Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

1955. deeeinbec 30., pCutek * l/ikai&cntU Hifit Az Orosházi Gépállomáson jól megszervezték a téli gépjavítást A tél már néha-néha érezteti csípős fogát, a földeket fehér dér lepi be reggelenként. Ez azonban nemigen ijeszti meg a traktoroso­kat. Az orosházi határban a földe­ken éjjel-nappal zúg a gép. A közelgő tél még gyorsabb mun­kára serkenti őket. Sietnek a munkával, hogy minél többet szántsanak fel. Tavaly 4000 hold maradt szántatlan. Ezen a terüle­ten könnyen számítva is, legkeve­sebb 8000 mázsa terménnyel ter­mett kevesebb. Mert hiába végzik el tavasszal jó minőségben a szán­tást, ezzel már nem pótolhatják az elmulasztott őszi mélyszántást. A gépállomás dolgozói azonban gondolnak a tavaszi munkákra is, hiszen az őszi mélyszántással csu­pán egyik előfeltételét teremtik meg a jó termésnek. Ahhoz azon- | ban, lfogy tavasszal is dolgozhas­sanak, jó gépre van szükség Ezért is határoztak úgy, hogy a' szántás mellett a téli gépjavítást! sem hanyagolják el. A műhelyben j az olyan alkatrészeket, mint pél- j dául az eketengelyek, ekeperse- j lyek, stb. már most készítik. Hi­szen a hibafelvételi jegyzőkönyv 1 alapján már előre tudják, hogy milyen alkatrészekre lesz szükség. Az alkatrészek készítése mel­lett azonban a javítás is halad. Főképpen a munkagépeket javít­ják. Oskó Gyula az aratógépek mestere — mondják róla. , De meg is érdemli, hogy így nevez­zék. Sok újításával, ésszerűsítésé­vel előzte meg a gépállásokat. Se­gítőjével — Pintér Vilmossal — már az ötödik aratógép javítását is befejezték. Fokozottan halad az erőgépek javítása is. Azokat a gépeket ja­vítják ki először, amelyek kint a szántásban már nem tudnak dől- j löbb ezer forintot gozni. A javító-brigádok — bár még csökkentett létszámmal —, már dolgoznak. A javítást a tava­lyi tapasztalatokon okulva szer­vezték meg. A múlt évben egy brigád csinálta a szétszerelést, összerakást is. így egymás mun­káját akadályozták. Ezért határoz­ták el, hogy bevezetik a szalag­rendszerű javítást. A nagyműhely bejáratánál ta­karítják meg a gépeket a sártól, hogy az ne kerüljön be a mű­helybe. Mikor a gépeket megtakarítják, a szétszerelő- brigádhoz kerül. Innét viszik a komplektirózóba. Itt felveszik a hiba jegyzőkönyvet és az elhasz­nált alkatrészeket a hegesztőkhöz, esztergályosokhoz, kovácsokhoz küldik. Amit csak lehet, saját mű­helyükben javítanak ki, hiszen így sokkal olcsóbb a javítás, s takarítanak meg Innét kerül aztán a mosó-brigád­hoz a szétszedett gép. Itt a gép lúgos vízzel tisztára mossa az ola­Ifjú természetkutatók A megye úttörői már hosszú idő óta lelkesen vesznek részt a termé­szetkutató munkában. Ezt a jő mun­kát azonban kiesen ismerik. Az if­jú Természetkutatók Állomása (Szarvas, Malinovszky u. 26) szakkö­rei és azok tagjai ezért elhatározták, hogy a Viharsarok Népében minden pénteken beszámolnak munkájukról és eredményeikről. Arra kérik — és kéri a szerkesztőség is — az úttörő­pajtásokat, hogy az iskolában, szak­köri foglalkozásokon és az otthon végzett kísérleteikről számoljanak be. Trják ezeket meg levélben, és küld­jék él a szerkesztőség címére, (Békés­csaba, Szabadság tér 19). A megfi­gyelésekről és a terméseredmények összehasonlításáról készítsenek fel­jegyzéseket, felvételeket, különféle gyűjteményeket, hogy annak alapján még eredményesebben készülhesse­nek az ifjú természetkutatók III. or­szágos versenyére és kiállítására. jós alkatrészeket. Tavaly mindezt még kézzel csinálták. Sok időbe, sok munkába került. A megtisztí­tott alkatrészeket átviszik a szere­lőkhöz. Odaszállítják a kijavított, kicserélt alkatrészeket is. Itt a brigád tagjai összerakják a gé­pet. Mindenkinek megvan a pon­tos munkahelye. Vannak, akik a gép-rlejét szeretik,, mások a trak­torok belső részeit rakják össze, így nem akadályozzák egymás munkáját. A fékpadra viszik in­nét. Megmérik a gép erejét, üzemanyagfogyasztását, nehogy sok üzemanyagot pocsékoljon el munkaközben. Innét már dolgoz­ni mehet. Eddigi tapasztalatok szerint ez­zel a munkamódszerrel a beter­vezett munkaerő-ráfordítás 20—25 százalékát takarítják meg. Mind­ez több tízezer forintot jelent. L. M. 4 battonyaiak jogos büszkesége I A Begyűjtési Minisztérium leg- : utóbbi értékelése szerint begyűj­tésben Battonya második lett az ország nagyhatárú községei kö­zött. A község globálisan 104,5 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Az elért eredmény érté­két az is növeli, hogy egyetlen oikkféleségből sincs tartozásuk, mindegyikből hiánytalanul, 100, sőt ennél is több százalékban ele­get tettek. Jogos büszkeség tölti el a bat- tonyaiakat, s erre megvan minden alapjuk. Az eredmények jó munkáról, kitartó, szívós aka­ratról és cselekedetről tanúskod­nak. I — Hogyan érték el az országos ! második helyezést? — erről ér- í deklődtünk Kovács Jánosné eív- ' társnőnél, a begyűjtési csoport | vezetőjénél. — Kollektív munka gyümölcse ez — feleli Kovács elvtársnő. — A mintegy 3500 termelőből októ­ber táján még 830 hátralékos volt. Ma is akad még néhány, de a hátralékosok zöme rendezte már hátralékát. A legnagyobb segít­séget a pártbizottságtól kaptuk. A népnevelők a községben és a tanyavilágban mintegy 70 kis- gyűlést tartottak a begyűjtés fontosságáról, az állampolgári kö­telezettség teljesítéséről. De de­rekasan kivették részüket a mun­kából tanácstagjaink is. A 64 ta­nácstag rendszeresen felkereste körzetében a hátralékosokat, s meggyőző szavuk nyomán, igen sokan rendezték hátralékukat. Különösen jól dolgozott Mermező János, akinek körzetében már egyetlen hátralékos sincs. De di­cséretre méltó Szarka Károly, Hajdú István munkája is, és még sorolhatnánk a példákat. A be­gyűjtési apparátus dolgozói is ki­tettek magukért. Közülük Verba Lajos és Silló József begyűjtési megbízottak látták el legjobban munkájukat, de a többiek is min­den tőlük tehetőt megtettek a be­gyűjtési terv teljesítéséért. így érték el a battonyaiak a begyűjtési terv teljesítését. Szabotáló kulákok, sikkasztó kereskedő a bíróság előtt A határban még most is sok, szorgalmasan dolgozó embert lát­ni, akik a téli hónap enyheségét felhasználva azon igyekeznek, hogy az őszi rossz idők miatt el­maradt szántást-vetést most pó­tolják. így kívánja ezt a nemzet- gazdaság, a dolgozó nép érdeke, de a tsz-tagok és egyénileg dolgo­zó parasztok személyes érdeke is. H. Nagy Lajos dévaványai ku- lák azonban mit sem törődött ez­zel. A felszabadulás előtt még 115 hold földje volt, amitől az évek folyamán igyekezett szabadulni, úgy, hogy maradék földjének őszi tagosítása után, már „csak" 35 holdja volt. Ennek a birtokbavé­telét is megtagadta, s a búza el­vetését és 25 hold föld megmunká­lást még a mai napig sem kezdte meg. A gyomai járásbíróság a közel- ; látás érdekét veszélyeztető bűn- | tettért két évi börtönre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkobzásra és 3 évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte H. Nagy Lajost. D. Tóth Gyula 31 holdas kuiák annak ellenére, hogy volt vető­magja, hasonló bűntettet követett el, ezért — ugyancsak a gyomai járásbíróság — két évi és hat hó­napi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre, 5000 forint értékű va­gyonelkobzásra és három év­re egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Tóth Józsefné született Kucsera Ilona battonyai volt fűszer-kiske­reskedő sem tagadta meg önma- j gát. Férjét a fővárosi bíróság ítél­te el üzérkedésért hat évi börtön- I re, ő maga pedig már háromszor I volt büntetve üzérkedés és csalás miatt. Most a Sütőipari Vállalat- j nak mintegy 500 forint értékű lisztjét tulajdonította el és azt „maszek-úton“ értékesítette. Ezen­kívül egy tartozás fejében ható­ságilag lefoglalt ingóságait eladta, kivonva azokat a végrehajtás alól. A battonyai járásbíróság ezért Tóth Józsefnét bűnösnek mondot­tra ki sikkasztás bűntettében és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül elrendelte a bí- I róság az előző ítélettel kiszabott, | de kegyelem alá esett 2 hónapi és 15 napi börtönbüntetés végrehaj­tását is. Tanácstagi beszámoló Békéscsabán Gergely András, az 54-es vá­lasztókörzet tanácstagja december 30-án, este fél 6 órától a Guten- | berg utcai KIOSZ helyiségben vá- i lasztóinak tanácstagi beszámolót ! tart. HÍREK ä December i s 30 Ü Péntek Zoárd 'líllllllllMMIIIHIIIIIIIIIIIIHIIim Napkelte: 7.92 Napnyugta: 16.02 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Erősen felhős idő, sok helyen eső. A hegye­ken később havaseső. Időnként élén- kebb délnyugati-nyugati szél A hő­mérséklet tovább emelkedik. Legala­csonyabb hőmérséklet éjjel: 0—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet: 4—7 fok között. A fűtés alapjául szol­gáló középhőmérséklet 0—plusz 4 fck között. — A Békés megyei Jókai Szín­ház ma. pénteken este fél 8 óra­kor Mezőkovácsházán mutatja be Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nélkül című három­fel vonásos vígjátékát. — A Felsőnyomási Állami Gaz­daság lebontott egy romos tanyát, és abból egy kéttantermes isko­lát'építtetett a gazdaság szakem­bereivel. A Rákóczi Tsz és az Aranykalász Tsz fuvarral segítet­te az iskola építését. A szülői munkaközösség az új iskolát ki- meszeltette, és a mellékhelyiségek felépítését elvállalta. (Fekete Jó­zsef leveléből.) — A vésztői Szabadság Mo­ziban december 23-tól 26-ig ját­szották nagy sikerrel a Különös ismertetőjel című filmet, ugyanis a hét előadás alkalmával 28Ö0-an nézték meg. A felszabadulás óla ennek a filmnek volt a község­ben a legnagyobb látogatottsága. (Nagy Sándor leveléből.) — A Mező hegy esi Állami Gaz­daságban jó eredményeket éltek el a bárányok irányított felne­velésével. Az anyák jó előkészí­tésével, a gondos báránynevelés­sel elérték, hogy a kosbárányo­kat 34 kilogrammos, a jerkéket 30 kilogrammos súlyban válasz­tották le. Június közepén nyírva, a kosbárányok az egy kilogram­mos tervvel szemben 2,27 kilo­gramm, a jerkék 2,03 kilogramm gyapjút adtak. — Egyéves kor­iban. a kosok 55, a jerkék 51 ki­logramm élősúlyt értek el. v^-mV <*** ■ szóba-Tavaly, fa a | hozta valaki a békési Haladás Tsz-t, csak legyintettek az emberek. A borbélyüzletben, a kúton, a pia­con, s a »Dübögőben« a féldeci mellett arról vitatkoztak, meg­marad-e vagy feloszlik ez a szö­vetkezet. A járási pártbizottsá­gon, s a járási tanács mezőgaz­dasági osztályán is a feloszlatás mellett kardoskodtak, s már a lélekharang kötelét fogdosták egyesek. A kulákok,, s a tsz pusz­tulását lesők pedig előre ittak a medve bőrére. Mi tagadás, a Ha­ladás a válság napjait élte. Ilyen állapotban találta Szatmári Lász­ló elnök a szövetkezetei, amikor tizenegy hónap után az elnökkép­ző iskoláról haza érkezett. Ke­serű nyál futott össze a szájában, amikor egyre-másra jelentették be az emberek a kilépési szándé­kukat. S mintha kést mártogattak volna a szívében, amikor a já­rásiak szándékait meghallotta. Nem, egy tapodtat sem! — ha­tározta el magában. — Nem osz­latunk! Nem azért küzdöttünk, nem azért tanultam eddig, hogy most minden kárba vesszem. — Fá­radhatatlanul érvelt, hadakozott, éjjel álmatlanul forgolódott, nap­pal pedig buzdító szava bevéső­dött az emberek eszébe. így ve­tették össze a hátukat tizenket- ten, s mint háborgó tengeren a világító torony, jelezték, hogy él, megmaradt a Haladás Tsz. A párttagok, a kommunisták le­győzték a lidércnyomást, ami gúzsba kötötte erejüket. Az egy­szerű, de kemény elhatározásé emberek tette, akarata győzött a kishitűek, az ingadozók, a re­ményt vesztettek, a kárörvendők felett. Kiállták a tűzpróbát | ^en az élet nagy iskolája volt szá­mukra a tsz megmaradásáért ví­vott küzdelem. Megtanulták, hogy nem lehet fegyelem nélkül élni a szövetkezetben^ s erre nap mint nap nevelni kell az embereket. Meggyőződtek róla, hogy a belé­péssel egyidőben még nem adta oda szívét-lelkét a paraszt a szö­vetkezetnek, egyik gondolatával bent, a másikkal kint van, s csak a fegyelmezett munka, a jó vezetéssel járó eredmény, a szorgalmas munka jutalmának magyarázása az, ami két világá­ból a jobbikba — a közösbe vonz­za. így vonták le a lecke tanul­ságát s így is cselekedtek. A ta­vasszal már a felkelő nap kint találta a határban a tsz tagjait, égett a munka a kezük alatt, családtagok és feleségek egy aka­rattal mentiek! a tsz-bti, e jól esett valamennyiüknek egymás szor­galma. A járásiak is — különösen azok, akik a feloszlatást hangoz­tatták — alapos leckét kaptak. Legalább úgy mardoshatja őket a lelkiismeret, mint ha egy be­teg, de gyógyítható gyermek él­ve eltemetésén tanakodtak vol­na. A »beteg« élethez való ra­gaszkodása azonban tetteket kö­vetelt, megpróbálták a vélt le­hetetlent, és sikerrel járt a kí­sérlet, s ez további segítésre kész­tette őket. Tavasszal a járási pártbizottság a tagok kívánságá­ra visszaengedte a tsz-be Gudo­vics József elvtársat, a járási pártbizottság munkatársát. így jól képzett elvtárs került a párt- szervezet élére is. Még egysé­gesebb lett a párttagok akarata, tette és szava. A jó munka lát­tán pedig — amit a tsz tagjai sem titkoltak — egyre inkább szaporodott a belépők száma. Ma már 54 taggal 320 holdon gaz­dálkodnak, ha egy néhány példával il- is, hogyan. A be- eredményéből tör­lesztettek minden régi tartozást, forintban ez 252 000-et jelent. Kifizették, hogy a réginek a sza­ga se fertőzze tovább a megvál­tozott életüket. A háztájit nem számítva pedig 30 forintot ér a közösből az egy munkaegységre jutó jövedelem. Jövőre még több lesz. Ezt szavazta meg az igaz­gatóság a napokban, amikor a tsz fiatal agronómusa, Nyilas Sándor, az állattenyésztési tervet ismertette. Mintha övé lenne az egész tsz, úgy beszélt a jövő ter­veiről. Pedig alig két hónapja, hogy itt ragadt, de már megis­merte a legfontosabb tennivaló­kat. Kétezer liter egy tehéntől kismiska, évente legalább 3000 kell, hogy legyen. De olyan ál­latgondozó kell hozzá, aki sze­reti a jószágot, s kifürkészi min­den tulajdonságát. Ember is van — nyugtatta meg a párttitkár elv társ — azt kell megértetnünk, hogy most már nemcsak tartjuk az állatokat, ha­nem tenyésztjük is. Megmagyaráz­zuk, hogy mit jövedelmez ez neki, meg mindannyiunknak. — Jó pénzforrás volt az idén a sertés­tenyésztés is — lelkesedett tovább Nyilas Sándor. Jövőre tovább fejlesztik azt is. A húsz kocától újabb 50 tenyészkocát nevelnek, ötvenet sonkasüldőként értékesíte­nek, húszat pedig meghízlalnak. A tenyészállat a legjövedelmezőbb pénzforrása a gazdaságnak, de ez is csak úgy, ha rendszeresen fi­gyelik a jószágok súlygyarapodá­sát, ha még jobb gondozást kap­nak, ha tudják, hogy mennyi a takarmány értékesítése egy-egy jószágnak. így vitatták jövőjüket azok az emberek, akiket tavaly elveszettnek hittek. így vitatkoz­tak a biztos jövő tudatában azok, akiket a kishitűek, az ingadozók és ellenségeik már-már eltemet­tek. Deák Gyula Nem árt lusztráljuk azt CBÜletes munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom