogy leeresz- B7ék. Az ember ismét oda súg: — Mindjárt; betakarnak, feleség! Ébredj már. Különben míg a világ, innen ki nem jössz. — Mondjad hát: — széna! — Az bizony szalma! ■ A sírásó leereszti a koporsót, hányja a rögöt rá. A gyásznép elszéled. A menyecske most ráeszmél, hogy bizony bolondul cselekedett. Sóhajt egy keserveset) — Bár az ördög vinne el engem! Ahogy ezt kimondta, hallja, hogy odafenn valaki ás. Megörül, hogy bizonyosan az ura tért jobb észre, ő bontogatja a sírt. Dehát nem ő volt, hanem az ördög. Ásott, ásott, kinyitotta szépen a koporsót, s azt mondta a menyecskének: — No ha hívtál, gyere, ülj • nyakamba! leiül a menyecske jó hekkesen. Kikerekednek a föld színére (Folytatás az 1. oldalról) Arról mélyen meg vagyok győ eődve, hogy ami Magyarországot történt, és a nagy áldozatok, a melyeiket a magyar nép hozott aktív hatásúak lesznek. Világos hogy a szovjet elvtársak Is belátják, hogy így többé nem lehet dolgozni. Nincs szándékomban így beszél ni, mintha mi mondtuk volna nem lesz ez így jó. Csak egy dolgot szeretnék mondani: mindenféle kommunista pártok, amelyet sztálinista módon vannak hatalmon, úgy járhatnak el, ahogy elgondolják. De ezekben a pártokban is vannak becsületes kommunisták, akik távolabb látnak mint a sztálinisták. Ha azt akarják, hogy ne jöjjön létre olya-r helyzet, amilyen Magyorországon akkor békés eszközökkel, kommunista módon meg kell hallgatnicli a kommunistákat, az embereket ez egész népet. Jugoszlávia szilárdan áll és állott a szocializmus alapján, nerr terelhetik el útjáról. Belső fejlődésünkkel nem vagyok teljeser I megelégedve. Az a törekvés, a- . mely 1956-ban bekövetkezett Ju- i j goszláviában, Lengyelországban ■ ! folytatódik. A szovjet elvtársak- , ! nak is megmondtam, most is meg- , mondom, hogy mindez megtörtént ■ volna akkor is, ha Sztálin nem - hal meg. Mindez bekövetkezett volna Sztálin idejében Is. Nincs jogunkban, hogy a Szovjetuniónak tanácsoljuk, hogy így, vagy . úgy cselekedjen. Mi csak rámutathatunk a hibákra és velük együtt a magyarországi eseményekre, felhívhatjuk a szovjet elvtársak és azok figyelmét, akik még nem látják be, vonják le a következtetéseket, hogy más országokban ne forduljon elő olyan helyzet, mint Magyarországon. Egyes országokban azt mondják, hogy nálunk ez nem fordulhat elő, mert erős a pártszervezet, a katonaság és a rendőrség kezében tartja a hatalmat. Ezt mondotta Gerő is, ezt mondotta Rákosi is. I Mindez mit ssm ér, ha nem vál- I toztatják meg az eddigi, néptől idegen módszereket, népeik fellá- ; zadhat-nak. , Nekünk Kádár mostani kormányát lsei! támogatnunk tünket, de élelmezésünk nem kiegyensúlyozott. Főzelékfélék termelését kell kiszélesítenünk. Egész sor hiba van e téren, amit nem nézhetünk jó szemmel. Elvtársak! Egy kicsit eltávolodtam azoktól a dolgoktól, amelyek, ről beszélni kezdtem. Azt akartam elmondani a jelenlegi magyarországi eseményekről, többi között, hogy ma szocializmus vau- e, vagy ellenforradalom. Amikor ezekkel a kérdésekkel van dolgunk, be kell számolnunk helyzetünkről: külkereskedelmi mérlegünk pozitív, az utóbbi másfél esztendőben igen jó egyezményeket kötöttünk, elsősorban a Szovjetunióval, igen jelentős jó- | vátételi egyezményt kötöttünk ! Németországgal, az USA-tól száz- j millió dollár kölcsönt kaptunk, \ | Magyarországgal a jóvátételt ren- ! : dezzük, ahogy lehet majd. Megkönnyítettük építési helyze- 1
