Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-30 / 307. szám
1955. deeeinbec 30., pCutek * l/ikai&cntU Hifit Az Orosházi Gépállomáson jól megszervezték a téli gépjavítást A tél már néha-néha érezteti csípős fogát, a földeket fehér dér lepi be reggelenként. Ez azonban nemigen ijeszti meg a traktorosokat. Az orosházi határban a földeken éjjel-nappal zúg a gép. A közelgő tél még gyorsabb munkára serkenti őket. Sietnek a munkával, hogy minél többet szántsanak fel. Tavaly 4000 hold maradt szántatlan. Ezen a területen könnyen számítva is, legkevesebb 8000 mázsa terménnyel termett kevesebb. Mert hiába végzik el tavasszal jó minőségben a szántást, ezzel már nem pótolhatják az elmulasztott őszi mélyszántást. A gépállomás dolgozói azonban gondolnak a tavaszi munkákra is, hiszen az őszi mélyszántással csupán egyik előfeltételét teremtik meg a jó termésnek. Ahhoz azon- | ban, lfogy tavasszal is dolgozhassanak, jó gépre van szükség Ezért is határoztak úgy, hogy a' szántás mellett a téli gépjavítást! sem hanyagolják el. A műhelyben j az olyan alkatrészeket, mint pél- j dául az eketengelyek, ekeperse- j lyek, stb. már most készítik. Hiszen a hibafelvételi jegyzőkönyv 1 alapján már előre tudják, hogy milyen alkatrészekre lesz szükség. Az alkatrészek készítése mellett azonban a javítás is halad. Főképpen a munkagépeket javítják. Oskó Gyula az aratógépek mestere — mondják róla. , De meg is érdemli, hogy így nevezzék. Sok újításával, ésszerűsítésével előzte meg a gépállásokat. Segítőjével — Pintér Vilmossal — már az ötödik aratógép javítását is befejezték. Fokozottan halad az erőgépek javítása is. Azokat a gépeket javítják ki először, amelyek kint a szántásban már nem tudnak dől- j löbb ezer forintot gozni. A javító-brigádok — bár még csökkentett létszámmal —, már dolgoznak. A javítást a tavalyi tapasztalatokon okulva szervezték meg. A múlt évben egy brigád csinálta a szétszerelést, összerakást is. így egymás munkáját akadályozták. Ezért határozták el, hogy bevezetik a szalagrendszerű javítást. A nagyműhely bejáratánál takarítják meg a gépeket a sártól, hogy az ne kerüljön be a műhelybe. Mikor a gépeket megtakarítják, a szétszerelő- brigádhoz kerül. Innét viszik a komplektirózóba. Itt felveszik a hiba jegyzőkönyvet és az elhasznált alkatrészeket a hegesztőkhöz, esztergályosokhoz, kovácsokhoz küldik. Amit csak lehet, saját műhelyükben javítanak ki, hiszen így sokkal olcsóbb a javítás, s takarítanak meg Innét kerül aztán a mosó-brigádhoz a szétszedett gép. Itt a gép lúgos vízzel tisztára mossa az olaIfjú természetkutatók A megye úttörői már hosszú idő óta lelkesen vesznek részt a természetkutató munkában. Ezt a jő munkát azonban kiesen ismerik. Az ifjú Természetkutatók Állomása (Szarvas, Malinovszky u. 26) szakkörei és azok tagjai ezért elhatározták, hogy a Viharsarok Népében minden pénteken beszámolnak munkájukról és eredményeikről. Arra kérik — és kéri a szerkesztőség is — az úttörőpajtásokat, hogy az iskolában, szakköri foglalkozásokon és az otthon végzett kísérleteikről számoljanak be. Trják ezeket meg levélben, és küldjék él a szerkesztőség címére, (Békéscsaba, Szabadság tér 19). A megfigyelésekről és a terméseredmények összehasonlításáról készítsenek feljegyzéseket, felvételeket, különféle gyűjteményeket, hogy annak alapján még eredményesebben készülhessenek az ifjú természetkutatók III. országos versenyére és kiállítására. jós alkatrészeket. Tavaly mindezt még kézzel csinálták. Sok időbe, sok munkába került. A megtisztított alkatrészeket átviszik a szerelőkhöz. Odaszállítják a kijavított, kicserélt alkatrészeket is. Itt a brigád tagjai összerakják a gépet. Mindenkinek megvan a pontos munkahelye. Vannak, akik a gép-rlejét szeretik,, mások a traktorok belső részeit rakják össze, így nem akadályozzák egymás munkáját. A fékpadra viszik innét. Megmérik a gép erejét, üzemanyagfogyasztását, nehogy sok üzemanyagot pocsékoljon el munkaközben. Innét már dolgozni mehet. Eddigi tapasztalatok szerint ezzel a munkamódszerrel a betervezett munkaerő-ráfordítás 20—25 százalékát takarítják meg. Mindez több tízezer forintot jelent. L. M. 4 battonyaiak jogos büszkesége I A Begyűjtési Minisztérium leg- : utóbbi értékelése szerint begyűjtésben Battonya második lett az ország nagyhatárú községei között. A község globálisan 104,5 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Az elért eredmény értékét az is növeli, hogy egyetlen oikkféleségből sincs tartozásuk, mindegyikből hiánytalanul, 100, sőt ennél is több százalékban eleget tettek. Jogos büszkeség tölti el a bat- tonyaiakat, s erre megvan minden alapjuk. Az eredmények jó munkáról, kitartó, szívós akaratról és cselekedetről tanúskodnak. I — Hogyan érték el az országos ! második helyezést? — erről ér- í deklődtünk Kovács Jánosné eív- ' társnőnél, a begyűjtési csoport | vezetőjénél. — Kollektív munka gyümölcse ez — feleli Kovács elvtársnő. — A mintegy 3500 termelőből október táján még 830 hátralékos volt. Ma is akad még néhány, de a hátralékosok zöme rendezte már hátralékát. A legnagyobb segítséget a pártbizottságtól kaptuk. A népnevelők a községben és a tanyavilágban mintegy 70 kis- gyűlést tartottak a begyűjtés fontosságáról, az állampolgári kötelezettség teljesítéséről. De derekasan kivették részüket a munkából tanácstagjaink is. A 64 tanácstag rendszeresen felkereste körzetében a hátralékosokat, s meggyőző szavuk nyomán, igen sokan rendezték hátralékukat. Különösen jól dolgozott Mermező János, akinek körzetében már egyetlen hátralékos sincs. De dicséretre méltó Szarka Károly, Hajdú István munkája is, és még sorolhatnánk a példákat. A begyűjtési apparátus dolgozói is kitettek magukért. Közülük Verba Lajos és Silló József begyűjtési megbízottak látták el legjobban munkájukat, de a többiek is minden tőlük tehetőt megtettek a begyűjtési terv teljesítéséért. így érték el a battonyaiak a begyűjtési terv teljesítését. Szabotáló kulákok, sikkasztó kereskedő a bíróság előtt A határban még most is sok, szorgalmasan dolgozó embert látni, akik a téli hónap enyheségét felhasználva azon igyekeznek, hogy az őszi rossz idők miatt elmaradt szántást-vetést most pótolják. így kívánja ezt a nemzet- gazdaság, a dolgozó nép érdeke, de a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok személyes érdeke is. H. Nagy Lajos dévaványai ku- lák azonban mit sem törődött ezzel. A felszabadulás előtt még 115 hold földje volt, amitől az évek folyamán igyekezett szabadulni, úgy, hogy maradék földjének őszi tagosítása után, már „csak" 35 holdja volt. Ennek a birtokbavételét is megtagadta, s a búza elvetését és 25 hold föld megmunkálást még a mai napig sem kezdte meg. A gyomai járásbíróság a közel- ; látás érdekét veszélyeztető bűn- | tettért két évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkobzásra és 3 évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte H. Nagy Lajost. D. Tóth Gyula 31 holdas kuiák annak ellenére, hogy volt vetőmagja, hasonló bűntettet követett el, ezért — ugyancsak a gyomai járásbíróság — két évi és hat hónapi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre, 5000 forint értékű vagyonelkobzásra és három évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Tóth Józsefné született Kucsera Ilona battonyai volt fűszer-kiskereskedő sem tagadta meg önma- j gát. Férjét a fővárosi bíróság ítélte el üzérkedésért hat évi börtön- I re, ő maga pedig már háromszor I volt büntetve üzérkedés és csalás miatt. Most a Sütőipari Vállalat- j nak mintegy 500 forint értékű lisztjét tulajdonította el és azt „maszek-úton“ értékesítette. Ezenkívül egy tartozás fejében hatóságilag lefoglalt ingóságait eladta, kivonva azokat a végrehajtás alól. A battonyai járásbíróság ezért Tóth Józsefnét bűnösnek mondottra ki sikkasztás bűntettében és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül elrendelte a bí- I róság az előző ítélettel kiszabott, | de kegyelem alá esett 2 hónapi és 15 napi börtönbüntetés végrehajtását is. Tanácstagi beszámoló Békéscsabán Gergely András, az 54-es választókörzet tanácstagja december 30-án, este fél 6 órától a Guten- | berg utcai KIOSZ helyiségben vá- i lasztóinak tanácstagi beszámolót ! tart. HÍREK ä December i s 30 Ü Péntek Zoárd 'líllllllllMMIIIHIIIIIIIIIIIIHIIim Napkelte: 7.92 Napnyugta: 16.02 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Erősen felhős idő, sok helyen eső. A hegyeken később havaseső. Időnként élén- kebb délnyugati-nyugati szél A hőmérséklet tovább emelkedik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 0—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet: 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhőmérséklet 0—plusz 4 fck között. — A Békés megyei Jókai Színház ma. pénteken este fél 8 órakor Mezőkovácsházán mutatja be Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nélkül című háromfel vonásos vígjátékát. — A Felsőnyomási Állami Gazdaság lebontott egy romos tanyát, és abból egy kéttantermes iskolát'építtetett a gazdaság szakembereivel. A Rákóczi Tsz és az Aranykalász Tsz fuvarral segítette az iskola építését. A szülői munkaközösség az új iskolát ki- meszeltette, és a mellékhelyiségek felépítését elvállalta. (Fekete József leveléből.) — A vésztői Szabadság Moziban december 23-tól 26-ig játszották nagy sikerrel a Különös ismertetőjel című filmet, ugyanis a hét előadás alkalmával 28Ö0-an nézték meg. A felszabadulás óla ennek a filmnek volt a községben a legnagyobb látogatottsága. (Nagy Sándor leveléből.) — A Mező hegy esi Állami Gazdaságban jó eredményeket éltek el a bárányok irányított felnevelésével. Az anyák jó előkészítésével, a gondos bárányneveléssel elérték, hogy a kosbárányokat 34 kilogrammos, a jerkéket 30 kilogrammos súlyban választották le. Június közepén nyírva, a kosbárányok az egy kilogrammos tervvel szemben 2,27 kilogramm, a jerkék 2,03 kilogramm gyapjút adtak. — Egyéves koriban. a kosok 55, a jerkék 51 kilogramm élősúlyt értek el. v^-mV <*** ■ szóba-Tavaly, fa a | hozta valaki a békési Haladás Tsz-t, csak legyintettek az emberek. A borbélyüzletben, a kúton, a piacon, s a »Dübögőben« a féldeci mellett arról vitatkoztak, megmarad-e vagy feloszlik ez a szövetkezet. A járási pártbizottságon, s a járási tanács mezőgazdasági osztályán is a feloszlatás mellett kardoskodtak, s már a lélekharang kötelét fogdosták egyesek. A kulákok,, s a tsz pusztulását lesők pedig előre ittak a medve bőrére. Mi tagadás, a Haladás a válság napjait élte. Ilyen állapotban találta Szatmári László elnök a szövetkezetei, amikor tizenegy hónap után az elnökképző iskoláról haza érkezett. Keserű nyál futott össze a szájában, amikor egyre-másra jelentették be az emberek a kilépési szándékukat. S mintha kést mártogattak volna a szívében, amikor a járásiak szándékait meghallotta. Nem, egy tapodtat sem! — határozta el magában. — Nem oszlatunk! Nem azért küzdöttünk, nem azért tanultam eddig, hogy most minden kárba vesszem. — Fáradhatatlanul érvelt, hadakozott, éjjel álmatlanul forgolódott, nappal pedig buzdító szava bevésődött az emberek eszébe. így vetették össze a hátukat tizenket- ten, s mint háborgó tengeren a világító torony, jelezték, hogy él, megmaradt a Haladás Tsz. A párttagok, a kommunisták legyőzték a lidércnyomást, ami gúzsba kötötte erejüket. Az egyszerű, de kemény elhatározásé emberek tette, akarata győzött a kishitűek, az ingadozók, a reményt vesztettek, a kárörvendők felett. Kiállták a tűzpróbát | ^en az élet nagy iskolája volt számukra a tsz megmaradásáért vívott küzdelem. Megtanulták, hogy nem lehet fegyelem nélkül élni a szövetkezetben^ s erre nap mint nap nevelni kell az embereket. Meggyőződtek róla, hogy a belépéssel egyidőben még nem adta oda szívét-lelkét a paraszt a szövetkezetnek, egyik gondolatával bent, a másikkal kint van, s csak a fegyelmezett munka, a jó vezetéssel járó eredmény, a szorgalmas munka jutalmának magyarázása az, ami két világából a jobbikba — a közösbe vonzza. így vonták le a lecke tanulságát s így is cselekedtek. A tavasszal már a felkelő nap kint találta a határban a tsz tagjait, égett a munka a kezük alatt, családtagok és feleségek egy akarattal mentiek! a tsz-bti, e jól esett valamennyiüknek egymás szorgalma. A járásiak is — különösen azok, akik a feloszlatást hangoztatták — alapos leckét kaptak. Legalább úgy mardoshatja őket a lelkiismeret, mint ha egy beteg, de gyógyítható gyermek élve eltemetésén tanakodtak volna. A »beteg« élethez való ragaszkodása azonban tetteket követelt, megpróbálták a vélt lehetetlent, és sikerrel járt a kísérlet, s ez további segítésre késztette őket. Tavasszal a járási pártbizottság a tagok kívánságára visszaengedte a tsz-be Gudovics József elvtársat, a járási pártbizottság munkatársát. így jól képzett elvtárs került a párt- szervezet élére is. Még egységesebb lett a párttagok akarata, tette és szava. A jó munka láttán pedig — amit a tsz tagjai sem titkoltak — egyre inkább szaporodott a belépők száma. Ma már 54 taggal 320 holdon gazdálkodnak, ha egy néhány példával il- is, hogyan. A be- eredményéből törlesztettek minden régi tartozást, forintban ez 252 000-et jelent. Kifizették, hogy a réginek a szaga se fertőzze tovább a megváltozott életüket. A háztájit nem számítva pedig 30 forintot ér a közösből az egy munkaegységre jutó jövedelem. Jövőre még több lesz. Ezt szavazta meg az igazgatóság a napokban, amikor a tsz fiatal agronómusa, Nyilas Sándor, az állattenyésztési tervet ismertette. Mintha övé lenne az egész tsz, úgy beszélt a jövő terveiről. Pedig alig két hónapja, hogy itt ragadt, de már megismerte a legfontosabb tennivalókat. Kétezer liter egy tehéntől kismiska, évente legalább 3000 kell, hogy legyen. De olyan állatgondozó kell hozzá, aki szereti a jószágot, s kifürkészi minden tulajdonságát. Ember is van — nyugtatta meg a párttitkár elv társ — azt kell megértetnünk, hogy most már nemcsak tartjuk az állatokat, hanem tenyésztjük is. Megmagyarázzuk, hogy mit jövedelmez ez neki, meg mindannyiunknak. — Jó pénzforrás volt az idén a sertéstenyésztés is — lelkesedett tovább Nyilas Sándor. Jövőre tovább fejlesztik azt is. A húsz kocától újabb 50 tenyészkocát nevelnek, ötvenet sonkasüldőként értékesítenek, húszat pedig meghízlalnak. A tenyészállat a legjövedelmezőbb pénzforrása a gazdaságnak, de ez is csak úgy, ha rendszeresen figyelik a jószágok súlygyarapodását, ha még jobb gondozást kapnak, ha tudják, hogy mennyi a takarmány értékesítése egy-egy jószágnak. így vitatták jövőjüket azok az emberek, akiket tavaly elveszettnek hittek. így vitatkoztak a biztos jövő tudatában azok, akiket a kishitűek, az ingadozók és ellenségeik már-már eltemettek. Deák Gyula Nem árt lusztráljuk azt CBÜletes munka
