Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

Mezőhegyes, a magyar lótenyésztés bölcsője

Sötétlő erdők között elterülő többszázholdas, jól művelt szántóföldi parcellák, sűrű fákkal körülvett majorok gazdasági épületei, lakóházai tűnnek a Mezőhegyes felé haladó ember szemébe. Az emeletes magtárak, a 80—100 férőhelyes istállók, a földeken dolgozó gépek és emberek sokasága mind egy nagyméretű gazdaságról beszélnek. A községet, melyből a cukorgyár hatalmas épületei, füstölgő gyárkéményei messzi kiemelkednek, egj7e- nes, fásított utcák, régies stílusú középületek, zömök lakóházak teszik jellegzetessé. Mezőhegyesen érződik, hogy a község fejlődése elválaszthatatlanul össze volt és van kötve a gazdaság éleiével, fejlődésével. Ez érthető is, hiszen a községet körülöleli a Me/.őhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság több mint 22 ezer holdas gazdasága. És ez a gazdaság most ünnepli fennállásának 170-ik évfordo- lóját. Nagy idő ez. Eredményekben, tapasztalatokban gazdag 170 év, melyből nem hiányzott a háborúk vihara és a forradalmak termékenyítő szele sem.

Végigsöpört ezen a Csanádi részen is a török-tatár hódítók hada. A krónikaíró feljegyzései szerint 1241-ben az Újfalunak nevezett, körülsáncolt peregi részen 70 falu odamenekült népét hányta kardélre a tatár. A 14. században már öt falu nevéről feljegyzések vannak: Csatókamarás, Komlős- fecskés, Fűpereg, Kovácsháza és ÁroMélyszántás gőzekével

A méntelep lovardája

kos. A törökök 1552-ben Mezőhegyest és a környező falvakat teljesen elpusztították. Az 1557-ben végzett török adóösszeírás Mezőhegyesen mindössze négy, Peregen pedig öt házat talált. A törökök kivonulása után a pusztasággá vált Mezőhegyes a marosi uradalom része lett és mint lakatlan, fátlan legelőpusztaságot, ezerholdas darabokban főbérletbe adta a bécsi kormány a hadseregszállítóknak. így került kézről-kézre Mezőhegyes 1785- ig, az állami gazdaság megalapításáig.

A 18. századbeli osztrák háborúk nagyon kimerítették a magyarországi ló- állományt és az ország lótenyésztése hanyatlásnak indult. II. József felismerte ennek súlyos következményeit és Csekonics József vértesszázados javaslatára, Mezőhegyesen állami ménesbirtok létesítését hagyta jóvá. A ménesparancsnokság az 1785 szeptember 28-án kelt rendelet alapján megkezdte működését Csekonics József ve _* tűsével. A ménesbirtok területe az e5 vitáskor 30 090 kataszter hold, a rendsze-esített ménesállomány 500 kanca, 20 törzsmén, 2000 csikó, 140 igásló volt. A II. József által 1787-ben elrendelt első kataszteri földmérés során 84 „járásra“ osztották a ménesbirtok területét. Ennek az első földmérésnek a helyrajzi számát viselik azóta is a rajtuk lévő létesítmények.

Már Csekonics megkezdte a céltudatos lótenyésztést. Ezt a tenyésztői munkát Traun, Tavera és Boxberg parancsnokok tovább folytatták. A tenyésztői munka eredményeként ebben az időben alakult ki a híres Nóniusz- ménes, a Gidrán-ménes és a Furioso- ménes. A gazdaság erdősítése is nagy

állandóan több mint ezer mezőhegyes! mén fedezett. A mezőhegyes! ménes tehát döntően befolyásolta az egész magyarországi lótenyésztést.

Az 1860-as években a ménesbirtok túl nőtt eredeti céljain és tevékenységét kiterjesztette a mezőgazdaság

egész területére. A magyar szarvas- marha, majd a mangalica-sertés tenyésztését kezdték meg.

Az 1867-es kiegyezés után indult meg a ménesbirtok magyarrá válása. 1869 január 1-én vette át a magyar kormány a császári hadügyi kincstártól a ménesbirtokot és élére Kozma Ferencet állította. Az osztrák katonai

A Tanácsköztársaság ideje alatt a mezőhegyesiek kimondták, hogy „a mezőhegyesi föld a mezőhegyesieké és azt a közösség javára továbbra is együtt kezelik“. A román csapatok betörése idején a földművelésügyi népbiztosság a ménes és a gazdaság legjobb tenyészállatait a hatvani járásba szállíttatta. így az megmenekült attól, hogy a románok elhurcolják. A Tanácsköztársaság idején megkezdődött a gazdaság dolgozói szociális körülményeinek, béreinek megjavítására irányuló intézkedések végrehajtása, ami azonban félbeszakadt a forradalom bukásával.

A méntelep Canova 9. ménje a Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert.

szedése, a tervszerű tenyésztői és termelői munka megindítása es kialakítása minden mezőhegyesi dolgozótól a legtöbbet követelt. Úgyszólván mindenki meg is felelt ennek a követelménynek. A párt és a kormány édes gyermekeként segítette Mezőhegyest.

1921-ben Balta Sándor, Kovásznál ménesparancsnokkal együtt kezdett hozzá, a megmentett tenyészállatállománnyal, a ménesek helyreállításához. A gazdaság újjáépítését követően, az 1920-as évek második felétől az állattenyésztés minden területén jó eredményeket értek el.

A második világháború a mezőheSzakembereket és anyagi eszközöket bocsátott a gazdaság rendelkezésére, hogy mihamarabb elérje és túlszárnyalja a háború előtti színvonalat.

1951 óta a gazdaság törzsállattenyésztő címet és feladatot kapta. Mezőhegyes a magyar lótenyésztés bölcsője. Ma már azonban nemcsak a lótenyésztés, hanem szarvasmarha-, sertés-,

közel 15 000 utóda van. Mentették, amit tudtak: a gazdaságnak, az országnak, A felszabadulás nagy változást hozott a mezőhegyesi gazdaság dolgozóinak életében is. Nemcsak az állatállomány fejlődött, nemcsak új gazdasági épületek sokasága épült, nemcsak korszerű gépeket kaptak, melyeit elvégzik a legnehezebb munkafolyamatokat, hanem az emberről való goi doskodás elsődlegessé vált. Egészséges lakások épültek, napközi otthonok létesültek, ízletes és bőséges élelemről az üzemi konyhák gondoskodnak. A kulturális igényeket színház, mozi, kultúrotthon-adta szórakozási és művelődési lehetőségek igyekeznek kielégíteni. A százhetven éves Mezőbe- gyesi Törzsállattenyésztői AG régi sikerei mellé új sikerek sorakoznak. A nemrég lezajlott Országos Mezőgazda- sági Kiállításon, állattenyésztési vonalon, négy nagy díj at és több első díjat nyert a gazdaság. Igazgatóját, Keserű Jánost, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki kormányzatunk. Több Kossuth-díjas dolgozik a gazdaságban és se szeri, se száma az egyéb kitüntetést viselő mezőhegyesi dolgozóknak. A küzdelmes, d« eredményekkel teli múlt és a gazdag jelen biztosíték arra, hogy a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság és a Méntelep, a népi demokratikus rendszerünk által nyújtott szinte korlátlan lehetőségeket úgy haszálnálja hazánk állattenyésztésének fejlesztése érdekében, hogy hírnevét erősítve, mindenkor büszke lehet ország-világ előtt munkásságára.

Repülőgéppel permetezik a cukorrépát. (Bajkov I. felv.)

lendülettel folyt, úgyhogy 1848-ban már igazgatás alatt a gazdálkodás csődbe 1152 kát. hold volt erdősítve. jutott, úgyhogy Kozma Ferencnek

Az 1848-as szabadságharc idején Me- nagy nehézségeket kellett leküzdenie, zőhegyes méneskatonái csapatostúl áll- hogy a ménesbirtok — mely Európá- tak be honvédnek. Pándy Sámuel őr- ban az oroszországi Orlov-ménes után nagy, parancsnok azonban elárulta a a legnagyobb ménessel rendelkezett — szabadságharcot. így nem csodálható, fennmaradjon. Kozma, Gluzek Gyula hogy Mezőhegyes mindössze 172 nyer- jószágigazgatóval együtt megkezdte a ges és 63 hámos lovat adott a honvéd hadseregnek. (É-^emes megjegyezni, hogy az osztrákok korábbi háborúihoz, például Napoleon ellen, stb. a mezőhegyesi ménesbirtok 170 000 lovat és 200 000 vágóökröt adott '

A szabadság- harc bukása után Gottschligg Károly lett Mezőhegyes parancsnoka. ö vezette be a telivéiezést

és a tenyésztésből kizárta a kü- lem, csontozat, stb. tekintetében kifogásolható egyedeket. 1855-ben a ménesbirtok lóállományát származás alapján kilenc ménesbe csoportosították.

A mezőhegyesi ménes fejlődésével együtt emelkedett az ország lótenyésztésének színvonala is. Az országban

belterjes gazdálkodást. 1883-ban Mezőhegyest bekapcsolták a vasúti forgalomba, 1889-ben pedig felépült a cukorgyár. Gluzek szakértelmét, szervezőképességét bizonyítja a kendergyár, a gazdasági vasúthálózat, az első artézi kút, a gabonatárház, a tégla- és cserépégető építése.

ISOS-ban Jankovich Lőrinc lett a jószágigazgató. Ekkor már folyt a szi- mentáli szarvasmarha tenyésztése és a juhtenyésztés is. 1911-ben Mezőhegyesről főként köztenyésztés céljaira 327 szimentáli bika, 57 magyar bika, 2142 mangalica-kan és 41 Nóniusz-mén került eladásra. Az első világháború alaposan megtépázta Mezőhegyes állatállom ánvát is.

gyesi gazdaságot is megviselte, A fasiszta hadsereg a lóállományt elrabolta, a szarvasmarha-, sertés- és juhállományt élelmezésre felhasználta — így hosszú évtizedek fáradságos munkája semmivé lett. A gazdaság épületeinek egy részét lerombolták. 1944 augusztusában elrendelték a gazdaság kiürítését és törzsállatainak nyugatra vitelét. Később a ménesállomány jelentős részét az Egyesült Államokba szállították.

1944 szeptember 28-án szabadult fel Mezőhegyes. A szovjet hadsereg segítségével indult meg az élet, kezdődött meg a termelő- munka. Gépeket, igásállatokat adtak, segítettek mindenben. A fasiszta rablás méreteire jellemző, hogy 1945 január 1-én a gazdaságban összesen 6 ló, 27 sertés és 513 szarvasmarha volt. Ezek se tenyészállatok, hanem mindenfelől ösz- szekeveredett, vegyes állomány. Kemény, küzdelmes időszak volt a helyreállítás időszaka, mely 1950-ig tartott. A széthurcolt tenyészállatállomány, gazdasági felszerelések összejuh- és baromfitenyésztése is az ország legjobb tenyészetei közé tartozik. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kiváló tenyészállatokat köszönhetnek Mezőhegyesnek.

A 22 179 kát. holdas gazdaságból 18 098 kát. hold szántóterüet. A legkorszerűbb talajművelést, növénytermesztést valósítják meg a gazdaságban. A képzett szakemberek munkáját, a szívvel-lélekkel dolgozó mező- gazdasági munkások munkáját segíti a sok traktor, kombájn, aratőgép és a sokféle más mezőgazdasági gép. A fejlődésnek itt is óriási lehetőségei vannak, amivel élnek is a mezőhegye- siek. Az eredmény kézzelfoghatóan mutatkozik is, hiszen ebben az évben 4200 holdon 18 mázsa átlagtermést értek el.

Szólni kell még a mezőhegyesi emberekről Is. Az alapításkor osztrák- magyar méneskatonaság és családtagjaik képezték a lakosságot. Az 1880-as években szegődményesek kerültek ezek helyébe a környező községekből, magyarok, szlovákok, románok. A gazdaságban éltek, a gazdaságot szolgálták apák, fiák, unokák. A gazdaság gondjai az ő gondjaik is voltak. A háború alatt, a fasiszták elől mentették a tenyészállatokat, a ogy tudták, mint Benczik Sándor Kossuth- díjas, aki 1944-ben mint kanász-szám- adó, élete kockáztatásával mentett meg a törzsállományból 27 mangalica kocát és malacot, amelynek ma már

Uj, kétszobás, összkomfortos Ikerlakások a 17-es majorban.

időszaki dolgozóknak (Csapó László felvételei);