Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-27 / 304. szám

2 fl közvélemény erejével számolni kell! Ma végiglapozzuk a kiöregedő esztendő esemény lapjait, meg­állapíthatjuk hogy nemzetközi eseményekben bővelkedő és ered­ményekben gazdagnak mondható esztendő 1955. Sok kemény har­cot vívtak a béketábor országai, a Szovjetunió vezetésével és a haladó országokkal együtt. Hatalmas megmozdulásokat szerveztek a békeharcosok, a Béke-Yilágtanács irányításáv al, és nem kevés sikerrel zárhatják az évvet. A békeharc sokrétűsége mellett is, két főirányba haladt és ez a jellemzője 1955-ben: világméretű, hatalmas tiltakozás az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért, valamint a hidegháború leküzdése és a genfi szellem érvényrejuttatása. Emellett termé­szetesen minden olyan nemzetközi megmozdulást támogatott, amely a béke megszilárdításához vezet, mint az általános lesze­relés követelése, vagy a párizsi szerződések és Nyugat-Német- ország új rafel jegy vérzésé elleni harc volt. A tömegpusztító fegyverek eltiltása elleni, az egész világot átfogó nemzetközi békeharcot a Béke-Világtanács Irodájának ja­nuárban Becsben kiadott felhívása indította el. Hatalmas vissz­hangot váltott lei ez a felhívás, s néhány hónap alatt 700 millió tiltakozó aláírás gyűlt össze a világ minden tájáról. Az alá­írók ebben követelték a borzalmas erejű fegyverek gyártásának beszüntetését, és az atomerő békés célokra való felhasználását. A tiltakozásban a magyar nép egysége most is megmutatkozott, hiszen több mint hétmillió ember írta nevét a tiltakozást tar­talmazó ívekre. Az atomfegyverek eltiltása elleni harccal egyidőben annak bemutatása is folyt, hogy mire és hogyan lehet ezt a hatalmas erőt az emberiség javára felhasználni. A Szovjetunió ebben is példamutatóan elöl járt: még januárban közölte, hogy hajlandó nemzetközi értekezleten ismertetni az első szovjet atom-villany- telepet, valamint hogy tudományos-technikai és termelési segít­séget nyújt más államoknak az atomerő békés célokra való fel­használását szolgáló kutatás fejlesztésében. Közismert, hogy a Szovjetunió a genfi atomerővel foglalkozó tudományos és mű­szaki értekezleten részletesen ismertette az atomerő békés cé­lokra való felhasználásában elért eredményeit. Az is közismert, hogy a baráti országoknak, köztük Magyarországnak is, hathatós segítséget nyújt az ilyen irányt! kutató munkához. Nagy eseménye volt a magyar békemozgalömnak a IV. Ma­gvar Békek.mgresszus, mely szintén az atomfegyverek eltiltását követelte, és Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé ellen, Német­ország békés úton való egyesítése mellett foglalt állást. A világ eddig legnagyobb jelentőségű béketalálkozója zaj­lott le januárban Helsinkiben. Nemcsak méreteiben volt nagy, ha­nem összetételében is újszerűé»} széleskörű volt. A kongresszusi küldöttek a világ minden tájáról és a legkülönfélébb társadalmi rétegekből tevődtek össj$, Ue pagy volt a különbség egyes kül­döttek politikai felfogása között is. Mégis egy' véleményen vol­tak abban, hogy az emberiségnek ki kell kényszeríteni a tömeg­pusztító fegyverek eltiltását, és támogatni kell a genfi kormány­fői értekezletet, hogy az a hidegháború felszámolásához és új szellem kialakulásához vezessen, amely elősegíti a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a gazda­sási és kulturális kapcsolatok kiszélesítését. Mint tudjuk, a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten a világközvélemény, mint Ötödik hatalom, szintén ott volt, ée nem kis része volt a genfi szellem megszületésében. A genfi koimányfői értekezlet után az imperialisták a genfi szellem eltemetésére és a hidegháború feltámasztására töreked­tek. Ez azonban még a kevés konkrét eredményt hozó genfi külügyminiszteri értekezlet után sem sikerült nekik, mert az em­beriség enyhülést vár, a béke biztosítását akarja, és nem hagyja, hogy a hidegháború gyakorlata visszatérjen. Ezt nagyban elősegí­tette a Béke-Világ tanács októberi felhívása: »Minden ember úgy cselekedjék, hogy valamennyi országban diadalmaskodjék Genf szelleme.« A világ közvéleményének ereje, a genfi szellem hatása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot és 15 más államot fel­vették az ENSZ-be. Nem volt könnyű ez a harc sem, és ebből is derekasan kivette részét a békemozgalom. Hazánk most már ezen a nemzetközi fórumon is harcolhat a világbékéért. Mindent összevetve: lia vázlatosan futottunk is végig a bé- kemozgalom egyévi legfontosabb eseményein, és korántsem tudtuk azt teljes súlyában és jelentőségében bemutatni — mégis vilá­f osan megállapítható, hogy korunk egész világot átfogó olyan atalmas mozgalma, mely állandóan erősödik, és a világon vé- gigviharzó igaz szava elől mind nehezebb kitérni, meg kell azt hallgatni, számításba kell azt venni Ids és nagy nemzetközi kér­dések eldöntésénél. Katszáz csomag, hatszáz boldog gyermek December 24-én, délután 2 órakor hatszáz vidám, boldog óvodás és iskolás gyermek gyűlt ösize a békési járási knltúrház nagy termében, öröm volt nézni őket, amikor a kétszárnyú ajtón belépve meglátták a majdnem tízméteres, gyönyörűen feldí­szített és színes égőkkel kivilá­gított fenyőfát. Az ünnepséget Tikász István, a kultúrház igaz­gatója ny itotta meg. Ezt követően az általános iskolák tanulóinak szavalatai, zongoraszámai ps ének­számok tették felejthetetlenné a gyermekekben e kedves találko­zást. A rövid műsor után az MNDSZ és a járási kultúrház j vezetőinek szerető gondoskodása következtében több mint hatszáz gyermeknek adtak csomagot. Ne­héz volna leírni azt a boldogsá­got, amelyet a hazatérő gyerme­kek kipind* arcán szinte látni lehetett. \JiUa\*awk Hépt 1955. december 27., kedd I Fővárosi Operettszínház első előadása Moszkvában Moszkva. (TASZ9Z) A Fővárosi Operettszínház december 24-én Kálmán: Csárdáskirálynő című operettjével tartotta bemutatkozó előadását Moszkvában. A Szta- nyiszlavszkíj •*- Nemirovics »— Dancsenko Színház nézőtere zsú­folásig megtelt. Az előadáson megjelentek a szovjet kultúra, művészet és a közélet neves kép­viselői. Magyarba n hegyesen nincs baj az adófizetéssel Magyarbánhegyes község dol­gozói is csatlakozlak a »Tiszta lappal lépjünk az új évbe«-moz­galomhoz. Azok a dolgozók, akik­nél az év során közbejött gátló körülmények miatt hátralék adó­dott, most az év végével rendezik az állam iránti tartozásu­Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva. (TASZSZ) Hétfőn dél­előtt a nagy Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács együttes ülésén jelen voltak a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának az ország minden részéből Moszkvába sereglett kül­döttei. Ott voltak az ülésteremben a Lengyel Népköztársaság és Irán parlamenti küldöttségének tagjai is, akik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására látogat­tak el a Szovjetunióba. Meleg, hosszantartó taps köze­pette foglalták el helyüket az el­nökségben a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői. A délelőtti ülés A. P. Volkov- nak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Szövetségi Tanácsa elnökének elnökletével nyílt meg. Az ülésen egyhangúlag elfogadták az alábbi napirendet: 1. Beszámoló a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetéséről, vala­mint a Szovjetunió 1954. évi álla­mi költségvetésének teljesítéséről. 2. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnöksége által kiadott tör­vényerejű rendeletek megerősíté­se. 3. Beszámoló a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa és a külföldi álla­mok parlamentjei közötti küldött­ségcserékről. 4. Beszámoló a szovjet kor­mányküldöttség Indiában, Burmá­ban és Afganisztánban tett láto­gatásáról. A délelőtti ülésen A. G. Zver- jev pénzügyminiszter mondott be­számolót a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetéséről és a Szov­jetunió 1954. évi állami költség- vetésének teljesítéséről. Rendelet a vámcserére átadott kenyérgabona után járó őrlemények kiadásáról kát. A fizetési készségnek szép példáját adta Yindics Pál négy- holdas dolgozó paraszt, aki négy­ezer forint tartozásából a múlt hét végén háromezer forintot fi­zetett be, és ígéretet tett rá, hogy a még fennálló tartozását is ren­dezi év végéig. Kiss Ferencné még októberben rendezte egész évi adóját, most mégis befizetett 400 forintot. Sokan vannak olya­nok, akik hasonlóan cselekednek, és ennek tulajdonítható, hogy községünk negyedik negyedévi pénzügyi tervét már december 24-re teljesítette. A dolgozó parasztság lisztéi- [ látásának további javítása érdé- ! kében a begyűjtési miniszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben rendeletet hozott a vámcserére átadott kenyérgabo­na után járó őrlemények kiadásá­ról. Ennek értelmében a mal­mok és a lisztcseretelepek a vámcserére átvett hetvenöt kg hl, vagy ezen íefüli hl súlyú búza tisztított súlya után a cseréltető szabad választása szerint, zsák nélküli tiszta súlyban a követke­ző őrleményeket kötelesek kiszol­gáltatni : 25 százalék egyszerfo- gós finomlisztet, 48 százalék bú- zakenyérlisztet ée 26 százalék' búzakorpát, vagy 30 százalék fi- j nomlisztet, 43 százalék búzake- nyérlisztet ée 26 százalék búza­korpát. \ áltozatlanul érvényben marad a korábbi választási lehetőség is, amely szerint a cseréltető kaphat 25 százalék egyszerfogós finom­lisztet, 50 százalék búzakenyér- lisztet és 24 százalék búzakor­pát, vagy 30 százalék finomlisz­tet, 45 százalék búzakenvérlisztet és 24 százalék búzakorpát. A vegyes őrlésű malmok és lisztcseretelepeik az átvett rozs tisztított súlya után a cseréltetők kívánságára a következő őrlemé­nyeket kötelesek zsáknélküli tisz­ta súlyban kiadni: 10 százalék finomlisztet, 50 szá­zalék rozskenyérlisztet és 33 szá­zalék rozskorpát. Itt is változat­lanul érvényben marad a korábbi rendszer, amely szerint a cserél­tető szabad választása szerint, 65 százalék rozskenyérlisztre és 33 százalék rozskorpára, vagy 68 százalék rozskenyérlisztre és 30 százalék rozskorpára cserélheti be a tisztított súlyú rozst. Tassy Lajos Magyarbánhegyes. Aláírták a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését Peking. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kormány- küldöttségei között lefolyt tár­gyalások eredményeként Feking- ben vasárnap aláírták a Kínai Népköztársaság és a Német De- m nL-r itt la líöztársasáff között megkötött barátsági és együttmű­ködési szerződést, továbbá a kul­turális együttműködésre vonat­kozó egyezményt, valamint a Kí­nai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kor­nn»Ír t iV/ii- nvilatkozatat. A kizárólagosan vámőrlést vég­ző malmok és lisztcseretelepeik az átvett rozs után járó őrleménye­ket továbbra is 65 százalék rozs- kenyérliszt, 33 százalék rozskor­pa, vagy 68 százalék rozskenyér- liszt és 30 százalék rozskorpa arányban kötelesek kiszolgáltatni. A vámcserére átvett búza és rozs után járó őrleményeket csak a je­len rendeletben meghatározott arányokban szabad kiadni. Szünidő 11 n | az év utolsó I Befejeződött \ tanitási órá. ja. A tanulók vidáman, nevetgé­lő arccal sietnek hazafelé. A di­ákotthonban lakók gyorsan be­kapják az ebédet és az állomásra rohannak. Némelyik csak úgy iz­zad a nagy csomagok súlya alatt. Itt a szünet. A szemek boldog­ságban ragyognak, s ez nem is csoda. Az őszi hónapok kemény, fáradságos munkája után három hétig pihennek, hogy azután újult erővel készüljenek a félévi ered­mények javítására. Vannak olya­nok is a messzebb lakók között, akik most mennek először haza a tanév megkezdése óta. Vajon ez a hosszú idő nem jelent-e kiesést, megtorpanást a tanulásban? E kérdés akarva-akaratlan is felve­tődik, ha a hosszú szünetre gondo­lunk. Különösen a szülők részé­ről hangzik el ezzel kapcsolatban kérdés, sőt, igen gyakran tanács, vagy segítség kérése. Legelőször arra kell feleletet adni. hogy mit is értenek az oktatás ügyi felsőbb szervek, a nevelők a téli tanítási szünet fogalma alatt. A szünet nem egyénlő a semmittevéssel. A leghelytelenebb lenne, ha a tanuló az egész idő alatt a kezébe sem venné a köny­vet, hanem kizárólag csak szóra­kozással töltené az idejét. A ta­nulásból való kikapcsolódás sú­lyos következményeket vonna maga után. A szünet kétségtele­nül a szórakozás ideje' is. Ilyen­kor gyakrabban van alkalma a tanulóknak mozi- és színházlátoga­tásra, stb. Az iskolai munkáról azonban egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni. Hogyan használhatja fel oko­san egy középiskolai tanuló a téli szünidőt? Egyáltalán nem arra gondolunk, hogy minden idejét kizárólag a tanulásra fordítsa, hiszen így nem pihenne, hanem még jobban ki­fáradna. Mégis a tanulásról kell elsősorban beszélni. A tanulók, de gyakran még a szülők között is ta­lálkozhatunk olyan felfogással, a- melyet nem helyeselhetünk. Ez röviden abban nyilvánul meg, hogy a szünet a diáké, s csak azoknak keli egy keveset tanul­niuk, akik gyengén állnak a ta­nulásban. A többinek nincs erre szüksége, hiszen ott minden rend­ben van. A tananyag ismétlése minden tanulónak kötelessége. E feladat egy részét az Iskolák vál­lalják magukra a szervezett kon­zultáció és korrepetációs foglal­kozásokkal. Néhány szóval el kell mondani, hogy mi a konzultáció és mi a korrepetálás. A téli szünet folyamán az iskoláik egy osztály számára — arányos időközökben — három alkalommal tartanak konzultációt az úgynevezett súly­ponti tantárgyakból. (Magyar, orosz, matematika, fizika, kémia, történelem.) Ezen a részvétel — az egészen távol lakók kivételé­vel — kötelező. Az ilyen órákon a tanárok megvilágítják a nehe­zebben érthető anyagrészeket és alkalmat keresnek ezek kellő be- gyakoroltatására. Ilyenkor nem fe- leltetéc, hanem megbeszélés folyik. Tehát az ilyen természetű foglal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom