Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

A gyümölcsfák n orvosai“ Mély csend honol a Gyulai Ál­lami Gazdaság gyümölcsösében. A fák lombtalan koronái ezernyi csápként nyújtják ágaikat az cg felé, Szunnyadó, téli álmukat elússzak a gyümölcsfák, várva a rügyfakasztó tavaszt. A mintegy 52 kát. hold gyü­mölcsös szélén mozgolódás lát­szik, egyik-másik fán óriási gyü­mölcsként emberek körvonalai bontakoznak ki a párás, ködös le­vegőrétegen át. Az utak mentén egymást érik a rőzsekévék. Köze­ledve a szorgoskodókhoz, metsző­ollók csattogása, kerti főrészek síró panasza hallik. Mégsem olyan csöndes tehát mindenütt e gyümölcsös. A ker­tészeti munkacsapat tagjai most sem pihennek, liánom dolgoznak, ápolják a fá­kat. A metszőollók és kerti fű­részek nyomán gyakran hullnak alá a lemetszett ágak, amelyeket csinos kévékbe kötnek. A fákat megszabadítják a felesleges haj­tásoktól, új »frizurát« öltenek a gyümölcsfák. A munkát Bogár József mun- kacsapatvezető irányítja, de ő maga is ott szorgoskodik egysor- ban a többiekkel. — Tíz éve dolgozok itt — me­séli — úgy ismerem a gyümöl­csöst, mint a tenyeremet. Nincs 't egyetlen olyan földdarab sem, amelyre ne léptem volna — mondja tréfásan. Majd a munkára terelődik a szó. Bogár József elmondja, hogy most is van bőven tennivaló. Az almafáknál a ritkító metszést végzik, ezenkívül a törzsápolás is sok munkát ad. Azután a téli permetezéssel is iparkodni kell. Igaz, hogy már 14 holdon elvé­gezték a permetezést, de sok van még hátra. Ahhoz, hogy jö­vőre is jó legyen a termés, sok függ ezektől a munkáktól A kertészeti munkacsapat, amely 13 tagot számlál, iparkodik is a dologgal. Már reggel 7 órakor ott találni őket a gyümölcsösben. Jó munkájukat az idei termés is dicséri. A fák roskadoztak a gyü­mölcsök súlya alatt. Bogár Jó­zsef és helyettese, Kádár József büszkén újságolják, hogy a mint­egy 31 kát. holdat kitevő Jona- thán, nyári fontos és húsvéti roz­maring-féle almából összesen 31 vagonnal szüreteltek. De gazdag volt a ssilvatermés is. Olasz­kék és besztercei szilvából 28 vagon 80 mázsát szedtek le. Jövőre is hasonló jó eredmé­nyeket akarnak elérni. “Ezért a metszési, védekezési és egyéb munkákat, valamint a permete­zést a legjobb tudásuknak meg­felelően végzik el. Hogy munká­juk mennyiben lesz gyümölcsöző, arra a jövő év ad majd választ, de ebbe ők Is beleszólnak mos­tani, lelkiismeretes munkájukkal. P. P. Gyöngéd kezek gyorsan gyógyítanak ő azonnal indul. MostánábafiJégyií re ritkábban hívják, kevesebb* a — Baumhofí Magdát kérjük a kötőüzembe!... A hangos híradó üzenete végigszaladt a termeken, műhelyeken, raktárakon. A követ­kező percekben a fehérköpenybe öltözött Baumhoff Magda, a Gyu­baleset, a járványos betegség is kevesebb. Ebben része van neki is. A hangos híradón keresztül naponta többször tart. egészség­o Mik&ntáuk Fadré János az asztergályas is az apa Sietve összecsomagolta szegé­lni Harisnyagyár ápolónője vállá- ügyi előadást a baleset elleni vé- ra akasztja a zöld vászontáskát és I dekezésről, a meghűlés megaka­dályozásáról és tanácsokat ad, ho­gyan gyógyítsa magát a meghűlé­ses beteg. Az orvosi rendelőben gyakran tartanak szívvizsgálatot, ízület- és gyors léptekkel elindul a kötő- tizembe. — Itt vagyok, mi történt? — Segítségre van szükség, Mag- dikám... — fordul hozzá egy kö­zépkorú asszony és egy babosken- szűrővizsgálatokat. Most, a közeli 5s kislányra mutat, akinek vér- j nanokban trachoma szűrővizsgá­zik az ujja. Magdi hozzásiet. Meg- j latot szerveznek. Magda erről na­simítja a körülbelül vele egyidős j ponta elbeszélget a dolgozókkal, kislány fejét, barátságosan rámo- J közli, hogy ez a szűrővizsgálat solyog és szedi ki a fertőtlenítő ! milyen fontos. A dolgozók nem is szereket vonakodnak ezektől a vizsgálatok­— Ne ijedj meg, nem fog fájni, I töl és örülnek, hogy ennyire tö- meggyógyul hamar, meglátod, i rődnek egészségükkel. Gila Ist­Nem olyan veszélyes, csak egy kis karcolás — vigasztalja. — No, de már készen is vagyunk. Lásd, egy kis babát hagytam itt neked — mutat mosolyogva a baboskendős kislány ujjára. A kis sebesült há­lásan néz Magdi fehérköpenyes alakja után, aki már a szomszé­dos teremben jár és meg-megáll cgy-egy asszonnyal beszélgetni, mindenkihez van egy-két kedves szava. A dolgozók szinte leolvas­sák az arcáról az üzem egészség- ügyi állapotát. Ha minden a leg­nagyobb rendben van, mosolyog, arca csupa derű. Ha beteget vesz észre, egyre szótlanabb, mosolya eltűnik. A beteget pedig szigorúan vánné a válogatóban dolgozik, idestova 36 esztendeje. Az üzem egészségügyi szolgálatáról 6 is elismeréssel beszél. A fiatalok­nak, akik nemrégen kerültek az üzembe, többször beszél arról, hogy mennyire más és jobb ilyen körülmények között dolgozni; — Régen ápolónőt, orvost üzem­ben csak akkor látott az ember, ha az a dolgozó annyira rosszul lett, hogy összeesett és el kellett szállítani. Akkor a gyártulajdo­nosok számára egy ember nem jelentett sokat. Ha valaki kidőlt, más jött a helyébe. Egészségügyi felszerelésekre az urak nem köl­tötték pénzüket. Most pedig tö­berendeli az üzemorvosi rendelőbe,: rődnek velünk, orvosi rendelőnk vizsgálatra. Baumhoff Magda 1951 óta ápolónő az üzemben. Eleinte más munkakört is végzett. De az üzem egyre korszerűbb, bővül, fejlődik és ezzel fejlődik az egészségügy, u^ egészségügyi tennivaló. így lett Magda függetlenített ápolónő, az üzemorvos, dr. Szórádl István van, fürdőnk, jó ivóvíz, a gépe­ken védőrács. Valóban más most a dolgozók egészségügyi helyzete. Nemcsak a Gyulai Harisnyagyárban, de másutt is. Máshol is megtalálha­tó az olyan lelkiismeretes üzemi ápolónő, mint Baumhofí Magda nyes, kopottas ünneplő és mun­karuháját egy kis táskába. Sóhaj­tott, amikor lecsukta a fedelét, hiszen most először válik meg a szülői hajléklót. De mit tehetne más ti Menni és menni kell... Fájó szíve bánatát a világértsem mondta el édesanyjának. Még az utolsó perceket is vigasztalás sál töltötte... — Meglássa, drága jó anyám, jobb lesz Diósgyőrben, sokat ke­resek majd és küldök haza ma­gúiknak is, hogy ne koplaljanak — simogatta meg a munkában elfáradt kezet. Fejére nyomta sapkáját, s kezében a kis táská­val elindult Fodré János 1938- ban egy jobb életet keresni, mert 1928 óta alig keresett valamit, pedig géplakatos volt... Ezidőtájt százezer Fodré János baran­golt szedte szét, mindegyik egy jobb, egy szebb élet után áhíto­zott... Fodré János előtt először nyílt meg a Diósgyőri Vasgyár kapuja. — Esztergályos szeretnék lenni — kérte az akkori igazgatót. — Ha megfelel a próbamunkán, akkor esetleg még beszélhetünk róla — válaszolta ridegen. A pnélba sikerült, pedig Fodré János nem esztergályos, hanem géplakatos volt. Másnap felvették munkára, öt évig dolgozott. Egyik héten nappal, a másik hé­ten éjjel. Naponta nem nyolc, órát, hanem tizenkettőt, vagy még ennél is többet. Nem sokáig bírta ezt az iramot. Beteg leli, az orvos 194i-ben eltiltotta a munkától. Ez volt az ő »nagy« keresete. — Miből élünk meg, ha nem dSti/özói 1kéfffézte ‘tőle fiatal felesége, aki ügrpttiágy jött el Bé­késről, mint 6 " annak idején: egy kis táskával, az összes va­gyonával. Nehéz volt íodréék élete, na­gyon nehéz. A férj nem dolgoz­hatott, az asszony meg a gyere­kekkel bajlódott. Támogatást senkitől sem kaptak. Alig tud­ták beszerezni a mindennapi fa­latokat, Amint Fodré János nagy­jából összeszedte egészségét, újra munkához látott. Kellett, mert a szükség parancsolta. Szakszerve­zeti tag lett a felszabadulás után. Egyre többet tanult. Szerette vol­na, ha felesége is egy álon halad vele, az élet útján. Az asszony nem ezt telte. Cserbenhagyta fér­jél, gyermekeit. Fodré Jánosra most már nemcsak a kenyérkere­sel, hanem még a gyermekneve­lés gondja is hárult. Ezzel ts megbirkózott. Nyugodt életre Vágyott, s annyi év után vissza­tért szülőfalujába, Békésre, ahon­nan ló évvel ezelőtt bizakodva indult el... Először a Vas- és Fémipari Ktsz- ben dolgozott, és most két év óta a Békési Növényolajipari Vállalat géplakatosa. Az igazgató elvtárstól érdeklődtünk, hol'lehet megtalálni? — Nem tudom, bent van-e, ha jól emlékszem, most tölti a sza­badságát. De majd megnézzük, mert ő be-benéz a gyárba, nincs-e valami baj. A sok szenvedés után Fodré Já­nos megtalálta itt a gyárban nyu­galmát, boldogságát. Ez lett a má sodik otthona. A falu túlsó végén lakik, de hiányzik, ha nem láthat­ja-mindennap a gépeket. — De miért szereti ennyire? — Azért, mert megtaláltam itt a számításomat. Mikor volt ne­kem ilyen jó dolgom a múltban, mint most? Soha, soha, pedig ezerszer többet dolgoztam. Odaad­tam az egészségemet is érte. Itt meg? Ledolgozom a nyolc órát be­csületesen mindennap, s ez meg is látszik elsején a fizetéskor. A bo­rítékban általában mindig ott la­pul a 12 darab százas. Persze, volt már olyan hónap is, amikor ennél több volt, amikor sürgetett ben­nünket a munka. — Nem is cserélnék én senkivel sem. Most megbecsülnek, nem úgy, mint régen. Csak ebben az évben több mint 800 forint pré­miumot kaptam azért, mert jól dolgoztam. Hát kaptam én pré­miumot valaha is?... De számít­sunk csak tovább, mert én nem 1200 forintot keresek havonta: A fizetett félóra ebédidőért 63,72 forint jár. Az ebédhozzájárvlás 42,66 forintot tesz ki, mert üzemi konyhán ebédelek. A két kislá nyom nevelésére sincs gondom, pedig nincs édesanyjuk. Délelőtt iskolába járnak, délután pedig a napköziotthonban vannak. Ott ebédelnek, uzsonnáznak, tanulnak egészen estig. Havonta a két gyer­mek után nyolcvanhat forintot fizetek. Hát nevelné őket ennyiért egy idegen asszony? Leg­alább 300 forintot elkérne. Itt is 214 forint megtakarításom van ha­vonta. Hetvenöt forint családi se­gélyt kúpok a két kislányom utam Ha ezt összegezzük, akkor be tu­dom bizonyítani, hogy ma jóval előnyösebb a helyzetem, mint 16 érivel ezelőtt volt. Az 1200 forintos fizetésen felül 395,38 forinttal töb­bet keresek, pedig ebbe nincs beleszámítva a jutalom, a külön­böző segély, a kedvezményes uta zás, az ingyenes üdültetés, amely nagyon sokat jelent egy év alatt. Igen, Fodré elvtárs erre is gon­dol, amikor megkezdi munkáját, vagy a kis Mártikát oktatgatja ott­hon. A kislányok megértik szerető édesapjuk szavát, engedelmes, jó gyerekek. Minden ötös után 50 fil­lért kapnak, amelyen takarékbé­lyeget vásárolnak, — így változott meg az én éle­tem — fejezi be beszédét, hátrasí- mítja kérges kezével ritkuló haját —, na de sietek most már, megné­zem, mit csinálnak a kislányaim. Az úton, amelyen most halad, nem azon töpreng: mit eszünk holnap, hanem mit vegyek az én kis Mártikámnak, a nagyobbik kislányomnak karácsonyra; cipőt, harisnyát, kesztyűt, színes ceru­zát? Napkelte: 7.31 Napnyugta: 15.57 — ÁLARCOS gyermekbál lesz ma, vasárnap délután Békéscsa­bán, a városi tanács nagytermé­ben. A tíz legszebb, legötlete­sebb jelmez tulajdonosát babával és könyvvel jutalmazzák. — AZ ELSŐ megyei tűzrendé­szet! kiállítást Orosházán 13 nap alatt több mint tizenháromezren tekintették meg. A kiállítás anya­gát rövidesen Szarvasra viszik és a szarvasiaknak is bemutatják. — A BÉKÉS megyei Moziüze­mi Vállalat rendezésében és az MNDSZ városi titkárságának szer­vezésében hétfőn délelőtt 9 óra­kor ingyenes ifjúsági előadás lesz a békéscsabai filmszínházakban. A Dalolva szép az élet című ma­gyar, Egy igaz ember című szov­jet és az Ezred lánya című szí­nes osztrák filmet vetítik. Kísérő­műsor: mesefilm. — A BÉKÉS megyei Jókai Színház ma, vasárnap délután négy'és “este 8 órai kezdettel Szarvason mutatja be Heltai: A néma levente című vígiátékát. — DOMBEGYH.iZA és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói már az 1956-os évi ter­vük teljesítésén dolgoznak. Fel- vásárlási tervüket december 31-ig 115 százalékra akarják teljesíte­ni. — MEGYÉNK termelőszövetke­zetei december 24-én, szombaton befejezték a zárszámadást. A ter­melőszövetkezetek ez évben 41 százalékkal osztanak többet mun­kaegységenként, mint a múlt év­ben. — AZ OROSHÁZI Petőfi Kul- túrház szakkörei és a művészeti csoportok aktívái „Aktívák Szil­veszterét“ rendezik december 31- én hajnali 4 óráig. Ezen az es­tén az összes kultúresoportok fel­lépnek. — A BÉKÉSCSABAI városi DISZ- bizottság értesíti Békéscsaba váró* fiatalságát, hogy Szilveszterkor a Vi­gadóban nagy ifjúsági bálát rendez; melyre a város fiatalságát szeretet­tel meghívja; Hasznosan töltik a szünidőt Alig néhány nap telt el, hogy az általános- és középiskolákban megkezdődött a téli szünet. Nagy öröm ez a fiataloknak. A csak- S tényleg, most is a gépek kö- Ilem egyhónapos szünetet azonban nem töltik tétlenül a diákok, er­ről gondoskodnak az iskolai perce zött találtuk, alig néhány érkezett. — Ejnye-ejnye, Fodré elvtárs, legalább ilyenkor pihenjen, ami­kor szabadságon van. Tegyen úgy, mintha nem is lenne itt a gyár — mondja jóságosán Gufárt elvtárs, az igazgató. Nem bírtam már otthon len­ni, mégiscsak nyugodtabb vagyok, ha megnézem, rendben van-e és olyan orvos, akit úgy szeret ,,Jobbkeze“. Reggel 8 órától délután j nek és tisztelnek a dolgozók, mint ! minden a portámon. Mielőtt eljöt­tél 5-ig tartózkodik az üzemben. 1 dr. Szórádi Istvánt, a Harisnyagyár lem, betakargattam a gyerekeket, Vöröskeresztes táskája mindig üzemi orvosát, akiknek céljuk az s azt mondtam, egy óra múlva ott- Uészenlétben van és ha megszólal egészségvédelem, a betegség meg- hon leszek, mire a napközibe men- a hangos híradóban a hívó szó,1 előzése. (B-vi) i nek. az DISZ-szervezetek, tantestüle'.ek. A Békéscsabai Fiúgimnázium DISZ-szervezete a tantestülettel közösen a szünidőre olyan prog­ramot dolgozott ki, amely a ta­nulók szórakozását és tanulását is biztosítja. A műveltségük gyarapítására a DISZ-szervezetek közös múzeum- látogatást szerveznek. A szórakozás sem marad ki a fiatalok életéből. Az iskolai DISZ-szervezet szín játszó cso­portja a csaknem egyhónapos szünet ideje alatt a »Kard és kocka« című színdarab tanulását: kezdi meg. Rendszeres próbát iktattak be az osztály-zenekarok­nak. Klubesték teszik színessé, hangulatossá a szünidőt. Decem­ber 25-én megrendezik a hagyo­mányos diákbálat. Az iskola sportolói pedig rend­szeresen részt vesznek az edzése­ken, házi bajnokságokon. A DISZ- szervezet programjából nem ma­radt ki az ifjúsági ház rendszeres i látogatása sem, ahol különböző tanulmányi és sportversenyeken vesznek részt a tanulók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom