Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-16 / 10. szám

Békés megyei Népújság 1956. november 16., péntek A szabadság és a béke védelme Első teendőnk az, hogy min­den képmutatástól mentesen, világosan, köntörfalazás nélkül beszéljünk az eseményekről. Európa ma sajnos ketté van szakítva, két blokkra oszlik, de nem azért, mintha mi akartuk volna ezt. A két blokk alapja két katonai szövetség. Minden­ki tudja, mindenki elismeri es mindig is állította, nogy e blok­koknak nemcsak katonai, ha­nem politikai tartalmuk is van. Különösen jól tudjuk ezt mi itt, Olaszországban, ahol útón-útfé­len hangoztatták és unos-unta- lan ismételgették, hogy ha or­szágunkban veszélybe került volna a „nyugati” rend, akkor a „kérdés rendezése” céljából az amerikaiak beavatkoztak volna. És e beavatkozás az At­lanti paktum szellemével és be 'ével összhangban történt M; mindig elleneztük ezt a helyzetet. Javasoltuk, hogy mondjanak le az egymással szembenálló blokkok rendsze­rérői. javasoltuk, hogy más alapokon szervezzék meg a nemzetközi életet. Összes ja­vaslatainkat, amelyek e cél el­érésére, vagy legalábbis meg­közelítésére irányultak, vissza­utasították. Sőt mi több, a Nyu­gat katonai és politikai blokk­ját még ki is terjesztették. Be­vették ebbe a blokkba Nyugai- Németországot, amely meg­szegve a korábbi nemzetközi egyezményeket, egyoldalú el­határozással hadsereget létesí­tett s hadserege élére náci tisz« teket állított. Milyen diadalt is jelentett volna a nyugati demokráciák számára az a nap, amikor a varsói blokk nem állta volna többé útját annak, hogy a fa­siszta maradványok végrehajt­hassák kalandorterveiket. Azok, akik elfelejtik, vagy úgy tesznek, mintha elfelejte­nék ezeket a dolgokat, azok, akik felhívásaikban „be nem avatkozásról” és „szabadság­ról” prédikálnak s tehetetlen gyűlöletükben — legutóbbi ma­gyarországi akcióik miatt — rávetik magukat a Szovjetunió­ra, rátámadtak mozgalmunkra: képmutatók, akiket joggal meg­vethetünk. Ezek mindig szíve­sen látták nemcsak a katonai és politikai blokkok rendszerét, hanem többségük mindig örömmel üdvözölt mindennemű katonai beavatkozást, ha csak a népi erők elleni imperialista beavatkozásról, a demokratikus fejlődés lehetőségeinek meg­szüntetéséről volt szó. Magyarországon az esemé­nyek már kezdettől fogva olyan fordulatot vettek, hogy azon­nal világossá vált, milyen irányba fognak elkerülhetetle­nül fejlődni. Világossá vált mer­re tartanak ezek az események, világossá vált, hogy a Szovjet­unió és a keleteurópai orszá­gok előtt egy komoly és gyöt­rő alapvető kérdés merült fel. Különösen komoly, különösen gyötrő ez a kérdés, azért, mert mindez olyan pillanatban tör­Irta : Paimiro Togliatti i-ént, amikor a világ biztonsága es békéje inog és senki sem tudhatja, mit hoz a holnap. Mindazonáltal a Szovjetunió óvatosan, elhamarkodottság nélküi kezdett cselekedni. Ami­kor a Szovjetuniót első ízben szólították fel, hogy lépjen közbe a puccs megakadályozá­sára, a Szovjetunió megtette ezt, de távolról sem teljes erő­vel. Sőt mi több, a Szovjetunió ezzel az akcióval egyidejűleg ünnepélyes nvilatkozatot tett, hogy nem óhajt beavatkozni más országok bel ügyeibe, nem óhajtja megcsorbítani szuvere­nitásukat. A Szovjetunió tárgyalásokat kezdett csapatainak visszavoná- sáról. A csapatok visszavonulá­sa meg is kezdődött és a Szov- jefunió kijelentette, hogy ez az előállott helyzet könnyítése céljából történik. De mit látott a Szovjetunió néhány nap múlva? Anarchiát, fehér terrort, egy mind reak- ciósabbá váló kormányt, amely két nap alatt háromszor is megváltoztatta összetételét, egy olyan kormányt, amely nem akart fellépni a terroristák el­len, sőt ellenkezőleg, a minisz­terelnök elképesztő nyilatkoza­taival még bátorította a terro­risták akcióit. A határon át nyiltan fellépő, felfegyverzett fasiszta bandák özönlöttek az országba, s benn az országban a régi jelszavakkal, a régi zász- ; Jók alatt hasonló bandák ala­kultak és léptek akcióba, élü­kön azokkal a bandavezérek­kel, akik nyiltan arra készül­tek, hogy elfoglalják a már elő­készített diktátori helyet. Ez volt a helyzet. És ezt meg lehet ítélni az ellenséges tábor­ihoz tartozó szemtanuk elbeszé- I léseiből, kezdve annak az aljas semmirekellőnek a szavain, aki kijelentette, hogy szörnyű lát­vány ugyan a budapesti utcá­kon lábuknál fogva lámpavasra felakasztott kommunista mun­kásokat látni, de neki tets2Ő dolog. Es aminek ezután be kellet következnie, az a politi­kai és osztályharcnak logikus kifejlődése volt. Elérkezett egy olyan pillanat, amikor a Szovjetunió — amelyet időközben másodszor is felkértek a közbelépésre — véleményem szerint el kellett volna ítélni' ha nem lépett volna közbe — még­pedig ezúttal teljes eréllyel —, hogy elállja a fehér terror útját és csírájában elfojtsa a fasizmust í annak a szolidaritásnak a névé- ! ben, amelynek a civilizáció meg­védése céljából egyesítenie kell az összes népeket & elsősorban a [ szocializmus útján haladó népe-1 két. Nem hisszük, hogy ezzel kap. j csolatban bármilyen habozás ér- ' vényesülne a dolgozók soraiban, I mint ahogyan a reakciósok sem j haboztak és diadalmámorban úsz- i tak annak láttán, hogy Magyar- i országon ismét felvonják az ő1 zászlójukat. Lehet, hogy az ellenség féktelen propagandájának hatása alatt egyesek ingadoznak, reszketnek, hibáznak. Később vissza fogják nyerni biztonságukat, Nem külö­nös és nem új dolog az, hogy vannak a munkásmozgalombiin olyanok is, akik csak néhány hó­napi, sőt néhány évi kéréssel ér­tik meg a dolgok lényegét. De az események lényege világos. Na­gyon kevésre értékelem Nagy Im­re úr szavait, igen keveset jelen­tenek azok az emberek, akikből kormányait megalakította. Csak a végcél fontos, az a cél, amelynek irányában az események elkerül­hetetlenül fejlődtek volna, ha a magyar munkásosztály és a ma­gyar nép nem kapott volna eres és döntő segítséget. Nemcsak Magyarországról van szó. Szó van rólunk is, egész Eu­rópáról. Nagy Imre valójában csak azután fedte fel igazi szándékait, miután előzőleg mindent elköve­tett a zűrzavar és bomlás kiter­jesztésére és amerikai vejtőernyő­sök beavatkozását kérte, vagyis háborúra bújtogatott. Mert mi egyébhez, ha nem háborúhoz ve­zetett volna, ha Magyarország egy nyiltan reakciós kormány kezére jut?.Megkezdődtek volna a.határ- incidensek, beavatkozások, provo­kációik, a fegyveres összecsapások­nak általunk már jól ismert elő­készítése. Ugyan milyen nemzet­közi szervezeteik léptek volna köz­be a rend helyreállítására, amikor az imperialista nagyhatalmak, vagy legalábbis egyesek közülük a szikrát élesztik, hogy tűzvészt idézzenek elő. És most közeledünk a kérd és lé­nyegéhez. Ma mái' nincs olyan nemzetközi szervezet, amely képes lenne valamit is tenni a háború meggátolására. Franciaország és Anglia a világ összes népeinek szemeláttára .agresszív háborút ké­szítettek elő és folytatnak Egyip­tom ellen. Megszegnek minden paktumot, minden megállapodást, minden egyezményt. Semmibeve- szik azt, hogy az ENSZ közgyűlé­se elítélte őket. Folytatják a har­cot — történjék bármi. És éppen most arra buzdítanak, hogy ítél­jük el a Szovjetuniót, hogy köve­teljük tőle, engedjen szabad utat Magyarországon a terrornak, a háborús provokátoroknak, hogy ítéljük el, ha nem fogad szót ne- , künk? A Szovjetunióinak kötelessége megakadályozni azt, hogy hatá­rain katonai provokációk tűzfész- I kei keletkezhessenek. Kötelessé­ge, különösen a jelen pillanatban, megvédeni mindazokat a hadállá- [ sokat, amelyek a béke frontjá- ! nak szerves részét alkotják, köte­lessége megakadályozni, hogy eze­ket a hadállásokat áttörjék, vagy akár csak kis mértékben is meg­gyöngítsék. Kötelessége ez nem­csak saját magával, vagy a kelet­európai országokkal és népekkel szemben, hanem velünk és az ösz- szes népekkel szemben is. A ma. I gyarországi tragikus eseményeket előidéző okok elemzése maga is másodrendű kérdés ahhoz képest, ami mast a világon végbemegy. Próbáljuk ezt megérteni. Próbál - j ju'k megérteni, hogy a mostam helyzetben nekünk itt, Ölaszor- | szágban az a kötelességünk, hogy j egységesen felsorakozzunk a bé­ke megvédésére, hogy visszaver- ! jük a reakciósok támadását, akik- i nek szándékait jól ismerjük, mint I ahogy tudjuk, hova vezetne ez a i támadás, ha a munkásosztály so- ] raliban nézeteltérések érvényesül­nének. (Megjelent az Unitéban) hírek Üovtmber áj 1© | Péntek g Ödön =2 üllÜÍlliHiínüíliüHiiiii Napkelte: 6.50 Napnyugta: 16.07 Termelőszövetkezetek életéből Az orosházi Október 6 Tenmelő- szöveUkezstban megalakították a Magyar Szocialista Munkáspártot. Közös elhatározásuk, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok egységét megszilárdítsák. • A gyulai Felszabadítók Hagyo­ttéba TermelőseÖvetkezebban a tsz vagyonának védelmére őrségét szerveztek, területükre idegen sze­mélyeket nem engednek be. Gádoroson ia Haladás, a Vörös Hajnal, a Béke, a Kossuth és Űj- barázda Tsz-ek befejezték az őszi vetést. Termelőszövetkezeti csoportoki Egyénileg dolgozó parasztoki Sfessstak cukorrÉpaáriéfíSsíiés! szentesi Az 1957-es gazdasági évre a cukorrépa átvételi árai a kővetkezők; Az átadott cukorrépa ára készpénzben mázsánként 27.60 Ft. Az átadott cukorrépa természetben 1 kg cukor, mázsánként 18.30 Ft; Az átadott cukorrépa természetben 2 kg cukor, mázsánként 9 Ft, 100 mázsát meghaladó átlagtermés után az alábbi prémium: 100-től 125 mázsás kát. hold termésátlag esetén 100 mázsán felül mázsánként 6 Ffe 125-től 150 mázsás kftt. holdanként 100 mázsától 125 mázsáig mázsán« ként 6 Ft, 125-től 150 mázsáig terjedő többtermelés mázsája után 12 Ft; 150 mázsa feletti többtermelés minden mázsája után 20 Ft prém]« um Jár. Vásárlási jog minden 100 kg fizető súlyú répa Után 65 kg normál (nedves), vagy 3 kg száraz répaszelet és fél kg melasz hivatalos áron. Kollektív elszámolású szakcsoportok 20 százalék prémiumemelésben részesülnek) Mezőhegyesé, Sarkadé és Szolnoké Cukorgyár — A budapesti üvegezők jó ré­sze már megkezdte a sérült ab­| lakok üvegezését. — Az egyik francia újságíró — aki szemtanúja volt a budapesti ellenforradalmárok gálád csele- ! kedeteinek — nagy cikkben és ! fényképes riportban számol be a I magyar fasizmus megjelenéséről 1 és szörnyű tetteiről. — A Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa sürgősen in­tézkedett — a fővárosi tanács la­kásgazdálkodási osztályával és a 1 kerületi tanácsokkal közösen — a súlyos lakáshiány orvoslásában. ; Eddig 180 családot hely eztek el a napokban megszüntetett volt hi­vatali helyiségekben. A tevábbi- ; akban — átmenetileg — több kul­turális otthoniba is költöztetnek családokat — A Szovjetunióból Csapnál na­ponként 200 vagon élelmiszer és {építőanyag érkezik hazáinkba. — A Lengyel Népköztársaság kormánya a napokban a követke­! ző határozatokat hozta: A földek adás-vételét és azok telekkönyve­zésit törvényerőre emelte. Továb­bá megszünteti a Lengyel Nép- köztársaság kormánya a nyugati rádiók adásainak zavarását, így a zavaró állomásokat is. — A zabad Szakszervezetek Orsaógcs Tanácsa a ‘budapesti Tá­rogató úti iskoláját átadta az F.gészségügyi Minisztériumnak kórház céljára. — A csehszlovákiai munkások gyűjtést indítottak Magyarország ; megsegítésére. Több ipari üzem- ! bén és gyárbap vasárnap is dol­goztak és az aznapi keresetüket hazánknak ajánlották fel: — Svédországból tíz teher­autó indült el Magyarországra élelmiszer és gyógyszerszaHít- mánnyal. A svéd nők szövetsé­ge határozatot hozott, hogy [magyar gyermekeket fogadja- i nak be Svédországba. BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG munkások, parasztok palitikai napilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja a MSZMP Békés megyei Intézőbizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19. Telefon: 20—35, 11—91 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba ŐSZI vásár leszállított Arak: Téli cüvatújdonságok beszerezhetők a ífattonyai Fölüművesszővetke- zet textil szaküzletében és kis- áruházában Kész férfi, női, gyermek ruhák, kötött, szövött és méteráruk, di-. vateikkek. Tagoknak minden esetben a vásárlási könyvbe beírjuk a vásárlást. Könyvecskét hozza magával! Olvasd a NÉPÚJSÁGOT a munkások, parasztok politikai napfla>p?^3

Next

/
Oldalképek
Tartalom