Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-16 / 295. szám

1955. «keemfter 10., péntek 3 ViUai&awU Hifit Gazdaságos a szerződéses termeltetés A zöldségfélék és a konyhakerti növények szerződéses termeltetése megyénk sok tsz-ének jól jövedel­mezett az idén. Hogy mennyire hasznos ez a munka, ezt a számok bizonyítják a legjobban. A sarkadi Lenin Tsz 17 kát. holdra kötött termelési szerződést. E területen 19 vagon hagymája termett, ezért 455 000 forintot kaptak. A gyulai Rákó­czi Tsz jövedelme sem megvetea- dő, három kát. hold paprika 34 670 forintot hozott a tsz közös pénztá­rába. A gyulai Erkel Tsz öt hold­ról 117 mázsa paprikát szedett le, s ezért 31 342 forinthoz jutott. Számos tsz már a jövő évre is megkötötte a termeltetési szerző­dést, sőt nem egy még jóval na­gyobb területre, mint az elmúlt évben. Például a sarkadi Lenin Tsz 17 hold helyett 53, az oros- j házi Uj Élet Tsz 18 helyett 40 holdra kötött szerződést. A nagy- szénási Dózsa Tsz is kilenc hold­dal növelte a szerződéses területet. Több tsz-ben azonban vagy ki­sebb területre, avagy egyáltalán nem szerződtek. A csanádapácai Haladás tavaly négy holdra szer­ződött, az idén még egyetlen hold­ra sem, a gyulai Béke Tsz sem volt hajlandó szerződést kötni. Az ilyen élutasítő magatartás folytán a szerződtetés 90 százalék­ra áll a megyében, bár a Békés megyei Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövetkezeti Köz­pont mindent megtesz a terv tel­jesítéséért. Sasvári elvtárs, a vál­lalat agronómusa és munkatársai lelkesen szorgalmazzák a szerződ­tetést, s hogy még a 100 százalékot nem érték el, ez nem rajtuk mú­lik, hanem egyes tsz-ek közönyén. Pedig, amint azt a felsorolt pél­dák mutatják érdemes szerződést I kötni, mert a tsz-ek tagsága jó jövedelemhez juthat az ilyen nö­vények termesztése után. Szekeres Béla, MÉSZÖV, Kiállítást rendex ax üzemi fiatalok munkájáról a Békés megyei DISZ-bixotiság A Békés megyei DlSZ-bizott- ság egyik szobájában kiállítást rendeznek a megye különböző üzemeiben dolgozó DISZ-fiatalok munkájáról. Az egyik nagy tabló már elkészült, melyen a Békés­csabai Ruhagyárban készült mun­karuhák, férfiingek s alsók ki­csinyített másai láthatók, s mel­lettük a legjobb DISZ-fiatalok fényképei díszlenek. A Budapes­ti Harisnyagyár gyulai telepén dolgozó fiatalok munkájából al­bumot készítettek, amelyben fo­lyamatosan mutatják be, hogyan lesz a pamutból hari^n^T Meg­érkeztek már a kiállításra a bé­kési Kosárfonó fiataljainak ké­szítményei is: kiesi fonott kosár és fotel. A Békéscsabai Szőnyeg­házból szép gyapjú torontáli sző­nyeg látható, ezenkívül apró pi­ros téglák, kis zsákokban liszt, cukor, a kendergyárak készítmé­nyei, a forgácsolóüzemből egy- egy alkatrész, a Békési Nyomdá­ból a munkafolyamatot bemutató album, s egyéb figyelemre méltó érdekesség látható ezen a kiál­lításon. Budapesti vendégszereplésre készül Békés megye több nemzetiségi kultúrcsoportja A magyar, román, szlovák és német nemzetiségű hetvenöt tagú eleki népi együttest hazánk több városában és falujában megis­merték, megszerették. A nyárvégi tíznapos kőrútjukon például Ba­laton melletti üdülőhelyeken és Szabolcs—Szatmár megye több fa­lujában szerepeltek. Az együttes tagjait most újabb öröm érte:né­hány nap múlva vendégszerepei­nek Budapesten. Lázas izgalom­mal készülnek a nagy esemény­re, ahol főleg román táncokkal szerepelnek, ezenkívül német táncot is mutatnak be. Az együt­test az eleki és battonyai román népi zenekar kíséri. Hasonló örömmel készülnek fővárosi vendégszereplésükre a Balassi együttes tagjai is. Többek között »Udvarlás« című német tánccal, a »Pántlikázó« és »Csa­bai fonó« magyar népi táncokkal lépnek fel. Ezenkívül román nép­dalokat énekel Kapás Gézáné, az együttes szólistája. A Békéscsabai Szlovák Gimná­zium kultúrgárdája felvidéki ere­detű népi táncokkal és népdalok­kal készül, ezenkívül bemutat­ják a tótkomlósi lakodalmas né­pi szokásokat, valamint békés­csabai eredetű szlovák népdalokat adnak elő. Erősebb hsz-ek segítik a Békéssámsoni Vegyesipari Ksx-t A Bókéssámaoni Vegyesipari Ksz dolgozói saját ügyüket előbb- revalónak tartották, mint a kö_ zösség érdekeit. Az elvállalt mun­kákat sokszor ráfizetéssel készí­tették el. Megtörtént az is, hogy a félig kész munkákért felvették a munkabér egészét és nem fe­jezték be a munkát. Laza volt náluk a munkafegyelem, s az anyaggal sem gazdálkodtak meg­felelően. Persze, hibát követett el a szövetkezet volt elnöke, Bara- nyi elvtárs is, aki nem sokat tö­rődött a szövetkezet ügyével. Ez volt az, ami miatt a szövetkezet gazdasági életében lemaradás mu­tatkozott. Már-már többen azt javasolták: fel kell oszlatni a szövetkezetei. Kovács Lajos és ifj. Pfersicz Ferenc látva a hi­bákat és a bajok okát, a Megyei Pártbizottság ipari osztályához fordultak segítségért. De intéz­kedett Ágoston elvtárs is, a KISZÖV Békés megyei elnöke. Karasz György ellátási osztályve­zetővel együtt kiment a helyszín­re, és megnézte, mit lehét ten­ni a szövetkezet megerősítésé- ért. Megállapították, hogy van­nak fölösleges készleteik, vas­anyagok, két benzinmotor, kész cipők stb., amelyeket értékesíteni lehet. Tudomást szereztek a békés­sámsoniak nehézségeiről az erő­sebb ksz-ek. Az orosházi és a tótkomlósi cipész, a tótkomlósi mezőgazdasági és a békéscsabai faipari ksz felajánlották segítsé­güket. A békéscsabaiaktól az el­múlt hét végén kint voltak meg­nézni, milyen faanyagokra lenne szükségük, miben segíthetnének. A Békéssámsoni Vegyesipari Ksz most a KISZÖV vezetősége által elkészített ütemterv szerint dolgozik. Rajtuk múlik, mennyi­ben használják ki a lehetősége­ket. Ez a baráti segítség hozzá­járul majd ahhoz, hogy gazdasá­gilag megerősödjön a ksz, és mindenben kielégítsék a lakosság szükségleteit. — Németh — Szerkesztőségi üzenetek Meddig kell a megváltási árat fizetni? tömöri János levelezőnk több társa nevében a következőket írta szerkesztőségünknek: »A földosztás során itt is többen kaptunk földet. Ezt mi az­óta rendszeresen törlesztj ük. De nagyon szeretnénk tudni — s ezt eddig még senki sem magyaráztameg nekünk —, hogy meddig kell még fizetnünk. Egyáltalán van-e rá lehetőség, hogy egyszer­re fizessük ki a még hátralévő összeget?« A válaszadásra — mint kg illetékesebbet — a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjét, Király József elvtársat kértük meg. A választ részletesen közöljük. »A kapott földek telekkönyvileg a juttatottak tulajdonátké­pezik. A »juttatás« jellege a telekkönyv »A« (tulajdoni) lap­ján, a megváltási ár pedig a »C« (teher) lapján van feljegyezve. A megváltási árelőleg kivetését a Pénzügyminisztérium 1949. évi augusztus 10-i, 250.700/1949. II. a./sz. rendelete szabályozza. E- szerint a juttatott (mező- és erdőgazdasági) ingatlan után, ha a juttatott gazdasági cseléd, mezőgazdasági munkás, vagy tele­pes, az ingatlan minden aranykoronája után 2, egyéb juttatott 4 forint megváltási árelőleget tartozik fizetni évenként. A megváltási árat a pénzügyi szervek elsőízben 1949. érben vetették ki két évre, mégpedig 1948. és 1949. évekre. A jut­tatott mezőgazdasági ingatlanok után, a megváltási árelőleg fize­tési időtartamát a 600/1945. M. E. sz. rendelet 42. paragrafusa 1. és 2. bekezdései tartalmazzák, amely előírja: ha a földhözjut- tatott törpebirtokos, vagy kisbirtokos, a megváltási árat 10 évi egyenlő részletben fizeti. A földnélküli gazdasági cseléd, vagy mezőgazdasági munkás, pedig 20 évi egyenlő részletekben. A meg­váltási árat a megszabott határidőn belül egy összegben, vagy rö- videbb időn belül kifizetni nem lehet. Amennyiben a juttatottak a fenti fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek, a megadott időtartam leteltével, a »juttatás« jellege, az »A« -lapon, a megváltási ár pedig a »C«-lapon tö­rölve lesz.« HIRER a December 1 16 I Péntek i Etelka Napkelte: 7.25. Napnyugta: 15.54. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Borult, pá­rás idő, sokfelé eső. Mérsékelt, időnkint élénkebb déli-délnyugati szél. A hőmér­séklet tovább emelkedik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: l—i, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: északon 5—8, délen 8—ll fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhőmér­séklet: Zala, Somogy, Tolna. Baranya, Bács-Kiskun megyékben 7—10, máshol l—7 fok között — 17-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel a TTIT Sztálin út 12. sz. alatti klubhelyiségében Ba­kai Ferenc gyümölcsnemesítő „Ismertebb téli almafajták .és ter­melési körülményeik“ címen kós­tolóval illusztrált bemutató elő­adást tart. Utána beszélgetés, szó­rakozás. — BARTÓK BÉLÁRÓL érde­kes és tanulságos ismeretterjesz­tő mű jelent meg a Békebizottsá- gok Kiskönyvtára sorozatban. Vi­lághírű zeneszerzőnk élettörténe­tét, munkáját és állhatatos har­cát egyszerű nyelven, szórakoztató formában tárja az olvasó elé, a kiadvány szerzője, Csobádi Péter. A Kiskönyvtár új száma több ké­pet is közöl Bartók Béláról. — A Termelőszövetkezeti Ta­nács Titkársága kiadásában meg­jelent „A termelőszövetkezeti cso­port mintaalapszabálya“ — ame­lyet a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa július 28-i határo­zatával jóváhagyott és megerősí­tett. — A Szőlészeti Kutató Intézet­ben eredményes kísérletek foly­nak a. bor melléktermékeinek gazdaságosabb felhasználására. Az intézet kutatói eljárást dolgoztak ki a szőlőmagban lévő cserző­anyag kivonására és ezzel „egy- időben kiválasztják a magból az illóolajat is. — DECEMBER 17-én kezdődik dolgozó népünk nagy ünnepi ese­ménye: a képzőművészeti hetek. Szombaton délelőtt 12 órakor nyit­ja meg a Műcsarnokban Darvas József népművelési miniszter a VI. Magyar Képzőművészeti Ki- állítás-t, amely képzőművésze­tünk hatalmas seregszemléje lesz. Elnézést kérek tanár úr..^ Nem sokáig kellett tdfni a fe­Mint a legtöbb ember, jómagam is szeretek szórakozni, és hol itt, hol ott keresem a le­hetőséget a szórakozásra. Sok­szor nem is gondolná az ember, hogy a keresett szórakozás mel­lett mi mindenben talál még szó­rakozást. Most leírom egy-egy ilyen jó szórakozás mellett szer­zett »élményeimet«, hogy önök is szórakozzanak, de egyben fel­figyeljenek az ifjúság szórako­zására is. » Egy szombat esti mozielő- adás alkalmával — melynek cí­me »Az özönvíz előtt< —, arra lettem figyelmes, hogy az előt­tem ülő sorban egy fiatal pár ül. Eleinte, mit sem sejtve, nyu­godtan ültek, s nem zavartatták magukat, összebújtak, összesúg­tak, mire a fiatalember megfor­dult, * illedelmesen jó estét kí­vánt. Ejnye, ejnye, — gondoltam magamban — milyen rossz a me­móriám az utóbbi időben. Vajon kik lehelnek ezek a fiatalok? fém, mert a fiatalember azonnal csevegésbe kezdett velem, s kér­te az elnézést, hogy 6 most a »húgával« váratlanul moziba jött. Osztályfőnöki engedélye a »hú­gának* nincs, mivel 6 váratlanul érkezett haza katonai szabadság ra, és a filmet feltétlenül meg UKurjun nézni. ~ Mit tehettem? Az előadás megkezdődött, és az udvariasság »csimborasszója« kö­vetkezett. A pár, hogy a kilá­tásom ne gátolja, úgy helyez­kedett el, hogy még egy felnőtt, átlagsúlyú ember nyugodtan le­ülhetett volna közéjük. Nem be­szélve arról, hogy az egész elő­adás alatt nem volt szavuk egy­máshoz, és a »húgomi-mk neve­zett diákleány az előadás idő­tartama alatt állandóan az el­következő »nehéz* napokra gon­dolt, vagyis a »számonkérésre*. Az előadás végeztével ismétel­ten a fiatalember elnézést kérth és azt, hogy most az egyszer még ne vonjuk felelősségre a.»húgát*, mert 6 ígéri, hogy többet ehhez hasonló eset nem fog előfordulni. A barátaim meghívására ezekután a Csaba étterembe mentünk. Álig ültünk le, a pin­cér az asztalunkhoz jött, s a következőket mondta: »Bocsánat. Tanár úr kérem! Legyen szives agy pillanatra a másik asztalsor harmadik asztalához átmenni; hívatják!* Körülnéztem, s meg­találtam a jelzett helyet. Látom, egész népes család üli körül az asztalt: két fiatal leány, két jól fésült fiatalember és középen mint a család feje, egy idősebb nő. Kis várakozás után kény­telen voltam átmenni, annál is inkább, mivel az idősebb hölgy a pincérrel történt beszélgetésem óta állandóan szemmel tartott. Átmentem. Jő estét kívántak va­lamennyien. Az idősebb hölgy a következőket mondotta; »Bo­csánatot kérünk tanár úr, hogy zavarjuk szórakozását, de sze­relném bejelenteni, hogy a kis­lányommal és barátnőjével jöt- twritc el egy kicsit szórakozni, mert váratlanul befutott Pestről az Éviké unokatestvére és barát­ja. Meddig lehetünk itt? Remélem tanár úr megértő, s nem jog belőle kellemetlenség származni. Erre csak egyet tehettem — mindenekelőtt egy nagyot nyel­tem, és kijelentettem, hogy sza­bálytalan lenne, ha sokáig ma­radnának, mert az iskolai rend­tartás mégis esak rendtartás. Az asztalon végigfutott a sze­mem. Talpas poharakban csillo­gott a jó balatoni rizling. A marná kezében »Budavár* ciga­retta füstölt, öt feketés üres po­hár az asztal közepén. A han­gulat jó. A mama ünnepélyesen megfogadta, hogy a már úgyis igen kevés italt elfogyasztják és 10—15 perc múlva elmennek. »Csak Évike táncoljon még egyet.* Valóban így történt. Kb. 20 perc múlva feltűnő széktolo­gatás mellett öltözködtek és előt­tem egyenként elvonultak, külön- kiilön jó éjszakát kívánva. Ba­ráti köröm is unta már ezt a keresetlen szórakozást és azt a javaslatot hozták, hogy menjünk ót a Kishajába, ott biztosan nem lesz efféle ügyem. Átsétáltunk a Kishajóba. A hangulat magas volt. A zenekar a legújabb jazz- számokat játszotta, a közönség ropta a tártpot, az előbb emlí­tett »Éva* nevű diáklány és ba­rátnője is. A mama boldogan mosolygott, s megszippantotta cigarettáját. Ez történt a keresett szórako­zásomon kívül. A bét esetből igen sok tanulságot lehet levonni, kelte- szem a kérdést: ki a felelős az­ért, hogy az ifjúság koránál fog­va olyan filmet nézzen meg, ami még nem neki való, vagy olyan helyen szórakozzon, ahova még egyelőre nem mehet? Azt hiszem, elsősorban a szülőket terheli a felelősség. Nem közömbös ez az iskolának sem és az egész szocia­lista társadalomnak. Ifjúságink szórakozási lehetősége biztosít­va van. Csoportos, egyéni mozi- látogatásokkal, matinék alkalmi­val ifjúsági otthonokban, kil- túrotthonokban, <a DISZ által szervezett szórakozások alkalmá­val stb. Itt kell keresni a szóra­kozási lehetőségeket az ifjúság­nak... — Az »elnéző tanár úr* —

Next

/
Oldalképek
Tartalom