Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

1955. «»I »«feer 9., vatAriwp l/iüaMAéaU HifU Különös ismertetőjel Az őszi filmévad kiemelkedő | nem mindennapos életét, szerel- eseménye ennek az új magyar J mét, emberi gondját, baját is be­tűmnek a bemutatója. Békéscsa- j mutatja. Ugyanakkor mogismer- bán október 13-tól 19-ig játsszák j tét a Horthy-rendőrség és csend­filmszínházak. A film jelentő- j őrség módszereivel, amelyekkel a sége abban van, hogy cselekmé- ; kommunisták kézrekerítéséért nye 1942-ben játszódik, amikor a j harcolt. magyar nép számára lét, vagy, A film Vészi Endre Küldetés nem lét kérdése volt a hitleri igá- j című, az Ifjúsági Könyvkiadónál JL kaia.fi éd & I Irta: G. Kiklin | Egy mari vasárnap villanyvo­nattal vidékre utaztam egy bará­tomhoz. Az ablak mellett ültem, gyönyörködtem az elsuhanó táj­ban és majdnem elfelejtettem leszállít). Csak az utolsó pillanat­ban sikerült kiugranom a kocsi­ból, amikor a vonat már elindult. Megálltam a peronon, a vo­nat után bámultam és egyszerre elvan érzésem támadt, mintha a kocsiban felejtettem volna vala­mit. De mit? Hirtelen a fejem­hez kaptam: — A kalapom! Oda az 59-es méretű, vado­natúj szürke kalapom! A vonat­ban hagytam! Nem volt mit tennem, fedet­len fővel érkeztem barátom la­kására, ahol már egész sereg vendég gyűlt egybe. Amikor meg- ' oltók milyen veszteség ért, ví- _ .sztalni próbáltak. Nem kell azért lógatni az orrom — mond­ták. — Kalapot akármikor vehe­tek. Fő az egészség. Éa egyál­talán, ne feledje el, kedves Gurkov... szünetet mondtunk — persze to­vábbra is állva. Ezután az osztályvezetővel ér­dekes beszélgetést folytattam, amelyet most szó szerinti pon­tossággal adok vissza. Én kezdtem: — Kedves elvtárs, tegnap a I vonaton felejtettem a kalapo­mat. j — Nagyon örülök kérem... — Tulajdonképpen minek örül ! az elvtárs? — Annak, hogy egyenesen hoz­zánk fordult problémájával. Mi ugyanis a szórakozott, mondhat­! nám szájtáti emberek érdekeit j védelmezzük. — Köszönöm. — Nem kell köszönnie. Csak kötelességünket teljesítjük. Tehát az egyik vasúti kocsiban hagyta a kalapját. Ismertetőjelei? — Szürke íilekalap, ötvenki- I lences méret.- A statisztikai adatok szerint még lila lámpaernyőm! És nem is lesz! Adja ide a kalapomat mert sietek, munkába keli men­nem. — A lámpaernyő nélkül a ka­lapot sem adhatjuk ki. — Miért? Milyen kapcsolatban van az én kalapom a lámpaer nyővel ? — A két tárgyat együtt vettük leltárba, polgártárs. Azt hiszem, érthetően beszélek. Az aktát nem változtathatjuk meg: már iktat­tuk! — Akkor hát mit tegyek? Barátom válaszolt erre a kér­désre, aki eddig szótlanul álldo­gált mellettem és nem avatko­zott be a beszélgetésbe. — Nézzük elvtársak! — mond ta a barátom. — Világos ügy. A kész aktával már semmit sem tehetünk. Ülj le, Gurkov, és írd meg a kérvényt, hogy adják ki neked a kalapot és a lámpaer­Ja, igen! Majdnem elfelejtet­tem bemutatkozni. Bocsássanak ■ Ezenkívül elv társ, még egy meg, kérem. Afanaszij Nyikola-i fonto® ismertetőjele van. A bér jevies Gurkov könyvelő vagyok. 1 «* » "év van beírva,.ti«­A nevemet azonban nem fontos taeeruzával: »A. Gurkov«,. Enge- kinyomtatni. De ha szükséges, <M*“évd, én vagyok A. Gurkov. csak tessék... í Az osztályvezető felkelt a Az egyik vendég vállon vére- tr,W<51> besuhan‘í a szomsz«’1 getett: — Ne is gondoljon a vesztesé­gére, kedves Gurkov. Emelked­jen felül az ilyen csekélysége­in. Hiszen még annyi kalapot vehet az életben... a Szovjetunióban... várjunk csak, i ")"*••• Ne szakíts félbe! A fei- háuvan is hordanak ötvenkilences ; j^dre teszed a kalapot. Kezedbe szürke filekalapot? Nem jut J veszed a lampaernyot. Kimegy a eszembe hirtelen. 1 hars kába, ahonnan ünnepélyesen kihozta a kalapomat. De még ne örüljenek... Tehát a főnök kihozta a kalapomat és így szólt: — Rendben van. Valóban az A vendégek ezután egymás sza­vába vágva, különféle tö t tiete­ket meséltek el vonatban felej­tett holmikról. Egy fiatalasszony elmondta, hogy nagyapja — egy rendkívül szórakozott öregember — egyszer a vonatban felejtette szunyókáló feleségét. — Remélem,; a nagypapja a ta­lált tárgyak osztályán visszakapta szegény nagymamát — jegyezte meg tréfásan az egyik fiatalem­ber. Barátom jelentőségteljesen fel­emelte a mutatóujját és felkiál­tott: * — Megvan! — Kedves barátom — fordult hozzám — holnap reggel beme­ön kalapja. De most írja le a lámpaernyő ismertetőjeleit is. — Mit? Mit? — A lámpaernyőt. — Miféle lámpaernyőt? — Önnek kell megmondania, milyen. — De én nem tudok semmiféle lámpáé myőről. — Ezt csak maga állítja, pol­gártárs. A papírok másról tanús­kodnak. Az iratokon az áll, hogy a 7. számú kocsiban, a menetirány­nyal szemben lévő pádon a kö­vetkező tárgyakat találták: a) kalap és b) lámpaemyő. Az »a« tételt csak a »b« -vei, azaz a kalapot csak a lámpaemyővel együtt kaphatja meg. —r De hiszen ez nem az én I lámpaernyőm. Tényleg, már em­! pályaudvarra. Beszállsz akárme­lyik kocsiba és ott hagyod. Ezi a ; kedves kislány jKd,ig„ utári«dr ! megy. Ugye, az ön munkatársa osztályvezető elvtárs?' Remek Megtalálja a lámpaernyőt... per sze, egészen véletlenül. \ issza- hozza ide, mint ’újabb talált tár­gyat. Megint leltározzák és min­den rendben lesz! Legnagvobb csodálkozásomra de bánatomra is, ’a talált tárgyak osztályának vezetője teljesen he­lyénvalónak találta ezt a komé diát. Barátom tanácsa szerint jártam el, és megkaptam a kalapomat Eszerint minden rendben volna. De valahogyan mégsem vagyok elégedett. tói. való szabadulás, a háborúból való kilépés, a fegyvereknek a fa­siszta leigázók ellen való fordí­tása. A magyar, nép legjobbjai fogtak össze, hogy a tömegeket felvilágosítsák és a helyes útra vezessék. A németellenes, háború­ellenes küzdelem élenjáró harco­sai a kommunisták voltak, mö­göttük sorakoztak fel a hazájukat szerető munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek, politikusok, katonatisztek. Ezt a nagy össze­fogást és hősi küzdelmet örökíti meg a film. Főhőse Szabó Imre, az illegá­lis kommunista párt titkára, aki­nek alakját az írók a mártírha­lált halt Schönherz Zoltánról min­tázták meg. A film készítésénél hiteles dokumentumokat használ­tak fel. így Szabó Imrének a bí­rósági tárgyaláson mondott sza­vai, valamint búcsúzószavai, any­jához írt búcsúlevele és anyjának búcsúszavai a valóságban is pon­megjelent kisregénye alapján ké­szült, amelynek szép sikere volt az olvasók körében. A filmtörté­net természetesen gazdagabb és színesebb, mint a regény, az alko­tók éltek a filmadta lehetőségek­kel, — 86 helyen játszódik a cse­lekmény. A helyek megválasztá­sakor a film készítői szem előtt tartották a kor történelmi esemé­nyeinek speciális levegője, hangu­lata megteremtését. A jelenetek dramaturgiai követelményeinek megfelelően tudatosan operáltak az időjárással. Fotografáltak bo­rús időben, ködben, esőben, nap­sütésben, hóban, — a film mo­zaikszerű jellegé erre bőségesen adott alkalmat. A szereplők egytől egyig nagy művészi múlttal rendelkező, ki váló, élvonalbeli művészek. A fő­szerepet Bessenyei Ferenc alakít­ja. A többi szereplő közül néhány: Somogyi Erzsi, Sinkcvics Imre. Ruttkay Éva, Ferrari Violetta. tosan úgy hangzottak el, mint a Ve™> GÓ“n b t Gyula, Gobbi Hilda, Szemethy I Endre, Molnár Tibor, Kátay Van- A cselekmény nemcsak az íMe- j da, Ajtay Andor, Ladányi Ferenc gális párt tagjainak harcát, ha-1 és Apáthy Imre. Thury Zsuzsa: Virradat előtt (Szépirodalmi) Thury Zsuzsa regénye Buda­pest ostroma alatt játszódik, s egy üldözött -család életét mulat­ja be a 'áros felszabadulásáig. A család tagjai — anya, gyermek, nagymama — szomszédjuk, egy törvényszéki bíéó segítségévéi menekülnek el Logodi-utcai la­kásukról. A bíró azonban nem tudja mindhármukat egy helyen elbújtatni, a családnak tehát két­felé kell szakadnia. Az asszony hosszú lelkitusa után úgy dönt, hogy anyjával marad, s a bíró segítségé'el szerzett hamis papí­rokkal egy zuglói lakásban hú­zódik meg albérletben. A nyolc­éves kisfiút az óbudai szalézia- nusok rendházában bújtatja el a bíró. így indul a regény cselekmé­nye, amelynek mindkét szálát ügyes kézzel, érdekesen szövi to­vább az író. Akik átélték, em- lékeznek még az ostrom idejének izgalmaira, fojtott, félelemmel teli..levegőjére, s a pincéből fel­jövő emberek első bizonytalan léjiéseire. A regény érdekességéi azonban nemcsak az ostrom ese­ményeinek rajza adja, hanem el­sősorban a kitűnő emberábrázo­lás. Thury Zsuzsa kiválóan ér. ahhoz, hogyan lehet embereket hétköznapi életük apróbb-na- gyobb gondjai és eseményei kö­zött is érzékletesen, élet teljesen megrajzolni. Ez volt a titka a közelmúltban megjelent »Egy fe­dél alatt« és »A francia kislány « című regényei nagy sikerének is. Cj regénye méltán számíthat az olvasóközönség részéről ugyaner­re a sikerre. Megjegyzések a III. Megyei Képzőművészeti Kiállításról A Magyar Képzőművészek és I ről tanúskodó, lakodalmat ábrá­gy ünk a városba, megkeressük a , |ékgxem; a padon egy férfi szu_ talált tárgyak osztályát. „yókált mellettem. Egy televi­Valóban, kora reggel barátom- j z;ög készülék, egy tojással teli mai együtt útnak indultam... kosár, egy szürke macska és egy ...A talált tárgyak osztályának vezetője roppant kedvesen fo­gadott bennünket, mintha már régóta várna és most ’nagyon örülne megérkezésünknek. — Foglaljanak helyet kérem — mondta széles mosollyal. Ennek a kedves felszólításnak azonban nem volt semmiféle reá­lis alapja. A szobában ugyanis egyetlen széket sem láttunk, ki­véve azt az öblös fotelt, amely­ben az osztály vezetője trónolt büszkén. De azért hálásan kő­orgonalila lámpaernyő volt nála. Nyilvánvalóan még akkor is na­gyon álmos volt, dinikor leszállt, s csak a televíziós készüléket, a tojásoskosarat és a macskát vitte magával, az orgonalila lámpaer- nyőt a vonaton felejtette. — Mit mond, milyen volt a lámpaemyő? — Orgonalila, kerek. — Tökéletesen igaza van. Az ismertetőjelek egyeznek. A lám­paemyő az öné. — De soha életembe« nem volt Iparművészek Szövetsége Békés megyei Munkacsoportja értékes kiállítást rendezett a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Tizenhat festő és szobrász mutat­ja be legjobb hatvannégy alko­tását. Különféle témájú és stílusú mü­vek szerepelnek a tárlaton, egy­ben azonban nincs különbség az alkotások között: az élet jelen­ségeit, a természet szépségeit és az embert ábrázolják a valóság­nak megfelelően, művészien, szí­nekben gazdagon, fantáziadúsan. Lipták Pál Zagyvaparti tájképe és Sass Árpád Csónakháza emel­kedik ki különösképpen a festmé­nyek közül, — Lipták műve bé­kés nyugalmat sugárzó harmóni­ájával, a Sass Árpádé pedig a táj meleg hangulatának erőteljesen koncentrált kifejezésével. Kerti Károly érett művészetének illuszt­ráló! az emberi lélekben kutató fejrajzok, a természet titkainak megértésére és megmagyarázására törekvő Tiszaparti részlet és az ÜRyesen megkomponált, rendkí­vül nagy szerkesztési képességek­zoló festmény. Mokos József ké­pei a merész, de sikerült szín- kombinációkkal hívják magukra a régi határokon belül igyekez­nek kifejezni. A mai életről csak kisebbszerű kompozíció-kísérle­teik vannak, s a valóság realista, a figyelmet; a kutat ábrázoló fest- 1 de új eszközökkel történő megmu- ményén például a hideg és me- tatásától meglehetősen tartózkod- leg színek derűsen olvadnak ősz-1 nak. Számos alkotás még a rea- sze. Az ablak című alkotása ere- | lizmus és formalizmus egymás deti elgondolás, de a lényeget ép- j mellett élésének bélyegét viseli pen csak érinti; azon az ablakon magán, s csak viszonylagosan keresztül — ha egyetlen napsu- j eredményes kísérlet mutatkozik garacska segítségével is — a vi- meg a múltból örökölt kötöttsé- lág forgatagába, vagy az élet meg- j gek levetkőzésére. szokott zajlásába kellene láttat- . , , . . „. . Persze, túlságosán nem lehet ni. Pusztai Sándor feifestmenye .... . ., ..... .. .... ezen csodálkozni, — olyan — el­temavalasztasaert dicsérhető: a . . „ sosorban anyagi természetű — se­gítség mellett, amilyet eddig kép­zőművészeink kaptak, előrehala­dásuknak a mostani kiállításon megnyilvánult üteme a csodála­lány arcán derűs fény, megnyug­tató optimizmus árad szét a mo­solyban, de megoldása sematikus, — plakátszerű. A szobrok között az Országos Képzőművészeti Ki- j állításon is sikerrel szerepelt Raj­ki József egyik alkotása — a Le­ányfej című — jelentős. Finom vonalak, aprólékos kidolgozottság és mély kifejező erő jellemzik a művet. Általánosságban az tapasztalha­tó, az említettek ellenére is, hogy képzőművészeink témaválasztása eléggé egysíkú, mondanivalójukat tos. Reméljük, az eredmények lát- 1 tón változás következik be... Kép­zőművészeinkhez nemcsak jelen­leg kiállított műveik megvásárlá­sa, hanem új alkotások rendelése útján is eljut mostantól kezdve az a segítség, amely látókörük szé­lesedését, kibontakozásukat, mű­vészi fejlődésüket más egyebek mellett elsődlegesen előidézheti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom