Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-04 / 285. szám

1955 drreKitor 4.. vasárnap ViUaxsawU VUftt November 30-án, szerdán a Megyei Pártbizottság ki­bővített ülést tartott, ame­lyen megvitatta a kulturá­lis élet, a kultúrmunka pártirányítását, a kultúr­munka egyes ágazatainak helyzetét, elemezte a színmű­vészet, az öntevékeny szín­játszó csoportok, a filmmű­vészet, a zene- és a képző­művészet, az *irodalom, a könyvtárak munkáját. Az ülésen részt vettek a külön­böző kulturális szervek ve­zetői is. A kibővített ülés részvevői hangsúlyozták, hogy újabb és újabb sike­reket a szocializmus építé­sében csak akkor érhetünk el, akkor oldhatjuk meg si­kerrel a második ötéves tervünk nagy feladatait, ha Elégítsük ki a dolgozók kultűrigényeit! A Hegyei Pártbizottság megtárgyalta megyénk kulturális életét kielégítjük a dolgozók kul- túrigényeit, ha a művészeti, kulturális munka vala­mennyi ágát magasabb szín­vonalra emeljük, különö­sen javítjuk eszmei tartal­mát. Mindezt akkor érjük el, ha érvényesül a párt irányítása, ha a pártbizott­ságok, pártszervezetek egy lősök segítségével. Ennek az ál-! valamennyi kultúrcsoportban a lapotnak véget kell vetni, ezért mindenekelőtt a Megyei Pártbizottság kulturális részle­gének vezetője, a Viharsarok Népe kulturális rovat vezetője és a MOKÉP vezetője a felelős. Zeneművészetünkben fejlődés tapasztalható, fiatalok többsége tagja legyen a DISZ-nek, s a DlSZ-szervezetek- nek irányító szerepük legyen a kultúrcsoportok életében. Ezt a munkát segítse elő a megyei ta­nács népművelés osztálya is, min­denekelőtt azzal, hogy a párt- szervezetekkel egyetértésben olyan hozzáértő elvtársak legyenek a kultúrcsoportok élén, akik pár­pillanatra sem feledkeznek amihez hozzájárultak a zeneisko- meg arról, hogy a kultu- j Iák, ahol hagyományos népi zené- 1 tunk politikájának megfelelően ralis munka szerves része j re támaszkodva fejlesztették a j dolgoznak, akik különös gonddal a politikai tömegmunkának,' zeneművészetet. Azonban az j törekednek arra, hogy növekedjék a szocialista ideológia leg- j utóbbi két évben nem foglalkoz- ! a DISZ befolyása, különösen a szélesebb tömegek közötti nak a haladó hagyományú népi \ gépállomásokon, a tsz-ekben, az elterjesztésének. Bíró elvtárs beszámolója Megyénk kulturális munkája megjavításának egyik igen fon­tos feltétele, hogy a párt, az ál­lami, a gazdasági és tömegszer­vezeti funkcionáriusok úgy vé­gezzék munkájukat; jusson idő elmenniök kulturális megnyil­vánulásokra, vegyenek részt egyes kulturális vitákban, fej­lesszék műveltségüket, ismer-) jék meg a kulturális munka el­vi és gyakorlati kérdéseit. Csak így várhatjuk a kulturális mun­ka színvonalának állandó nö­vekedését, így válik a kultúra a széles dolgozó tömegek közkin­csévé. Bíró elvtárs beszámolóját vita követte, melynek során sokan fel­szólaltak és rámutattak a kultu­rális életünkben megnyilvánuló fogyatékosságokra és tennivalók­ra. Vincze elvtárs, Szarvasról el­mondotta, hogy zenekultúrával, amelyen változ- ■ állami gazdaságokban, tatni kell. Népünk egyre inkább1 Bíró elvtárs a következő sza- megszereti pl. az operákat is, az vakkal fejezte be beszámolóját: operarészleteket, es zeneművésze- a színjátszó csoportok műsorára A végrehajtó bizottság beszámo- J nalát emeljék és állhatatosan in > zene ^aink is e®rr® több giccses műveket vesznek fel lóját Bíró József elvtárs, a Me- j küzdjenek a jobboldali elhajlás, --- ^relü formájá- Véleménye szerint, ha a színház pártmunkát. Továbbá javasolta, .............................. 1 hogy a pártbizottságok rendszere­a zonban nem ban, elferdítik, arra bírálni. Persze, nem így van. Alcsoportokra közönség zeneművészeink, zene- kapcsolatban karaink elé azt a feladatot állít­ja, hogy minél több operarészletet adjanak elő. Adják elő minél töb­bet Puccini: Levéláriáját, a Pil­langókisasszony nagyáriáját és a többit. Persze, a közönség sze- zött számosán vannak, a párt- reti az operetteket, a szatírákat is. ért, a munkásosztály ügyéért A, zenekaroknak feladata, hogy lelkesedő, népi demokratikus 1 n^PÜnk hagyományos kultúrójá- rendszerünkhöz hű, harcos elv­gyei Pártbizottság első titkára \ a kispolgári nézetek ellen. Ami­terjesztette elő. Bevezetőjében a j kor a Központi Vezetőség novem- kulturális munka pártirányításá- bér 9-i ülésén megállapította, r.ak általános kérdéseit elemezte, hogy az ipari, a mezőgazdasági többek között a következőket 1 termelésben, a tsz-fejlesztésében, mondta: A szocializmus építése ! az egész népgazdaságunkban ha- íoha nem látott perspektívát nyi- I tározott fejlődést értünk el, meg­tett dolgozó népünk előtt, szé- j állapította azt is, hogy nagy a le- lesre tárta a kultúra kapuit, száz- ! maradás az ideológiai munkában, és százezrek kapcsolódtak be az Majd így folytatta: ország vezetésébe, váltak müveit, i A kultúra munkásai kö- kulturált emberekke. Százezrek nevelődtek ki fejtett szakmunká­sokká, kvalifikált szakemberekké. Megnőtt dolgozó népünk politikai látóköre, kulturális igénye. De a szocializmus építése, a második ötéves terv megvalósítása megkö­veteli tőlünk, hogy tovább fokoz­zuk dolgozó népünk kulturális : De sokan vannak olyanok is, akik Igényelt és megfelelő színvonalon j még nem szabadultak meg a bur­ki is elégítsük azt. Ezt a felada- ; zsoá idealista világnézettől, men- ... tot a kulturális munka továbbfej- | talitásuk erősen kispolgári, sőt j on os o jón a megyei anacs lesztése nélkül nem teszünk képe- j egyesek ellenséges beállítottságú- j népművelési osztálya arról hogy a sek megoldani. Ahhoz pedig, ak. Nyílván ilyen körülmények; budapesti művészcsoportok elso­hogy a kultúrmunka tovább fej- között nem könnyű feladata van 801 a” a ey igényeknek, ízle- lődjön, nélkülözhetetlen a ma- a kulturális területen működő '3eknek meSíele!0 musorszámokat gasabb színvonalú pártirányí- pártszervezeteinknek, párttagja- tás, az ideológiai munka foko- : inknak. És azt is hozzá kell ten- zása a kulturális életben. ■ ni, hogy a burzsoá befolyástól, A továbbiakban azokról a ká- j a kispolgári nézetektől ezek az ros megnyilvánulásokról beszélt, ; elvtársak sem mentesek Éppen e- amelyek az- elmúlt két évben a : zért pártbizottságainknak, párt­jobboldali elhajlás következmé- szervezeteinknek megkülönbözte­___ gondolva műsorpolitikája jobb, akkor ez j h ogy a közönség úgysem tudja el- kedvező hatással van a színjátszó son ellenőrizzék a tanácsok és más bírálni. Persze nem ísv van A csoportokra is. A zeneművészettől szervek kulturális tevékenységét. megemlítette: Szarvason azzal is jobban akar­ják kielégíteni az igényeket, hogy megalakítottak egy 20 tagú szim­fonikus zenekart, mely a télapó­estén mutatkozik be először. Ács Násztor elvtárs, a DISZ MB tit­kára részletesen taglalta a DTSZ- szervezetek eddigi tevékenységét, majd hangsúlyozta, hogy a kul­túrmunka nem öncélú, hanem a nevelés szerves része. A OISZ­társak, akik odaadó, áldozatos munkájukkal kiérdemelték pár­tunk, kormányunk, dolgozó né­pünk megbecsülését. val összefüggő operett-dalokat ját­szanak, vessék el a kozmopolita, irre­denta és kispolgári műdalokat, zeneműveket, melyeknek sem­mi közük a népi, nemzeti zené­hez és a szocialista zenei ábrá­zoláshoz. elvtársnő, a mezőhegyesi kultúr- j szervezeteknek ezt különösen fi- otthon igazgatója többek között j gyelembe kell venniök, hiszen az elmondotta: j ifjúság nevelésében fontos szere­úgy kívánják a művészeti cső- | pet töltenek be. Külön h.ingsú­port munkáját javítani, hogy a szakmai foglalkozásokon «gy­ógy elvi kérdést is megvitat­nak, ami elősegíti, hogy a cso­port minden tagja tudatos mű­velője legyen a színjátszásnak. lyozta a pedagógusok szerepét az ifjúság nevelésében és rámutatott arra, hogy általában a kulturális munkába minde­nütt vonják be a néphez hű ér­telmiségieket. 1 adjanak és a beígért műsorszá- I mókát ne változtassák meg. Az irodalomról szólva, Bíró elvtárs elmondotta, ; hogy kevés a jelent ábrázoló mű. Ennek oka abban is van, hogy nyei voltak. Jóllehet — mondotta tett módon kell foglalkozniok a hóink nagy része elvan szakadva — pártunk erőfeszítései folytán a szocialista-realista szemlélet egyre Inkább áthatja 'színművészetün­ket, képzőművészetünket, irodal­munkat és a többi művészeti ágat, mégis jócskán akadnak még olya­nok, akiknek műveikben, művé­szetükben érezhető a burzsoá ideo­lógia, a dekadencia. A jobboldali elhajlás még mindig károsan érez­teti hatását az irodalomban, a színjátszó csoportokban, a zene- és képzőművészetben és egyebütt. Éppen ezért a pártbizottságok, pártszervezetek feladata minde­nekelőtt az, hogy a kulturális te­rületen dolgozó kommunisták esz­mei, politikai, ideológiai színvo­kulturális területen dolgozó párt­tagokkal. Szívós nevelőmunkát kell végezniök a népi demokrá­ciához hű pártonkívüll kultúr- munkások között, meg kell nyer­nünk a kispolgári elemeket és el kell szigetelni az ellenséget, te kell leplezni népellenes nézeteit. A továbbiakban részletesen ele­mezte a színművészet, a színjátszó csoportok, a filmművészet, a zene­az élettől. Pedig az étet tele van konfliktusókkal és íróinknak meg keltene látniok ezeket, közelebb keltene kerülniük azokhoz az egy­szerű pártmunkásokhoz, a hét­köznapok hőseihez, akik az új éle­tet formálják, kovácsolják. A Me­gyei Pártbizottság mindent elkö­vet azért, hogy néhány tehetséges, párthoz, népi demokráciához hű írót kineveljen a megyében. Ezért és képzőművészet, az Irodalom és ! aiakuIt az írók Megyei Mun a könyvtárak munkáját. A Jókaij kaközössége. Az szükséges, hogy Színház eredményeinek méltatása í íroinlí legyenek igényesek, él* után rámutatott arra, hogy a mű- |landAan képezzék magukat és sorpolitikában vannak fogyatékos- igyekezzenek a jellemeket minél ságok, hasonlóképpen az öntevé-; hitelesebben ábrázolni, ezzel elő­keny színjátszó csoportoknál Is, a szinte teljesen hiányzik az amúgy is kevés számú mai tárgyú színmű A munkásosztály vezető szerepét j lenőrző jogával. A szakszerveze- bemutató színművek meg teljesen j tek, a DISZ sem küzdött, hogy hiányzanak. A pártszervezetek irányító és ellenőrző tevékenysé­ge különösen gyenge az Ipari üze­mek színjátszóinál, ehhez hozzá­járult, hogy a megyei tanács népművelési osztálya nem élt a műsorválasztással kapcsolatos el­színvonalas, haladó tűzzenek műsorra. darabokat A filmművészettel kapcsolatban elmondotta Bíró elvtárs, hogy to­vább kell javítani a műsorkivá­lasztást. változtatni kell az előadások előtti szórakoztató zene tartalmán is, több forradalmi dalt Is kell ját- | zonysága, hogy a békéscsabai mo- szani. Jelenleg az a helyzet, hogy J ziban bemutatott Shakespeare: még forradalmi filmek bemutatá­sa előtt is slágereket játszanak. Á MOKÉP munkájának legna­gyobb fogyatékossága, hogy egyes szovjet és magyar filmek bemu­tatása előtt nem fejt ki propagan­dát, amiért felelős a Viharsarok Népe szerkesztősége Is. Ennek bi­Romeo és Julia című szovjet ba­lett-filmet igen kevesen nézték meg, a Pármai kolostor című film­re pedig már napokkal előbb meg­vették a jegyeket, mert az utóbbi filmnek nagyobb propagandát fejtett ki a MOKÉP az üzemi, vál­lalati és más szervek, kultűrfele­segíteni irodalmunk fejlődését. A könyvtárak munkájával kap­csolatban hangsúlyozta, hogy né­pünk kultúrlgényeinek növekedé­sét bizonyítja az olvasók több tíz­ezres tábora. A hiba ott van — mondotta , hogy még kevés a munkás és dolgozó paraszt olva­sók száma. Ezen változtatni kell; a Megyei Könyvtár fejtsen ki na­gyobb propagandát és agitációt az olvasómozgalom kiszélesítéséért. Válasszon ki Jó néhány magyar ás külföldi alkotást és azt a saj­tóban is népszerűsítse. Különösen fontos, hogy a je­lent ábrázoló műveket propa­gálja. Falun mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatos szépirodalmi műveket. A járási, községi párt- bizottságok segítsék elő a könyvtárak ezirányú munkáját. Továbbiakban a DIS2!-szerve­zeteknek, a kulturális nevelő munkában elfoglalt fontos szere­péről beszélt Bíró elvtárs. El kell érnünk «* hangsúlyozta «a, hogy Javasolta, hogy a pártbizottságok Dióssi György elvtárs, a megyei — a helyi sajátosságokból kiin- tanács elnöke a gépállomásokról dúlva —, vitassák meg a kulturá-' szólt, mint a falu kulturális köz- lis munka egy-egy ágát és ennek pontjairól. megfelelően jelöljék meg a továb- Lestyán elvtárs, a mezőkovács- bl tennivalókat. Olyan elvtársa-| házi járási pártbizottság első tit­kát, akik a kultúrmunka valame-, kára a falusi értelmiségieknek a lyik ágának ismerői, küldjék a 1 kuitúrmunknba valló bekaposolá- pártbizottságok a kultúrmunka te- j sának jelentőségét tette szóvá, rületére, hogy ott végezzenek ! majd arról beszélt, hogy kevés figyelmet szentelnek mindenütt az osztályellenség tevékenységére Pedig az ellenség — mondotta — aktív tevékenységet fejt ki, ideológiai fronton ártott legtöb­bet aiz elmúlt két esztendőben is. Ennek az is oka, hogy a kommunisták, a pártbizottsá­gok, de különösen a pártszer­vezetek nem értik eléggé a kul­turális munka jelentőségét, en­nek hatását a politikai és gaz­dasági életre. Ehhez persze az is szükséges, hogy a kommunisták, a párt ve­zetőd gyarapítsák kulturális szak­ismereteiket. Lapusnyik elvtárs (sarkadi járási pártbizottság) ki­fogásolta, hogy nincsenek vidé­ken képzőművészeti kiállítások, amin feltétlenül változtatni keli. Vidó elvtárs, a gyulai városi pártbizottság titkára hangsúlyoz­ta, hogy feltétlenül több fizikai dolgozó ifjút kell bevonni a kal- túrcsoportok munkájába és több fiatal párt-tagot is ezzel a mun­kával kell megbízni. Majd arról beszélt, hogy a tanyavilág mel­lett ne feledkezzünk meg a vá­rosok és nagyobb községek kül­ső negyedeiről sem. Rendezzenek ott Is műsoros -estéket, a Till pedig tartson előadásokat. Sipos elvtárs, a gyulai járási pártbi­zottság első titkára a pártappa-’ rátus kulturális művelődésének szükségességét hangoztatta. Beszélt arról, hogy a Viharsarok Népének nagy szerepe van a kulturális miunka megjavításá­ban, ezért a lap szerkesztősége fokozottabb gondot fordítson er­re. Máthé László, a Viharsarok Népe szerkesztő bizottságának ve­zetője, Lipták Pál elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság titkára a kulturális tómegnnunka jelentőségéről beszélt, Duniitrás elvtárs, a> Orosházi Járási Ta­nács elnöke pedig szóvátetie, hogy a központi szervek nem egyszer megváltoztatják a taná­csok által jóváhagyott budapes­ti művészek vidéken előadásra kerülő műsorát, amit a jövőbon nem lehet megengedni. Danisa Győző elvtárs, a Jókai Színház igazgatója a kulturális állni: b bizottságok működésének fon'.os­ságát hangsúlyozta, majd Tamás elvtárs, a KV kulturális osztályá­nak alosztály-vezető je kifejtei te: a kultúrmunka célja, hogy vi­lágnézeti nevelést nyújtson, se­gítse a termelést, a dolgozók­nak színvonalas szórakozást, kulturált pihenést nyújtson. Külön aláhúzta, hogy a gép­állomások, állami gazdaságok váljanak a falu kulturális köz­pontjaivá, terjesszék a szocialis­ta kultúrát, a termelőszövetkeze­tek hasonlóképpen, felhívta a pártbizottságok, pártszervezeteik figyelmét, hogy rendszeresen el­lenőrizzék a kuitúrnumkát, a vezetők vegyenek részt a külön­böző rendezvényeken és maguk is kapcsolódjanak he a munká­ba, tartsanak politikai ismere­tekről előadásokat. A vitában még többen felszólal­tak, többük között Csornáimé elv- társnő, tsz-tag, a gyomai párt- bizottság tagja, Lipták Pál elv­társ, a Megyei Könyvtár vezető­je, Bátkai Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. o. veze­tője, Horváth László elvtárs, a MT népművelési osztályának vezető­je, Rocskár János, a Békés me­gyei írók Munkaközösségének tag­ja. A vita Bíró elvtárs zárószavai­val ért véget, majd a pártbizott­ság! ülés megfelelő határozatokat hozott a kultúrmunka mootnvftá- sára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom