Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-14 / 242. szám
1955 október 14., péntek 3; ViUaísaiak Kép* Kedden a hányái Szabadság Termelőszövetkezet gazdái kora reggeltől kezdve másról nem is igen beszélgettek egymás között, mint az aznap esti közgyűlésről. Tudták miről lesz szó, ezért csupa effajta kérdések hangzottak el: — Na, vajon miért dolgoztunk az idén?... Osztunk-e elegendőt ?... Mert, ha még nem is pontosan (hiszen a zárszámadás egv kicsivel még odébb van), de most amjd feleletet kapnak ró — vélték. Ez azután annyira megnövelte minden tagban a közgyűlés iránti érdeklődést, hogy egy- re-niásra üzengették az elnöknek: — Addig ne kezdjétek el, amíg én is ott nem leszek. Meggondolandó, hogy mit tegyenelH^”«í A hunyai Szabadság TSZ keddi közgyűléséről Egyeseknek a jószág körül, másoknak otthon akadt még valami tennivalójuk, így öreg este lett, mire mindannyian összese- reglettek a füstölgő petróleum- lámpákkal világított székházban. Többen feleségeikkel, munkabíró fiaikkal, lányaikkal együtt hallgatták végig a szövetkezet fiatal női . agronómusának és könyvelőjének beszámolóját a termelési terv teljesítéséről, valamint a pénzbevétel és kiadás, a közös vagyon alakulásáról. Az öröm moraja zúgott végig a termen. mikor a könyvelő befejezésül ezeket mondotta: — A tervezett 41 forinttal szemben mintegy 50 forint lesz egy-egy munkaegység értéke Minden szem a megelégedettséget, a szövetkezet iránti szere- tetet sugározta. Annak a tudatát — jólétüket a közösségi életnek köszönhetik. De majd úgy nézett ki a dolog, hogy — ha nem is meggyőződéséből — az ellenkezőjét akarta bebizonyítani a tagok egyike- másika. A közgyűlés során az elnök ugyanis szóbahozta a kukoricaosztást, mondván: — Tagtársak, kormányunk azt tanácsolja: ne osszuk szét a kukoricát egymás között, hanem a közös állatállománnyal feletetve értékesítsük. — Majd hozzátette (s ezzel ő is elkövette a hibát, amellyel & szövetkezet, s a tagok érdeke, ellen vétett): lem. Azt javasolom: munkaegységenként három kilogramm csöves kukoricát mérjünk szét. A többit hagyjuk meg a közös jószágnak. (Többi között a jövő nvárra szerződtetett 42 hízónak. gazdaságtól?!) Voltak, akiknek még ez sem tetszett. — Miért nem tehetjük meg azt, amit tavaly? Hiszen most is termett jócskán kukoricánk — hangoskodott Hanza Imre. Persze erre a tagok öntudato- sabbjai is megadták a feleletet. — Magunk ittuk meg a múlt évi 7,5 kilogrammos osztás levét —mondta Hanyecz Imre. —Milyen jó lett volna megtartani a takarmányt. A negyven szerződött hízót úgy idejében és nem késéssel szállítjuk le. De mire is kellene az a bőséges kukoricaosztás? Coda János és mások bizonyára megint úgy akarnak járni, mint tavaly őszszel, amikor különböző községekből odasereglett spekulánsoknak adták oda a terményt olcsó áron. Kétségkívül akadnak olyanok is — mint például az elnök apja —, akik azzal dicsekednek: — öt szerződött hízót adtam át tavasszal. Miért a tagok (ami külöuben is alapszabályellenes) és miért nem a szövetkezet ? Ha. valaEzt jómagam sem helyes- mennyien úgy akarnák, több hízót küldene a közösség a városokba (meg könnyebb is volna a vele való munka), mintha az egyes tagok külön-külön hizlalnak. S mennyivel nagyobb lenne így a jövedelem — ezt nem veszik figyelembe? Ügy véljük, igen meggondolandó még az a három kilogrammos osztás. (Hiszen a háztájin is tennett bőven!) Az erre tartogatott 747 mázsával ugyanis legkevesebb 80—100 sertést hizlalhatnának meg, ami mintegy kétszeresére növelné az osztalék értékét. A közgyűlésről az éjszaka sötétjében hazabotorkáló tagok ezzel vajmi keveset törődtek. De jó lenne, ha most elgondolkoznának rajta, önmaguknak tesznek jót, ha megfogadják a tanácsot. Meghalt Tevan Andor 4 Hatvanhat éves korában el'lelwielő-, úf, életet élő- oMbOMjók hunyt Tevan Andor, a magyar könyvművészet egyik kiváló mestere. Az ő lelkes, fáradhatatlan munkájának is köszönhető könyvkiadásunknak a század elején elkezdődött európai színvonalú fejlődése. Rendkívül sokoldalú nyomdászati munkásságából is kiemelkedik Vörösmarty' A két szom-zédv árának, Ileltay Gáspár Fabuláinak és Anatole France j Nyársíorgató Jakabjának bibliofil; kiadása. Utóbbiért 1948-ban a Pro Arte-érdcméremmel tüntette ki a Magyar Népköztársaság kor- j mánya. — SZIGLIGETI »Cigány« cí- ,iií liároinfelvonásos zenés vígjátékát tanulják a békési kuli úrház színjátszói. A békési Alkotmány Termelő- j szövetkezet — mint a többiek —: j évről évret gyarapodik, gazdago- \ dik. Ahogyan a közös gazdaság szilárdul, úgy változik napról napra az emberek gondolkodása is. Két évvel ezelőtt sokszor lehetett , még hallani: „Minek igyekezzünk annyira, ki tudja, kapunk-e valamit év végén.“ Ez a múlté már.1 A tavalyi és az idei eredmény meggyőzte a termelőszövetkezet tagjait. A munkaegységek után járó r agy óbb részesedés: a több pénz, a több gabonaféleség évről évre több ruhát, bútort és foko-; ?atosan jobb életet jelentett a szövetkezetieknek. A mú’t év őszén már nem foglalkoztatott az Alkotmány TSZ-ben senkit a ki-1 lépés gondolata — mint 1953 őszén | — ellenkezőleg. A márciusi párt- határozat utáni hetekben naponként keresték fel a termelőszövetkezetet olyanok, akik a közös gazdálkodást választották. Jó jelenség, hogy a tavasszal belépett új tagok közül 11 asszony kérte felvételét a tsz-be. A termelőszövetkezet pártvezetősége nem hagyta magukra az új belépőket, különösen az asszonyokat. Lukács György elvtárs, kihelyezett agro- nómus, a tsz párttitkára mindennap felkereste őket munkahelyeiken. Az eredmény nem is maradt el. A 200-as munkaegység-mozgalom nemcsak papíron van meg a békési Alkotmány TSZ-ben. A műit évben csak 16 asszony dolgozott a közösben, ebben az évben már harminc. Az asszonyokat mindenütt meg lehet találni a tsz-ben. Ott vannak a cukorrépaszedésnél, a kertészetben, a rizstáblákon. Szorgalmas munkájukkal sokat segítenek, a régiek mellett szorgos- kodnak a tavasszal belépett asz- szonyok is. Valamennyien meggyőződtek a szövetkezeti gazdál- dokás előnyéről. Éppen ezért úgy dolgoznak, hogy szövetkezetük még gazdagabb legyen, és még több jusson egy-egy munkaegységre. — A végegyházi országos hírű Szabadság TSZ életéről a közelmúltban több mint egyórás színes film készült. Bemutatása vasárnap délelőtt 11 órakor lesz Mezőkovácsházán. Az előadás után a Híradó és Dokumentum Filmgyár rendezője és operatőrje vitát vezet a filmről. A bemutatón és az ankéton részt vesznek a végegyházi dolgozók is. J^Jegvénkben Dévaványán van a népművészek hazája. Itt él az öt jó barátból álló népihang- szeres-együttes, népi hangszerkészítők. Lakik itt mesemondó és költő, aki a falu eseményeit énekli. Egy helyi jellegű múzeum is van Bereezki Imre nyugdíjas tanár házában. Vasárnaponként és esténként itt szoktak összejönni a néphimző szakkör tagjai, a barna-, szőkeeopfos, göndörhajú lányok. A ványai népművészeknek nincs műtermük, műhelyük, íróasztaluk. Egyszerű emberek, régi pásztorok és legtöbbjük nádfedeles házban lakik. Kádár Feri bácsi is ilyen nádfedeles kicsi házban lakik, a falu szélén. A népihangszer-együttes tagja és hangszerkészítő. Persze, nem ezzel keresi kenyerét, mert földje is van két és félhold, azon gazdálkodik. Népművészete is hoz valamit a házhoz. A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nemrégen jó pénzért egy ötletesen elkészített, művészi faragású borotvatartó készüléket vásárolt tőle és egyebeket is. Feri bácsi az első bodzafafurulyát kis gulyás- bojtárgyerek korában csinálta. Azután készítette a nádsipot, a Feri bácsi napraforgó-furulvát. Ezeknek a hangszereknek nagy mestere is lett. Esténként olyan szépen furulyázott, hogy a faluban is felfigyeltek rá. iy| últak az évek, a kis Ferkó * * emberré cseperedett és megnősült. Gyermekeket nevelt. Élete nem sokat változott ezzel, továbbra is vagy bojtár volt, vagy báró Herczógh Péter uradalmában cselédeskedett. Ott is faragott, gyűjtötte a régi nádat és készítette a hangszert. Később az összekuporgatott pénzből földet vett és azon gazdálkodott. M4shol is dolgozott, mert ez a föld kevés volt ahhoz, hogy megéljen családjával. Mire észrevette, már fehér lett a haja, a bajsza. Mást is észrevett Feri bácsi; azt, hogy változott a világ. Nincs földesúr, és művészete, a lajbizsebben hordott hangszerei iránt, egyre nagyobb az érdeklődés. Megcsodálják ezeket és régi dalokat énekeltetnek vele. 1933- ban is nagyot nézett, mikor autóval jöttek érte, elvitték a jászberényi múzeumba és megkérték, ha tudja, szólaltassa meg az ott őrzött Lehel-kürtjét, amit eddig 900 év óta senkinek sem sikerült. Feri bácsi nem kérette magát, öröksége szájához emelte a kürtöt és lett nagy csodálkozás, álmélkodás, mert a kürtöt megszólaltatta, r éri bácsi Lehel vezér pom- * pázatos elefántcsont kürtje helyett most egészen igénytelen kis nádsípot vesz elő és azt fújja. Alig egy oktávnyi hangterjedelmű kis nyelvsíp, erős zengésével mégis betölti a szobát, amint hol vad, harcias, vérforraló, hol pedig rikkantó, tréfálkozó, mókás dallamok szállnak belőle, majd gyönyörűen, mélyen, fájdalmasan, szerelmes vágyakozással zeng. Ezt a dalt meg is magyarázza. — A történet igaz volt, a nép ajkán született — mondja. — Szendre báró lánya és egy szép juhászlegény megszerette egymást. Egy nap eltűnt a bárókisasszony, elment a juhászlegénnyel. Ezt a báró sem vette tréfára és három nap múlva hintót küldött a lányáért, kilenc zsandárt pedig a szép juhászlegényért. A nép megénekelte ezt a szerelmet..-„.Kivágták már az erdőből azt a fát, Amelyikre a juhászlegényt akasztják. ...Fújja a szél fekete göndör haját, Mért szerette Szendre báró leányát. A fiút felakasztják és a bárókisasszony szomorú... ...Báró lánya így sóhajt fel magában: is vagyok — Ilyen világ volt régen, mikor én fiatal voltam — sóhajt fel Feri bácsi és gondosan visszahelyezi a nádsípot a réztokba, azután megmutatja az 1 méter hosszú pásztorkürtöt, amelyre Lehel vezért karcolja, amint kürtjével Konrádot fejbevágja. Ügyes, élethű rajz. — Csak az a baj, hogy eljárt felettem is az idő. öregszem, de talán lesz még annyi időm, hogy ezt a tudást átadjam Pista unokámnak, aki még csak hatéves, de > baro leanya. máris nagy buzgalommal farag. Ez lesz az én örökségem a nép számára és az a bőrduda, amit a télen készítek el. peri bácsi elhallgat, mi pedig búcsúzunk tőle és megköszönjük neki, hogy több mint hat évtized kemény paraszti munkája közben sem felejtett el játszani a rég elfelejtett hangszeren és az ősi pásztor-dalokkal együtt ezeket Is megőrizte. Bánfalvi I. HÍREK §* Október 1 14 I Péntek f§ Heléna ’•lilllllllHllilllllllliilliiilllilllllllIll Napkelte: 6.01. Napnyugta: 16.59 * IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kevés felhő, több helyen köd, helyenként ködszi- fálás. Mérsékelt szél. Hűvös éjszaka, enyhe nappal Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 4—7, helyenként talaj* menti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 17—20 fok között, cgy-két h- lyen 20 fok felett. — HORVÁTH László elvtárs, a megyei népművelési osztály vezetője egy hónapos tanulmányúira Bulgáriába utazik. — A BÉLMEGYERI kultúr- Itázban ma este 7 órakor lesz a DISZ Petőfi-iskola ünnepélyes megnyitó előadása. Az oktatásra negyven fiatal jelentkezett. — Húszágyas bölcsőde létesült Dobozon, a dolgozó anvák kérésére. — A Bélincgyeri Általános Iskola úttörői az őszi_ betakarításban segítenek a? idős embereknek. A napokban 15 úttörő özv. Lengyel Pálné beteg asz- szonynak törte le a kukoricáját. — MEGYÉNK termelőszövetkezeteibe a múlt héten 431 csa- ád lépett be 479 taggal, 1466 told földterülettel. Endrődön Szabad-ág néven hármas típusú tsz alakult ugyancsak a múlt héten. — A megyei egészségügy i osztály öt tagja kedden és szerdán brigádmunkán volt a Mezőbegye- ú Állami Gazdaságban. A gazdaság egészségügyi ellátását, szociális helyzetét vizsgálták meg. — A TT1T megyei szervezetének rcndezcsébíii vasárnap délelőtt 10 órakor Sásdy András tanár Békéscsabán, a Balassi Ktil- túrotthonban, a nagy természettudósról, Lamarekről tart ifjú- ági előadást. Filmvetítés is lesz a gerinces állatok vérkeringéséről. — KÖZPONTI fogászati rendelőt építenek Orosházán és Békésen. — Az Erőnúíjavító Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéje 123,7 százalékra teljesítette háromnegyedéves tervét, 99,3-százalékos tervszerűség mellett. — Kolarovszki Mihály ácsnak, a Békéscsabai István Malom dolgozójának az utolsó 12 hónapban őt újítása volt, amelyek 49 154 forint gazdasági eredményt jelentenek. A régi síló celláinak további süllyedését megszüntető újítása a legjelentősebb. Megkapta a szakma kiváló dolgozója jelvényt. — Csereinhovoban. a keletszi- bériai szénmedence központjában, kipróbálták az új »ES—20-65« típusú lépkedő exkavátort. Az exkavátor-óriás 1500 tonna súlyú. A kotróveder minden alkalommal körülbelül 20 köbméter földet emel fel. — A sarkad! Lenin TSZ 120 »zúzalékra teljesítette silézási tervét. A sertés és baromfi kivételével, beadását mindenből száz százalékra teljesítette. A tagok vállalták, hogy november 15-ig a sertés- éf baromfibeadásukat is teljesítik.,