Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-14 / 242. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MfasaM?Náv — Meggondolandó, hogy mit tegyenek Ma: Heti rádióműsor V.____________________________J AZ M DP BÉ KÉS M EG Y E I PÁR TB 1 Z O TTS ÁGÁ N A K LA P 3 A 1955. OKTÓBER 14., PÉNTEK Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Tartsuk be az alapszabályt l A termelőszövetkezetekben az alapszabály határozza meg az j egész kollektívának a gazdálkodá- sát. Ez a szövetkezetnek az alkot­mánya. Ahol az alapszabályt meg­sértik. az minden esetben a sző- vetkezet gazdálkodásának és a tagok jövedelmének rovására megy. Ennek ellenére az alapszabály megsértésével lépten-nyomon, csaknem minden szövetkezetben találkozunk. Igen gyakori még ma is a szövetkezeti demokrácia lábbaltiprása. Nem hívnak össze rendszeresen közgyűléseket, az elnök egyedül dönt olyan dolgok felett, ami a közgyűlésnek lenne a feladata. Olyan esetek is meg­történnek, hogy a vezetőség, a szövetkezet elnöke nem biztosítja a tagok alapszabályban lefektetett jogainak gyakorlását. A békéscsa­bai Előre TSZ-ben például már a kora tavaszon javasolták a tagok, hogy az állatok részére biztosít­sanak zöld takarmányt. A veze­tőség ezt a javaslatot nem való­sította meg, nem gondoskodott a nyári hónapra takarmányról, s így a télire készített sílót kellett feletetni. Ezzel növelték a tej elő­állításának költségét, s ez nem­csak a szövetkezetnek, de a tagok­nak is kárt jelentett. Áz alapszabály kimondja, hogy a háztáji gazdaságban egy tehe­net, egy-két növendékmarhát, egy­két anyakocát malacaival és évente három-négy hízót tarthat­nak, ami a család szükségletére elegendő. A békéscsabai Béke TSZ-ben vannak olyan tagok, akik két tehenet, eladásra nö­vendékmarhát, sertéseket hizlal­nak. Ez már szabályellenes. Hi­szen a sok jószágtartás arra ösz­tönzi a tagságot, hogy több ta­karmány kiosztását szavazzák meg, s ezzel a közös jószágállo­mánytól vonják el azt. így a tag­ságnak nem lesz miből pénzt vár­ni. A Béke TSZ-ben például je­lenleg 45 sertést hizlalnak. Ha ezt három-négyszázra növelnék — amire a lehetőség megvan, ha a tagok a háztájiból szabadpiaci áron eladnák felesleges sertéseiket a szövetkezetnek — 18—20 fo­rint készpénzt tudnának osztani munkaegységenként. így több jut­na a szövetkezet tagjainak, több jutna a közös vagyon növelésére. A sok háztáji jószág elvonja a család egy tagját a közös mun­kától. Ez szintén a jövedelem csökkentését jelenti, hiszen keve­sebb munkaerővel gyengébb mun­kát tudnak adni a földnek. így pedig csökken a termés. Ez nem­csak a tagság jövedelmének csökkenéséhez, hanem a szövetke­zet gyengüléséhez is vezet. Éppen ezért a pártszervezeteknek, taná­csoknak, gépállomási vezetőknek, mezőgazdászoknak állandóan ma­• "" ........... g y arázni, érvelni keli, hogy mit jelent az alapszabály betartása. Nem kampányfeladatnak — mint egyes helyeken teszik —, hanem állandó munkának kell tekinteni az alapszabály ismerte­tését. Feltétlenül fontos, hogy a ter­melőszövetkezetek az alapszabály­ban meghatározott mértékben év­ről évre növeljék a szövetkezeti alapot. A szövetkezeti gazdaság csak akkor tud állandóan fejlőd­ni, nagyobb és nagyobb eredmé­nyeket elérni, ha megfelelő gaz­dasági alapokkal rendelkezik. Ezt sok termelőszövetkezetben I már meg is valósították, A füzes- 1 gyarmati Vörös Csillag TSZ-ben — a tagok jövedelmének állandó 1 emelése mellett — a szövetkezeti alapot erejüknek és szükségletük- I nek megfelelően évről-évre bőví- : vítik. így eredményeik állandóan jobbak. Vannak szövetkezetek, ahol igyekeznek a zárszámadáskor mindent kiosztani. A sarkadi já­rás több szövetkezetében a közös­ben nevelt kacsákat, juhokat is ; kiosztják. Nem gondolnak arra, i ha kihízlalnák, vagy tovább te­nyésztenék, több jövedelem jutna a tagoknak. Ahol nem gon- ! dóinak a gazdaság megerősítésé­re, kellemetlen meglepetés érheti j egy bizonyos idő után a tagokat. I Eredményeik csökkennek és ké­sőbb kénytelenek lesznek sokkal nagyobb erőfeszítésekkel pótolni mulasztásaikat. Egyes helyeken a szövetkezeti alap növelését csupán állami tá­mogatással akarják megoldani. Ez helytelen. Az a helyes, ha a támogatást igénybe veszik ugyan, de azt a szükségletnek megfelelő­en használják fel. Kisebb beruhá­zásokat, építkezéseket igyekeznek maguk erejéből megoldani. Ezzel i csökken adósságuk és a jövede- j lem tisztán megmarad. Feltétlenül kell gondolni az alapszabály által élőírt szociális ' alap létesítésére, illetve növelésére is. Némely szövetkezetben feles­legesnek tartják ezt. Pedig öreg, vagy beteg tag minden szövetke­zetben akad. Ezek megsegítése a szövetkezetre — a nagy családra 1 vár. De a szociális alapból a nap­közi otthonok, üzemi konyhák lé- I tesítésére, a fiatalok segítésére is j telik. Ha a termelőszövetkezetek min- ! den esetben betartják az alapsza­bályt, a tagok jövedelme állan- j dóan emelkedik. A pártszerveze- ! tek, tanácsok feladatai, hogy ál­landóan ismertessék az alapsza­bály betartásának jelentőségét, így lehet elérni, hogy minden tag megértse: saját magának tesz az- j zal kárt, ha megsérti a szövetke­zet alkotmányát. Csaknem 2000 iíj traktoros-gépész kezdett munkához Az MTH traktoros-gépészkép- ző intézeteiben a szeptemberi szakmunkásvizsgákon 1984 ipari tanuló szerezte meg a traktoros- gépész képesítést. Az új gépészek már meg is kezdték munkájukat gépállomásainkon és állami gaz­daságainkban. A traktoros-gépészképző inté­zetekben már az új tanév meg­nyitására készülnek. Az október 15-én kezdődő iskolaévben újabb 2000 ipari tanuló sajátítja el a gépész szakmát: Gyertek a földekre, fiatalok! Középiskolák, üzemek, községi és várisi DlSZ-szerve- zetek fiataljai! Jövő évi kenyerünk biztosítására szólít fel benneteket a párt, a DISZ. Segítsétek termelőszövetkezeteinkben és mindenütt a ku­korica és kukoricaszúr időben való betakarítását. Csatlakoz­zatok a Hajdú megyei ifjúság felhívásához. Alakítsatok ku­korica- és kukorioaszár-betalcarUó brigádokat. Segítsétek, hogy a kenyérgabona időben jó magágyba kerüljön. Hogy ezt elérhessük, minden percet ki kell használni a betaka­rítás és vetés meggyorsítására. Kövessétek a Békéscsabai Vlzmüépltési Technikum dt- szistáinak példáját, akik október 10-én mintegy 200-an mentek 'ki a békéscsabai Vörös Október TSZ-be, és 35 kát. hold kukoricát betakarítottak. A Vlzmüépltési Technikum és a Közgazdasági 'technikum fiataljai pedig október 13— 14-én a békéscsabai ülőre TSZ-nél segítenek. Üzemi és diákfiatalok, álljatok egy emberként a kenyér­csaták hősei, az élenjáró termelőszövetkezeti if júságunk mel­lé. Nyújtsatok segítséget a kukorica- és kukoricászár-beta- karitásban. Szombaton és vasárnap jöjjetek ki több ezren a földekre, a tsz-kbe, és brigádokba tömörülve, egymással versenyezve segítsétek az őszi kény érgabonavetés időbeni el­végzését. Takarítsátok le sok száz holdról a kukoricát. Tártunk, ifjúsági szövetségünk, dolgozó népünk e mun­kában is számít rátok, diszislákra, fiatalokra. teleljetek meg ennek a bizalomnak! DISZ megyei VB. Gasdaságos a takarmányrépa- vetőmag termesztése Békés megyében az idén 259 j holdon termeltek takarmányrépa- j vetőmagot, s ezzel igen sok feles­leges kiadástól mentették meg a [ népgazdaságot, mert a korábbi | években külföldről kellett behoz- i ni a vetőmagot. A 259 holdon 21 j vagon mag termett, s ez a meny- I nyiség mintegy 15 000 hold beve- ! téséhez elegendő. A Csorvási Állami Gazdaság­ban 22 holdon termeltek takar- I mányrépa-vetőmagot és a holdan- | kénti terméshozam elérte a 8 má­zsát. Jó eredménnyel és jövede­lemmel dicsekedhet Nagy Sán­dor magyarbánhegyesi termelő Is. Ezerötszáz négyszögölön 16,64 mázsa magot termelt, amelyért 16 000 forintot, valamint 84 kg cukrot kapott 50 százalékos áron. | Ezenkívül a leszerződött terület után 100 százalékos állat-és állati termék és 150 százalékos ter­ménybeadási kedvezményben is részesült. Jövőre 1 kát. holdra szerződött, mert látja, hogy gaz­daságos a takarmányrépa-mag termesztése. Jól jövedelmezett a rizsföldi haltenyésztés Békés megyében A Békés megyei termelőszöyet- zetek a rizsföldeken mellékter­mékként haltenyésztéssel is fog­lalkoztak, ami jó eredményeket hozott. A köröstarcsai Rákosi Termelőszövetkezet például csak­nem másfél tonna rizsföldi halat adott el. A békési Vörös Csillag TSZ 30 hold rizsföldjén tenyész­tett halért 17 000 forint jövede­lemhez jutott. A füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ 25 holdas rizsföldjéről 13 és félezer forint jövedelmet hozott a haltenyésztés. 1327 hold rizst csépeltok el a megyében Lassan befejezéshez közeledik a megyében a rizs aratása. Több rizstermeléssel foglalkozó terme­lőszövetkezet és szakcsoport már a cséplést is befejezte. Eddig 1327 hold rizst csépeltek el, bár az idei időjárás kedvezőtlen volt, mégis e területen a holdankénti termésátlag eléri a 9,7 mázsát. Az elcsépelt mennyiségből ed< dig 99 vagon rizst szállítottak a begyűjtőhelyre a termelők. Megjutalmazták a tejtermelésben élenjáró termelőszövetkezeteket A szarvasi Táncsics, a dotnb- egyházi Petőfi, a ref-kovácsházi Dózsa, a végegyházi Szabadság és ahunyai Bajcsy-Zsilinszkv ter­melőszövetkezetek III. negyed­évi tej beadási kötelezettségüknek eleget tettek, sőt nagy mennyi­ségű szabad tejet is adtak át az állami felvásárlónak. Jelentős mértékben hozzájárultak ezzel megyénk tejbegyűjtési tervének teljesítéséhez, ipari munkásaink tejtermékkel való bőséges ellátá­sához. Élenjáró tej termelési mun- I kéjükért és az állami felvásár­lás iránt tanúsított példamutatá­sukért ezeket a szövetkezeteket 10—10 mázsa korpával jutalmaz­ta a Tejipari Vállalat. Korpával való jutalmazásra a II . negyedév elteltével újra mód lesz. Ezért mind több termelő­szövetkezet csatlakozzon a ver­senyhez. Vádi László, Békéscsaba. Negyvenkét vagon kukorica Vésztőn már eddig 42 vagon ku­koricára kötöttek értékesítési szer­ződést a termelők. A lekötött mennyiségből eddig mintegy 15 vagonnal szállítottak be a be­gyűjtőhelyre. Amit a békési Kedden országos vásár volt Bé­késen, ahol a szokástól eltérően, kevesebben voltak, mint máskor. Igaz, a felkészülés sem volt tel­jes, mert az állami és szövetkezeti boltok faáruból, mezőgazdasági kisgépekből, szerárukból egyálta­lán vagy csak keveset hoztak a vásárra. A vásárlók is — úgy lát­szik — az október 29—30-i őszi vásárra tartogatják pénzüket. A kellemes őszi időben azért így is bőven volt látnivaló, mert egy­néhány vállalat elegendő áruval rendelkezett. A Kelet-Békés me­gyei Népbolt 56. árudája megfe­lelő árukészlettel látta el a vevőket, ahol mintegy 120 ezer forint étékű cikket vettek meg a látogatók. A földművesszövetke­zet áruházát is sokan látogatták, itt százhuszonötezer forintot forgalmaztak ezen a na­pon. Mindkét üzlet dolgozói elis­merést érdemelnek, mert gyor­san és pontosan szolgálták ki a vevőket. Nagy volt a forgalom a vásár sátraiban Is. De ez mégsem volt Indok arra, hogy az Észak-Bács vásáron láttunk megyei Népbolt 69. számú vásá­rozó részlegének vezetője, Kiss József a II. osztályú, festett drapp zefír inganyagot 25,80 forint he­lyett 27,10 forintért árusítsa. Nem tudni, hogy felületességből, vagy másból történt-e ez, de szerin­tünk megérdemli a büntetést, hogy máskor ne legyen kedve megkárosítani a vevőket. Nem tüntették fel az árakat a Békési Földművesszövetkezet kitelepített cukorkássátrában, sőt még cég­táblájuk sem volt. Egynéhány ma­gánkisiparos és kiskereskedő is követett el hasonló hibákat. Sza- kálas Dezső endrődi szíjgyártó például iparengedélyétől eltérő cikkeket árusított. Dicséret illeti a magánkisiparosok közül Kerék­gyártó Sándor debreceni mézes- kalácsost, aki a készített árucik­keit ízlésesen, az egészségügyi kö­vetelményeknek megfelelően, a fogyasztói árak feltüntetésével hozta forgalomba. A vásárlások után sokan betér­tek az Utasellátó 198. sz. sönté- sébe egy kis áldomásra. Itt egy kis meglepetés érte azokat, akik figyelmesebbek voltak, mert Ök­rös Ferenc csapos a szocialista kereskedelmet megszégyenítő mó­don, szennyvízben mosta el a po­harakat. Alkalmazta munkája közben Botos Sándor orosházi italboltos „úiíiását“ is, azzal a kü­lönbséggel, hogy még nagyobb lyukak voltak az egy- és kétdecis ürmértéken! Lehet, hogy szűrés­re alkalmasabbak lennének ezek az ürmértékek. Vajon Dina Jó- zsefné üzletvezető tudott-e erről? Nem tudni, de figyelmeztetjük arra is, hogy 18 csorba pohár is járt kézről kézre az iszogató em­berek között. Ez a vásárlátogatás is meggyő­zött bennünket arról, hogy egy­néhány kereskedelmi vállalat a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának többszöri figyelmezteté­sére sem szállított a vásárra olyan árut, amit keresnek a vevők. Re­méljük, a következő vásárokra már nem felejtik magukkal vin­ni azokat. Továbbá akadnak még olyanok, akik arra számítanak, hogy az ellenőrzést kijátszhatják — számításuk most is megdől. Megkapják a megérdemelt bün­tetést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom