Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-20 / 247. szám
1955. október 20., csütörtök l ViUattcMlc Hifit Párté lot y Veletek maradok, elvtársák ! ül a padokon a békési fürdő előcsarnokában. Valamennyien jól ismerik egymást, legtöbbjük együtt tanult itt tavaly a politikai iskola II. évfolyamán. Az idén pedig új témákkal, a marxizmus-leniniz- mus alapjai tanfolyam színes, gazdag anyagával ismerkednek meg. Meg akarják alaposan ismerni a párt tudományát. Tanulnak, hogy tovább fejlődjenek, s a tudományt elsajátítva, minél több munkást, dolgozó parasztot, értelmiségit, az emberek százait vértezhessék fel a társadalomtudomány alapvető ismereteivel, akik azután munkahelyükön, családjuk körében továbbterjesztik majd a munkásosztály, a párt igaz szavát. Segítenek majd, hogy minél többen lássák tisztábban a világot, ismerjék fel az összefüggéseket a maguk élete, munkája és a haza jövője között. az I. számú alapszervezet titkára, amíg az ünnepi megnyitóját mondta, jólesően szemlélte a megjelenteket. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy adott szavát mindenki betartotta, s eljöttek valamennyien. Sőt, többen. Durkó Jánosné elvtársnő a politikai iskolára van beosztva, de valahogy ide keveredett, most mi legyen vele? — kérdezte a titkár elvtárs a megjelenteket. — Ha már idejött, maradjon — ez volt valamennyi elvtárs véleménye. — Maradok is — jelentette ki Durkó elvtársnő. — Két évig a politikai iskolát jártam. Szabó elvtárs az előbb a továbbtanulásra hívta fel a figyelmet, hát én is így teszek. — Végezetül még hozzátette: — Meghallgatom az előadást és a végén döntök: maradok, vagy újra a politikai iskolát kezdem. A propagandistának, Hídvégi elvtársnak mélyen a gondolatába vésődtek Durkó elvtársnő szavai. Úgy tanítani, hogy itt maradjon. Az első előadás szinte próbakő tehát. Úgy tanítani, hogy örömmel jöjjenek, s tanuljanak valamennyien. E tudatban kezdte meg a társadalmi formák fejlődéséről az előadást. Egyszerű szavaival szinte vzsszavezette a hallgatókat a világtörténelembe, hogy lássák, hogyan vált emberré az ember, hogyan, miként termeltek, éltek az emberek. Durkó elvtársnő, s a többiek arcán feszült érdeklődés látszott. Kíváncsian lesték a propagandista szavait, amelyeknek sikerült felszítani a képzelőerőt. Nem szószerinti felolvasás volt ez az előadás, hanem az elmélet szemléltetett magyarázata, a fejlődés törvényeinek alapos ismertetése. így sokkal könnyebben megértheti minden hallgató a legnehezebb fogalmakat is. Hátha még jegyzetet is készítenek, mert a legfontosabb dolgokat nemcsak emlékezetükben, hanem papíron is megörökíthetik. Sok elvtársat sarkalt ez a gondolat, s az .előadás közben előkerültek a füzetek, ceruzák. Figyeltek és jegyezgettek... tizenhat kommunistának bővül majd a politikai ismerete, tizenhatan ismerkednek meg a marxiz- mus-leninizmus alapvető tanításaival. Sorsuk jó kezekben van. Hídvégi elvtárs szorgalma, elvi és gyakorlati tudása, szíve és akarata biztos alap erre. Lelkiismeretes felkészülésének elismerése pedig hadd legyen Durkó elvtársnő válasza: „Veletek maradok, elvtársak!“ — Deák -= Ezen a tanfolyamon Szabó elvtárs Tizenhat kommunista Az első foglalkozás A békéscsabai Petőfi DISZ-is- kola propagandistái hétfőn kissé izgalommal álltak egy-egy kisebb-nagyobb csoport fiatal elé és jelentették be: Megkezdjük ünnepélyes volt az első foglalkozás munkánkat, az első foglalkozást. Megkezdődött a beszélgetés, ismerkedés a város üzemeiben, hivatalaiban, termelőszövetkezeteiben. A legtöbb helyen Hétfőn délután a Ruhagyár egyik termében összegyűlt a Petőfi- iskola I. és II. évfolyamának csaknem valamennyi hallgatója. Az első foglalkozásra .néhány fiatal ünnepi díszbe öltöztette a Pe- tőfi-iskolások új otthonát. A két tanfolyam hallgatói közösen tartották meg az ünnepélyes megnyitót. Az első foglalkozáson megjelent a párttitkár elvtárs is. Rövid beszédében arra kérte a fiatalokat, hogy Petőfi szellemében tanuljanak, s vegyenek példát hazaszeretetéről. Már a megnyitón a két tanfolyam hallgatói versenyre hívták egymást. A verseny fő pontja: hol lesz kevesebb hiányzó, milyen lesz a fegyelem. Az első foglalkozás végén a baráti beszélgetés, ismerkedés Után újabb kedves meglepetés történt. A DISZ-saervezet Rendezésében a Feledhetetlen 1919 c. filmet vetítették. Hasonlóan szép és ünnepélyes ígéretet tettek a fiatalok, volt a megnyitó a megyei tanácsnál is. A 37 hallgató közül 33 jelent meg. Az első foglalkozás után kollektíván nézték meg a Különös ismertetőjel című magyar filmet. A Vasöntöde Petőfi-iskola megnyitóján részt vett a vállalatvezető és az üzemi párttitkár. Az első foglalkozáson a DISZ II. kongresszusáról beszéltek a fiatalok. Több helyen, mint a Pamutszövőben, Kötöttárugyárban Pe- tőfi-verseket olvastak fel vagy szavaltak el a fiatalok. A Kötöttárugyár Rulich Gyula DISZ- szervezete felhívással fordult a többi Petőfi-iskolához, hogy csatlakozzanak a Gyere velem-moz- galomhoz. így biztosítják azt, hogv a Petőíi-iskolások rendszeresen megjelennek a foglalkozáson. A Békési Nyomdában a megnyitón Megjelent a Propagandista októberi száma Az új szám több fontos cikket közöl, amelyek a propagandisták Jobb felkészülését s nagyobb tájékozottságát segítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikkben köszönti az új pártoktatási év propagandistáit. Káldor Gyula: Az államapparátus állandó tökéletesítése szocialista épitőmun- kánk elengedhetetlen feltétele című cikkében az államapparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. A propagandista munkájához c. rovatban Bárányt Gyula cikke: A magyarországi fasizmus és néhány jellemvonása címmel jelentős segítséget nyújt propagandistáinknak a magyar fasizmus jellegének megértéséhez. E rovatban közli a folyóirat Balázs Béla: A klerikális reakció mint az ellenforradalmi rendszer támasza című írását, amelyben a szerző dokumentumok sorozatával bizonyltja, hogyan, milyen eszközökkel szolgálta a klerikális reakció a Horthy-rendszer népelnyomó uralmát. Kádár Iván cikkében a munkásosztály viszonylagos és abszolút elnyomorodását vizsgálja az ellenforradalmi Magyarországon. A népgazdaság időszerű kérdései e, rovatban Csizmadia Ernő Írását közli a folyóirat: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fölénye a gabonatermelésben az egyéni gazdaságokkal szemben. Az 1955. évi ipari tervek maradéktalan teljesítéséért címmel Huszár István és Tóth László elemzik a tervteljesítésben elért eddigi eredményeket s rámutatnak azokra a feladatokra, amelyek az utolsó negyedévben az Ipar előtt állanak. A nemzetközi kérdések c. rovatban A német kérdés a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt címmel a lap rövid össze- loglalót közöl a német-szovjet tárgyalásokról. A propagandamunka tapasztalataiból e. rovatban közli a folyóirat Réti László: Pártunk történetének tanítása az iskolán- kfvüli pártoktatásban o. cikkét. Csatári Dániel Írása azokat a lehetőségeket vizsgálja, amelyeket az ifjúság nevelésére a Petőfi-iskola történelmi tananyagai nyújtanak. H rovatban Jelenik meg R. G. Írása: Megjegyzések egy megyei előkészítőről címmel. — A Magyar—Szovjet Társaság ebben az esztendőben a barátság hónapján kívül november 27-tŐl december 4-ig megrendezi a »Szovjet-Ukrajna hété«-t. Megyénkben tegnap alakult meg a »Szovjet-Ukrajna hete« Ünnepi bizottsága. hogy társadalmi munkával egyforma jegyzetfüzeteket készítenek, amelynek táblájáról meg lehet ismerni, hogy Petőfi-iskolásoké. Helytelen, hogy a Téglagyárban nem készültek fel az első előadásra. Nem tartották meg az ünnepélyes megnyitót. Az előadó — Magyar népviseletek története címmel ízléses tájékoztató füzetet jelentetett meg a Néprajzi Múzeum. A múzeum népviseleti kiállításainak anyagát ismertető, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványt Fél Edit művészettörténész írta. elfoglaltságára hivatkozva nen jelent meg. Sajben elvtárs D1SZ- titkár is 5—10 percig ismerteibe a Petőfi-iskola jelentőségét, kiosztotta a tankönyveket, s ezzel véget ért a megnyitó. Az ilyen felkészülés nem biztosítja, hogy kedvvel járjanak a fiatalok egész ] évben a Petőfi-iskolara. — Tizenkét nő és 4 férfi dolgozik a Gyomai Földművesszövetkezet felvásárlási telepén. A III. negyedévben 147 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket. Most ismét olyan igyekezettel dolgoznak, hogy a IV. negyedévi tervet is sikeresen túlteljesítsék. Az utóbbi esztendőkben azt tapasztaltuk, hogy az általános iskolát végzett gyermekek szülei, idegenkedve és némi fenntartással tekintettek az általános gimnáziumokra. Ha a különféle technikumok valamelyikébe nem sikerült elhelyezni a gyermeket, nehezen engedték gimnáziumba. Az a téves elképzelés alakult ki és terjedt el, hogy a középiskolai oktatásnak semmi értelme nincs, hiába végzi el a gyermek a gimnáziumot, ha nem kerül egyetemre, tudásának hasznosítására nincs lehetősége. Hamis és torz ót a nézet Köztudomású, hogy pártunknak és az államnak az a célja, hogy az emberek általános műveltsége minél magasabb szintre emelkedjék, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fejlett technikával bánni tudó nép felépítse hazánkban a szocializmust. Az iparban, mezőgazdaságban és a hivatali közéletben egyaránt, mindinkább megkövetelik, a hely specialitásától függően, a ■szak-, vagy az általános műveltséget; Ezt nem kaphatják meg máshonnan az emberek, csak a középiskolától. Az MTH iskolák csak szakembereket képeznek, az általános gimnázium jóval többet ad ennél: amellett, hogy Érdemes általános gimnáziumban taníttatni a gyermeket egyetemen való továbbtanulásra képesítést ad, lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy a végzett növendék könnyebben sajátítsa el az ipari szakismereteket, és a termelőmunka bármelyik ágában középkáderré váljék. S a megfelelő szakmai gyakorlat után levelezés útján elvégezheti az egyetemet is. Az MTH iskola viszont erre nem képesít. Azok a szülők, akik gyermekük helyett, gyermekük sorsáról döntenek, s gimnáziumba való beiratás helyett ipari tanulóknak adják többre képes fiukat, vagy lányuha a gyerek abbahagyja tanulmányait, nyilván a termelőmunkában helyezkedik el. Ugyanakkor nem ártana, ha fizikailag és szellemileg fejlődne még .;: De nézzük, mi is az, amitől tartanak a szülők, s indokolt-e bizalmatlankodásuk? Azt ne említsük, hogy az általános gimnázium egyetlen olyan intézmény, amelyről minden egyetemre és főiskolára menni lehet, arról szóljunk inkább, hogy a békéscsabai fiugimnázium minden munkás és paraszt származású végzett növendéke, akik akarták, sokkal inkább képessé teszik arra, hogy lépést tarthasson a technika fejlődéséveli másodikosok olyan üzemekbe, amelyek a mezőgazdasággal vannak összefüggésben, a harmadikos és negyedikes növendékek pedig kizárólagosan ipari jellegű üzemeket keresnek fel rendszeresen. Megismerik a munkafolyamatokat, bepillantást nyernek a különféle termelési eljárásokba, Az általános gimnázium nemcsak száraz tudományokat tölt a tanulókba. A politechnikai ok- s ha érettségi után ezen a terüle- tatás lehetővé teszi, hogy a ter- ten helyezkednek el, nem ködös melés alapelemeit is elsajátítsák idegenséggel találkoznak, a növendékek; S ezen túl a leg- Nem merül ki ennyiben a gya- több gimnázium szövetkezetekkel korlati életre való nevelés. Kü- és üzemekkel tart fenn kapcsi- lönféle gyakorlati órák beveze- latot, hogy a tanulók megismer- tése is azt a célt szolgálja, hogy kát, elvágják előttük a fejlődés felsőbb iskolákba nyertek felvéhessék az ott folyó életet. A békéscsabai fiugimnázium elsősei például havonta ellátogatnak egy-egy termelőszövetkezetbe, a könnyebben megtalálják helyüket a gyakorlati életben azok a tanulók, akik nem mennek egyetemre. útját. Van azonban ennél még szomorúbb eset is. Megtörténik, hogy a szülő nem engedi gyermekét telt. A többiek elhelyezkedtek, s néhányan az egyetem levelező tagozatain folytatnak tanulmányokat. A szülők azt mondják, Szakkörök működnek minden iskolában — ezek is gyakorlatiasságra, nem azok is, akik nem tanulnak ügyességre nevelnek. S ezeken tovább. Az elmondottakból az kósemmiféle iskolába továbbta- ha nem tanul tovább a gyerek, nulni, akkor sem, ha a gyermek- nem lesz belőle semmi. Ez nem nek kedve lenne hozzá. És ez igaz. Az érettségizett fiatal szaksajnos leggyakrabban a munkás mát tanulhat, és paraszt szülők esetében fordul Hat h6 alatt elő. A sok példa közül csak egy k ká lediet belőle jellemzőt említünk: erre a tan- SzaKmunKas lenei neioie évre a békéscsaba-erzsébethelyi Abban az esetben is, ha a válaszáltalános iskola egyik hatvantagú tott szakma iránt nem tanúsít kívül minden tantárgyat az élettel való összefüggésében tanítanak a tanárok. összefoglalva tehát: az általános gimnáziumok kettős feladavetkezik, hogy nincs senkinek oka arra, hogy gyermekét kétségeket érezve adja gimnáziumba: Ha a gyermek nem bizonyul alkalmasnak egyetemi vagy főistot látnak el. Felsőbb iskolákon kólái tanulmányok folytatására, való tanulásra készítik fel a ta- akkor sem hiábavaló a négyéves nulókat, és ellátják azokkal az tanulás. Érettségijét sok helyen alapismeretekkel, amelyek a tér- hasznosíthatja, fontosabb szere- osztályából négyet taníttatnak elegendő fogékonyságot, legké- melőmunkában való zökkenő- pet tölthet be a társadalomban, tovább a szülők. Ha hozzászá- sőbb másfél év alatt válhat szak- mítjuk, hogy ez Békéscsaba munkássá. S ez a szakképzettség munkásnegyede, egészen lesújtó- nem egyenlő azzal, amit az MTH nak ítélhetjük meg ezt a tényt.; i iskola ad, — több annál! A gim- S van ennek egy másik oldala is: náziumban szerzett alapismeretei mentes érvényesüléshez szüksé- mint általános iskolai végzettség- gesek. így nemcsak azok ismer- gél, mert a gimnáziumban szer- kednek meg idejében az élettel, zett különféle gyakorlati ismere- akikből orvosok, mérnökök, ta- tek alkalmasabbá teszik rá. nárok, agronómusok lesznek, ha- — örsi Tóth —