Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-08 / 288. szám
19.15. december 8., csütörtök VUuu*omU Hifit Okuljunk ebből, elviársak! Csaknem kétszázaíMHÍtek a te- | szólni. De engedjék meg kartársak, ] kém kellett megkeresni a kenyeremben. Az előadó-asztalnál fel-I hogy őszintén mondjak valamit...' ret, s a sok gond ingerültté tett. emelkedett az egyik elvtárs, s j A német határtól visszaszöktem j Meg kutató munkát is végeztem, kicsit talán még nyelt is egyet, | és 1945 tavaszán jelentkeztem a s az ilyen ember talán a hülyemielőtt szólásra nyitotta ajkát. Kezében papírlapot tartott, azt nézte néhány pillanatig, majd halk morajba vegyültek szavai: „A vezetőség előterjeszti a következő napirendi pontot, a párttaggyülés tárgyalja meg Kiss Zoltán fegyelmi ügyét.“ A halk moraj is elhalt, s a szavak úgy kopogtak tovább, mint bádogtetőn a jégeső: Kiss Zoltán Jelenleg a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozik... a felszabadulás előtt Almésy gróf intézője volt a gyulavári Dénes-major- ban... Ha valamelyik cseléd feleségét, vagy lányát „megkívánta“ és az nem volt hajlandó neki „engedelmeskedni“, elkergette az egész családot... Apja is, apósa is pap volt... s ha kedve kerekedett, meg is korbácsolta a cselédeket... És — évek óta pártunk tagja... Az ügy előadója az asztalra tette a papírlapot és leült. Néhány pillanatig izzó csend volt, mint harctéren a roham előtt. Egyszer csak belehasított egy haragra robbant hang a forró levegőbe: „Kizárni!“ S mint megannyi frissen feltört forrásból buggyant ki a sok torokból: „Kizárni!“ A cselédkorbácsoló szavai A hangzavarban felemelkedett egy kéz. — Tessék! — hangzott az elnöklő elvtárs szava. Köpcös, köpártba... Azt mondják, mint volt ség határán mozog. Ez ilyen dolog intéző, talán goromba voltam. Ezt j és a tízesztendős munkám is lélektanilag nehéz megmagyaráz- csak több, mint azok a bűnök, me- ni, hiszen a cselédeknek is ne- ; lyeket itt elmondtak. Akik nem tűrték az ütlegel — Ökölbeszorul a kezem még ma is — reszketett Dobra elvtárs szava — amikor eszembejut apám elbeszélése, hogy anyámmal is erőszakoskodott. — Kinek kereste ő a kenyerét7 — állt fel indulattal Varga elvtárs. — A cselédeknek?! És ropogtak tovább a szavak, mint a géppisztoly golyói: „Kizárni! Kizárni!“ S ott kuksolt a kommunisták között az „ingerült“, a „hülyeség határán mozgó“ volt grófi intéző, aki korbáccsal osztotta a cselédek kenyerét. Haszontalanok voltak a farizeusi sza- akiknek feleségeik, leányaik nem vak, hiába tanította erre apja és engedelmeskedtek állati ösztönei- apósa is. Az előadó-dobogó feletti nek. 1 felirat betűi a szívekbe vésődtek: Éberen őrködjünk pártunk tisztaságán! A terem levegője még forróbbá lett és vádolóan emelkedtek magasra a kezek. Feszült az izom, az ideg, robbanásig szorultak az ajkak. Az elnöklő elvtárs ösztönösen mutatott az egyik jelentkezőre: — Tessék! — Aki felállt, annak apja a gyulavári Almásy uradalmat járta. Neve Dobra János. Hatan voltak testvérek, öt gyermek a grófi földön született. A cselédivadék nem felejtette el, hogy az apját is lehülyézte Kiss Zoltán és meg akarta verni, csak- hát a vasvilla erősebb volt. Mennie is kellett az egész családnak tovább és ez volt a sorsuk azoknak, akik nem tűrték az ütleget, — De, hogyan tűrtük eddig elvtársak?! — hangzottak Molnár elvtárs szavai. — Hiszen alig volt olyan cseléd az ő keze alatt, akit nem vert meg. A gyerekek is féltek tőle. — Hogyan tűrtük? — emelkedett fel a székről Szabó János elvtárs. — Úgy, hogy a gyulaváriak már belefáradtak a sok beszédbe, zépkoru férfi emelkedett fel a he- Hiába mondták: M* az, Kiss Zol- lyéről. Maga Kiss Zoltán volt, a tán most ls autóval jár? Hány- cselédeket korbácsoló. Húsos arca szor jegyezték fel Ungor Sándor, egy fikarcnyi megbánást sem mu- ' Bedő Sándor és a többiek szavait , tatott, csupán a szavakat próbálta 1 a felsőbb szervek vidéken járó Összeválogatni. Nehéz fércek következtek. Az előtte ülők közül i # többen hátrafordultak,""hiszten nem ismerte mindenki. Akik ismerték, azokat a bűntudat mar- dosta: esztendőkig tűrtük közöttünk véreink kínzóját. Azok, akik Gyulaváriból kerültek a megyei tanácshoz, százszorosán érezték ezt. S majd szétfeszítette a kebleket az indulat, amikor a kerek- | séért több jó határozatot b munkatársai is. Nem történt semmi. Okuljunk ebből, elvtársak! — A tanácsapparátusban sincs helye! — szóltak többen is egyszerre. Dobra elvtárs is ezt mondta. Igazuk van. Az államhatalom szerveiben sincs keresnivalójuk az olyanoknak, akik a középkorba illő módon bántak az emberekkel. Farizeusi szavaik ne vezessenek bennünket félre. Ahogy Szabó elvtárs mondta a taggyűlésen: „Okuljunk ebből, elvtársak!“ Cserei Pál A vezetőségválasztás hírei Jó határozatokat hoztak a taggyűlésen A kamuti Lenin Tsz-ben a legutóbbi párttaggyűlés a vezetőségválasztás előkészítése jegyébei) zajfeiű embertipró szavait hallották: — T?nnyi súlyos vád után nehéz a fémgyűjtés hírei Megyénk gépállomásai a fémgyűjtés során 26 vagon ócskavas beadását vállalták. A vállalt kötelezettségeiknek ezideig csak részben tettek eleget. Példaképpen csak a sarkadi és a , ,, , szarvasi gépállomások dolgoz« jár-; nek ujjaválasztása előtt rendkí tiak. A Sarkadi Gépállomáson Pántya Ezek egyike, hogy hosszan elbeszélgetnek azokkal a párttagokkal. akik az utóbbi időkben elelmaradoztak a taggyűlésről. A legutóbbi taggyűlésen is csak tizenhatan jelentek meg huszonhárom közül. nyítsák. Elhatározták még, hogy a tagdíjfizetés átlagát, az eddigi hárorti forintról 6 forintra emelik. lőtt le. A választás jó előkészítő- Bűt a határozatot többen, így iőíX»áC' Ben Határozatba hozták azt is, hogy termelőszövetkezet vezetőségévüli párttaggyűlésen tárgyalják meg. kiket tartanak legméltóbbnak a kommunisták arra, hogy a termelőszövetkezetet vezessék, iráA békési második kerületi MDP-alapszervezet vezetősége és Bagl elvtársak, a Szarvasi Gépállomáson Szántai főmérnök elvtárs Irányításával a vállalást követően azonnal hozzáfogtak az üzemtakarítás megszervezéséhez. A jó szervezés Bredménveként begyűjtési tervüket már 80 százalékban teljesítették. Jól dolgoznak még a békéscsabai, bat- tanyai, békést, dévaványal. füzesgyar- j legutóbbi Ülésén elhatározta, hogy matt, gyomai, gyulai, kondorost, kun- a közeljövőben értekezletre hív- ígotat. medgyesegyhdzl. mezékovéc«- a pártcsoportvezetőket. misokon0 tótkomlóst gépiim- Ezen a2 értekezleten mind a nyolc pártcsoportvezető mellé egy-egy MI az oka, hogy a gépállomások tervüket ezideig mégis csak körülbelül 30 százalékban teljesítették? Elsősorban az, hogy a hulladék és selejt átadása lassú ütemben folyik. Másodsorban, hogy a körösladányi, a mezöberényt. a mezégyánt és a vész- A p Selyemfonalelőkészítő tdi gépállomásokon úgyszólván még ,, , ., , , , egyetlen lépé.t sem tettek vállalt Gyárban sikerrel jártak a krep- köteiezettségük teljesítéséért, vajbn nylonfonal, az úgynevezett he- ezeknek a gépállomásoknak a vezetói. Janka hazai előállításának kísér- Disz-tegjal nem kívánják a fejlődést |cteL A külfóldről behozott ny- elősegíteni? Ezeken a gépállomás©- i . . . , „ , kon talán olyan gépek vannak, melyek- ^on szálát sodrással, g közben nek alkatrészei nem kopnak el so- többszöri hőkezeléssel hullámo- ha? Nemi Inkább elfelejtették, hogy jutották. Az ilyen fonal rendkívül szavukat adták. rugalmas és tartós. Ezenkívül • A legsürgősebben fogjanak hozzá az helankából kötött vagy szőtt áruk üaemtakarltáshoz, > hulladék «« w- - y, jobban levegőzlejt átadásához, mert mindössze S , . . , .. , , nap választ el bennünket . „Fém- mint a közönsége« nyírni, ■ gyűjtő hónap" befejezésétől. viseletűk sokkal kellemesebb, hiBenkő István elvtárs is helyeselte, hiszen a termelőszövetkezet tagjainak ez évben havi jövedelme átlag 1500—1800 forint. A taggyűlésen gondoltak arra is. hogy a termelőszövetkezet kommunistái és tagjai állandóan megfelelően tájékozódjanak a kül- és belpolitikai eseményekről, ezért mindhárom termelési brigádban egy-egy sajtófelelőst választanak, akik új előfizetőket gyűjtenek a különböző pártlapokra és az előfizetett újságokat ki is viszik a brigádszállásokra. Aktívák segítik a párteaoportbixalmiakat képieíír aktívét osztanak be és együttesen látogatják meg a párttagokat s a pártonkívülieket Is, hogy alaposan megtárgyalják velük a pártvezetőség újjáválasz- tásának jelentőségéti Befejezték a hrepnylon hazat előállításának kísérleteit giénikusabb. A helankából zoknikat, fürdőruhákat, pulóvereket, a közönséges nylonnal ösezeezőve pedig különleges, redősmintázatú blúzanyagokat készítenek majd. Azzal, hogy a helanka hazai előállítását megoldották, ugyanannyi valutáért több nylon szálat tudunk majd behozni. A krepnylon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Duna Selvemfonelelő- készítő Gyárban. | s Egy kiváló brigád Ritka az olyan párttaggyülés, összejövetel a Magasépítési Vállalatnál, amelyen ne lenne szó a Magyari brigádról. Hosszú idő közös erőfeszítései kovácsolták elválaszthatatlan barátokká a tagokat. A vezetőjük, Magyari Miklós elvtárs, mint jó apa, úgy neveli a hozzá beosztott elvtársakat, fiatalokat. Ez a brigád a Magasépítési Vállalat példaképe. Útjukban sohasem ismernek akadályt. Nem fog ki rajtuk a nyár melege, sem a tél hidege. Mindig ott dolgoznak, ahol a legnagyobb szükség van, s munkájuk gyümölcse megmutatkozik megyénk minden részében. Brigádjukban minden olyan mozgalmat alkalmaztak, amely az önköltséget csökkentette. Soha: e n pazaroltak. A legkisebb anyagot is megtakarítják, s a kiváló, munkáért a sztahanovista kitüntetés mellé — amely mind a hat szakmunkásnak megvan — valamennyien megkapták »a szakma kiváló dolgozója« címet is. Ez a lelkes kis brigád most is a lakóhelytől távol, a Bihar- ugrai Halgazdaságban dolgozik. Magyart Miklós elvtárs kőműves brigád- vezető, a szakma kiváló dolgozója. Kommunistához méltó magatartásával, példa- mutatásával érdemelte ki a kitűntelő elmet, amelyet brigádjának tagjai is viselnek. Magyari elvtárs áldozatkészen neveli a hozzá beosztott fiatalokat is. A legjobbakat a pártba és a DISZ-be ajánlotta felvételre. Együtt örül, ha valamelyiket öröm érte, vigasztalta, akit szomorkodni látott. Az ő nevéhez fűződik a brigád eddig elért eredménye. Laurinyecz László elvtárs kőműves, a szakma kiváló dolgozója. Laurinyecz elvtárs is ebben a brigádban edződött harcos párttaggá. O is azok közé tartozik, akik minden erejükkel, tudásukkal a párt célkitűzéseiért harcolnak. Sohasem hátrál meg a nehézségek elől. Magatartásával példát mutat a brigádban lévő párton- kívüli dolgozóknak. Kormányos István kőműves, a szakma kiváló« dolgozója. PártonkívüM, de a munkában követi a párttagokat, kommunistákat. Családja Békéscsabán lakik, s ő az évnek legtöbb napját társaival, megyénk különböző területén tölti. Évek óta a Magyari brigád aktív tagja. Szereti munkáját, munkakörét. Viczián János kőműves, a szakma kiválói dolgozója. Pártonkívülli. Hosszú évek óta tagja a Magyari brigádnak, elválaszthatatlan szálak fűzik ehhez a kis csoporthoz. Viczián elvtársinak is Békéscsabán él a családja. Hetenként, vagy kéthetenként jár haza; s ez elég körülményes. Jobb lenne a családhoz közel, de a kötelesség most Biharugrára szólítja. Kneifel Antal kőműves, a szakma kiváló dolgozója. DISZ-tag. Azt lehet mondani, hogy ebben a brigádban kezdta élete pályafutását. Az alig 20 éves fiú most ott hagyta a kis kollektívát, bevonult katonának. Amikor elbúcsúzott munkatársaitól, barátaitól, azt mondta, hogy két év múlva újra itt szeretne dolgozni közöttük, s a,z eddigi eredményeiket még növelni. Kertész terenc kőműves, a szakma kiváló dolgozója, DISZ-tag. Pár hét óta ő is néphadseregünk katonája. Kertész elvtárs ott is éppen úgy megállja a helyét, mint munkahelyén. Kőműves szakmunkás, de sohasem volt válogatós a munkában. Ha kellett téglát rakott, vagy maltert készített. A brigád jó munkájának titka talán abban fejlett, hogy valameny- nyien közös akarattal dolgoztak céljuk elérésén. Olvasd a Viharsarok Népét!
