Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-17 / 296. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Közeledik a téli szünidő! AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 1955. DECEMBER 17., SZOMBAT Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Módszeresebb pártmunkát termelőszövetkezeteinkben Ezerkllencszázötvenötben altg felmérhető, nagy, gazdasági, politikai és erkölcsi győzelmet aratott megyénkben is a termelőszövetkezeti mozgalom. Az Idei terméseredmények, a magas jövedelem nagy csapást mért az ingadozásra, a kishitűségre és a mara- diságra egyaránt. Megnövelte szövetkezeti tagjaink munkakedvét, fegyelmét, jövőbe vetett hitét. A közös vagyon jelentős növekedése, az építkezések, a még jobb eredmények elérését tükröző kilátások, az egy munkaegységre jutó osztalék mennyisége azt harsogják, hogy érdemes a munkanapok minden percét kihasználva szorgalmasan, fegyelmezetten dolgozni. A tsz-ek eredményei ebben az évben megyénk több mint hétezer parasztcsaládjának majdnem kilecezer tagját győzték meg arról, hogy a jobb, biztosabb megélhetés útja a termelőszövetkezet. A gazdasági, politikai és erkölcsi sikerek legfőbb kovácsolói vitathatatlanul a termelőszövetkezetek pártszervezetei, kommunistái. Az ő határozataik, felvilágosító szavaik és példamutató tetteik képezi a motort, az ösztönző hajtóerőt termelőszövetkezeteink többségében. Sajnos, még vannak olyan tsz-eink és csoportjaink, amelyekben nem alakult meg a pártszervezet. Járási és községi párt- bizottságaink azonban serényen dolgoznak, hogy rövid időn belül pártszervezete legyen minden tsz-nek, tszcs-nek. A pártszervezetek megalakítása azonban még nem minden. A pártszervezet puszta léte még nem jelent hajtóerőt, nem tölti be hivatását, ha a járási, községi és városi pártbizottságaink magukra hagyják, ha nem tanítják meg a tsz-pártszervezetek vezetőit a vezetés, a mozgósítás, a tsz gazdasági vezetőségével való gyümölcsöző együttműködés és a pártellenőrzés tudományára. Ilyen törekvést eddig még kevés pártbizottságnál lehet tapasztalni. A mezőkovácsházi községi és járási pártbizottság többek között magára hagyta a helyi Uj Élet Tsz pártvezetőségét is. Kevés még az olyan tsz-párt- szervezet, mint a sarkadi Lenin Tsz-é, amelyben g pártvezetőség és a kommunisták előre megtárgyalják a tsz-re váró nagy feladatokat; mozgósítóerejű határozatokat hoznak; egységesítik a párttagok állásfoglalását, már a közgyűlés előtt tudatosítják, hogy mit, hogyan és miért kell elvégezni közös erővel. Hasonló módszerrel kellene dolgozni minden tsz és tszcs pártszervezetének. Azonban jónéhány tsz pártszervezetének nincs munkaterve, nincs határozott munkamódszere, ezért legjobb esetben az eseményekkel sodródnak, legtöbb esetben pedig olyan bajokkal küszködnek, amiket — ha előre látják és megszabják a dolgok helyes menetét — el lehetett volna kerülni. A dévaványai Dózsa Tsz-ben is csak akkor tűzte a pártvezetőség napirendre a tejhozam növelését, amikor az már katasztrofálisan lecsökkent 15 literről 3—4 literre A termelőszövetkezeti pártszervezetek ténykedése nem merülhet ki csupán a taggyűlések megtartásából, az egyes tagok panaszainak orvoslásából. A legfőbb feladata, hogy a vezetőségi üléseket, párttaggyűléseket, a kommunistákat és rajtuk keresztül a tsz minden tagját és munkabíró hozzátartozóját, a tervszerű, jövedelmező, a tsz-t vonzóvá tevő termelő munkába állítsa. Gondolni kell a jövő évi tervkészítés minden tételére és el kell érni, hogy a terv ösztönző és olyan legyen, amely mindenkitől munkabírása és tudasa egészét igényli. Felül kell vizsgálnia a pártszervezetnek a tsz gazdálkodásának minden ágát, s mérlegelnie kell melyiket, hogyan lehet gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé tenni. Valjuk be nyíltan, hogy jórészt a pártszervezetek vezetői és tagjai hibája az, hogy termelőszövetkezeteink jórésze kevés gondot fordít az árutermelésre, az állat- és baromfitenyésztésre, hogy három-négy tsz-tag háztáji gazdaságában több a tyúk, liba, pulyka, mint a több száz vagy több ezer hold közös gazdaságban. A sertés-, szarvasmarha-, és a baromfihízlalás, a tej-, a gyümölcs- és zöldség- termelés egyrészt sok százezer forinttal növeli a tsz-tagok jövedelmét, másrészt lényegesen javítja közellátásunkat. A tsz tagjai, egész dolgozó népünk ellen vétenek azok a pártszervezeti vezetők, akik elsiklanak a lehetőségek felett és nem igyekeznek azokat hasznosíttatni, gyümölcsözővé tétetni. Ahogyan a dévaványai Dózsa Tsz pártvezetősége napirendre tűzte, megtárgyalta és határozatba hozta a tej hozam növelését, épp úgy minden tsz pártszervezete tűzze napirendre külön-külön az állattenyésztés, a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfihízlalást, a takarmánytermelést, az alapszabály szerinti gazdálkodást, a termelőszövetkezet új tagokkal való erősítését és a többi feladatot. Teremtsenek Jobb együttműködést a tsz gazdasági vezetőivel, érttessék meg velük, hogy a pártszervezet nélkül a dolgok alapos megvitatása, a munkák menetének helyes meghatározása nélkül nem lehet tartós eredményeket elérni. A tsz pártszervezetek tevékenységében, munkamódszerében fordulatot kell teremteni. A feladatok megoldásának megkezdését ne halogassuk a vezetőségválasztásig. Lássunk hozzá máris. Az ENSZ tagság nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent Röpgyűlések a békéscsabai üzemeltben Pénteken délután Békéscsaba több üzemében röpgyűlésen tárgyalták meg a nagy eseményt: Magyarország az ENSZ tagja lett. A Kötöttárugyárban két órakor tartottak röpgyűlést. A javító- részlegben Honti Pálné békebizottsági aktíva beszélt e fontos eseményről. Zelenyánszki György- né, a részleg dolgozója megelégedését fejezte ki afölött, hogy Magyarországot felvették az ENSZ- be. Elmondotta, hogy előtte is ismeretes, hogy a Szovjetunió külügyminiszterének számtalan esetben kellett síkra szállnia több javasolt ország, köztük Magyarország felvételéért. Egyes ellenséges körök mesterkedései ellenére, most mégis, ebben a kérdésben is győzött a Szovjetunió igazságos, békeszerető politikája. Tóth elvtárs is megemlítette, hogy elsősorban a Szovjetunió külpolitikájának köszönhetjük ENSZ-tagságunkat, s örömmel vette, hogy most már a mi államunk is szabadon fejtheti ki véleményét ebben a nemzetközi szervben. Mi, dolgozók — mondotta — ezért jobb és több munkával fejezzük ki hálánkat s ígérjük, hogy eredményeinket növeljük. Born Henrikné a varroda valamennyi dolgozója nevében szólt. Elmondta, hogy örömmel hallották az esemény hírét és további jó munkával harcolnak újabb sikerek kivívásáért. Balda Györgyné megelégedését, a gyár dolgozói és saját békeakaratát fejezte ki. A lánckötő üzemrészből Barna elvtársnő azt a reményét fejtette ki, hogy ez a lépés jó hatással lesz a Kötöttárugyár exportcikkeire is, a külföldi kereslet növekedését várja tőle. Két órakor jöttek össze röpgyű- lésre a Pamutszövő dolgozói is. Több üzemréseben, így a szövődében, előkészítőben, árutisztítóban, műhely-részlegben tárgyalták meg a történelmi jelentőségű eseményt. A dolgozók valamennyien helyeselték, hogy most már Magyarország is képviseltetheti magát ,á világ nemzeteinek szövetségében. A gyár dolgozóinak nevében is beszélt Szakáll Rezső művezető, amikor ezt mondotta: — Hatalmas Jelentősége van annak, hogy országunkat felvették az ENSZ-be. Ez az esemény is bizonyítja, hogy a legbonyolultabb kérdéseket is meg lehet oldani tárgyaló asztal mellett. Az ENSZ- tagság nemcsak jogokat, de kötelezettségeket is jelent, s nekünk a gépek mellett kell fokozottabban dolgoznunk a béke megvédése érdekében. [ A hozzászólók kifejezték azt a véleményüket, hogy ezzel az eseménnyel is egy lépéssel távolabb kerültünk a háborútól. A Textilfeldolgozó Ksz dolgozói délután 4 órakor gyűltek üsz- sze, hogy közösen is megbeszéljék az eseményt. Hursán Pál és Knapp Géza elvtársak ismertették az ENSZ-be való felvétel legújabb és legfőbb eseményeit. Ormándi Pálné varrónő elmondotta, helyesnek tartja, hogy a sok évi huza-vona után, végre elnyertük az ENSZ-tagságot, a nemzetközi életben ebből csak előnye lehet országunknak. Krajcsó Pál gépi hurkoló, társai nevében is örömét fejezte ki a gyűlésen. Hasonló röpgyűlést tartottak a Ruhagyárban,^ a Téglagyárban, a Forgácsolószerszámgyárban, a Barneválban. Ma Erzsébethely munkásnegyed lakói, a városi tanács dolgozói és más intézmények munkásai tartanak hasonló röpgyűléseket. — K. M. — Távirat VIHARSAROK NÉPE Szerkesztősége, Békéscsa ba, örömmel jelentjük, hogy neg e- dik negyedéves tervünket december 16-án délelőtt teljesítettük Igyekezünk, hogy éves tervünket is határidő előtt teljesítsük. Orosházi Barnevál. A Magyar Népköztársaság kormányának csatlakozási okirata az Egyesült Nemzetek alapokmányához A Magyar Népköztársaság kormánya, miután az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárától értesítést kapott arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta a Magyar Népköztársaság tagfelvételi kérelmét, tisztelettel átnyújtja a főtitkárnak a jelen csatlakozási okmányt. A Magyar Népköztársaság kormánya ezennel kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt kötelezettségeket. Kelt, Budapesten, 1955. évi december hó 15. napján, HEGEDŐS ANDRÁS, BOLDOCZKI JÁl<IOS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. külügyminisztere. Versenymozgalom az iskolák és óvodák társadalmi segítésére A nyári szünidőben az iskolák és óvodák tatarozásánál sok szorgos szülői kéz segédkezeit. Kora reggel siettek a szülők az iskolákba, óvodákba, hogy mire megkezdődik a tanítás, az iskola egészséges, világos, szép tanteremmel fogadja a tanulóifjúságot és a legkisebbeket, az óvodásokat. Ebből a munkából nemcsak az iskola szülői munkaközössége vette ki részét, hanem a patronáló üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek is. Ki-ki a maga módján nyújtott segítséget. (Gyalogfuvar, kocsifuvar, építési anyag átadás, tégla, homok, mész stb.). Az üzemek kul- túrcsoportjai a rendezvényeken befolyt pénzösszegből az iskolákat, óvodákat kitatarozták. Valósággal versenyben voltak az egyes üzemek, tsz-ek egymással: ki tud több segítséget nyújtani az iskoláknak, óvodáknak ? Ez a versenymozgalom fokozódott az akcióbizottságok megalakulásával. Hogy az akcióbizottság milyen munkát fejtett ki, a mezőkovácsházi járás egy-két számadata hűen tükrözi a bizottság munkáját. Például Mezőhegyesen az iskola tornatermét újból padlózták, Almáskamaráson a tantermeket kiineszelték, Med- gyesbodzáson óvodát építettek, Battonyán az óvodai és általános iskolai napközi otthon részére függönyöket és asztalterítőket vásároltak, Bánkúton az óvodába bevezették a vizet. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok is tevékenyen kivették részüket. Példáui a domljegyházi Petőfi Tsz zöld églátta el az óvodai napközi otthont, a kunágotai Bercsényi Tsz hasonlóképpen. A Medgyes- egyházi Állami Gazdaság a lász- lómajori iskolát tatarozta ki, a Kaszaperi Gépállomás mosdóid - szerelést adott az iskolának — és még sorolhatnánk azokat a segítségeket, amit iskoláink eddig kaptak. Baranya megye egyéves versenykihívással fordult az ország lakóihoz, hogy társadalmi úton segítsük iskoláinkat és óvodáinkat. Ehhez a versenykihíváshoz Békés megye is csatlakozik, hiszen az eddigi eredmények is azt bizonyítják, hogy az iskola mindenkinek szívügye. Fazekas József megyei oktatási osztály.
