Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-21 / 299. szám

1955. december 21., szerda Fejlesztjük a termelőszövetkezeti mozgalmat ­{/ikaisaibU Hefte DISZ-élet Az Orosházi Járási Tanács Üléséről Az Orosházi Járási Tanács de­cember 17-én, szombaton tartott ülésén megvitatta a járás terme­lőszövetkezeteinek helyzetét és feladatait, valamint határozatokat hozott. Erről a beszámolót Ungi Imre elvtárs, a járási tanács VB mezőgazdasági osztályának veze­tője tartotta meg. Ungi elvtárs beszámolójában a tsz-ek zárszámadásairól a követ­kező értékelést adta: — A zárszámadási megerősítő bizottság 20 tsz-ből tizenötnek a zárszámadását erősítette meg. Megállapítható: a tsz-ek az előző évhez viszonyítva, lényeges javu­lást értek el. Nem ritka a 10—15 —20 forintos részesedés-emelke­dés munkaegységenként. Az ed­digi tapasztalatok alapján legjobb a tótkomlósi Viharsarok Tsz zár­számadása: nyolcmillió forint értékű a közös vagyon, az egy munkaegységre jutó része­sedés értéke — a prémiumon kí­vül — 44 forint 57 fillér. Adós­sága nincs. A zárszámadások részletes elemzése után Ungi elvtárs a szö­vetkezetek további megerősíté­séről, a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésének feladatairól beszélt: — A járási pártbizottság és a járási tanács közösen tervet dol­goztak ki a szövetkeztek megerő­sítésére és számszerű fejlesztésé­re. A tervben a meglévő tsz-ek vezetésének megszilárdítását tűz­tük ki célul. Már folyamatban van a tsz-vezetőség alapszabály­ban előírt újraválasztása. Ahol szükséges, új tagokkal erősítik meg a vezetőséget. A télen a tsz- ek vezetőit, tagjait rövid tanfo­lyamokon megtanítjuk a legfon­tosabb tennivalók szakszerű el­végzésére. Különösen nagy gon­dot fordítunk a brigád- és mun­kacsapatvezetőkre. E tanfolyamok megtartásába bevonjuk a kihelye­zett gépállomási mezőgazdászokat is. — Termelőszövetkezeteink több­ségében az összjövedelemnek csak a kisebb része származik az ál­lattenyésztésből. Ezért az új gaz­dasági évben el akarjuk érni — megfelelő segítséggel —, hogy a jövedelem nagyobb részét már az állattenyésztés adja. Mindenek­előtt a szarvasmarhatenyésztés, a tehéntartás megjavítására gondo­lunk. Megvalósítjuk az ország- gyűlés határozatát, hogy a terme­lőszövetkezetek 100 kát. holdan­ként 13—14 000 liter tejet termel­jenek. — A tervkészítés során arra késztetjük a termelőszövetkezetek­ben a tervek készítőit: foglalkoz­zanak azzal, hogy miként lehet olcsóbbá tenni a búza, a tej, a to­jás, a gyapjú, a baromfi, stb. elő­állítását. Javasoljuk, hogy foko­zatosan csökkentsék lóállományu­kat, mert a gépesítés mai foká­hoz mérve, sok a ló. Még jobban vegyék igénybe a gépállomás gépeit, olcsóbb, mint a lótartás, támogatást. Segítjük a silótakar- mánytárolóhelyek, tejházak meg­valósítását. Csak ezek után kerülhet sor más célú beruházá­sokra. Ez arra készteti a tsz-eket, hogy baromfiólak, süldőszállások, sertésfiaztatók építése saját erő­ből történjék, — Nagy feladat vár a tsz-ek fejlesztésében a gépállomásokra. Adtak is sok segítséget a gépek­kel, de ez még nem elég. A 'gép­állomási igazgatók elhanyagolják a közgyűlések, brigádértekezletek látogatását. A tsz-ekbe kihelye­zett gépállomási mezőgazdászok nagy része elhanyagolja az ál­lattenyésztést. Nem készíti el a takarmánynormákat, nem ellen­őrzi a takarmányok előkészítését, adagolását. a megmaradt lóállományt pedig minőségileg fejlesszék. — Megkívánjuk szüntetni a sertéstenyésztésben azt a helyte­len álláspontot, hogy a malacokat a tsz-ek választási korban adják el, pedig minden feltétele megvan annak, hogy felneveljék és hízott­sertés, sonkasüldő, vagy tovább- tenyésztésre alkalmas formában értékesítsék. Ezzel a tagság jöve­delmét növelik. — A legelhanyagoltabb a ba­romfitenyésztés, ahol azonban egy kis javulás tapasztalható. Egyes tsz-ekben bizony sok a hiba. A békéssámsoni Vörös Csillagban gyáltalán nem foglalkoznak ba­romfineveléssel. — A gépi és más beruházások mellett különösen a szarvasmar­haistállók építéséhez adunk majd A beszámoló után számosán szóltak hozzá Ivanics István, a nagyszénási Dózsa Tsz elnöke elmondta: Azt hittem, nem lehet 100 kh után 13 000 liter tejet termelni, most már az a véleményem, hogy meg­valósítható. Lipcsei Imre, a béltéssámsoní községi pártbizottság titkára több példával bizonyította: a község­beli Vörös Csillag Tsz jobb ter­méseredményt ért el több nö­vénynél, így pl. a kendernél és cukorrépánál, mint az egyéni dol­gozó parasztok. Ennélfogva na­gyobb a jövedelme is. Szerinte a békéssámsoni Vörös Csillag — E hó 19-től 21-ig év végi könyvvásárt rendez a Megyei Könyvtár Békéscsabán, melynek keretében régi könyveket vásá­rol. Célja ezzel könyvanyagának felfrissítése, választékának válto­zatosabbá tétele. Tsz-nek is sok lova van. Hasz­nosabb lenne lovak helyett ök­röket tartani, mert eltartásuk jó­val olcsóbb és több terhet bírnak. Gönczi Iván, az Orosházi Gép­állomás igazgatója számítással bi­zonyította, hogy milyen drága a tsz-ekben a túlzott lótartás. Ja­vasolta: azokban a tsz-ekben, amelyekben most még nem jut pénz korszerű istállók építésére, készítsenek helyi anyagokból — nádból, szalmából és másból — néhány évre széló, de megfelelő állatszállásokat. Helytelen, hogy a járásban csak teljesen korsze­rű istállók építése esetén hajlan­dók az állatállományt növelni. Gulácsi György (Pusztaföld­várról) kéri: a járási tanács me­zőgazdasági osztálya jobban el­lenőrizze a gépállomásokat, akkor kevesebb lesz a hiba. T. G. Ki legyen a DISZ-titkár ? Ezen tanakodnak most a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz fiataljai. De nemcsak a titkári funkció kerül szóba, hanem az is, hogy meg kell szilárdítani a DISZ-szervezet vezetését, mert nagy munkák elé néznek. Itt van a tél, a legalkalmasabb időszak a fiatalok tanulására. Ki kell használni eredményesen. De saj­nos, a vezetőség nem eléggé kez­deményez. Az unalmas téli esték is nehezen telnek, ha nem készü­lődnek kultúrműsorokra. S ami most a legfőbb dolgok egyike, itt van a tagkönyvcsere ideje, sezt úgy kell végrehajtani, hogy sza­porodjon a tsz DlSZ-szervezeté- nek taglétszáma, mert van rá lehetőség, hiszen még 15—20 fia­tal nem tagja a szövetségnek. A mostani vezetőség talán nem képeg arra, hogy mindezt meg­valósítsa? Ha egyenként válogat­ja az ember, nem lehet ezt mon­dani róluk. De ha az egészet vesz- szük, éppen fordítva van, mint gondolja az ember — a sok jó tulajdonságuk nem jut kifejezés­re, mert nem megfelelő módon irányítja Papp Lajos DISZ-titkár a vezetőséget. Eddig olyan nézetek érvénye­sültek a Vörös Csillagban, ha a DISZ-titkári funkció szóba esett, hogy csakis olyat választanak, aki kivágja a rezet a tsz vezetősége előtt, akinek nagy hangja van, aki kiverekedi a fiatalok igazát mindenképpen. Amikor Papp La­jost megválasztották, akkor is ez az elv vezérelte őket. Lajcsi — mint ahogy á" lányok emlegetik — meg is felelt ezeknek a kö­vetelményeknek. Túlharsogja a garai határt is, ha a szükség úgy hozza, megmondja a magáét akárkinek, de a DISZ-szervezet vezetésére mégsem vált alkal­massá. Legtöbbször ő makacsolja meg magát egy-egy dologban. A tagoknak sem számol be a szer­vezet helyzetéről, csak néhány szóban. Egyéb munkáját elvégzi szorgalmasan, de fiatal ahhoz, hogy egy ilyen nagy DI8Z-szer- vezet életét alapos megfontoltság­gal irányítsa. De ki is lenne jó, ki lenne leg­alkalmasabb, ez most a probléma. Ezt vitatta a múlt hét egyik nap­ján Gál Erzsébet, Török Teri, meg jó néhány an. — Jó lenne Pengő Gyuszi — tanácsolta Teri. — Most került ha­za a honvédségtől, ott is DISZ- titkár volt. Sok jót hallottam ró­la, csak ővele Is baj van... — Miféle baj? — nyögd már ki — unszolta Erzsébet. — Hát, az az 53-as eset. Amikor visszaadta a DISZ-tagkönyvét, pedig szerin­tem ő megfelelő volna, de Bor- biró elvtárs, a DISZ JB munkatársa azt mondja, nagy hi­ba ez egy ember életében. Gon­dolom, nem is jöhet számításba... — Majd lemossuk azt a hibát róla — szólalt meg Barkóczi elv­társ, a tsz elnöke, aki időközben a fiatalok közé keveredett. — Egyébként is levezekelte már a bűnét az a gyerek. Mikor bevo­nult katonának, megbánta amit telt. Marcangolta azt eléggé a lel­kiismeret. — Irt is a DISZ-szervezetnek. hogy bocsássuk meg. elhamarko­dott tettét — kapott a szón Török Teri.— A DISZ taggyűlésen is fel olvastuk bűnbánó levelét, s úgy látom, nemcsak Ígért, hanem be is váltotta. A honvédségnél fel­vették DISZ-tagnak, megbíztak benne, végül DISZ-titkár lett. Ez pedig, úgy gondolom, elég nagy érdem... így vitatkoztak még jó ideig, míg végül úgy határoztak, hogy beszélgetnek a fiatalokkal, kiké­rik a véleményüket, ki hogyan látja. Mondja el mindenki a szíve szándékát, javasolja mindenki a legalkalmasabbat. Egyről végkép meggyőződtek. A tsz vezetősége segíti őket mindenben. Ezért nem a hangosabbakat kell beválaszta­ni a vezetőségbe, hanem az arra legalkalmasabbakat, képzett, fe­gyelmezett, a fiatalok ügyéért lel­kesedő elvtársakat. Nem tudom kit választanak ve­zetőül a Vörös Csillag DlSZ-tag- jai, egyet azonban megjegyeztem, ha így gondolkoznak, ha ilyen ve­zetőt akarnak választani: helyes úton Járnak. — Deák — HÍREK December | 21 I Szerda i Tamás i Napkelte: 7.29 Napnyugta: 15.55 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Párás; ködös Idő, több helyen ködszitálás, eső, havaseső, hő. Mérsékelt, helyen­ként élénkebb szél. Az éjszakai lehű­lés kissé gyengül, a nappali hőmér­séklet kissé emelkedik. Legalacso­nyabb hőmérséklet éjjel: plusz l—mí­nusz 2, legmagasabb nappali hőmér­séklet: északon 0—plusz 3, máshol 3— 6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló közép­hőmérséklet 0—plusz 4 fok között. — Újkígyósán 15 000 forintos teruházással 682 méter hosszú­ágú betonjárda építése most fe- eződött be az Eperjesi úton, imit a jövő évben még folytatni ognak. A környékbeli lakosság a betonlapok kiszállításánál, $ homok kitermelésénél és oda- szállításánál, valamint az alap kiásásánál társadalmi munkát végzett, s így az eredetileg ter­vezett 300 méter járda helyett 682 métert készítettek el. — A megyei tanács DISZ alap- szervezeténél nyolc főről 24 főre növekedett a Szabad Ifjúság c. napilap előfizetőinek száma. Eb­ben a munkában Rokszin Mi­hály DlSZ-vezetőségi tag, szer­vező titkár vette ki legjobban a részét. Ez az eredmény is hoz­zájárult ahhoz, hogy országos vi­szonylatban a megye noveml>er- ben első lett a megyék közötti Szabad Ifjúság napilap előfizetői versenyben. — Az újkígyós! Űj Élet Tsz zárszámadási közgyűlését decem­ber 16-án tartotta. A közgyűlé­sen 24 új belépő tagot vettek fel. Szarvasmarhatenyésztési ankét a Mezőhegyest Tőrzsállutienyésztő Állami Gazdaságban Fújjad, fújjad, pásztor! íú.., Csengett az elüldözött király- leány hangja a békésszentandrási úttörők december 17-én tartott „Télapó estjén...“ A kb. 50 tagú szereplőgárda több heti lelkiisme­retes, szorgalmas készülődés után lépett a közönség elé. Szükség is volt erre a készülődésre, mert a „Jávorfácska“ című énekes, ze­nés, táncos mesejáték az eddigi­eken felüli teljesítmények elé ál­lította a pajtásokat. A megjelent szülők és vendégek zsúfolásig meg­töltötték a kultúrház óriási ter­mét. Nemcsak az aprólékosan kidol­gozott játékmód, jelmezek pom­pája, gazdagsága, hanem a darab mondanivalója is gyönyörűséget és szellemi élvezetet nyújtott. Be­vételben sem volt hiány. A bevé­telt még a büfé és a hagyományos malacsorsolás jövedelme is gazda­gította. Szükség is van erre, mert a tavaszi futballmérkőzéseken már a saját, egységes sportöltözetük­ben kívánnak szerepelni pajtása­ink. Paraszt Lajos, tanár. A Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével kitüntetett Mezőhegye­st Törzsállattenyésztő Állami Gaz­daságban néhány hete alakult meg a Micsurin Agrártudományi Egyesület helyi csoportja . s va­sárnap a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalattal kar­öltve megrendezték az első állat- tenyésztési ankétot. ezetőben dr. Bocsor Gézá­nak, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgató helyettesének „A szarvasmarhat^nyésztés“ című szakkönyvét vitatták meg. István Pál, a gazdaság törzsállattenyész­tője részletesen ismertette az ér­tékes könyv tartalmát s hangsú­lyozta: igen sok segítséget ad az állattenyésztési szakembereknek és gondozóknak egyaránt. A leg­fejlettebb módszereket mutatja be a szerző, különösen nagy jelentő­ségű a növendékek felneveléséről szóló fejezet, melyben a takar­mány helyes összeállítására és a rideg-borjúnevelés más fontos feladataira hívja fel a figyelmet. Hasonló jó útmutatást ad a faj­takiválasztáshoz, a párosításhoz, a tejtermelés fokozásához stb. Nagy gondot fordít az állatok sze- retetére, türelmes és gondos ápo­lására. A hozzászóló mindössze azt kifogásolta, hogy jelentőségé­hez mérten, keveset foglalkozik a könyv a tej zsírtartalom fokozá­sával, pedig az egyébként jól te­jelő magyartarka tehenek tej-zsír- százaléka évek óta nem emelke­dett. (Ezzel a megállapítással a szerző is egyetértett). Gyarmati Imre a takarmányozásról, Timótity István a párosításról szóló feje­zetet méltatta. Az utóbbi hang­súlyozta: nagyon megszívlelendő a szerző javaslata, hogy párosítsuk a jót még jobbal. Dr. Bocsor Géza kutató vála­szában több kísérleti eredmény­ről számolt be. Ezután igen érté­kes előadást tartott a szarvas- marha+cnyésztés időszerű kérdé­seiről, amit nagy érdeklődéssel hallgattak meg több mint félszá- zan. Az előadó főleg arról beszélt, hogy a rendelkezésünkre álló földterületen hogyan lehet több és jobb takarmányt termelni, mert — mint mondotta — a meglévő állatállomány tej- és húshozamá­nak a fokozása most a legfonto­sabb. Felhívta a figyelmet a pil­langós takarmány sokoldalú elő­nyére és számokkal bizonyította be: hogyha megfelelő mennyiségű lédús silót etetnek rendszeresen, tehenenként 0,8 kát. hold föld ta­karmánytermését lehet megtaka­rítani. Ez pedig országos viszony­latban óriási jelentőségű. A takarmánytermelés kérdésé­hez többek között Horváth László, a Szarvasi öntözési- és Talajja- vítási Kutató Intézet osztályveze­tője is hozzászólt. Befejezésül a je­lenlévők megtekintették a gazda­ság központi szarvasmarhate­nyészetét, melyről nagy elismerés­sel beszélt dr. Bocsor Géza ku­tató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom