Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r-------------------------^ N emzetközi szemle Ma Sportoldal AZ MDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. NOVEMBER I., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Egy év számvetése E nappal termelőszövetkezete- j ink gazdái ismét elérkeztek oda, bogy számot vessenek egy év | munkájának eredményeivel, ta­pasztalatival. Feladataik legfon- tosabbja ez, hiszen most dől el, hogy a különböző kötelezettségek rendezése után mennyivel növek­szik jólétük alapja, a közös va­gyon, valamint az, hogy az el­múlt hónapokban miért dolgoztak — mi jut a megszerzett munka­egységekre. Eltérően az eddigiektől, az idei zárszámadás munkáit nagy ké­szülődés előzte meg, amelyből a közösségiek mindegyike kivette a részét. A technikai lebonyolítás zavartalansága végett a könyve­lők hatnapos, az elnökök pedig egynapos kioktatásban részesül­tek. De a legtöbbet érő, hogy a szövetkezetek tagjai valamennyien előzetes tájékozottságot szereztek az elmúlt gazdasági évre vonat­kozó tervteljesítésről és a költ­ségvetés alakulásáról az október első leiében tartott közgyűlése­ken. A gondos előkészületet minde­nekelőtt a termelőszövetkezetek é’ctéaek mostani szakaszában vég- i bem fit jelentős i á te,zások tették szükségessé. Még sohasem igazo­lódott be oly megingathatatlanul a társas nagyüzemi gazdálkodás fölénye, mint ebben az évben. Talán egyetlen példát sem lehet­ne említeni, hogy valamely köz­ségben a tsz-ek ne termeltek volna két-három mázsával több gabonát holdanként, mint az egyéniek. S .ez a helyzet minden növénnyel, most a kukoricával is. Több olyan szövetkezetét lehetne említeni, mint a kunágotai f j. Alkotmány TSZ-t, ahol 40-42 mázsa csöves kukoricát takarítot­tak be egy -egy holdról. A takar- mánybázis megteremtésével és a megfelelő törzsegyedek beállí­tásával fejlődésnek indult az ál­lattenyésztés. S a kézzelfogható jólét megyeszert« ezrével vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat. | A zárszámadás előtti közgyű­léseken úgyszólván minden szö­vetkezetben szóvátették, hogy mi legyen a bőséges kukorica termés­sel. Kiosszák-e, vagy a közösben hagyják-e? Több termelőszövet­kezet gazdái az utóbbit választot­ták és úgy határoztak, hogy a tervezettnél jóval több sertést hizlalnak. A sarkad! Lenin TSZ- ben még az előirányzott osztást is csökkentették — öt kiló helyett két kilót, osztanak munkaegyse­genként. De több olyanról le­hetne említést tenni, mint a do­bozi Petőfi TSZ, ahol úgy dön­töttek a tagok, hogy minden ku­koricát a közös jószág fekteté­sével hasznosítanak. Az előzetes Ismertetéseknek kö­szönhető, hogy általános képet nyerhettünk termelőszövetkezete - ink erősödéséről. Boldog érzéssel állapíthatjuk meg, hogy úgyszól­ván egyetlen szövetkezetünk sem lesz, amely hiánnyal zárna. Ugyanakkor a jó példák egész 9ora említhető. A megye egyik legjobb közös gazdaságában, a mezőhegyes! Törekvő TSZ-ben idén jóval nagyobb lesz egy mun­kaegység értéke, mint tavaly és tavalyelőtt együttesen. Az orszá­gos hírű végegyházi Szabadság TSZ-ben mintegy 10 forinttal lesz nagyobb a múlt évinél u mun­kaegységenként! osztalék értéke. Az eddig ismeretlenek közöl ér­demes megemlíteni a telekgeren­dás! Vörös Hajnal és az újkí- gyósi Új Élet TSZ-t, ahol a mos­tani zárszámadáson megközelítően hatvan forintot ér majd egy mun­kaegység. Hogy ez így lesz, legalábbis hozzávetőlegesen — az kétségte­len. Termel őszi! vetkez ti ink köny­velése sokat javult az utóbbi idő­ben, s biztosabban tartja nyil­ván a közösségek vagyonát. Min­denesetre azért mindenütt bősé­gesen van mit tenni a zárszám­adás sikeréért, a szövetkezeti va­gyon pontos számbavételéért. Egyetlen tsz sem engedheti meg, hogy az egyes tartozások ren­dezésének elhanyagolásával nö­velje a munkaegység-részesedést. Tavaly több sző ve f kezet irnklien nem fizették ki a gépállomások­nak járó munkadíjat, nem ren­dezték az adót, a beadást. Vajon helyes lenne-e, ha egyes helye­ken most is hasonlóan cseleked­nének? Bizonyára nem! A be­csület is azt követeli, hogy a szövetkezetiek adósság nélkül lép­jenek át a következő gazdasági évbe. Mint tudvalévő — a zárszám­adás nemcsak a számszaki mun­kákban merül ki. Annak legfon­tosabb részét a közgyűlés előtt ismertetett gazdasági beszámoló képezi. Ennek elkészítése igen alapos munkát követel a tsz-ek vezetőitől. A gazdasági beszámo­lónak ugyanis értékelni kell ez elmúlt gazdasági év minden meg­nyilvánulását. Aprólékosan ele­mezni az elért eredmények forrá­sát, s nem megfeledkezni a mun­kát gátló hibákról. Mindezeknek a következő évben veszik majd nagy hasznát a közösség emberei. Végezetül, úgy véljük, nem szükségtelen szóvá tennünk, Hogy a zárszámadás tennivalói mind­addig nem fejeződhetnek be, amíg az előző gazdasági évhez tartozó munkák nincsenek rend­ben. Vagyis a zárszámadó köz­gyűlést addig nem lehet meg­tartani, amíg nincs vége a beta­karításnak. A szövetkezetieken múlik, hogy emiatt ne késleked­jen éves számvetésük lezárása. Három község harca a jövő évi kenyérért Vasárnap is vetettek a kunágotai határban A kunágotai tsz-ek egy-két napon belül befejezik a búza sét. A Petőfi TSZ-ben még 25 kát. hold vár vetésre. Az egyéniek nem dicsekedhetnek ilyen jó eredménnyel, mert a községben 35—40 százalékra állnak a vetéssel. Éppen ezért min­den vetésre alkalmas percet kihasználnak, hogy mielőbb földbe tegyék a kenyérgabona vetőmagját. Vasárnap délután, amikor a föld eléggé felszáradt a határban, a homokos részeken itt Is, ott is vetőgépek tűntek fel. Tizenkét vetőgép szórta a magot a vetőágyba a dolgozó parasztok földjén, s estig mintegy 40 hold búzát vetet­tek el. Amint a tanácsnál számítsa tják, ha az idő engedi, úgy na­ponta 140—150 holdon kerül földbe a vetőmag, s így november 7- re befejezik a község határában a vetést. E cél elérésében Igen szép példát mutat Borza Péter, a terme­lési bizottság elnöke. A múlt héten fejezte be a vetést, s ezután fogatával 7 hold búzát vetett el a fogatnélküji egyénieknek. Kö­vetésre méltó példát ez a többi fogattal rendelkező paraszt számá­ra i£. Segítsenek ők is abbán, hogy mielőbb elvessenek a kun­ágotai határban; 2 fsz­il uszonhat kisgyűlés a vetés meggyorsításáért Zsadányban Október 26-ig igen-igen kevesen vetettek Zsadányban. A ben mindössze 120 holdon került földbe a Vetőmag és csak hat egyénileg dolgozó paraszt vetette el e napig a búzáját.­A pártszervezet és a tanács megbeszélésre hívta össze a ter­melési és mezőgazdasági állandó bizottság, valamint a községi népfront-bizottság tagjait, hogy megtárgyalják az őszi vetés meg­gyorsításának kérdését. A megbeszélés után a községben huszon­hat helyen tartottak kisgyűlése két a tsz-tagoknak és egyénileg dolgozó parasztoknak; Az eltelt néhány nap bebizonyította, hogy eredményesek voltak a gyűlések, naponta 100 és 100 holdon került a földbe a búza vetőmagja. Jelenleg a tsz-ek 50 százalékra, az egyé­niek pedig 30—35 százalékra állnak a búzavetéssel. A kisgyűlés óta közel 400 hold búzát vetettek el a község határában a tsz-ek és az egyéniek. Az egyéniek összefogással gyorsítják a vetést: Törő Imre ta­nácstag Kéri Istvánnal fogott össze, s közös munkájuk nyomán: zöldell már a vetésük: Kétszáz normálholdas mozgalmat indítottak a szabadkígyós! traktorosok i A Szabadkígyós! Gépállomás körzetében pénteken és szomba­ton olyan kiadós őszi eső áztatta a határt, hogy vasárnap még ló­fogattal sem lehetett a földekre menni. Hétfő reggelre azonban H dombosabb, homokosabb talajon megkezdhették a szántást. A gép­állomás traktorosai hajnalban megkezdték a munkát az agroiió- musok által kijelölt, laza talajokon; Nagy lelkesedéssel kezdtek munkához ezen a napon, mert 2 00 normálholdas mozgalmat in­dítottak. Vállalták, hogy november 1-től december l-ig 200 nor- málholdnyi munkát végeznek,- A versenykezdeményezésben és a munkákban különösen a DISZ-fiatalok mutatnak 'példát. Perei Pál DISZ-traktoros — aki már 126 százalékra teljesítette éves tervét — hétfőn reggel az elsők között kezdte meg a munkát. Ha­sonlóan jól dolgozik Stéger Mihály, Zsótér Balázs és á többi fia­tal is. Hétfőn délután három géppel a homokosabb talajú újkígyós! Uj Élet és a békéscsabai Kossuth TSZ földjén megkezdhették a vetést. Ötéves a postai hirlapszolgálat Köszöntjük megyénk postásait Ma ünnepli ötéves évfordu­lóját a postai hírlapszolgálat. Ebből az alkalomból meleg szeretettel köszöntjük me­gyénk postásait, a bel- és a külterületi kézbesítők százait, a hivatalok hírlapfelelőseit és vezetőit, Elismerésre méltó az a lel­kesedés és szorgalom, amit a Szabad Nép, a Viharsarok Né­pe, a Szabad Föld és a többi lap olvasóinak beszervezésére végeztek. Elismeréssel beszé­lünk a szarvasi, békési, bat- tonyai, gyomai, eleki postá­sokról, akik ma már nem ér­zik tehernek a hírlapmun- kát. A postások helytállása, lelkesedése segítette elő la­punk több ezer példányos ter­jesztését, az új olvasók ez­reinek beszervezését. Az év­forduló alkalmából is hang­súlyozni kell, hogy a hírlap­terjesztés pártmegbizatás is, fontos helyet foglal el népünk politikai, gazdasági és kultu­rális nevelésében. Megyénk postásainak érezniök kell, hogy minden egyes eladott új­sággal, minden új olvasó be­szervezésével népünk — me­gyénk dolgozóinak — ilyen irányú igényeit elégítik ki. „ Most, az őszi hónapokban 'égy mozgalom indul a me­gyei lap olvasótáborának nagyarányú fejlesztésére. Nem könnyű feladat, de meg­oldható, hiszen ebben a mun­kában sem vagyunk egyedül. Segít újból a párt, a népneve­lők ezrei végeznek felvilágo­sító munkát. E mozgalomhoz csatlakozzanak megyénk pos­tásai, segítsék e feladat ered­ményes elvégzését, a postai hírlapszolgálat további fejlő­dését. Sok sikert és jó munkát, megyénk postásai! Micsurin-emléknapot Szarvason, Tessedik Sámuel ha­ladó mezőgazdasági munkásságá­nak egykori színhelyén nagy tisz­telete van a micsurini tudomá­nyos elveknek. Vasárnap, a nagy természettudós születésének szá­zadik évfordulója alkalmából bensőséges »Micsurin-cmlckna- pot« tartottak. Az ifjú termé­szetkutatók állomásán Hőns Pál, az Agrártudományi Egyetem ad­junktusa méltatta előadásában a nap jelentőségét. Az ünnepség résztvevői elismeréssel tekintet­ték meg a szarvasi úttörők or­szágszerte nevezetes Micsurin- szakkörét és kiállítását. Száz szí- uesképes lalbumsorozaton, tabló­kon és maketteken szemléltet­ték Micsurin életét és csodálntos tartottak Szarvason munkásságát« s bemutatták a helybeli eredményeket is. Délután, a világhírű szarvasi arborétumban Misák Jenő mun- kaérdemrendes főkertész, aki az első világháború alatt, hadifog­sága idején személyes ismeret­ségbe került Micsurinnal, a nagy orosz tudóssal való többízbenl ta­lálkozásának élményeit mondotta el. Az idős főkertész élményei mély hatást gyakoroltak a részt­vevőkre, akik megtekintették az őszi köntösben pompázó bota­nikus kertet, ahol más világré­szek egzotikus fa- és növényrit­kaságait honosították meg. A Micsurin-emlcknapot film­előadással fejezték he. Micsurini Agrártudományi Egyesületi Csoport alakult Mezőhegyesen A Munka Vöröszászló Érdem­renddel kitüntetett Mezohegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazda­ságban vasárnap délelőtt rrnesuri- n: emlékünnepséget tarrottak. Fe­kete Zoltán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia professzora mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnep­ség után megalakult a Micsurini Agrártudományi Egyesület mező­hegyes] csoportja. A'akulásakor mindjárt ötvenen írták alá a belé­pési nyilatkozatot. Első ülésüket még ezen a napon megtartották és megválasztották a vezetőséget is. Fekete Zoltán a teHiVw.ró1 szakelőadás: te.vto't

Next

/
Oldalképek
Tartalom