Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

NEMZETKÖZI SZEMLE Alig valamivel több, mint egy tiél telt el a külügyminiszterek genfi értekezlete óta. E rövid néhány nap folyamán a világon számta­A cél az volt, hogy a Szovjet­unióra próbálják hárítani a fele­lősséget a konkrét megegyezések lanszor feltették maguknak az hiányáért. Az eredmény viszont e egyszerű emberek a kérdést, hogy céllal homlokegyenest ellenkező „mi következik, most?“ „Fermma- lett: a világ közvéleményének szé- rad-e a genfi szellem?” s hogy i les körei előtt bebizonyosodott, „milyen irányban, a háború vagy h°gy a Nyugat nem akart meg­_ \JikaWOhAk HéfU ______________________ A TASZSZ közleménye a Szovictuniébaa végrehajtott legutóbbi luirggéntegym-kiséftetokriíl 1935 november 29,, kedd egyezni ezen az értekezleten, s hogy a Szovjetunió minden ere- ! jével a megegyezés, a békés fej- j lódés, a kibontakozás mellett áll. Nem véletlen az, hogy Dulles amerikai külügyminiszter a genfi értekezletet llövető televíziós nyi- 1 latkozatában már leszögezte, hogy „Genf nem jelent befejezést*', í s hogy a nyugati diplomácia — j a béke irányában fejlődik-e ezek után a világ?" Jogosak, indokol­tak: voltalt-e ezek. a kérdések? Kétségtelenül: Hiszen a külügy- * miniszterek értekezlete csupán az­zal a halvány reménysugárral zá­rult, hogy a „külügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét dip­lomáciai úton szabályozzák“, ma­gán az értekezleten pedig a Nyu­gat diplomáciája mindent meg- kelletlenül bár , de kénytelen tett a megállapodások megakadd- saját tevékenységét igazoltatni, lyozására. „saját bizonyítványát magyaráz- i Az a néhány nap azonban, a- ni....“ mely Genf óta eltelt, világos bi- [ Ez a kérdésnek az egyik oldala, zonyítékokkal szolgál arra vonat- ' A másik oldaláról akkor kapunk kozólag, hogy a genfi szellem világos képet, ha figyelembe vesz­nem halt meg, és a hidegháború , szűk a genfi értekezleten meg­áira „szalonképessé“ tétele nem ; tárgyalásra kerülő égjük legfoirto- sikerült. ] sabb kérdést, a- német problémát. Az Adenauer-kormány Moszkva, nov. 26. (TASZSZ} A legutóbbi időben az atom­energiával kapcsolatos tudomá­nyos kutató és kísérleti munkák tériének megfelelően a Szovjet­unióban új- típusú atom- és termo­nukleáris (Ili drogén} fegyvereket próbáltak ki. A kísérletek tel­jesen igazolták az enre vonatkozó tudományos-műszaki számításo­kat', bebizonyítva a szovjet tudó­sok és mérnökök fontos, új ered­ményeit. A legutóbbi h i drogén- bomba-robbantás az eddig végre­hajtott robbantások közöl a leg­erősebb volt. A rádióaktív hutá­sok kiküszöbölése céljából a rob­bantás nagy magasságban történt. Egyidejűié szélé-kői-ű vízfalato­kat végeztek az emberek megró- 1 diósét* illetően. Mivel egyes nyugati országok­ban lármát csaptak » Szovjet- j unióban végrehajtott említett kí­sérletek körül. * T.VSZS-Z—t fel­hatalmazták a következők közlé­séi»: A szovjet kormány síkra szállt 6» síkra száll az atom- és hidro­génfegyver hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő megtiltásá­ért. Ilyen döntés lehetővé ten­né, hogy az atomenergiát kizá­rólag békés célokra használják Cd. A Szovjetunió mind* az Egye­sült Nemzetek Szervezetében,. mind* a négy hatalom küliigymi­niszterének nemrégiben megtar­tott genfi értekezletén javasolta az atom- és h idrogénfegy ver fd- tétien megtiltását. Der javaslatait nem fogadták dt A Szovjetunió javasolta az atom- és hidrogén- fegyvert erkölcsi-politikai elítélés «ét is.. A< nyugati hatalmak ezt a javaslatot sem voltak hajlandók elfogadni. A Szovjetunió, noha biztonsá­gának biztosítása céljából végez ilyen kísérleteket, továbbra is tö­rekedni fog az Egyesült Nem­zetek Szervezetében az atom- és hidrogénfegyver megtiltásáról, és az összes többi fegyverfajta csök­kentéséről, a nemzetközi feszült­ség további enyhítéséről és az államok közötti bizalom megte­remtéséről, az egyetemes béke fenntartásáról és megszilárdítá­sáról megegyezésre jutni. Ötéves a postai hírlapszolgálat — mint ismeretes — éppen a genfi értekezlet idején fokozta ka­tonai erőfeszítéseit, s ünnepélyes keretek között, a vaskereszt jele alatt felavatta az új Wehrmacht 101' tisztjét. Ezzel tüntetni akart amellett, hogy „hű marad a NATO-hoz és tántoríthatatlan ÍSÍyugat»iránti hűségében.” Ezzel egyúttal nagyobb nyomatékot akart adni a nyugati diplomácia azon genfi állásfoglalásának, — amelynek kidolgozásában egyéb­ként Blankenhorn nyugatnémet külügyminiszter is részt vett —, hogy Németország egyesítésének egyedüli útja a NATO-ban való részvétel. A bonni kormány politikai el­képzelései visszahatottak a há­rom külügyminiszter általános genfi taktikájára. Walter Lipp- mann, a Newyork Héráid Tribune gzemleírója szerint a nyugati kül­döttségek merevsége ebben a megvilágításban válik érthetővé. Amint írja, a nyugati külügymi­niszterek Adenauer régi feltételei­vel mentek- Ganfbe, noha „tud­ták, hogy ezek keresztülvihetet- lenek”. S hogy konokul kitartot­tak e lehetetlen feltételek mel- * lett, annak az amerikai szemle- író. szerint fő oka az volt: féltek I attól, hogy ha eltérnek e felté­telektől, ezzel megingatják Aden- ! auer helyzetét. A genfi értekezlet óta eltelt napok bizonyítják, hogy a Nyugat me­rev magatartása ellenére Aden­auer helyzetében nem vált szi­lárdabbá, sőt ellenkezőleg, meg­gyengült. Elsősorban a szociáldemokraták soraiból hangzik* fel mind sürge- j többen a követelés, hogy kezdje­nek közvetlen tárgyalásokat Ke- 1 lei és Nyugat-Németország képvi- ! selői. Fritz Wenzel evangélikus lelkész, szociáldemokrata képvi­selő, egyenesen felszólította a bonni kormányt, „kezdjen minden késlekedés nélkül tárgyalásokat az NDK kormányával Kelet- és Nyu­gat-Németország gazdasági és kulturális kapcsolatainak meg­erősítéséért.” Hasonlóképpen nyi­latkoztak más szociáldemokrata képviselők is, szinte plasztikusan mutatva rá arra, amit Lippmann. így szövegezett meg: „Ha a Nyugat még továbbra sem egyezik bele abba, hogy a németek tárgyalja­nak az asztal felett, akkor a né­metek majd tárgyalni fognak egymással az asztal alatt.” És ha eddig csak az Adenauer- kormány hivatalos ellenzéke, a szociáldemokraták hallattak ilyen hangokat, a legutóbbi napok ese­ményei már e kérdésben az Aden- auer-féle koalíción belüli válság­ról számolnak be. Dehler, a bon­ni kormánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt elnöke egy gyűlésen félreérthetetlenül ki­jelentette: „Miután a német újra­egyesítés elsősorban a németek ügye, a nyugati hatalmak nem ve­hetik rossz néven, ha a német nép képviselői e sorsdöntő kérdésben közvetlenül is tárgyalni próbál­nak a Szovjetunió kormányával...” s hogy „a Szovjetunióval tartandó tárgyalásaink természetesen csak akkor járhatnak eredménnyel, ha készek vagyunk módosítani a pá­rizsi egyezményeket”. Világos, hogy a fentebb említett tényekből nem lehet azt a követ­keztetést levonni, hogy a Szombaton a késő* délutáni órákban a szegedi postás kultúr­otthon nagytermét megtöltötték Békés, Csengnéd és Bác#-Kiskun megyék legjobb hírlap felelősei, kézbesítői. Ott voltak a Porta Ve­zérigazgatóság, a Szegedi Posta­igazgatóság képviselői, a Szabad­ság Lapkiadó Vállalat, m megyei lapok szerkesztői és a ldadiStiv«- talok vezetői. Az ünnepségen Szálúi Brigitta elvtársnő, a Szegedi Postaigazga­tóság vezetője tartott beszámolót. Méltatta a postai hírlapszolgálat ötéves eredményeit, a terjesztési munka lovábhi feladataié. A pos­ta 1 millió 100 000 példányszá­mú lap terjesztését vette át az igAtgatÓsájg ferűletén, ma pedig 1 600 000 lapot juttat ed1 az ol­vasókhoz. Az utcai árusítással kapcsolatban megemlítette, hogy Békéscsabán és Hódmezővásárhe­lyen új pavilonokat állítanak fel a közeljövőben. Beszámolójában hangsúlyozta: a megyei lapok terjesztése súly­ponti feladata minden hivatal ve­zetőjének. Lágyén minden pos­táé élharcosa a megyei lap ter­jesztésének. Át pártlapok terjesztéséért SÍ­IM» György «ívtár*, a Szabadság Lapkiadó Vállaltit terjesztési fő­osztályának vezetője mondott kö­szönetét a postás dolgozóknak. Az ünnepségen a legjobb hír- lapf»lelősöknek, kézbesítőknek ki­tüntetéseket, a minisztérium ok­leveleit és pénzjutalmakat adtak át. Megyénk postásai közül Izsó litván elvtár#) szarvasi postás, a »posta kiváló dolgozója« jelvényt, húszon ha tan pedig, a minisztérium oklevelét és 200—400 forintos ju­talmakat kaptak. A Viharsarok Népe. kiadóhivata­la megy énk három kiváló kézbe­sítőjének adott át 200—200 forin­tos jutalmat. így Csúcs János dobozi kézbesítőnek, aki 21 Vi­harsarok Népe előfizetőt, Skorka Mihály és Szarvasi Mihály szarva­si kézbesítőknek, akik 14—14 Vi­harsarok Népe előfizetőt szerez­tek, többségben egyéni, illetve tsz dolgozó parasztok között. Az. ünnepséget a szegedi postá­sok által a „Bánk bán“~ból elő­adott részlet, valamint a Sze­gedi Nemzeti Színház balettszá­mai tették színesebbé. A meghí­vottakat a szegedi igazgatóság vacsorán látta vendégül, KÜLFÖLDI HÍREK BELGRAD Jugoszlávia népei november 29- én ünnepük a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulóját. A dolgozók az évfordulóra új munkasikerekkel, készülnek. A köztársaság napján üzembe her lyeznek két vízierőművet, össze­sen hetvenmillió kilowattóra évi kapacitással. Kraljevo város dol­gozói az ünnep előestéjén befeje­zik a Kraljevot Csacsakkal ossz- kötő 36 kilométer hosszú rendes nyomtávú vasútvonal építését. Ez a vasút e vidék gazdasági fejlő­dése szempontjából nagyjelentő­ségű. BERLIN A berlini Maxim Gorkij Szín­házban vasárnap ünnepséget ren­deztek a szovjet csapatok által megmentett és a szovjet szakem­berek által helyreállított világhí­rű drezdai festmények kiállításé­I nak megnyitása alkalmából. j ÜJ-DELHI Az Indinfo jelentése szerint Bulganyin és Hruscsov szovjet vezetők, Indiai látogatásuk során hétfőn, november 28-án Madrasz- ba érkeztek. Ä Az országos színjátszó konferencia tanulságai A Népművészeti Intézet drámai osz­tálya és a Szak- szervezetek gos Tanácsának kultúrneveiési osz­tálya nov. 18—19—20-án országos szín- politikája és játszó konferenciát tartott Budapes- szempontjából. ten az üzemi szinjátszócsoportok hely- A konferencián felvetődött az a kér* csoportok Iának. Országosan Is égető kérdés a színjátszó csoportok rendezőinek kép­zése. A megyei ta­nács népművelési fejlődése osztálya lS5ö-ban bentlakásos rende­ző-tanfolyaméi rendez megyénk szín­játszó rendezőinek továbbképzésére. /étéről és feladatairól. A konferenciát dés is, hogy az üzemi csoportok ző- Ez év decemberében Orosházán, de igen színvonalas és lelkes vita Jelle- me miért tanul be csak Operette- 195S. év végéig valamennyi járási mezte. Az üzemi színjátszáson kívül két. Több felszólaló abban látta a székhelyen színjátszó bázistanfo- a falusi színjátszás kérdései Is felve- hiba okát, hogy gazdasági kérdések lyamok megtartása biztosítja majd a födtek és igen hasznos* javaslatok teszik Indokolttá, mivel pénze van színjátszó csoportok politikai és szak- hangzottak el üzemi és falusi szín- szükség (a színjátszók keresnek, a mai fejlődését, a Jókai Színház ren- játszásunk megjavítása érdekében. sportolók pedig költenek). Megyénk- dezőinek és színészeinek bevonásával! ben — noha nem a sportolókra köl- Igeit nagy tetszéssel fogadta a kon­A konferencia a Szegedi Kenderfo­nó sainjátszócsoportjának Bartha La­„németek egy asztalhoz?“ tik egyes üzemek az operett adta gaz- ferenda azt a felszólalót, aki hiá- Jos: Tavaszi mámor és Bárány Ta- da® anyag* **•**+"** lát' nyoha “*» h°*y színjátszóink nem is­más: Mihályka c. egyfdvonásos szín- ra,k’ raéSls a bevéteI 8 nfm “ dolg?' merlk Arany Jánost’ Petöfi Sándort* darabok bemutatójával kezdődött az Egressy Gábor színpadon. A Jól fel­készült együttes méltán aratott nagy tetszést és elismerést. Ismét bebizo­nyította a konferencián részt vett szin- jaiszóesopori-rendezőknek, hogy igen jelszó megvalósulása néhány nap, vagy hét kérdése, vagy hogy a kü- löntárgyalások gondolata már meghódította a nyugatnémet poli­tikai élet valamennyi szereplőjét. Viszont mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a németek jelen­tős része már kételkedik a nyu­gati Ígéretekben, s amint az In-> formation írta: ma már „nagyon nehéz lesz elhitetni a németekkel, hogy az egyesítésre a nyugatiak törekszenek...” Ez pedig azt jelenti, hogy a .genfi értekezlet a nyugati diplo­maták és Adenauer egyesített ter­veit nem tudta, valóra váltani. Nem érte el, hogy a német nép előtt bebizonyosodjék: Németor­szág egyesítése csak a NATO ke­retei között képzelhető el — ha­nem éppen az ellenkezőjét bizo­nyította: hogy a párizsi egyezmé­nyek tartósítják Németország keltéiszakítottságát, a hogy a né­meteknek saját kezükbe kell ven­niük hazájuk egyesítésének ügyét. Ez pedig a genfi szellem két­ségtelen sikerét jelenti. sók Kulturáli» 1 Kényeinek kielégítő- Ady Endrét, stb., vagy, ha ismerik se, a dolgozók nevelése a fő szem- is, nem úgy, ahogyan kultúrforradal- pont; például a Sarkadi Cukorgyár műnk megköveteli. Keveset szavalnak és a Gyulai Harisnyagyár színjátszói­nál. Az utóbbinál már komoly javu­lás mutatkozik, viszont a Sarkadi tatkoznak, amin feltétlenül és sürgős Cukorgyár a Luxemburg grófja, a Le- sen Javítanunk kell. Hiszen a vers­színjátszóink. Ezen a téren megyénk­ben is igen komoly hiányosságok mu­is lehet egy felvonással is komoly sá* ányvásár, és a János vitéz, stb. ope- tanulás, a szavalás nagyban elősegíti kert elérni. A szegedi együttes rendé- rejjeh után sem tudja megérteni, színjátszóink beszédkészségének hl* zője és a szereplői nem akarnak há- hogy mennyire helytelen az. Ha csak fejlesztését. Hiszen igen sok panasa romfelvonásos darabot bemutatni, ml- operetteket mutatnak be. Úgy látszik, hangzott már el és hangzik el ami­vel úgy érzik, hogy egyelőre nem a cukorgyár színjátszói és vezetői ősz- att, hogy a közönség nem érti szín* tudják úgy megoldani, ahogyan sze- szetévesztlk az öntevékeny művészeti jötszólnk beszédét. Hasznos lenne, ha retnék és ahogyan maga a mű meg- mozgalmat az operettszinházzal, vagy a Kulieh Gyula ifjúsági seregszemle követeli. Nagyon Jó érzés töltene el, annak helyettesítésével. Egyetlen bemutatóin egy-egy csoport legjobb ha ehhez hasonló megnyílvánuláso- 'szfnjátszócsoportnak sem az a fel- szavalójá nyitná meg az előadást. Ez kát megyénkben is tapasztalnánk. Ná- adata, hogy a színházat helyettesítse, feltétlenül növelné a csoport mun- Iunk ugyanis az a helyzet, hogy a hanem, hogy a maga eszközeivel, ön- kájának jelentőségét és befolyásolná most alakuló csoportok Is háromfel- tevénkenységével nevelje és szórakoz- vonásos darabokat kívánnak bemu- tassa a csoportok tagjait és a közön- tatni és igen sokszor komoly zenekart séget) és minél több dolgozót kapcsol- munkája a jövőre vonatkozóan igen és énekeseket megkövetelő operette- Jón be az öntevékeny müvészkedés- hasznos útmutatást adott a budapesti két. A járási népművelési csoportve- be. Bet meg kell érteniük nemcsak és vidéki színjátszó rendezőknek, a? zetőknek ezen a téren igen sok ten- a Sarkadi Cukorgyár, hanem me- színjátszó mozgalom eredményeinek nlvaléjuk van s járás helyes műsor- gyénk valamennyi színjátszó csoport- további fokozására, CSENDE BÉLA a. csoport eredményét. A színjátszó konferencia eredménye#

Next

/
Oldalképek
Tartalom