Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
IMS. november IS., vasárnap _________ i/iUaisaíök Héftt — r * . Uj módszerek — jobb termelési eredmények Alig lehet nyomon követni az ’ égessünk — mondta Sipiczki Pál j és Vida László DISZ-fiatal beraeseményekben gazdag Békéscsabai elvtárs, a pártvezetőség egyik Téglagyár hétköznapját. Az évi tagja, a kemence művezetője, terv teljesítéséért folyik a küzdelem. Ebben a versenyben számos brigád méri össze erejét és közben fáradhatatlanul kutatnak új módszerek után. NeljiéZ dolguk van a kemenceberakó munkásoknak, mert mozgékonynak, ügyesnek kell lenni, hogy a nagy melegben fennakadás nélkül haladhasson a berakás. Mindig szívesen elmondják, hogyan dolgoznak és ^jbóTnövekszik‘'átemeli milyen eredményeket emek el. kenység és a min5ség is javuL Egetett téglából jelenleg lemaradás van a tervhez viszonyítva a Téglagyárban. Szégyen ide, széMessze földről érkezett barátot látott vendégül a Gyulai Haris- nyagyár DlSZ-szcrvezete pénteken délután: Paul Johnson, ausztkók az új berakási módszer szerint kezdtek dolgozni. A megbeszélés után Paulik Béla Most is bebizonyosodott, hogy a párttagok harcos szervezői a technika fejlesztésének így rakták most pénteken is, j újságra tett három karikatúráról, j ráiiai fiatal látogatott el közéamikor ott jártunk és az új mód- I Mózes Pál berakót ábrázolja ,az - :_ rjTVSZ fennállóén 10 évszer eredményeiről most, vasár- j egyik kép, amikor a beteglátogató futójának ünneplése alkalmá- nap győződnek meg, amikor meg- ~ kezdődik a kihordás. Kezdeményezéseik még mindig meghozták a kívánt sikert. Most számításuk Ausztráliai vendég a Gyulai Harisnyagyár fiataljai kőzett Most is erről tájékoztatnak. — Talán az új berakási módszerről akar írni áz elvtárs? — szólít meg bennünket Paulik Béla gyen oaa) erre a Kapube járatnál fiatal munkás, az ötös kemencénél, amit maguk, között Herkules- j nek neveznek. A görög mitológiai j a répaföldön találta és nem az ágyban. Szász János kihordó j va^ Paul Johnson hazájában egy is betegség ürügye miatt maradt kis marxista csoportnak volt a otthon és a lakását festette. Az ilyen hanyag dolgozók miatt sokszor túlórában kell dolgozni a többieknek. Érkezését nagy érdeklődés és izgalom előzte meg. A Harisnyagyár fiataljai nagy megtiszteltetésnek érezték, hogy külföldi vendéget láthatnak körükben, s mindeut elkövettek, hogy a nem mindennapi összejövetelt a lehető legszebbé tegyék. Délután érkezett meg tolmácsa kíséretében Paul Johnson, s részt vett azon a baráti fogadtatáson, I amelyet az üzem vezetősége ren\ vezetője, s a vas- és textilipar- } ban dolgozott hosszabb ideig; néhány hónappal ezelőtt azért jött J dezett tiszteletére. Utána megte- Míg^az^égetőknéi ilyen „prob- i a DIVSZ-ben aj kintette a gyárait, a munkafolya, * mainl-oc-fiofolzilz n7/110 lianvAn IT19fnlrílt C lémák“ vannak, a más üzemrészekben dolgozók hősies tetteket visznek véghez. magyarázatot lehet találni a fali Nyerstéglából már teljesítették évi tervüket névre rászolgált ez a kemence és rászolgáltak a benne dolgozók is. és terven felül 1 239 000 darabot | volt elég por, a cserép és a téglagyártottak. Nyerscserépből 4 mii- gyártáshöz. Kényszerű veszteglés lió 531 ezer, égetett cserépből v°h ez és jelezte, hogy sürgős in- 3 246 000 darabot gyártottak a no- tézkedéssel változtatni kell rajta. Többször voltak országosan is elsők az égetők közötti versenyben. Októ- vember 10-ig esedékes évi tervü- Most saját erőből egy korszerű berben naponta 52 téglát égettek kön felül. Az üzem kollektívája j ] ' j újabb és újabb eredményekre tor, köbméterenként. Éppen ezért érdekesnek tűnik, hogy legutóbb a hogy év végén minél jobb ered- minisztérium nem nekik ítélte az ményekről számolhasson be. Közelső helyezést, hiszen az értékeléskor 65 téglát égettek köbméterenként. Erről beszélnek a munkások és j arról, hogy most új módszert ve-| /ettek be, hogy a félszáraz téglákból is első osztályút nek. — Úgy történt, hogy kedden Prósz elvtárs meglátogatott bennünket — kezdi magyarázni Paulák — és egy újságot tartott ben már készülnek a jövő évre is, a dolgozók javaslatait figye- lembevéve fejlesztik az technikáját. Nagyon sokszor elfordult ebben az évben, hogy a égesse- legnagyobb munkaidőben kellett leállítani a termelést, mert nem pormalmot készítenek, amit szovjet tapasztalatok alapján építenek meg. Előreláthatólag naponta hatnyolc vagon port termelhetnek | majd. Korszerűségét bizonyítja, hogy csaknem teljesen automatikusan működik a pormalom, mert üzem j mindössze egy ember szükséges a | gépek kezeléséhez. Ebben az évben a III-as prést már a bánya közelében helyezték üzembe és mintegy munkásfiatalok szervezője legyen, j inatokat, s beszélgetett a dolgozókkal 20—25 százalékkal növekedett a termelés a gyors és pontos anyagszállítás kezében, amiben a Torb-féle szov- miatt.-E tapasztalatok alapján most jet módszer alapján az egyik ! az I-es Prést is áthelyezik félmil- üzemben a félszáraz téglákból el-! Hős költséggel a bánya közelébe ső osztályú minőségű téglát éget- j ezzel ^a préssel jövőre már nek. De módosították e módszert, j kétmillióval több nyerstéglát terra ért abban az üzemben másfajta melhetnek. Az építkezéseket az a kemence. A Kezükbe vették az újságot és a közölt kép alapján megvitatták, hogyan lehetne egy újabb lépést elöretenni és javítani a minőséget. Ez azt jelentené, hogy nagyon sok, félig száraz téglát mentenek meg az esetleges fagyveszélytől. Egy szóval szívükön viselték a berakás és égetés sorsát. Prósz elvtárs arra hivatkozott, hogy két- három éve már itt vannak a berakásnál és az évek óta alkalmazott Duvanov-módszer már többször voltak országosan is t-lsők. — Megpróbáljuk! Azon leszünk, hogy minél több és jobb téglát üzem kőművesei készítik el még ebben az évben. Az I-es prés épületének alapozását most kezdik meg. A présházat Vágner József, az üzem építészmérnöke tervezte. Nagy előnye lesz a korszerű épületnek, hogy figyelembe vette a munkásvédelmet és a szállítás megszervezése lehetővé teszi a téglagyártás meggyorsítását. ~ Nagy — Minden érdekelte, különösen a munkások életkörülményeivel és munkaviszonyával kapcsolatban kérdezősködött. Az ünnepséget a Harisnyagyár kultúrtermében tartották meg. öt óráig, a kezdés időpontjáig zsúfolásig megtelt fiatalokkal a helyiség, annyira, bogy még a folyosón is tolongtak. Luda Mária, a gyár DISZ-szervezetének titkára nyitotta-- meg az ünnepséget a kedves vendég meleghangú üdvözlésével. Utána a gyár legjobb ifjúmunkásai ajándékokat és virágcsokrokat adtak át Paul Johnsonnak, aki köszönettel fogadta a barátságnak és szeretetnek ezeket a megnyilatkozásait, majd megtartotta beszédét. A DÍVSZ megalakulásának körülményeiről, jelentőségéről, eredményeiről, további céljairól beszélt. A fiatalok feszült figyelemmel hallgatták: érezték, hogyha Paul Johnson más nyelven beszél is, a 6zíve ugyanazt dobogja, amit az övék — békés egyetértésben éljenek a különböző népek fiataljai, s háborút soha többé! Az ausztráliai fiatalok érzéseit, óhaját juttatta kifejezésre Paul Johnson... Nagy' tetszéssel fogatúk a fiatalok a DÍVSZ terveiről szóló beszámolót, amely mind azt segíti majd elő, hogy a világ ifjúsága közelebb kerüljön egymáshoz, erős kapcsolatot teremtsenek, hogy együttes erővel szállhassanak szembe minden olyan törekvéssel, amely az emberi haladás gúzsbakötését szolgálja. A jövő évben például „barátság nyarát“ rendeznek, Teljesítették éves tervüket Eredményesen dolgoztak a november 7-i verseny szakaszában az Endrődi Építőipari Szövetkezet dolgozói. Szinte óráról-órára csökkentették az éves terv teljesítésékor a hátralévő napok szá- alapján mát. így november 7-én azzal ün- ’ nepethettek, hogy befejezték éves tervüket és most, az ünnepek után már tervük túlteljesítésén dolgozgatnak. Uj magyar mérőműszer A Kalibergyár dolgozói elkészítették az új magyar gyártmányú mikrokátor mintapéldányát. Az új műszerrel ezredmilliméter pontossággal lehet bármilyen alakú munkadarab méretét összehasonlítani, illetve ellenőrizni. Ezt a fajta mérőműszert eddig külföldről kellett behozni. A gyúr dolgozói még az idén megkezdik sorozatgyártását és a belföldi szükségleten túl, exportrendeléseket is kielégítenek majd. találkozót tartanak a Balti-teuger országainak fiataljai, Párizsban az európai lányok találkoznak majd... Beszédének befejezése után úttörő lánykák köszöntötték any any éhén és virágcsokrokat adtak át neki. Ezután színes kultúrműsor következett, a Romániába készülő gyulai DISZ népi együttes fés az eleki nemzetiségi együttes mutatta be legszebb számait Paul Joünsonnak és a nagyszámú közönségnek. Majd klub-esttel folytatódott az ünnepség és táncoltak a fiatalok sokáig, jő hangulat, ví- ! dámság jellemezte az egész estét. Paul Johnson a kultúrcsoportol tagjaival is beszélgetett, azoknak kérdéseire válaszolgatott és ő maga i$ kérdezősködött. Több fiataljai őszinte barátságot kötött... Búcsúzóul elmondta, hogy az utóbbi időben sok országot bejárt, de ilyen jól még sehol sem érezte magát, s nem felejti el a gyulai fiatalokat. Anny i bizonyos, hogy a gyulai fiatalok is megtartják emlékezetükben Paul Johnson!, s percig sem vitás, hogy a Harisnyagyár és a város DISZ szervezetében az élet megélénkülése az ő látogatásával lesz összefüggésben. 4 körülzárt Párizs éhezett, a végsőket hörögte. Háztetőin megritkultak a verebek; csatornái elnéptelenedtek. Most már minden jó volt az éhs$g ellen. Morrisot, hivatása szerint órás, de jelenleg papucskészítő, amint szomorúan ment végig, egy derült januári reggelen, a külső körúton, egyenruhája zsebébe mélgesztett kézzel, egyszerre megállt egy sorstársa előtt, akiben ráismert barátjára. Sauvage volt; horgászismeretség. Háború előtt Morrisot, vasár- naponkint már hajnalban útnak indult, bambaszrúdjával, há- táravelett bádogszelencéjével. Vasúton elment Colombes-ig, onnan gyalog Marante szigetére. Amint megérkezett, azonnal kivetette a horgot és éjfélig halászott. Minden vasárnap egy tömzsi, kedélyes emberkével találkozott; Sauvage volt, rae Noire Dame de Lorette-beli rőfös, 'szintéin szenvedélyes horgász. Gyakran félnapokat töltöttek egymás mellett, kezükben a horogvessző, talpuk a víz sodra fölött a levegőben. Es nagyon ősz- siebará Lkoztak. Klasszikusok tollából Két paflás írta: Guy de Maupassant szóltak egymáshoz, máskor meg beszélgettek, de mindig megértették egymást szó nélkül is, mert rokon volt az ízlésük, egy a gondolatuk. nnavaszi reggeleken tíz óra tájban, amikor a megif- jodott nap meglebegtette a nyugodt víz felületén az elsikló párákat és a két szenvedélyes horgász hátába sugározta a fiatal évszak melegét, Morrisot néha odaszólt szomszédjának: n Remek idő, miit és Sauvage ráfelelte: *Nem tudnék képzelni se job« ra és azt mondta: yMilyen gyönyörűit Morrisot elbájoltan felelte, de szemét nem vette le a horogzsinegrót: tíz többet ér, mint a nagykorúi, mi?* Mikor egymásra ismertek, erősen kezet szorítottak. Nagyon megkutatta mindkettőt, hogu most milyen más kör&lihényck ■közt találkoznak, Sauvage sóhajtva suttogta: ■»Mi mindent értünk meg azóta!* Morrisot, Igen komolyan, fel- nyögött: •aÉs micsoda Idő mn! Ma van bat.* Ennyi elég volt hozzá, hogy megértsék és megbecsüljék egy- 02 szép nap az egész esz- mást. ősszel, estefelé, amikor a lemenő naptól vérvörös ég a vízre piros felhőfigurákat rajzolt, és az egész folyót bíborba öltöztette, a láthatárt lángbaborllotta, a két pajtást is izzóvörösre fényezte, és a télies hideg a pirosló fákat megborzongatta, Sautendőben!* Az ég csaknem tiszta kék volt és csupa fényességragyogás. elindultak egymás mellett, el- gondolkozva, szomorúan, Morrisot újra megszólalt: sHát a horgászás, mit be szép emlékek!* Sauvage úr azt kérdezte: *MlVoltok napok, hogy nem is vage mosolyogva nézett Morrisot- kor kezdhetjük el megint?« És betértek egy kis kávéházba, megittak közösén egy abszintet, aztán megint tovább sétálgattak. Morrisot hirtelen megállt: >Még egy zöldet, mi?* Sauvage úr beleegyezett: i$zlwsen.* És bementek egy másik csapszékbe. Igen felindultan jöttek ki onnan, kicsit meg zavar odtan, mint aki éhgyomorra töltötte magúba az italt. Enyhe Idő volt. Simogató szellő csiklandozta meg az arcukat. M. Sauvage, aki a langyos levegőtől végleg• becsipelt, megállít ill át ha elnéznénk oda!* — Hova f — Egy kis horgászásra. — De hova? —’ Hát a mt szigetünkre. A frdneia előőrsök Colombes közelében vannak. Dumoulin ezredest ismerem, könnyen átengednek. Morrisot. megremegett a vágytól. i Rend ben van. • Benne vagyok.* ^ gg óra múlva egymás mel- lett mendegéltek az országúton, .kiértek ahhoz a villához, ahová az ezredes el volt szállásolva. Az elmosolyodott a kérésükön, és nem akart játékrontó lenni. Ütnak indultak meginty zsebükben a menetlevéllel. Hamarosan átjutottak az előőrsökön. keresztülmentek az elhagyott Coiombeson és a Szajna felé lejtő kis szőlők szélén találták magukat. Tizenegy óra körül járt az idő. Szemben Argenteuil falva kihaltnak látszott. Orgemont és Sannois magaslatai komoran terpeszkedtek a vidék fölé. A Nanterreig húzódó nagy síkság üres volt, egészén üres, kopár cseresznyefáival és szürke földjével. Soiiivage a csúcsokra mutatott, ügy suttogta: i>Ott fönn vannak a poroszok!* És nyugtalanító érzés szállta meg a két pajtást, az elhagyott vidék láttára. ».4 poroszok!* Még nem láttak egy poroszt se, de ott érezték őket hónapok óta Párizs körül, amint tönkreteszik trancia- örszágot, fosztogatnak, gyilkolnak, éhínséget hoznak, láthatatlanul és mindenhatőan. (És valami babonás rémület kapcsoló-
