Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-29 / 306. szám

1925. december 29., csütörtök Viluutauk Hifit & Jól szerepelt a békési járási kultúrház színjátszó csoportja Vasárnap este zsúfolásig | megtelt a békési járási kultúrház j nagyterme nézőközönséggel. így van ez minden alkalommal) ami­kor a kultúrház színjátszó cso­portja színpadra lép. Jó szerep­léseikkel szinte minden esetben kiérdemelték a dicséretet. Alig egy év alatt e kis csoport négy, igen komoly, háromfelvonásos színművet mutatott be. A kul­túrház helyes műsorpolitikája eredményeként nem vetették meg a rövidebb lélegzetű, egyfelvoná- sos színdarabokat sem. Ez évben 18—20 egy felvon ásos színdarabot mutattak be. Mint máskor, vasárnap sem csalódott a közönség a bé­kési színjátszó csoportban. Szigligetinek, A cigány című 3 felvonásos színművét szinte vala­mennyi szereplő megfelelően ját­szotta, s az előadás jól sikerült. Nehéz a színjátszók közül kivá­lasztani, hogy kik voltak a legjob­bak. Érdemes megemlíteni, hogy Cs. Varga Béla, a kultúrház művészeti felelőse, az öreg Zsi­ga cigány szerepében, Balázs Er­zsébet, Rózsi cigánylány szerepé­ben és Szűcs Mária örzse asz- szony szerepében a legtöbbet ad­ták. Cs. Varga elvtárs külön di­cséretet érdemel, amiért napi munkáján kívül 47 évével vál­lalta a szereplést. Amikor e há­rom szereplőt a legjobbakként említem, úgy vélem, a közönség véleményét mondom el. Igen jól alakítottak még Peti, Zsiga ci­gány fia, Márton gazda, valamint Kurta gazda nevelt fia, Gyuri. Szólni kell még Bíró László ta­nítóról, aki időt és fáradságot nem kímélve betanította a sze­replőket. Fáradozása meglátszott a szereplők magabiztos fellépé­sén. Most, az előadás után — mint ahogyan eddig tették — körútra indul a kis csoport a I járás községeibe, liogy szórakoz­tassa a termelőszövetkezetek tag­jait és az egyéni dolgozó parasz- I tokát egyaránt. Szívesen vállal­kozik erre a színjátszó csoport minden tagja. Nappal a fökbnu- vesszövetkezeteknél, a ktsz-ekben, a téglagyárakban, a kosárüzem­ben és az élet különböző terü­letén dolgoznak, este pedig pró­bálnak vagy szerepelnek. Sok­szor nem a legkönnyebb dolog ez, de határozottan nemes csele­kedet. Jóllehet, munkájuk ered­ménye nem látszik meg máról- holnapra, de éljen az a gondolat a színjátszó csoport tagjaiban, hogy ezzel olyan szolgálatot tesz­nek, amely napról napra előrevi­szi társadalmi életünk fejlődését a falun is. A békési járási knltór­ház — ha csak ezt az évet vesz- szük is alapul — könnyen megál­lapíthatjuk, bogy jó eredményt ért cl. Kitartó munkájával a leg­jobb járási kultnrházak között van. Az eredmények mellett azon­ban — éppen az itt említett szín­műnél kell megemlíteni: vannak még hiányosságok is, de ezeket nem nehéz kijavítani. Töreked­jen a kultúrház vezetősége a kö­zeljövőben a színművek — mon­danivalóját, tartalmát tekintve — jobb kiválasztására. Szigligeti: A cigány című színművének mon­danivalója a parasztság minden­napi életétől, problémájától el- vontnak érződik. Napjainkban a parasztságot főképpen nem az foglalkoztatja szinte naponként, hogy fiát vagy lámát milyen gazdag családba nősítse be vagy adja férjhez. Ha a köféljovőben erre nagyobb gondot; fordít a kultúrház vezetősége, bizonyára még hasznosabb munkát végez. Ehhez nélkülözhetetlen a párt segítsége, a párttal való szorosabb kapcsolat. — Balkus — 'heu A tükUU Az elkényeztetett Pistike, a nagymama és a kéményseprő Tlzeaegy óta felé járt az idő. A majdnem üres vonat álmosan döcögött, A j fülkében rajtam kívül még négy utas unatkozott Kó* piacoző asszony, újságot ol- ! vasú férfi és egy tíz év körüli kislány. Hallgatagon néztek kJ az ablakon. Le- . hunytam a szemem és már-már elszunyókáltani, amikor hirtelen megremegett alat­tam a pad. Ijedten néztem körül. A földrengést egy testes asszonyság okozta, akt egy barna aprósággal a karján a hátammögötti fiadra zőttjent. — Jaj, de édes baba — lelkendezett a barna lédenkabátes asszonyság. — Az unokája ugye? | — Az ám, jő szeme van telkem, ugye hasonlít iám? Tisztára a nagyanyja. Drága kis csöppség, olyan értelmes, jólnevdt, szereti is öt mindenki. — Mi a neved? — ezt a másik asszony kérdezte a háromesztendös emberké­ItőL — Pisztike. Hát a te neved? — kérdezte vissza a jólnevelt gyermek. Az asszony összecsapta a kezét: — Nahát, de okos a drága — és össze­vissza csókolta a kicsit, aki mihelyt kiszabadult az öWö karokból, megvetően végignézte a lelkendező asszonyságot és ezt mondta: „Csúnya néni.” Nagymama megsímogatta a kis okos fejecskéjét és az utasokhoz fordult: —■ ügye mHyen en­nivaló? — Az ám, éli is mindig mondtam az uramnak, hogy a gyerek csak öröm a háznál, jólesik hallani az embernek a kis csacska beszédet. De hát minket nem áldott meg az Ur, hát legalább a máséban gyönyörködöm — mondta az asszony­ság. Nagymama éppen hozzáfogott, hogy elmagyarázza, milyen jókat tad mondani a Pistike, mikor megállt a vonat és a következő percben egy kéményseprő lépett a fülkébe. Kormosán, munkából munkába igyekezett a következő tanyai meg­állóhoz. A kis drága, amikor meglátta, égtekn sivalkodásba tört ki. - Hl « mu- musz, na dm ara a. Ne enged, hogy Pisztikéf elvigye a mamttsz... Bee! Sutra... — Dehogy engedlek drága gyermeken.- és a nagymama rikácsoló hangon, dur­ván a kéményseprőre kiáltott: — Azonnal menjen ki! Nem látja, hogy fél a kisgyermek. — De kérem... — lépett közelebb Pistikéhez a kéményseprő —csak nem félsz tőlem nagj legény, nem bántalak én, szeretem az ilyen kis legényeket. — Pistike, ne félj — vigasztalták az asszonyok is. Ara Pistikét nem lehetett vigasztalni, egyre hangosabban bömbölt és nagyanyjához húzódott. — Nem érti, hogy azonsai menjen kü Halálra ijeszti ezt a gyereket — így a nagymama. — De kéremszépen — szólalt meg az újságot olvasó férfi is —, csak nem gon­dolják, hogy a gyerek szeszélye miatt ez az ember kiugrik a vonatból. Nevették volna jobban, miért Ijesztgették a gyereket kéményseprővel. — Magának mi köze hozzá? — forty a at fel nagymama. Pergett a nyelve, szidta a minden lében kanál okosokat, a kormos kéményeket, s azokat, akik fe­kete ruhában járatják a kéményseprőket... — Ejnye nagymama — szólalt meg a barna lódenkabátos asszony — nem sza­bad így beszélni. Én is három gyermeket nevelek, de az enyéimmel nincs ilyen baj. Pistikét nem fellett volna így elkényeztetni. A gyereket nem ijesztgetéssel kell nevelni, jő lese, ha erfől leszoktatják; mert még sok baj lesz vele. Nagymama bosszúsan nézett a beszélőre. Legszívesebben neki is jó odamondo­gatott volna, de hallgatott és csak tüntetőén hátaifordftott. Pistike Is megvigasz-v tolódott. Olykor még Jéhr$ .néqrity£^^jtóra, de azután odalapította az orrát az ablaküveghez és nagyokat nyak az üvegen. Ezt meg én nem állhattam sző nél­kül. Kedvesen rászóltam: — Pistike, ne nyalogasd az üveget, beteg leszel. — Törődjön a maga dolgával — pattant fel a nagymama — a gyerek azt nyal, amit akar. Azt hisz! maga találta fel a spanyolviaszára! Pedig! ...No, gye­re Pisti, megérkeztünk. — Felkapta unokáját és nagy sebességgel kíijbegett. Pis­tike barátságosan integetett vissza, pá, pá. — Ne köszönj, nem tetemük meg — és a nagymama rálegyintett a kis kézre. Sajnos, nem a tükör görbe. — BÁNFALVI — fflije # {éjét­A fiatalságról m 1 2 |3 |4 I5 6 1 P- II 9­1 fii 10 1 I 11 m 12 m 13 14 17~ 15 1 ■ 19 “1 1 8 18 m «í20! 23 ÍJ 21 22 1 81 2. m ■ 25 0 26 1 27 28 B2, I H 31 52 a n 33 1 34 I )35 I 1 M ! sl Megfejtés» 20 pont Elkészítve jé étel VÉS EÓ Megfejtése 5 pont. Elmúlt felette az idő G O C 1 1 á Megfejtése 5 pont. Vízszintes: 1. £z a fiatalság: 9. Bátorkodni. 10. Hitegető. 11. Származik; 13. Tő Turkesztánban, 14. Leiiajlgál. 18. Nagy magyar költő; 17, Y. R; 1«. Hevesi nagyközségi 20. O. A; 21. Kézi szövőszéken szőtt; mintás falfezönyeg; 23. A. O. 23. Haza; 26. Indulatszó, 27. P. R. D; 29. Felörli az ellenállását! 81, Vezetéknév; 33. Sémita nép; 34. Ásványi képződmény] 36. Idegen női név. Függőleges: 3, Szellőztetni — franciául] 2. Idegen férfi név( 3. Megokoli 4. A. I. 5. Két egymás utáni »elő m ábc« bői, 6. L. M. A: 7. :! I; kislány a Balaton partján, 8. Átnyújtó; 9. Ez a fiatalság <a vízszintes 1| folytatása); 12. Ablaktisztítás közben cselekszi a háziasszony] M Rejtvény* m olimpiáéx 13. Élettelen tárgy. 1». Gyermekjátékszer, 22. Felakasztottál*; 24. Csillagkép. 26. Magyar költő. 28. Lipiuskaja; 28. Agg. 32. Fütyülő; 35. Zenei rövidítés. 38. Betű, fonetikusan] Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, Függőleges 3] Egy kis matematika Egy üzletben hat hordó petróleum volt. Különböző nagyságúak voltak a hordók. Volt egy 13 1-es, egy 1« 1-e«; egy 16 1-es, egy 1» 1-es, egy 26 1-es és egy 31 1-es, Egy napon két vásárlő közül az egyik megvett két tele hordő petró­leumot, a másik hármat; Az első két­szer kevesebb petróleumot vett, mint a második. A hordókat nem volt sza­bad felnyitni; Este az. üzletben már csak egy hor­dó Volt; Kérdés: melyik; Megfejtése 20 pont] Találós kérdések 1. Ml a címe Mikszáth Kálmán ha­lála után kiadott regényének? (2 pont). 2. Ml okozza az apályt és a dagályt? (2 pont). 3. Ki volt a nagy római rabszolga­felkelés vezére? (2 pont): 4. KI írta az ;iApák és fiúk“ c, re­gényt? (2 pont); 5. Milyen Írásjel van a legtöbb író­gépen az 5-ös szám felett? (2 pont); Megfejtési határidő: január 5. HÍREK 1 December | Csütörtök g§ Dávid iBBgimuiBum iimiamiiwimB Napkelte: 7.32 Napnyugta: 16.01 • IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felhős; helyenként még ködös idő, több he­lyen ködszitálás, kisebb havazás, eső; Mérsékelt széL A hőmérséklet nyuga­ton kissé emelkedik, keleten alig vál­tozik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 0—minusz 3, legmagasabb nap­pali hőmérséklet nyugaton 3—6, ke­leten 0—plusz 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhő­mérséklet 8—4 fok között. — A BÉKÉSCSABAI és az Orosházi Állami Áruházban a há­romszázezredik vásárlói várják. Mindkét áruházban 300 forintos vásárlási utalvánnyal köszöntik a háronvszázezredik vásárlót. — ARANY Gy. Lajos kulákot. a gyomai járásbíróság 10 hónapi börtönre, ezer forint pénzbünte­tésre, kétezer forint vagyonelkob­zásra és két évre egyes jogok gyakorlásától való eltiltásra ítél­te, mert 4 kát. hold 900 négyszög­öl földterületén a búzavetést el­mulasztotta. Ai ítélet nem jog­erős. — A ROMÁN Népköztársaság­ban még ebben az évben tizenkét filmszínházat nyitnak meg Buka­restben, Nagyváradon, Loneán. Mangalián és más városokban, és tíz filmszínházat teljesen átala­kítanak. — A BIHARUGRAI Tógazda­ságban kedden befejezték a Iia- lászást. A gazdaság 112 százalék­ba teljesítette termelési tervét. tjt- ezerszázhuszonhat mázsa nyolc- vanöt kiló halat fogtak ki. Na­gyobbrészt tükröspoatyoi és pik­kelyest. A halak lit) százaléka el­ső- és másodosztályú. — SZÜNETEL a véradás a Bé­késcsabai Vérkonzerváló Állomá­son. Az első véradási nap január 4-én lesz. — CSEHSZLOVÁKIÁBAN Vla­dimír Cech rendező befejezte Ne bosszants Krisztina című színes vígjátékának forgatását. A film egy festőről szól, aki formalista Irányokba téved. De később ta­lálkozik egy gyógyszerészaövel, aid visszavezeti őt az igazi művé­szet útjára. A festőt Karel Höger államdíjas, a gyógyszerésznöt Lida Vendlova alakítják. — A BÉKÉS MEGYEI Haza­fias Népfront-bizottság értekezle­tet tart ma, csütörtökön délelőtt fél 18 órakor a községi, járási népfront-bizottságok elnökeinek részvéteiével Az 1955-os év mun­kájáról tartanak ismertető elő­adást és a jövő évi feladatokról; Délben közös ebéden vesznek részt a megjelentek. — EGYRE szélesedik a ver- senymozgalom az iskolák és óvo­dák társadalmi segítésében. Lő- kőshazán a községi tanács párna­fát adott az általános Iskola pad­lózásához. Csutkát pedig az osz­tálytermek fűtéséhez alágyújtós­nak. Az építkezéshez szükséges anyag szállítását is biztosította. — SIODMAK amerikai rendező 1956 áprilisában filmet forgat Thomas Mann „Barátság“ című regényéből. A film nyugatnémet- olasz-amerikai közös gyártás lesz, a főszerepeket Silvana Magnano és Charles Laughton alakítja majd. — A FŰTÉSI idényre pozdor- ját adott a Sarkadi Kendergyár a helybeli általános gimnázium­nak. Ezzel a fűtőanyaggal két­száz mása szenet takarítanak meg. A kályhák átalakításáról a cukorgyár gondoskodott, ezenkí­vül 39 ezer forintot is adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom