Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-21 / 299. szám

2 1955. december 21., szerda 1/iUatsouUt Vlífii _ A z Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága kedden délben ülést tar­tott. Az ülésen Szalai Béla, a2 Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mondott előadói beszédet a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéről.­— Népünk őszinte örömmel és nagy megelégedéssel fogadta az. ENSZ közgyűlésének döntését — amely régi .logos kívánságot tel­jesített. Elsősorban a Szovjetunió lankadatlan erőfeszítéseinek kö­szönhető, hogy a nemzetközi hely­zet bizonyos enyhülése után a múlt héten, az ENSZ-be való fel­vételek ügye is kijutott a zsák­utcából — mondotta többek kö­zött. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének dönté­se ugyanakkor egyben győzelme mindazoknak az országoknak, amelyek a békéért, a népek ba­rátságáért és a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldá­sáért küzdenek. Nem volt könnyű elérni a jogos felvételi kérelmek teljesítését. Az Egyesült Államok uralkodó kö­rei, melyek évek óta megakadá­lyozták a felvételeket, most lát­szólag visszavonultak, de helyet­tük porondra lépett a kínai nép által régen elkergetett Csang Kaj- sek-klikk. A Mongol Népköztár­saság felvételének megvétózásá- val meghiúsították a huszonnyolc ország együttes javaslatainak el­fogadását. A Csang Kaj-sek-klikk arcátlan fellépése nagy felhábo­rodást váltott ki nemcsak a tag­felvételüket váró országokban, hanem az ENSZ-tagok túlnyomó többségében is. A tagfelvétel a Magyar Nép­id 'társaság legszélesebb nemzet­közi elismerését jelenti — mon­dotta a továbbiakban. — Ez a népi hatalom újabb elismerése. Annak tudomásulvétele, hogy ha­zánkban a munkások és parasz­tok egyszer s mindenkorra leráz­ták a földesurak és kapitalisták igáját és a maguk útját járják, a szocializmus építésének útját. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe való felvétel arra is rámu­tat, hogy a Magyar Népköztársa­ság kül- és belpolitikája össz­hangban van a világszervezet alapokmányával. Hiába támadták és rágalmazták hosszú időn ke­resztül kormányunk kül- és bel­politikáját egyes nyugati körök, a közgyűlés hatalmas többsége szavazatával bizalmat nyílvání­tott a Magyar Népköztársaság iránt, amikor rá is vonatkoztatta az ENSZ alapokmányának a fel­vételekre vonatkozó cikkelyét. Felvételünk mutatja hazánk megnövekedett nemzetközi súlyát és tekintélyét. Látható, hogy a Magyar Népköztársaság követke­zetes békepolitikája elismerésre talált és megbecsülést biztosit né­pünk számára. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetében való részvétel szélesebb nemzetközi érintkezést tesz lehetővé, módot nyújt arra, hogy diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztő­iével a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek messzemenő tiszteletbentartása alapján szé- lesebbkörű együttműködést való­sítsunk meg más államokkal. Országunknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való fel­vételét ünneplő dolgozó magyar nép joggal úgy véli, hogy a köz­gyűlés döntése egy évtized fá­radozásainak, hősi helytállásának, nagyszerű alkotómunkájának szé­leskörű nemzetközi elismerését is jelenti. A közgyűlés szavazásával nagy csapást mért bizonyos kül­földi körök és országunkból kül­földre szökött hazaárulók rágal­maira, akik a Magyar Népköz- társaság jóhírnevét éveken keresz­tül igyekeztek beszennyezni. Rá­juk is áll a régi közmondás: „A kutya ugat, a karaván halad.“ Tisztelt képviselő elvtársak! Tisztában kell lennünk azzal, hogy a megtisztelő ENSZ-tagság fokozott kötelességet jelent szá­munkra. Kötelez bennünket arra, hogy hűen kifejezve népünk vá­gyait és törekvéseit még elszán- tabban, még nagyobb lelkesedés­sel és szívóssággal harcoljunk a népek közti őszinte barátságért és a teremtő békéért. Szalai Béla beszédében rámuta­tott arra, hogy a négy népi de­mokratikus ország felvétele a szo­cialista és kapitalista országok bé­kés együttélése lehetőségének újabb elismerését jelenti. A most felvett arab és ázsiai országok nagy része is a békés egymás mel­lett élés híve. A békés együttélés lehetőségét az élet igazolta. Az ENSZ elmúlt heti nagyjelen­tőségű határozata arról tesz tanú- bizonyságot, hogy az államok kö­zötti ellentétek sikeresen leküzd­hetők, ha az arra irányuló köl­csönös kívánság fennáll. Bár hazánkat tizenöt más or­szággal együtt felvették az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe — mondotta a továbbiakban Szalai Béla — amely így hetvenhat tag­államot foglal magában — még nem mondható el, hogy e világ- szervezetből kiküszöbölődtek mindazok a zavaró tényezők, amelyek akadályozzák megfelelő működését. A Magyar Nép- köztársaság véleménye 6zerint ez a világszervezet nem lehet teljes mindaddig, amíg nincs a soraiban a tagságra jogosult olyan hatalmas állam, mint a Kínai Népköztársaság. Meg vagyunk győződve arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagálla­mai — amelyek oly egységesen foglaltak állást tizenhat ország felvétele érdekében —, hamaro­san hasonló magatartást fognak tanúsítani a Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagsága, és más be­bocsátásra váró országok érde­kében is. MOSZKVA Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban mondott köszönetét N. A. Bulganyinnak, amiért a Szovjetunió kezdemé­nyezésére Bulgária az ENSZ tag­ja lett. NEW YORK Dimitr Halov, Bulgária londoni nagykövete, akit Bulgáriának az ENSZ-közgyűlés 10. ülésszakán való képviseletével bíztak meg, hétfőn New Yorkba érkezett. KAIRO A jordániai események az egyip­tomi sajtó figyelmének közép­pontjában állanak. Az A1 Ahram és az A1 Gumhurlja azt írja, hogy Jordániában „valóságos népfelke­léssé“ vált a harc, amelynek az a célja, hogy megakadályozza az országnak a bagdadi egyezmény­be való bevonását. GENF A Neue Züricher Zeitung az ENSZ-közgyűlés mostani üléssza­kának eredményeit összegezve rámutat a gyarmatosítást ellenző hatalmak aktivitására. Az ülés­szak másik jellemző mozzanatá­nak a lap azt a tényt tartja, hogy „az amerikai küldöttség azonban — írja a lap — növelte tekintélyét és befolyását anélkül, hogy bármit is elengedett volna politikájának elveiből.“ Tizenhat országnak a. ENSZ- be való felvétele a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése után következett be. Bízunk abban, hogy az ENSZ-tagállamok túl­nyomó többségének egyöntetű ál­lásfoglalása e régóta vajúdó kér­désben hatással lesz a nemzetközi légkör további kedvező alakulá­sára. Elsőrendű feladatunknak te­kintjük, hogy ezt a magunk ré­széről is elősegítsük. Számos füg­gő kérdés vár még megoldásra. Ilyenek: az európai kollektív biz­tonság, a fegyverzet csökkentése, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltása, a normális, megkülön­böztetés nélküli kereskedelmi kapcsolatok megteremtése. Népköztársaságunk kormánya ezekben a kérdésekben támogat­ja a Szovjetunió ismert javasla­tait. Szalai Béla beszédét így vé­gezte: befejezésül még egyszer egész dolgozó népünk háláját és köszönetét fejezzük ki a Szov­jetunió kormányának, amely ki­harcolta számunkra, hogy e ne­mes célok érdekében mi is egyen­jogú tagként tevékenykedhessünk az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A Külügyi Bizottság a hoz­zászólások után határozati javas­latot fogadott el, amely többek között a következőket tartalmaz­za: Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága meghallgatta és elfogad­ta Szalai Béla elvtársnak, a Kül­ügyi Bizottság elnökének beszá­molóját. A Külügyi Bizottság örömmel és megelégedéssel vett tudomást a Magyar Népköztársa­ságot ért nagy megtiszteltetésről, s az országgyűlés nevében kö­szönetét nyilvánítja elsősorban a Szovjetuniónak, és azoknak az or­szágoknak, amelyek támogatták hazánk felvételi kérelmét, mind­azoknak az államoknak, amelyek az ENSZ december 14-i ülésén Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való be­bocsátására szavaztak. UJ DELHI Szun Csin-lin asszony, a Kínai Népköztársaság országos népi gyű­lése elnökségének alelnöke hét­főn délután látogatást tett az in­diai parlament két házában, az államok tanácsában és a népi ka­marában. Szun Csin-lin asszonyt N. K. Bhozsvani, az indiai kor­mány parlamenti titkára kísérte. I A kínai vendég meghallgatta mindkét kamara vitáját. LONDON Hírügynökségi és rádiójelenté­sek szerint Anglia és Egyiptom, amelyek több mint ötven év óta közösen gyakorolták az uralmat Szudán felett, hétfőn hivatalosan üdvözölték a szudáni parlament deklarációját, amelynek értelmé­ben az ország független, szuverén köztársaság lett: DELHI A Hindustan Times Evening News jelentése szerint az államok tanácsában (az indiai parlament felsőházában) december 19-én több Interpelláció hangzott el az angol sajtóban tapasztalható In- dla-ellenes propagandáról. Nehru miniszterelnök ezzel kapcsolatban sajnálkodását fejezte ki amiatt, hogy több angol lap „teljesen alaptalan és hazúg híreket közöl Indiáról.“ Külpolitikai hírek Sztálin születésének 76, évfordulójára J. V. Sztálin hű és méltó tanítványa volt Leninnek, a for­radalom lángeszű hadvezérének. Sztálin mindig és mindenütt meggyőződéses leninista maradt, következetesen védelmezte a lenini eszméket, folytatta Lenin halhatatlan ügyét. J. V. Sztálin a marxizmus kiváló teoretikusa volt, általáno­sította a Szovjetunióban a szocialista építés, a nemzetközi felszabadító mozgalom tapasztalatait, s új viszonyokra alkal­mazva alkotó módon tovább fejlesztette a marxi-lenini tanítást, számos kérdésben új következtetésekkel gazdagította a forradal­mi elméletet. Sztálin a Kaukázuson túl kezdte forradalmi munkásságát abban az időszakban, amikor Lenin megindította Oroszország­ban a harcot a marxista párt létrehozásáért. A fiatal forradal­márt már munkássága első lépéseitől kezdve Lenin forradalmi lángeszébe vetett szilárd hit hatotta át, tántoríthatatlanul ha­ladt a lenini úton. Az októberi forradalom előkészítésében és irányításában, a szocialista állam építésében Sztálin a nagy Lenin fáradhatatlan segítőtársa volt. Abban az időben, amikor a szovjet állam létrejött és erő­södni kezdett, a pártnak az államépítésben még nem voltak ta­pasztalatai, mindent elölről kellett kezdeni.'A sok külső és belső ellenség igyekezett megzavarni a szovjet embereket abban, hogy új alapokon, nagybirtokosok és tőkések nélkül építsék fel új életüket. Sztálin hűséges támasza volt Leninnek, segítette őt abban, hogy megszervezze és irányítsa a fiatal Szovjet Köztársaság védel­mét az imperialista intervenciósok és fehérgárdista hordák ellen. Sztálin a nemzetiségi ügyek népbiztosaként közvetlenül irányí­totta a lenini nemzetiségi politika valóraváltását, azét a politi­káét, amely egyetlen testvéri családba fogta össze az ország né­peit. ^ A párt Lenin vezetésével előkészítette a szovjet köztársasá­gok egyesítését, egy egységes szovjet államban: a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségében. A Szovjetunió megalapí­tása a szovjet állam megerősödésének és fejlődésének jelentős mérföldköve volt. V. 1. Lenin kidolgozta a tudományosan megalapozott prog­ramot arra, hogy a gazdaságilag elmaradt Oroszországot élen­járó szocialista nagyhatalommá változtassák. E program elő­írta az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden irá­nyú fejlesztését, a népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását és a kulturális forradalom végrehajtá­sát. Lenin halála után a párt és a szovjet nép ellenségei — a trockista-zinovjevista árulók, a burzsoá nacionalisták, majd a jobboldali kapüulánsok — elkeseredett harcot indítottak a párt ellen és igyekeztek letéríteni a lenini útról, vissza akarták ál­lítani a szovjetek országában a tőkés rendet. A párt Központi Bizottsága J. V. Sztálin vezetésével megsemmisítette az áruló­kat és a kapitulánsokat, megvédte a nagy lenini zászló tiszta­ságát. Sztálin „A leninizmus alapjai“, „A leninizmus kérdései” című elméleti műveiben, a pártkongresszusokon és konferen­ciákon mondott beszámolóiban fáradhatatlanul propagálta és védelmezte a leninizmus eszméit, megvédte a nagy forradalmi tant az ellenség merényletei ellen, példát mutatott arra, ho­gyan kell óvni Lenin eszmei örökségét. J. V. Sztálin műveiben tovább konkretizálta Lenin szövet­kezeti tervét, számos fontos tételt vetett fel az agrárkérdés el­méletében s azokat tovább fejlesztette. így például leleplezte a kisparaszti gazdaságok „szilárdságának“ antimarxista elmé­letét, megindokolta, miért kell áttérni a mezőgazdaság teljes kollektivizálásának politikájára és ezen az alapon megszüntetni a kulákságot, mint osztályt, feltárta a mezőgazdasági arteljnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fő formájának sze­repét. Sztálin, mint a párt kiváló teoretikusa a nemzetiségi kér­désben tovább fejlesztette a nemzetek marxista-leninista el­méletét, megmutatta a burzsoá és a szocialista nemzetek kelet­kezési körülményeit és jellemző vonásait, megmagyarázta a né­pek közti barátságnak, mint a szovjet társadalmi fejlődés egyik mozgató erejének jelentőségét. J. V. Sztálin az új történelmi körülményekre alkalmazva tovább fejlesztette műveiben a marxista-leninista elmélet más kérdéseit is. A Szovjetunióban a szocialista építés gyakorlati tapasztalataiból kiindulva, tovább fejlesztette a marxizmus-le- nlnizmusnak a szocialista társadalom törvényeire és a kommu­nizmus legfelső szakaszába való fokozatos átmenetre vonatko­zó elméletét. A proletárdiktatúra marxista-leninista tanából kiindulva a párt, J. V. Sztálin vezetése alatt igen nagy figyelmet fordított a szovjet állam megerősítésére, védelmi képességének fokozásá­ra. A Nagy Honvédő Háború mutatta meg, hogy milyen óriási jelentősége volt ennek a szovjetország sorsa szempontjából. A Szovjetunió győztesen került ki ebből a háborúból és ez újból bebizonyította a szovjet társadalmi és áüamrend óriási életere­jét, a pártpolitika bölcsességét és előrelátását, a szovjet embe­rek készségét, hogy merészen megvédelmezik a szocializmus nagy vívmányait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom