Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-12 / 240. szám

/ Világ proletárjai egyesüljetek* r Szívesen fogadják az új belépőket Ma: Megyei totó J 1955. OKTÓBER 12., SZERDA Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM A kollektív szerződések tekintélye Vajon valóban törvénynek tekintették-e az igazgatók és a mun­kások kölcsönös megállapodásukat: a kollektív szerződést? — Erre kapunk választ rövidesen, amikor a beszámolók alapján tisztázó­dik, hogy mit hajtottak abból végre. Kérdés az is, megvalósult-e a dolgozók személyes részvétele, tevékeny közreműködése a szer­ződések ellenőrzésében. Sajnos, nem lehet egyértelműen igennel válaszolni, mert né­hány tapasztalat éppen az -llenkezőjét igazolja. Romlott egyné­hány helyen a dolgozók előtt a kollektív szerződés tekintélye. Rom­lott, mert a szerződő felek nem teljesítik hiánytalanul kötelezettsé­geiket. Mennyi baj származik pedig ebből a közösségnek! A Me- zőhegyesi Cukorgyárban a szerződés alapján a vállalat kötelezte ma­gát, hogy szakmai tanfolyamot indít, az üzemi bizottság pedig segít a szervezésben. Mi lett belőle? Elmaradt a szakmunkásképző tan­folyam, mert nem jelentek meg a dolgozók — hivatkozik erre Ha­vas elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. Nem törődtek a szakokta­tással és most kilincselnek a felettes szerveknél, mert nincs ele­gendő szakemberük. Tavaly is ez íróit náluk a probléma és ezért állították be a kollektív szerződésbe, hogy megszüntessék ezt a hi­ányosságot. Mégsem tettek semmit megvalósítása érdekében. A kor­mány által rendelkezésre bocsátott eszközöket sem használják ki, mert 30 ezer forintot kaptak az államtól öltözőszekrényekre és an­nak beszerzését december 31 -re vállalták. Akkorra a cukorgyártási idénynek csaknem vége lesz. Tehát ígéret lesz mindaddig ez a dol- gőzök előtt. A munkásoknak fáj, ha a megígért öltözőszekrények nem ké­szülnek el, vagy a megígért tanfolyamot nem szervezik meg. Jog­gal bosszantja őket, ha az üzem vezetője lebecsüli a vállalt kö­telezettségeket. Bosszantja- őket a hanyagság és nemtörődömség, ami akadályozza munkakörülményeik javulását. A munkások első­sorban arról ítélik meg a vezetőik tevékenységét, mennyire keres- ték a szerződés végrehajtásának lehetőségeit, mennyire használták fel azokat az erőforrásokat, amelyek az üzemen belül is megvan­nak. Nagyon furcsa az az állásfoglalás is, ahogyan az Orosházi So.prűgyár igazgatója, Horváth elvtárs viselkedett a kollektív szer­ződéssel szemben. Amikor a szakszervezet képviselője ellenőrizte, 'hogyan ódlnak annak teljesítésével, úgy nyilatkozott: „Miért avatko­zik bele a szakszervezet, amikor a megyei tanács ipari osztálya nem törődik ezzel.“ Jellemző hanyagságára; amikor az ipari osztály mégis ellenőrizte — a szakszervezet kérésére — a szerződések vég­rehajtását. és utasította annak megvalósítására, azóta sem változta­tott a hiányosságokon. Ma is szünetel például a verseny értékelése az üzemben. Az ilyen helyeken nem sok jót mondanak a dolgozók a kollektív szerződésről. De ez nem a kollektív szerződés hibája. A munkások előtt csak annak a szerződésnek van tekintélye, ame­lyiknek minden pontját tiszteletben tartják a vezetők. A szerződés végrehajtásának ellenőrzésére a legfőbb biztosí­ték a tömegek részvétele a végrehajtásban. Az üzemi bizottság fel­adata, hogy megszervezze ezt. Rendszeresen tájékozódjanak a vég­rehajtásról a dolgozók. A Békéscsabai Kötöttárugyárban például ütemtervet készítettek arról, mikor mit kell valóraváltani a kollek­tív szerződésből, és a folyosón elhelyezett táblán tájékoztatják a munkásokat az eredményről. Ha a vezetők megtartják adott, szavu­kat. a munkásoktól is joggal elvárhatják, hogy kötelezettségeiket teljesítsék. Ha az üzemi bizottság megmagyarázza a dolgozóknak, hogy kétoldali kötelezettségről van szó, javul a munkakörülmény az üzemben, akkor nagyobb lendülettel dolgoznak a munkások. A kollektív szerződés tehát nem önmagától valósul meg és vá­lik törvénnyé, hanem csak úgy, ha a vezetők tiszteletben tartják azt és csakis ott, ahol a dolgozókat bevonják a végrehajtás ellenőrzé­sébe, feltárják előttük a problémákat és segítségül hívják őket a ne­hézségek leküzdésére. így erősödik a kollektív szerződések tekintélye. A Békéscsabai Kötöttárugyár IV. negyedévi versenyvállalása Mi, a Békéscsabai Kötöttáragyár dolgozói pártánk Központi Vezetősége márciusi határa» Zalának szellemében vállaljuk, hogy népgazdasági tervünk teljesítése érdekében a vállalat ré» szere előírt tervet az alábbiak szerint túlteljesítjük: 1. A IV. negyedévi befejezett termelési tervünket tonnában és változatlan áron, 1 száza­lékkal túlteljesítjük. Ezzel negyedéves tervünket 1 nappal korábban, éves tervünket december 20-ig befejezzük. 2. Az elsőosztályú áruk arányát a III. negyedévben elért 95,6 százalékról 96 százalékra javítjuk. Ezen vállalásunkat a lánckötő és körhurkolú fonalői'ök fokozottabb mérvű alkalma­zásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a minőség megjavítását célzó újítások gyors heve» zetéscvel valósítjuk meg. 3. A tervszerűség További javítása érdekében vállaljuk, hogy a tervszerűség! tervet a IV. negyedévben 98,6 százalékfa teljesítjük. Ez a vállalásunk annál is inkább nehéz feladat, mivel olyan cikkeket gyártunk, amelyeket ezideig nem termeltünk és munkaigcnyesség szempontjából lényegesen meghaladják a korábban gyártottakat. 4. A termelékenység növelése érdekében a IV. negyedév folyamán megszervezzük az 1-es számú zártciklusú ingblokkot. 5. Az önköltség csökkentési tervünket az előírásnak megfelelően teljesítjük, erre vonatkozó önköltségcsökkentési tervet készítünk. Vállalásunk teljesítése érdekében az önköltségcsökkenté­sünkre döntően kiható konfekció.-hulladékot az anyagnonnához viszonyítva 1 százalékkal csök­kentjük. 6. A villamosenergiánál az elmúlt év hasonló időszakának termelési értékéhez viszonyítva, ötszázalékos csökkentést kívánunk elérni. A fenti vállalást a Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói olymódon teszik meg, hogy ezen felajánlásukat a munkás erseny kiszélesítésével, ennek jobb nyilvánosságával, a párt, a szakszerve­zet, a DISZ és a többi tömegszervezet mozgósításával, pártunk Központi Vezetősége határoza­tainak szellemében hajtják végre. Ezenkívül a patroné*» Területünkön lévő termelőszövetkezet segítésével, az egyénileg dolgozó parasztok közölt végzett felvilágosító munkával elősegítjük a párt Központi Vezetősége idevonatkozó határozatát, Fedorsó Jánosáé Kovács Pál Pinles Gyiiiánc üzemi MDP pártbizottság Titkára. vállalatigazgató. . UB-eluök, Gyetkó Ilona Erdős Károly DlSZ-titkár. főmérnök. Jól jövedelmezett a dohánytermelés Kunágotán a Petőfi ’termelő- szövetkezet tagjai az idén két holdon termeltek dohányt. Az egész évi jó munka eredménye, hogy a két holdról mintegy 25 mázsa termést várnak. így Több mini ezer hold búzát veietiek Békéscsaba város határában mindenfelé kint lehet látni n kukoricatáblákon és szántófölde­ken a szövetkezetek tagjait. Sok a munka. Már a kukoricát lehet törni, de még többfelé répa is szövetkezet tagjai igen sok pré- ,van a íö,ldben/ Az TSZ/ miumot kapnak. A két hold jö­vedelme könnyen számolva is meghaladja a 60 000 forintot. Ezenkívül még 51 000 darab Ko§- suth-szivafkát is kapnak a szö­vetkezet tagjai. A jó jövedelem meghozta a tsz-tagoknak a ked­vét a dohánytermelésre. Jövőre 6 hold dohány termelésére szer­ződtek. Nem maradt tető nélkül Sebestyén Entire háza Jól halad a kukori­caértékesítési szerző­déskötés Medgyesegy - házán. Sokan már csak azért is elad'ák az ál- • Iámnak a kukoricát, mert hallották, hogy a lekötött mennyiség után különböző ipar­cikkek vásárlására kap­nak utalványt. Hamza Mátyás 0,5 köbméter bárdolt fát vesz a ku­korica árából, Szántéi Márta pedig 1000 da­rab téglát és 500 da­rab cserepet. Sebestyén Endre 10 mázsa kukorica eladá­sára szerződött. Az ér­tékesítési szerződésről a következőképpen nyilatkozott: — Két hold bérelt földem van, ebből 1200 négyszögöl kukorica­vetésem. Nagy munká­ban vagyunk most, há­zat építek és estén­ként az asszonnyal itt dolgozgatok. Néhány héttel ezelőtt meg­akadt a munka, nem volt cserepem, félő volt, hogy télire tető nélkül marad a há­zunk. Ekkor elmen­tem a tanácshoz és Ri- bár György eJvtárs- nak, az elnöknek mond­tam, hogy cserép kel­lene, mert különben az esős időben eláz­nak a falak, oda lesz a munkánk. Meghall­gatta kérésemet és közbenjáráséra a tanács 2400 cserepet és 100 darab duda cserepet utalt ki. Most már nincs semmi hiba, be­fedhetem a házat és nyugodtan nézhetek a tél elé. Néhány héttel ezelőtt hallottam, hogy az államnak szüksége van kukoricára, és hogy a kukorica után cserepet, téglát és más egyéb iparcikket lehet igényelni. A lelkiisme­ret nem hagyott nyug­ton, hiszen én a tanács jóvoltából kaptam a cserepet és ezért úgy gondoltam, én sem maradhatok hálátlan. Elmentem hát, hogy megkössem a szerző­dést. Tíz mázsa kuko­ricát adok el az ál­lamnak, ezzel fizetem vissza a kapott segít­séget. Meg is kaptam már az 1200 forint előleget. Kell a pénz, mert sok lesz még a kiadás, amíg beköltözhetünk a házba. Jó árnak tar­tom a mázsánként! 240 forintot, meg az előleg is jól jött. Tudom, hogy jó helyre kerül a kukoricám, éppen ezért szívesen adom az államnak. ben csupán négy hold répa vár még szedésre. A Vörös Október TSZ tagjai a kukorica törését is megkezdték. A 85 hold kukori­cából már 40 holdat Jetörtek. A napraforgó cséplését a város hét termelőszövetkezetében már bef ejezték. Egyedül a Petőf i TSZ tagjai maradtak el a napraforgó betakarításában. A kapások betakarításán kívül a vetés is jól halad. A város szö­vetkezetei az őszi árpa, őszi ta­karmánykeverék vetését pár hét- fel ezelőtt befejezték. Jelenleg a búzát vetik. Legtöbbet a Kos­suth TSZ tagjai vetetlek. Három­százhatvan holdon tették földbe már a magot. A Vörös Október TSZ tagjai 80 holdon vetették el a búzát és ebből 62 holdat ke- resztsorosan vetettek. A nyolfl termelőszövetkezetben október 11-én estig összesen 1116, holdon vetették el a búzát. Kétezer- négyszáz hold pedig elő van ké­szítve vetésre a termelőszövet­kezetekben. — A VASARNAP megnyílt har­madik Megyei Képzőművészeti Kiállítást a Békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeumban október 23-ig lehet megtekinteni. Hétfő kivételével naponta 10 órától es­te 7 óráig. Kik érlek el SegjoLis eredményi a Szarvasi Állami Gazdaságban ? A Szarvasi Állami Gazda-ág traktorosai között a munkában kitűntek a fiatalok. Tvy'ik Já­nos és váltótársa DT-gépével már 1678, Bérces! György és váltótársa 1479. Kiszely ,Mihály és váltótársa 1347 normálhold talajmunkát végzett. * A múlt hónapban az állat­tenyésztésben is születtek jó eredmények. Megyik György tehenész szeptember 30-ig az istállóátlagot 12 literre növelte. Janeeskó Mihályné 10,7, Gráfik György 9,1, Hruska János pe­dig 9,1 literes átlagot ért el. * A gazdaságban jól halad a rizsaratás. Ebben a munkában Vaszkó Jolán munkacsapata ér el legjobb eredményt. Napi normájukat 200 százalékra tel­jesítik. Blaskó Pál és Pelyva István munkacsapata is eléri naponta a 180—190 százalékos átlagteljesítményt. » Az utóbbi hetekben a. kőmű­ves-brigádok is kiteltek magu­kért. Krajcsovics Pál brigádja egész hónapban 128 százalékra teljesítette normáját minőségi munkával. Trueka János kő­műves-brigádja 119, Tóth And­rás kőműves-brigádja 113, Ben­céik János asztalos-brigádja 126, Lipták Pál ácsbrigádja pe­dig 11 3 százalékra teljesítette normáját a múlt hónapban. A brigádok tagjai egész hónapban minőségi munkái végeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom