Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-30 / 281. szám

1955 november 30., szerd« SfiUűMaiúk Héjit 3 Negyvenhat nappal a határidő előtt / A Tótkomlósi Szolgáltató Ksz dolgozói 1955. évi tervüket no­vember 15-én 101,4 százalékra teljesítették. A szövetkezetben bárom részleg működik: fodrász, fényképész és kelmefestő. A községi össz-szövelkezcti bizott­ság büszke a Szolgáltató Ksz dol­gozóira, mert jó munkájukkal be­bizonyították, hogy méltók a megbecsülésre. Szakszervezett élet UB-választás volt az Orménykúti Állami Gazdaságban Csendesen esik az eső. Az el- rrj úló, lágyan nyújtózkodó nagy orménykúti pusztában valami nem mindennapos eseményre ké­szültek pénteken. Szakszervezeti újraválasztó taggyűlés lesz. Mit várnak ettől a gazdaság dolgozói? Azt, amit a taggyűlésen már el­mondtak a felszólalásokban, hogy az újra megválasztott vezetőség mindent tegyen meg a dolgozók­ért. Küzdjön a termelékenység fo­kozásáért, az önköltség csökken­téséért, a dolgozók jogos kívánsá­gát teljes mértékben teljesítse. Azon legyen, hogy a párt irányí­tásával a gazdaság dolgozói már a második ötéves terv első évében újból mutassák meg, hogy mun- j méért is többet kell tenni. Kü­lönösen a gépesítésnél. Az elkö­vetett hibák és hiányosságok mel­lett sok szó esett a kétségtelenül kimutatható hatalmas fejlődésről és eredményekről is. Hiszen az üzemi bizottság minden munkate­vékenységét arra szentelte, hogy a dolgozók életkörülményeit mind jobban megjavítsa. A hozzászólások megmutattál^ hogy a dolgozók nagyon szívükön viselik a társadalmi tulajdon fo­kozottabb megbecsülését és érdek­lődnek a párt határozatainak tel­jesítése iránt, és elítélik a gazda­ságban helyenként megmutatkozó jobboldali elhajlásokat. Mind a beszámoló, mind pedig kéjük kai érdemesek a büszke él- í a dolgozók hozzászólásai megmu- üzem cím visszanyerésére. j tatták, hogy az Örménykúti ÁG Az üzemi bizottság elnökének \ MEDOSZ-szervezete — kisebb tő­szavaiból kicsendült, hogy az üze- baktól eltekintve — a dolgozók- mi bizottság igyekezett minden kai karöltve, a párt irányításával, tekintetben eleget tenni a hivató- a termelés növelésében, az önkölt- nak, de sajnos, nem volt meg! ségcsökkentésben, a versenyszel- minden esetben a teljes egyetér- j lem fejlesztésében és az újító tés a gazdaság vezetőségével, el- mozgalom kiszélesítésében, a kol- sősorban a szakemberekkel. A 1 lektív szerződésben vállaltak telje­gazdaság szakemberei nem tekin- J sítésében szép eredményeket ért el. tik fontos feladatuknak a ver- j Az új ÜB-tagok megválasztása senyszellem fejlesztését, az elért' egyöntetű volt, a tagságnak 90 versenyeredmények értékelését, s százaléka szavazott le a jelöltek így az ÜB sok esetben saját ma- listájára. A többi dolgozó vagy gára volt hagyva. szabadságon volt, vagy munkakö­Precskó Sándor elvtárs, az ÜB rénél fogva nem jelenhetett meg elnöke elmondotta: a továbbiak- a vezetőségválasztó taggyűlésen, ban a társadalmi tulajdon védel- j P. S. Új földmű vessző vetkezeti bolt a tanyák között A mezőkovácsházi határban lévő tanyaközpont lakói nemré­gen ünnepelték az új bolt, ital­bolt és gazdakör megnyitását. A tanyai vadászok 15 nyulat ajándékoztak az ünnepi vacsora elkészítéséhez. Boldogok az emberek, nem kell most már 5—6 kilométerre gyalogolni, hogy a napi szűk-1 ségletet kielégítsék, munka után pedig a gazdakörben szóra­kozhatnak, tanulhatnak és megbeszélhetik a legfontosabb tennivalókat is. kói is. Az eredmény: néhány hét alatt felépült a csinos föld­művesszövetkezeti üzlet, ital­bolt. és a gazdakör. Ökrös Mátyás párttitkár, Mezőkovácsháza, Földműves­szövetkezetek Járási Központja. Érdemes megjavítani a sziket A Debreceni Öntözési és Ta­lajjavítási Vállalat nemrégiben aakétot tartott a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben a talaj javí­tásról. Itt több Békés és Hajdú- Bihar megyei szakember, ter­melőszövetkezeti elnök vett részt. Elmondták, hogy milyen ered­ménnyel járt náluk az -eddigi ta­lajjavítás. A Ilalaspusztai Álla­mi Gazdaság vezető agronómusa például elmondta, hogy Szeg­halom körzetében 700 holdat ja­vítottak meg mésziszappal és gipsszel. A megjavított területen — ahol 1950-ben még csak 47 kiló zab termett holdanként — 1952-ben 8 mázsás búzatermést értek el. Azon a területen, ahol pár évvel ezelőtt még a kuko­rica sem termett meg, a talaj- javítás után 54 mázsás termést takarítottak be. Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke elmond­ta, hogy 1954-ben 79 hold sava- nyútalajt meszeztek. Egy év múl­va ezen a területen sokkal jobb termést tudtak elérni. Ezért el­határozták, hogy valamennyi szi­kes, rosszul termő földet megja­vítanak. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz elnöke, Gsató Zsigmond is­mertette, hogy ez évben 300 holdon végeztek digózást, 250 holdon pedig kémiai talajjavítást. Ennek a területnek egy részét be is vetették. Már az ősziek kikelése után meglátszott, hogy milyen nagy a különbség a ja­vított és javítatlan talajba ve­tett növények fejlődésében. Ezért ők is elhatározták, hogy az ösz- szes szikes földjüket megjavít­ják. A szeghalmi járásban igen sok a szik, terméketlen föld. Ré­gebben a termelők maguk is ja­vítgatták talajaikat. De ezzel bi­zony, néha többet ártottak, mint használtak, mert évekre tönkre­tették :az amúgyis rossz la'ajt. Eze­ket a terméketlen területeket meg lehet javítani. Ezt bizonyít­ja a Zalka Máté Tsz-nél végzett talajjavítás is. Ott, ahol 5 mázsá­nál több gabonát soha nem ter­meltek, a talajjavítás után Itt mázsás termést értek el. Az értekezleten megjelent szak­emberek elhatározták, hogy kö­zös megbeszélés alapján a Deb­receni öntözési és Talajjavító Vál­lalat kidolgozza egy-két állami gazdaság, 3-4 termelőszövetkezet talajjavítási ötéves tervét. Ja­vaslatot tesz legalább 'o növény- változattal bíró vetésforgó be­állítására. V Szó iá tessz ük A Békési Cipőipari Ktsz-nél sokat éjszakáznak az irodán, ügy látszik, ezen már nem tud­nak segíteni... A feleségem nyár óta ad­minisztrátor a ktsz-nél. Az ptóbbi időben annyira össze- gyülemlettek a különböző sta­tisztikai jelentések (mind ha­táridős) és a különböző kimu­tatások, hogy nyolc óra alatt három ember sem tudja elké­szíteni. Olyan ügyes megol­dást találtak, hogy amit nap­pal nem tudnak megcsinálni, azt éjjel csinálják. Szinte ál­landósult már a ktsz-nél, hogy este 10—11 óráig dolgoznak és holtfárad tan mennek haza. Tűnődtek már az irodán is. hogyan lehetne változtatni ezen, de nem tudtak kiokos­kodni semmit sem, mert min­den kimutatás határidős és az nem maradhat el. A jelen­léti ív is igazolja a sok túlórá­zást. Akadtak olyanok a KlSZÖV-nél, akik nem helye­selték. De semmi intézkedést nem tettek ellene. Biztatták őket, hogy nem lesz így min­dig. De már idestova két hó­napja és a vezetőség nem igyek­szik más megoldást keresni. HÍREK k Novembar g 30 ESS M SS Szerda se András | Napkelte: 7.09 Najfajigta: 15.57 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Változó felhőzet, néhány helyen futó hava­zás. Mérsékelt, Időnként élénkebb szél. Erős éjszakai lehűlés, a nappali hő­mérséklet alig változik; Legalacso­nyabb hőmérséklet éjjel: mínusz 3— mínusz 5, helyenként mínusz 5 fok alatt. Legmagasabb nappalt hőmérséklet 3—6 fok között. — A LAKOSSÁG kérésére még az idén mintegy 6 kilométeren építenek járdát Mezőkovácsházán. — BATTONYÁN, az állaim gyermekotthon intézet kis lakói szabad idejükben csuhából 240 lábtörlőt készítettek. Az árából 13 ródlií vettek. Ezer forintért hang­lemezt és ezer forint értékű köny­veket is vásároltak, hogy az ott­hon 120 kis lakója hasznosan és kellemesen töltse el a téli esté­ket. — KÍNAI régészek és mérnö­kök vezetésével helyreállítják a világ legrégibb nyíltívű kőhidját. A híd 1300 éves, Hopej-tartomány- ban áll, nem messze a falakkal körülvett Csaocsou városkától. Ez a legrégibb használatban lévő híd Kínában. Körülbelül TOO évvel ko­rábban épült, mint a franciaor­szági Tech-folyón épült Céret-i híd, amely Európa legrégibb ha­sonló szerkezetű hídja. — NOVEMBER 26-án Kever­— ló!"1' <"frvrw , lat mesen is befejeződött a kenyér- gabona vetése — közölte szer- kéáktŐáe^ühkkel a községi tanács­elnök. — MÓRICZ ZSIGMOND: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című háromfelvonásos vígjátékát de­cember 1-én, este fél 8-kor Csa- nádapácán mutatja be a Békés megyei Jókai Színház. Főszerep­ben: Füzessy Ottó, Bende Györ­gyi, Lenkey Edit, Olasz Erzsi, Ruttkay Mária, Daniss Győző. l/lfümafdMere FILMROVATA Elmondom, hogy is történt az építkezés. A tanyaközpont dolgozói felkeresték Jenei Ká­roly elvtársat, a Mezőkovács­házi Körzeti Földmüvesszövet- kezet ügyvezetőjét: „Építtesse­tek egy fiókboltot itt, a tanya- központban.“ Jenei elvtárs nem tiltakozott ellene, de őszintén megmondta: „Nincs elegendő pénz, de ha társadalmi munká­Az egyik országos lapban arról olvas­hattunk a napokban, hogy az orvosoknak bizonyos hányada heiyteieníti ennek a filmnek közönség előtt való bemutatását. Indokolás a következő: rombolja az or­vosi tekintélyt, árt a gyógyító munkának. Mielőtt a film méltatására térnénk, áll­junk meg egy pillanatra — úgy gon­doljuk, hasznos lesz néhány szót ezzel az érveléssel kapcsolatban szólni. Kekünk más a véleményünk... Ameny- nyire igaz az, hogy vannak rossz szak­forint értékű társadalmi mun­kával segítették az építke­zést. Dicséretet érdemel Varga az építőket. Dolgozott minden kistompai és simontornyai, va­lamint a szomszédos tanyák la­lepe A 9-es kórterem való viszonyának, az emberekkel való bá násmódnak. az emberekbe vetett biza lomnak, Hídvégi László, Békés amíg nem kell szavainak igazságáért ki­állnia. Ehhez kell kapcsolnunk, hogy minden történés mércéje az emberi igai­egyszóval: a humanizmusnak a problé- ság: val is segítenek, akkor még a | munkások, gyenge tanárok, vagy kis szövetkezet is segít.“ Hogyne csinálták volna, hiszen az ő ér­dekükről volt szó. összefogott a tanyaközpont népe és közös erő­vel megépítették a 22 méter hosszú, lakóházzal is ellátott épületet. tehetségű írók, annyira igaz az Is, hogy olyan orvosok sem hiányoznak társa­dalmunkból, akik nem állnak hivatásuk magaslatán. Erre nem a film döbben­tett rá, ezt eddig, is tudtuk, ez a legegy­szerűbb ember előtt sem volt relytélyes titok. Hogy ez fgy igaz, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint éppen az, hogy A dolgozók mintegy 26 ezer Azokban a községekben, ahol több orvos van, egyikhez tömegével járnak a bete­gek, másikhoz pedig alig, vagy legalább­is gyér számmal. Nyílván azért, mert az József tanácstag, aki az építke- 'T*bCn,nagyon bíznak' ,a másikban ka' vesbé. Olyan szempontból tehát, hogy a zést vezette és Paulik elvtárssal több mint húsz napot dolgozott. Még vályogot is készítettek. Számfia György 15 napot dolgo­zott az építkezésen, Kotroczó f mert amelyik orvosban eddig bíztak az Géza pedig igaerővel segítette lemberek, abban ezután is bízni fognak... film bizalmatlanságot támaszt a közön­ségben az orvosok iránt — nem támadható „A 9-es kórterem”, A filmben ugyanis az orvosok ellen egyetlen rossz szó sem hangzik el, a tör­ténetből az a tanulság vonható le csű­rné ja.” Ez egyfelől Tóth Gáspárban, másfelől a kórház orvosaiban és személyzetében testesül meg. Az utóbbi pólus a bonyoda­lom során egyre szűkül, s végül csak Málnásira korlátozódik. S Málnási — bu­kását jelentő — magára maradását sen­ki nem szemlélheti részvéttel, mert erre a sorsra alaposan rászolgált ez a cini­kus és a legcsekélyebb hivatásérzetet is nélkülöző ember... Végkövetkeztetésként levonhatjuk: igaz a filmnek ez a része — mint a többi is —, s bemutatása he­lyes, tanulni kell belőle. A filmtörténet nemcsak a kórház falai között játszódik, jelentős részt ölel fel a társadalomból is: bepillantást nyerünk egy gyár életébe és megismerünk a be­csületes, harcos Tóth Gáspár mellett szá­mos olyan embert, akik mindnyájan tí­pusai társadalmunknak. Szembetűnő a filmnek bátor és őszinte hangja: elítélő­en kinyilatkoztatja, hogy vannak helyek, ahol nem ismérik el a párt Irányító és vezető szerepét — de a bírálat nem egy­oldalú, több helyen különféle túlkapások­ra is utal. Külön ki kell emelnünk a jelenetekben rejlő jellemzési művészetet. Csak néhányat említsünk a sok közül: Málnási doktornak nincs ideje a beteg Tóth Gáspár számára, Varga professzor egyszeri kérésre lemond az egyetemi előadásról, amikor Tóth Gáspár életéről van szó. Néhány ecsetvonás csupán — s előttünk teljes egészében mind a két ember. Ugyanígy van jellemezve az a pán, hogy a lelkiismeretlen, rossz orvost, a léha, becstelen embert, kollégáinak ér­demes kizárniok közösségükből, mert ha nem ezt teszik, hanem „falaznak” ne­ki, saját maguk ártanak az orvosi te­kintélynek, emberi életet mentő, szép munkájuk értékének kétségbevonhatósá­gát saját maguk idézik elő. Ennek a filmnek — ahogy írója, Méray Tibor mondta —■ Terentius latin költő egyik sora a mottója: „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.” (Homo sum, humani nihil a me alienura puto.) Folytatva és befejezve a gondola­tot; -— De idegen, ami embertelen! A film orvos-hősei — Varga professzor, Soós doktor és Wéber doktornő — magu­kévá teszik ezt a szentenciát, s további cselekvésüknek már ez lesz az irányítója. Az élet orvos-hősei, egy-egy emberi élet­nek számtalanszor letéteményesei vissza­utasítanák ezt a legigazabb humánumban sarjadó gondolatot? Tévedésről lehet szo.i A film központi problémájának nem a Málnási doktorral kapcsolatos cselek­ményszálat kell tekinteni, mert akkor va­lóban eltévedés következhet be. Málnási doktor nem lehet a film főhőse, — or­vosaink többségének nem lehet megsze­mélyesítő típusa, mert hozzá hasonló or­vos kevés van. De van! — s ezért a tör­ténetnek lehet mellékszereplője. Az alap­probléma más, — mondjuk el Méray Ti- munkás is, akit újításával kapcsolatban bor szavaival: „Az emberek egymáshoz becsaptak, de csak addig mer beszélni, Tóth Gáspár a maga és az osztály igaz­ságáért küzd, Soós doktor az igazság előtt hajt fejet, Málnási az igazsággal szemben szenved vereséget. Természetesen, ha erősen szemügyre vesszük a filmet, hibát is találunk benne, de ezeknek jelentősége a film erényei­hez képest elenyésző. Művészi kidolgo­zásában felfedezhetünk olyan vonásokat, amelyeket nyugati — főleg olasz — fil­mektől kölcsönöztek „A 9-es kórterem” alkotói. (Elsősorban a bevezetés és be­fejezés megoldására kell gondolnunk.) Makk Károly rendező munkáját elég az­zal jellemezni, hogy a forgatókönyvben megírt történet szenvedélytől fűtötten él a filmkockákon. A művészi alakítások közül Makláry Zoltáné és Molnár Tiboré lenyűgöző, s Darvas Iván Soós doktora Is kiváló. Nagyszerű teljesítmény Gábor Miklós megvetni való Málnásija, de a partnerét, a szerencsétlen kis Margót ala­kító Krencsey Marianne csak egyik-má­sik jelenetben tudja azt nyújtani, amit kell. Ez az oka annak, hogy a kis mÜ- tőslány tragédiája szörnyű, de nem meg­rázó, Hosszú évek gyakorlata kell ahhoi, hogy Krencsey meg tudjon Ilyet tökéle­tesen játszani, kifejező eszközei sajnos még elég egysíkúak. Idei filmgyártásunknak kiemelkedő alkotá­sa „A 9-es kórterem.” Egyetemes emberi problémákat is felvet, s válaszol Is azok­ra; az élet sematikus ábrázolásától tá­vol áll, a valóságnak hű tükre és egyes bonyolult társadalmi jelenségek megérté­séhez, sőt megoldásához is kulcsot ad. Könnyelműség lenne azt visszadobnunk, — el kell fogadnunk. — örsi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom