Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

4 1935. november 20., vasárnap Mikaxeoxak Hifié Külpolitikánk sikereinek mélységes hit a népek Hírt adtunk arról, hogy Komócsin Zoltán elvtárs, a* MDP KV ágit. prop. oszt. vezetője november 13-án, Bé­késcsabán, a megyei békeértekezleten A Nagy Októberi Szocialista1 Forradalom után a világ megvál- I tozott. Fejlődött, mégpedig olyan j irányban, hogy a világ minden ré­, nemzetközi kérdésekről előadást tar- ^ m}nden országban> a legel_ tolt. Az előadás első részét, me y en marado(tabban js mind szélesebb a szocialista tábor országai kulpoli- .... , ..... naptömegek vallják öntudatosan, meggyőződéssel, hittel, akarattal, , hogy igenis, függ tőlük az, hogy A Szovjetunió, Kína, a népi de- a vdag képe hogyan alakul, ho- mokratikus országok külpolitikája j gyan változik meg, hogyan dől tikijának alapelveiről volt szó, kivo­natosan közöljük. atapelveinek jellemző vonásait a következőkben lehet összefoglal­ni. Először is, hogy ez a külpoliti­ka a marxizmus-leninizmus elvi tanításain épül fel, a marxizmus- leninizmus klasszikusainak, Marx­a világ sorsa a népek javára, a népek érdekében, vagy éppen a kizsákmányoló, uralkodó osztá- lvok céljainak megfelelően. A II. világháború után az egész világon, minden földrészen, múl­nak, Engelsnek, Leninnek és Sztá- den országban létrejött a szerve- linnak a társadalmi fejlődésre ze(y békemozgalom, a népek ön­vonatkozó tanításain alapul. ^ tudatra ébredésének minden két- A mi külpolitikánk jellemző vo- sóget kizáró megnyilvánulása, nása, hogy abból az alapelvből in- ^ Számunkra és a világ minden, bé- dul ki, amely lehetségespek tart- , kéért harcoló dolgozója számára ja a szocialista és a kapitalista ^ a legfontosabb, hogy az egy- társadalmi rendszer közötti békés szerű ember — bármelyik ország­együttélést és békés versengést, ban — saját erejének tudatára Vagyis: elveti azt az álláspontot, | ébredjen — és mindtöbben éb- hogy miután a Szovjetunióban, Kínában és a népi demokratikus országokban szocializmus épül — rednek saját erejüknek tudatára. A mi külpolitikánk sikerének egyik titka a mélységes hit a né- heiyesebben a Szovjetunióban már pek erejében. A rój külpolitikánk, fel is épült — a világ más részein j amikor terveket készít, abba ezt is beleszámítja. Ez nagy előny az Amerikai Egyesült Államok ezzel ellentétes társadalmi rend­szer van, tehát ebből az ellentét­ből az következik, hogy a vitás külpolitikájával szemben, mert ha kérdéseket csakis háborúk útján ők terveket készítenek, akkor na­lehet megoldani. Ellenkezőleg: a ' gy0n meg keU azt gondolniok, ml külpolitikánk abból indul ki, hogy a két rendszer között lehet­séges a békés együttélés és ver­sengés. A következő ilyen jellemző vo­nása, hogy a mi külpolitikánk természeténél fogva állandó har­cot folytat a gazdasági és kultu­rális együttműködésért minden néppel, a kis és nagy népekkel egyaránt. A nemzetközi kérdések­nek békés úton, tárgyalások, meg­egyezések útján való megoldásá­ért harcol külpolitikánk. Ez a mi külpolitikánk éltető eleme, a tö­megek szemében legvonzóbb vo­nása, hogy harcol a békéért és minden nép biztonságáért. Első­sorban természetesen a szocialista mert számolniok kell a közvéle­ménnyel is. Nekik ettől a közvé­leménytől külpolitikai céljaik mi­att félniök kell, ez a közvélemény veszélyt jelent számukra. Még a háborús uszítok is elismerik, hogy a koreai háború az egész világon olyan háborúellenes hangulatot keltett, amilyen a világon még nem volt. Ezt nem mi mondjuk, hanem az amerikai rádiók tucat­jai mondták. Ilyen körülmények között a koreai háborúval zsák­utcába kerültek. Nem kétséges, hogy a néptömegeknek a nyomása közrejátszott abban, hogy Koreá­ban a háborút befejezték. Nálunk a helyzet más, mi kül­politikánknál számításba vesszük tábor népeinek biztonságáért, de , azt is, hogy ilyen, vagy olyan te- ugyanakkor más országok népei- | vékenységünk milyen hatást fog nek biztonságáért is. A mi külpo- j kiváltani nemcsak a mi népeink, a litikánk azt tartja, hogy a nagy és | szocialista tábor népei, hanem a kis népek nemzeti önállóságát, j világ más népeiből is, hogy a mi függetlenségét, nemzeti sajátossá- [ külpolitikánk mennyire lesz ro- gát tiszteletben kell tartani és el- i konszenves, vonzó az amerikai, utasítja a más országok ügyeibe ; angol, francia, olasz, indiai, afri- való beavatkozást. i kai dolgozók előtt is. Bármilyen Legfőbb jellemző vonása a mi diplomáciai eseményről, tárgyalás­külpolitikánknak — amely ön- j ról, javaslatról lehet szó, ezek magában is alapvetően megkülön- mind figyelembe veszik azt is, bözteti a kapitalista, imperialista ; hogy milyen lesz a hatása a nép­országok külpolitikájától —, hogy j tömegek, népmilliók körében. A tisztában van a néptömegek tör-: mi külpolitikánk tehát mir*len ténelemformáló szerepével, Ismeri ; időben számol a néptömegek sze- a néptömegek történelemformáló repével. szerepének jelentőségét, számol, A szocialista tábor külpolitiká- épít a néptömegeknek erre a sze- ! jának az alapelvei közé tartozik, repére j hogy a bel- és külpolitika össze­Volt olyan időszak, amikor még ' függésben van egymással. Nem csak a naptömegeknek egy kicsi | lehet egy országban egyféle bel- része vallatta tudatosan, hogy politika és ezzel ellentétes külpo­az egyszerű embertől függ,' litika. Az Amerikai Egyesült Álla­mok diplomatái, vezetői nagyon hangzatos, szép béke-kijelentése­ket tesznek, biztosítják szavakban hogy a társadalom hogyan fejlő­dik. A társadalom nagy kér­dései hogyan dőlnek el egy-egy országon belül és világméretekben a Szovjetuniót, Kínát, a népi de­ls. A néptömegek nagyobb része nem ismerte ezt. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Nagy János, a 2. számú vá­lasztókörzet tanácstagja, novem­ber 23-án tartja tanácstagi be­számolóját a Dózsa György u. 3. sz. alatti lakásán, délután 4 órától. Tóth Elek, a 6. számú me­gyei választókörzet tanácstagja fogadóóráját november 22-én, este 6 órától tartja az V. kerület Fiumei utcán lévő Dohányos-féle tanyában. mokratikus országokat a békés céljaikról, törekvéseikről. Mi azon túlmenően, hogy nagyon megvizs­gáljuk, milyen okok miatt és mi­lyen célok érdekében teszik az ilyen kijelentéseket és milyen kül­politikai tettekkel támasztják ezt alá — azt is megvizsgáljuk, hogy ezek a kijelentések a belső hely­zetben, a belső intézkedésekben, a belpolitikában milyen összhang­ra találnak, vagy esetleg azzal el­lentétesek. A leszerelés kérdésével kapcso­latban nyilatkozatokban, Ígére­tekben, javaslatokban nincs hiány. Azonban országaikon belül növe­lik a hadsereget, a hadi-kiadáso­egyik titka: erejében kát, nem engednek nagyobb leve­gőt, több szabadságot a békemoz­galomnak, elfojtják azt. Ha békét, leszerelést akarnak, akkor miért van szükség az ilyen intézkedé­sekre? Egyik jellemzője még a mi kül­politikánknak, hogy a proletár­nemzetköziségen épül fel. Ben­nünket igaz, mély érzések kötnek a világ minden dolgozó népéhez, mi az amerikai, angol, francia, indiai, olasz munkást, parasztot, értelmiséget testvérünknek tekint­jük. Mi bennük nem ellenséget látunk, hanem ugyanolyan dolgo­zót, mint mi magunk vagyunk. Természetesen nekünk is van­nak nemzeti sajátosságaink, a- mire büszkék vagyunk, és ezeket fejlesztjük. Másutt is vannak. Mi ezeket tiszteletben tartjuk és el­várjuk, hogy ők is tiszteljék a mi hagyományainkat. A mi külpolitikánk alapvető vo­nása, hogy külpolitikánk megva­lósításában számolunk azokkal az ellentétekkel, amik az egyes kapi­talista országok között vannak, amelyeket kapitalista kizsákmá­nyoló viszonyok között eltüntetni nem tudnak. Számolunk ezekkel az ellentétekkel azért, hogy ezeket az ellentéteket is kihasználva, a magunk . külpolitikai helyzetét erősítve, egyben elősegítsük a né­pek biztonságát, a népek békéért harcoló frontját — és gyengítsük a háborúsuszító erőket Miért kell tisztán látnunk ezeket az alapel­veket? Csakis ezeknek az alapel­veknek a mély, sokoldalú, szélesen megalapozott ismerete segít ben­nünket ahhoz, hogy megértsük a nemzetközi politika különböző eseményeit, az úgynevezett „vá­ratlan eseményeket”, az úgyneve­zett „nagy fordulatokat“ is, hogy megértsük miért van az, hogy egyik időpontban feszültség van a nemzetközi helyzetben, nő a hábo­rús veszély, a másik időpontban csökken. Megértsük a merész for­dulatokat, amellyel a külpolitika, az élet nap mint nap elénk áll. Lássuk, hogy a mi külpolitikánk­nak vannak bizonyos alapelvei, amiből nem engedhetünk, amitől nem távolodhatunk el. Ezeket az elveket a formaságoktól mentesen kell alkalmaznunk, mindig az adott pillanatban, az adott erővi­szonyoknak megfelelően. Csakis ezeknek az elveknek az ismereté­ben tudjuk megérteni, hogy eltel­nek évek, egyik tárgyalás a má­sikat éri megegyezés nélkül — és egyszeresak hirtelen megegyeznek. Az alapelvekben való bizo­nyosság, azok teljes ismerete se­gít bennünket ahhoz, hogy telje­sen magabiztosan, szilárdan és kapkodástól mentesen álljunk a párt és a kormány külpolitikai céljai mellé, ne legyenek kétsé­geink e politika iránt, hogy teljes szíwel-lélekkel tudjuk adni a magunk hozzájárulását e külpoli­tika megvalósításához. A mi kül­politikánk alapelveinek ismeretei segítenek ahhoz bennünket, hogy előre tudjunk látni az események alapos ismeretében — anélkül, hogy vad és esztelen jóslásokba bocsátkoznánk —, következtetni tudjunk a külpolitikai helyzet ala­kulására. Ez lehetséges volt a múltban is, ma, és lehetséges lesz a jövőben is. Lehetséges ez nemcsak a párt és a kormány ve­zetői számára— természetesen el­sősorban az ő számukra, akik a legnagyobb elméleti tudással, ta­pasztalattal rendelkeznek — lehet­séges egyszerű emberek számára is, hogyha ezekben az alapismere­tekben magabiztosak. Külpolitikánk alapelveinek is­merete hozzásegít bennünket ah­hoz, hogy az elmúlt időszak és a jelenlegi időszak eseményeit meg- ’ értsük. Erkel Ferenc nyomában (Budapesti tudósítónktól) A Múzeumkert iáira már ránehezedett az est. A múzeum folyosói már kihaltak, de a szom­szédos épületszárnyban, ahol az Országos Széchenyi Könyvtár ütött tanyát, most kezdődik az igazi forgalom. Lassan, elgon­dolkodva lépkedő tudományos ku­tatók, hetykckalapos egyetemis­ták, idősebb munkások igyekez­nek az olvasótermek felé. A folyóirati osztály polcain a kíváncsi olvasó megtalálja a vi­lág minden részéből érkező új­ságok legfrissebb számait, a rak­tárban pedig vaskos kötetekben clsárgult újságlapok pihennek. Az olvasóteremben mély csend van, csak a papír suhogása hallatszik. Az ügyeletes könyvtáros szeme lassan végigsiklik az asztalokon, s megpihen az egy ik sarokban, ahol két fiatal fiú dolgozik. Olvasó­jegyük foglalkozás-rovatában az áll: gimnáziumi tanuló. A könyv­táros meghökken egy pillanatra — hiszen gimnazisták nem láto­gathatják a könyvtárat — azután megcsóválja a fejét ás visszateszi az olvasójegyeket. Biztosan pro­tekciójuk van — gondolja magá­ban, s ismét belemélyed a kata­lógus tanulmányozásába. Amíg ez a pár pillanatig tar­tó jelenet lejátszódott, a könyv­osztály olvasótermében is meg­állapította a könyvtáros, hogy két gimnazista lány van az olvasók között. De ‘5 már nem nyugodott bele a dologba. Igazolványt kért tőlük, s így rövid úton kiderült, hogy nem protekcióról van itt szó, hanem valami másról. Egé­szen másról... A történet két évvel ez­előtt kezdődött. Akkor határozta el a Gyulai Erkel Ferenc Gim­názium magyar szakköre, hogy szakköri munkaként az iskola névadójának életét fogja feldol­gozni. A homályos tervek lassan- lassan kezdtek testet ölteni. A szakköri tagok elmentek a levél­tárba. a múzeumba, fiatalos len­dülettel vetették rá magukat a legkisebb adatokra is. És rövide­sen elindult az első öttagú ku­tatócsoport Budapestre. Talán me­rész elgondolás volt kellő tudo­mányos felkészültség nélkül, és pontos tervek nélkül nekivágni az útnak, de éppen ez vonzotta a fiatalokat, sikerült nekik. Bár­merre fordultak, segítő, baráti kezek fogadták őket. Balassa Im­re, az Operaház sajtófelelőse és Vécsey’ Jenő, a Széchenyi Könyv­tár zeneműtárának vezetője min­den tudásukkal támogatták a kis csoport munkáját. Nem is ma­radhatott el az eredmény ... Az első kutatók azóta szét­szóródtak. Ki orvosnak, ki peda­gógusnak készül, folytalják a kö­zépiskolában megkezdett (Búnkat. De az ő nyomukban az idén új csoport kelt útra, a szakkör új rajt bocsátott ki az eltávozottak helyett. Most már nem tervek nélkül, ismeretlen feladatra vál­lalkoztak, a Széchenyi Köny vtár kutató termei ben dolgozó fiatalok mindegyike jól ismeri a célt. És ahogy az egyre gyarapodó jegy­zetek bizonyítják, elérik. A poros kötetek mélyén egy régi világ tárni a kutatók szeme elé. Kitartó, szorgaknas munkával keresik meg a szürke napi hírek és szenzációs riportok között a sokszor csak néhány soros Erkel- vonatkozásokat. Több mint száz évvel nyúlnak vissza, arra az idő­re, amikor a »pesti magyar szín­ház« színlapján Rossini, Doni­zetti és Bellini mellett először jelent meg a fiatal zeneköltő: Erkel Ferenc neve. Elolvassák a Honművész régi számait, fella­pozzák az Athcnaeumot, Vörös­marty,. Schedel, Bajza lapját, mely elismerő kritikát közölt a Batori Máriáról. De a regélő Pesti Divatlap éles támadásai sem kerülik cl a figyelmüket, melyek szerzője a megsértett »nemzeti Charakter« nevében akarta a magyar opera megte­remtőjét magyarságra tanítani. A régi lapok mellett feldolgoz­zák a legújabb Erkel-tanulmá- nyokat is. A kékfedelű jegyzet­füzetek oldalain ott találjuk az elmúlt évek Erkelre vonatkozó irodalmának kivonatait. így ta­lálkozik a kutatók munkájában a múlt a jelennel. A gimnázium irodájában egyre vastagszik, egyre szépül az Erkel album. A kiváló zeneszer­ző emléktárgyait megörökítő fényképek mögött ott sorakoz­nak a szakkör tagjainak tanul­mányai, melyek évről-évre szak­avatottabb, elmélyültebb munká­ról tesznek tanúbizonyságot. S jövőre már az Országos Széche­nyi Könyvtár dolgozói is régi ismerősként fogják üdvözölni a fiatal gyulai kutatókat. Kiléayi Geyza Mind több szaküzletet nyitnak a vidéki földművesszövetkezetek A vidéki dolgozók áruellátásá­ban egyre nagyobb szerepet töl­tenek be a földművesszövetkeze- -tek. A Szövetkezetek Országos Szövetségének irányításával a földművesszövetkezetek tovább fejlesztik bolthálózatukat. Az idén országosan mintegy 1180 új bol­tot nyitottak. Nagy gondot for­dítottak szaküzletek felállítására is. Ebben az évben 68 ruházati, 324 vegyesipari szaküzlet nyílt országszerte. Az év végéig még 40-et nyitnak meg, ezek legna­gyobb része Tuhúzati és cipó szak­üzlet lesz, A eipőszaküzletek létesítését központilag is segítik. Fémből előregyártott bolti berendezéseket készítenek. Ez jóval olcsóbb, mintha faanyagot használnának fel s könnyen mozgatható. Hangverseny November 25-én, pénteken fél 8 órakor a békéscsabai ze­neiskola hangversenytermében Alexandra Nikolae -(Bukarest) fu­volaművész hangversenyt ad. Köz­reműködnek: Werner Mária (ének), Bálint Ágnes (zongora). Műsoron: Bach, Beethoven, Hän­del, Scarlatti, Boccherini, Mo­zart, Godard, Liszt, Prokofjev, Wieniawski, Rimszkij-Korszakov, Jiauu, Brediceanu, Bartók művek. Jegy ek kaphatók a zeneiskolában. Erre a hangversenyTe is érvé­nyesek a zeneiskolai bérletek. A bérleteseket kérjük, amennyiben nem tudnak elmenni a hangver­senyre, szíveskedjenek közölni* hogy a helysüket ne tartsák fenn. Terjeszd a Viharsarok Népét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom