Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-19 / 272. szám
1955. november 19.. szombat [/iUaisai&lc Hifit 3 Kétévi börtönre ítélték az orosházi cipöbolt Sikkasztó vezetőjét A tárgyalóteremben nyolc vád- I Azt vallotta, hogy nagyon meg lőtt áll lehorgasztott fejjel. Nehéz volt szorulva, mert a felesége felismerni közülük, melyik a főbűnös. Az, ott a legszélén — suttogják az emberek. Ű volna az? Milyen fiatal, miért tért a sikkasztás, az árdrágítás útjára? Nehéz, nagyon nehéz erre választ adni, mert ezt nem mondta el itj. Kunos Lajos, az Orosházi Kiskereskedelmi Vállalat 11-es cipőboltjának volt vezetője. A bíró feláll az emelvényen és a Magyar Népköztársaság nevében kihirdeti az ítéletet: lfj. Kunos Lajos, 26 éves, nős, tízhónapos gyermek édesapja, j Hűtlenül kezelte a társadalmi tu-! gyermeket szült. Később kitudódott, ha kér, akkor kapott volna segélyt a vállalattól. Egyik napon a pénztárost helyettesítette, s akkor kilenc darab blokk tűnt el nyomtalanul. Majd az egyik eladó gyufát kért Kunostól és kabátja zsebében, a gyufa mellett, ott lapult a blokk is. Mi ez? — kérdezték tőle. „Semmi, semmi véletlenül maradt csak nálam.“ Mit tehettek mást, hallgattak, mert Kunos jó kapcsolata révén bárki kívül kerülhetett volna az üzletből. Az orosháziak és mások is megvetéssel tekintenek a vádlottakra, mert tudtak Kunos ténykedéséről és senkinek sem szóltak. Bikádi is megérte a pénzét, ő nem sikkasztott, hanem becsapta a becsületes munkásembereket Hatvannégy forintért vásárolt leértékelt cipőket, kijavította és Kunos Lajos segítségével az üzletben árusította 130—140 Ft-ért. A többlet itt is Kunos markát ütötte. 1954 decemberében és 1955 első lajdont, sikkasztott, árdrágítást! negyedében leltároztak az üzlethirdetésnél sok mindenre fény derült, pedig nem mondtak el mindent a tanúk sem. Ennek hiányában a bíróság csak afölött ítélkezhetett, amiről bebizonyosodott, hogy valóban megtörtént. Tanulságos példa ez mindenki számára, követett el és hatszor magánokira- ! ben- H°gy ne legyen hiány, Dénes 1 Arra inti a becsületes embereket, tot is hamisított. Kétévi börtönre, | József azt javasolta Kunosnak, I hogy ne tűrjék soraikban azokat, 300 forint vagyonelkobzásra ítél- h°gy a másodosztályú gumicsiz- j akik a nép vagyonát gondatlanul ték és három évre eltiltják vá- í mat minősítsék első osztályúra és , kezelik, hanem időben jelentsék az . . . ... ... ■ lasztójogainak gyakorlásától. Dénes József bolti eladót egy évre ítélte a bíróság; árdrágítást, csaakkor kevesebb lesz a hiány. illetékeseknek. A vádlottak közül Most a tárgyaláson és az ítélet- | egy ember említette csupán: lanultam az ügyből, lást követett el, és bűntársa volt • máskor gondosabb leszek. Ez az Kunos Lajosnak. Bikádi Antal felbújtó és árdrágító volt ebben a bűnszövetkezetben és ezért tízhónapi börtönre ítélték. Zsufa Lajos áruforgalmi előadót fel a beszélgetésre, hanem kérte, kísérjék el. Kunos Lajos kiskirály módjára viselkedett az üzletben, de sorsáért felelősek azok is, akik úgy egy ember a pénztáros volt. Kiürült a tárgyalóterem, egyedül Kunos Lajos nem tartott a többiekkel, őt a fogházőr kísérte le, hogy megkezdje büntetését. Fe- . . . . . , . „ ,, , . lesége sírt, hogy egy vigasztaló bantak Vele’ mint Saját fmkkal- és BOO, Kom lost Mihálynét 400, Szén- szót sem mondott neki a férje í nem figyelmeztették, hogy rossz di Horváth Bálintnét 600. Polgár Még „ tíz perc ,döt sem hasznáita i úton jár. Tóth Gézáné Sándort 500, Kemendi lstvannet 500 forint pénzbüntetéssel sújtották, mivel az utóbbiak tudtak az ügyről, s mégsem jelentették fel. Lehajtották fejüket. A jelenlévők figyelmesen hallgatták, hogy Hlyen fondorlatos módon akarták megkárosítani a dolgozókat. Ifi. Kunos Lajos elmulasztotta a pénztár kellő ellenőrzését és az ő utasítására többször blokk nélr kül árusítottak. Egyre lejjebb csúszott a lejtőn. A bolt dolgozói féltek tőle. nem szóltak, mert egyikük sem akarta, hogy eltávolítsák az üzletből. Kunos előtt nem volt akadály. Egyezséget kötött Polgár Sándor cipésszel — akinek abban az időben nem volt iparengedélye —, hogy harminc pár cipőt árusít az üzletben. Minden párat magasabb áron adott el, mint ahogyan megvette és ebből a haszonból — amely 1200 forint — prémiumot osztott ki a jó munkáért a bolt dolgozói között. Januárban 400 forintot, később 700 forintot sikkasztott. Arra is vetemedett, hogy a blokkokon javítást végezzen, mégpedig úgy, hogy például 285 forint volt a blokkra írva és 185- re javította ki és az összesítőn is csak az utóbbi összeg szerepelt. Hit hagytak veszendőbe menni a békési Viharsarok Tsz tagjai ? — Vessünk silókukoricát! — támadt az ötlet a nyáron a békési 5 iharsarok Tsz legjobbjainak agyában. S mert a gondolat az egész tagságnak tetszett, megszületett a határozat: — Jó, hát vessünk! így került a földbe nyolc holdon a szövetkezet silókukoricája. A jó idő hatására egykettőre kikelt, s a gondos ápolgatás- 6al szépen fejlődött. Néhány héttel ezelőtt már olyanná lett, hogy meglátva senki sem hagyta dicsérő szó nélkül. Elérkezett a betakarítás és a silózás ideje. Hanem ekkorra — ki tudja miért? — a szövetkezetiek megfeledkeztek silókukoricájukról. Az azelőtt zölden tündöklő kukorica nemsokára elkezdett száradni. Kényszerérett csöveit a varjak, fácánok vámolták. Pedig rosszul tették, hogy nem takarították be idejében! De lehet, ez azért is történt így, mert az agronómus elfelejtett papírt és ceruzát venni a kezébe, hogy a következő egy szerű számítást levezesse a tagok előtt: A 8 hold termése idejében besilózva 22 800 kg keményítőt és 1672 kg fehérjét tartalmaz; szárazon pedig mindössze 4656 kg keményítőt és 336 kg fehérjét, A veszteség: 18 144 kg keményítő és 1336 kg fehérje. Tudvalévő, hogy egy liter tej előállításához 25 dkg keményítő és 50 gramm fehérje szükséges. Ha csak a fehérjét vesz- szük figyelembe, a szövetkezet emberei 26 720 liter tej többtermeléséről mondtak le. Ez pénzbe átszámítva mintegy 60 000 forintot tesz ki. — Ezt hagyták veszendőbe menni a silókukorica A községi tanács vezetőinek szakmai továbbképzéséről A HELYI TANÁCSOK végrehajtó bizottságainak tagjaira, mint az államhatalom helyi vezetőire, nagy feladatok hárulnak, melyeket csak megfelelő politikai és szakmai felkészültséggel tudnak megoldani. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hibák zöme a képzettség és szaktudás hiányából adódik. Ezért dolgozó népünk állama nemcsak lehetővé tette a tanácsvezetők számára, hanem meg is követeli tőlük, hogy a munkájukhoz szükséges képzettséget megszerezzék. Ennek megfelelően, megyénkben jelenleg négy tanácsfunkcionárius az egyéves bentlakásos tanácsakadémián, tizenegy vezető pedig az akadémia levelezőtagozatának második évfolyamán tanul. A tanácsakadémiát elvégzett elvtársak közül hatan az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karán tanulnak; A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésében a községi tanácsok VB-tagjainak is feladatuk, hogy nevelő-, meggyőző munkával rávezessék dolgozó parasztságunkat a magasabb életszínvonalat biztosító szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ennek feltétele, hogy tanácsfunkcionáriusaink a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges tudást is megszerezzek; Ezért a Minisztertanács kötelezővé tette a községi VB-vezetők szakmai továbbképzését. Megyénkben 164 községi elnök, elnökhelyettes és titkár vesz részt a szakmai továbbképzésben, melynek során első anyagként a „Mezőgazdasági termelőszövetkezetről” című könyvet tanulmányozzák és december 10-ig három konferencián számolnak be az anyag feldolgozásáról. Az eddig megtartott konferenciák közül igen szép eredményt ért el többek között a gyulai járás. Az elvtársak hozzászólásából érezhető volt, hogy tanultak. Jól felkészült többek közt Zöldi László kétegyházi VB-el- nök, valamint a lőkösházi VB-elnök is. Eredményes volt a békési járásban tartott konferencia is. A konferencia anyagát két fő kérdés köré kellett csoportosítani. Az első kérdést, „Miért szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése?”, jól megvitatták az elvtársak, de a második fő kérdést „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének helyzete hazánkban” már alacsonyabb színvonalon tárgyalták meg és kevesebb volt a hozzászóló is. Nem mutattak rá eléggé az elvtársak az előttünk álló feladatokra, holott azt a KV júniusi határozatában világosan megjelölte. A konferenciák sikere sokban függ a vezetés színvonalától. Jól vezette a konferenciát Sülé elvtárs, a Gyulai Járási Tanács VB- elnöke, aki maga is jól felkészült, vitavázlatot készített, így jogosan követelte meg a hallgatóktól, hogy a jövőben még nagyobb aktivitással, az anyag még jobb feldolgozásával jelenjenek meg a konferencián. A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉST biztosítja az öthónapos tanácsiskola is, amely a múlt évben kezdte meg működését Gyulán, amelyen jelenleg 22 elvtárs tanul kiváló szorgalommal. Ezek közé tartozik Balázs Mihály új- szalontai VB-titkár is. Ha tanácsvezetőink továbbra is igyekeznek szaktudásukat fejleszteni, ezzel dolgozó népünk ügyét szolgálják, hiszen jobban el tudják látni munkakörüket, s egyben könnyebbé is teszik saját munkájukat. Tanácsvezetőink továbbképzése egyre nagyobb biztosíték lesz arra, hogy az államigazgatás munkáját magasabb színvonalra emeljék helyi tanácsszerveink és a KV márciusi és júniusi határozatát helyesen hajtsák végre. Zsóíér Ilona továbbképzési előadó, megyei tanács. B Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének látogatása Szegeden betakarításának elhanyagolásával a békési Viharsarok Tsz tagjai. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége, N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével pénteken Szegedre látogatott el. A küldöttséget útjára elkísérte Vég Béla, a Magyar tőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. A , küldöttséggel utazott a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselője. Dolgozók Pártja Központi VezeM&MatdHv* FILMROVATA TAVA S Z Jugoszláv filmek hosszú Idő óta hiányoztak a hazai filmszínházak műsorából, így nyilvánvaló: szomszédunk filméletének helyzetéről, fejlődéséről, sajátosságairól nem tudhattunk úgyszólván semmit. Hogy most erre vonatkozólag megingathatatlanul helytálló következtetéseket vonhassunk le, ahhoz ez az egy alkotás még kevés, annyit azonban ennek alapján is megállapíthatunk — hiszen rész ez az egész- | bői —, hogy a jugoszláv filmesek i js az olaszok és franciák útját ! járják, de az angoloknak is követői. Ezekre elsősorban a té- jjfnaválasztás és főleg a részletek '.kidolgozása és megoldása a bizo- fnyíték.Matej Bor, a forgatókönyv írója három diák érettségire való Készülődésének bonyodalmaiban találja meg a témát. Nagy és mély konfliktus kibontására ez nemigen nyújt lehetőséget, de hálás és jó vígjátéki anyagot szolgáltat egy szélesebb sodrású cselekményhez és végeredményében komikus és drámai helyzetek egymásba fonódó láncolatát hozza létre. A kötőanyag természetesen a szerelem — két diák — egy fiú és egy leány — a véletlentől ajándékul kapott, bájosan tiszta szerelme. ; i Az egymásba kapcsolás tökéletes, erős és szilárd, az elválasztás mégis lehetséges és tanácsos. Tanulságot ugyanis mind a két szál egyformán ad. Az egyik, a diákélet derűs és borús képei, főleg a fiataloknak: Sandi szemében a szerelmes álmodozás parazsa realitásra, Kristóf arcán a pofon égetése becsületességre és józanságra, Szamo rettegése pedig a szeretett lány halálosnak szánt ugrása közben egyenességre és őszinteségre int, Ezek önmagukban legfeljebb csúcsokat, vagy gócokat képeznek csupán, de a történetben logikai egységet alkotnak. Ennek a cselekmény- szálnak — mint a másiknak is — egyszerű és világos az indítása s ötletes és zökkenőmentes a bonyolítása: Szamo és Tavasz szerelme a sorshúzás jelenetétől kezdve, mulattató és megható, izgalmas és bájos naivitásé helyzeteken keresztül jut el a biztos révig. De van egy bosszantó melléfogása az egyik részlet megoldásának: Tavasz szívében állandóan zsongnak azok a szavak, amelyek arról beszélnek, hogy Szamo a levegőbe is magéval viszi hegedűjét s mikor a fiú mögé ül a gépben, nem veszi észre mégsem a hazugságot. Majd csak később ébreszti erre Szamo;; i A másik szál Tavasz édesapjának, Kosinus tanár úrnak a sorsát tárja elénk szinte dióhéjban. Azt a változási folyamatot látjuk, amely az öregedő matematikus elszigeteltségétől az életben való feloldódásáig tart. Elsősorban a felnőtteknek ad megszívlelendő tanulságot: a gyermek társadalmi és szülői nevelésének lépést kell egymással tartania, mert ha az utóbbi stagnálni kezd, tragikus kihatása lehet a gyermekre! Kosinus tanár úr lányának sorsa például végzetesen alakulhatott volna, ha nem Sza- monak, hanem Kristófnak kedvez az akkor még nem sejtett szerencse. Csak azért, mert a tanár úr „üvegházi nevelést” adott leányának, akit aztán ennek eredményeként még egy szóvirágos, szentimentális szerelmes levél is elolvaszt -.:: Kosinust feltétlenül össze kell hasonlítanunk az „Özönvíz előtt” című francia film tanárával, aki egészen másképpen, de szintén helytelenül nevelte a lányát. Nem törődött azzal, hagyta, hogy teljesen a társai formálják s ennek az lett az eredménye, hogy a lány még a becsületes szerelem útján is eljutott a tisztasága bepiszkításához. Tavasz nem jutott el, mert a film happy end-je kedvéért becsületes fiúra talált. <: Ha a forma más is, egy és ugyanazon dologról van szó mégis: a szülők nem Ismerték fel a gyermek életkorával járó természetes szükségleteket. Kosinus is csak akkor, amikor a bekövetkezhető tragédia szele már megcsapta. A filmben nincs ilyen erőteljes hangsúlya ennek a részletnek — Tavasz és Szamo szerelme természetszerűleg a lényeg —, beszélni róla azonban még ennél is többet kellene. Hiszen a filmnek ez az a pontja, amely nekünk viszonylag sokat mondhat, annál is inkább, mivel a neveléssel kapcsolatosan nálunk sincs minden rendben. Kedves', szórakoztató ez a jugoszláv film. Hozzásegít ahhoz, hogy eddig előttünk ismeretlen művészeket ismerjünk meg: Fran- tisek Cap rendező, Stane Sever-t Kosinus tanár nagyszerű alakítóját, Metka Gabriekovicsot, Tavasz tehetséges megformálóját és a többieket, a diákokat — Jure Furlan-t, Janez Csuk-ot és Fra* nek Tréfált. Említést érdemel a film zenéje is: a refrénszerűen ismétlődő alapmelódia újra és újra felkelti képismétlés és szavak nélkül is a szerelem ébredésekor született hangulatot,
