Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

VíUmsómU Héf»« 1935. okidb«r 2.. v s*t.arii»p 1,510.836.700 forint a Hatodik Békekölcsön jegyzésének eredménye V A pénzügyminiszter közli, hogy a Hatodik Békekölcsön jegyzését október hó 1-én este lezárta. A Minisztertanács szeptember 27-én közzétett jegyzési felhívása óta mindössze öt nap telt cl és dol­gozó népünk e rövid idő alatt az 1200 millió forint összegben kibo­csátott Hatodik Békekölcsönt, még nem végleges adatok szerint, 1.510.S36.700 forint összegben, 26 százalékkal túljegyezte. A jegy­zésben 3,018.635 dolgozó vett részt. A Hatodik Békekölcsön-jegyzé­sének nagy sikere az államköl- csönjegyzéseknek korábbi ered­ményeit messze felülmúlta. A Mi­nisztertanács által kibocsátott köl­csönösszeg túljegyzése és a dolgo­zóknak a jegyzésben való nagy­számú, lelkes részvétele népünk form hazaszeretetének nagyszerű r-e n> ilatkozása s egyben a szi­lárd bizalom megnyilvánulása volt a Magyar Dolgozók Párt­ja és népköztársaságunk kormá­nyának politikája mellett. Dicső hagyományaihoz mél­tóan, a jegyzésben élenjárt Bu­dapest ipari munkássága. Ragyogó eredményeket ért el a vidék ipari munkássága is. Példamutató volt értelmiségünk és alkalmazottaink legnagyobb részének jegyzése. Termelőszövetkezeti parasztsá­gunk mellett, egyénileg' dolgozó parasztságunk is, az előző évekét jelentős mértékben meghaladó jegyzésével tett hitet népi de­mokráciánk célkitűzései mellett. A jegyzés kimagasló eredmé­nyeit dolgozó népünk növekvő ön­tudata és áldozatkészsége, pár­tunk helyes politikája, a pártak­tivisták, párttag és pártonkívüli népnevelők százezreinek fáradha­tatlan munkája biztosította. E3sq jelentések az indonéziai választásokéi Dzsakarta. (TASZSZ) Az indo­néziai sajtó szeptember 30-án a választásoknak szentelte a főfi­gyelmet. Az ország legtöbb körze­tében szeptember 29-én lezajlot­tak a választások. A lapok elő­zetes eredményeket közölnek a Dzsakarta néhány körzetében, Bandungban és más városokban megtartott választásokról. E köz­leményekből látható, hogy ezek­ben a körzetekben a legtöbb sza­vazatot a Masumi Párt, az Indo­néz Nemzeti Párt, az Indonéz Kommunista Párt és a Nadha­j túl Ulema Muzulmán Párt kapta. Az olyan városokban, mint Dzsok- dzsakarta, Szemarang, Szurabaja, Vonoszobo és Megelang az első helyre került a kommunista párt. Bandungban. az Indonéz Nemzeti Párt és a kommunista párt került a vezető helyre. A lapok kiemelik, az olyan kor­mányzó pártok, mint az Indonéz Szocialista Párt, az Országos : Néppárt, a Munkapárt és a Nagy- j Indonézia Párt vereségét az eddi- 1 gi eredmények szerint. •mali hatalmak nyomása Egyiptomra New York. (TASZSZ) Az ame­rikai sajtó ellenséges kaßijpanyj kezdett az egyiptomi kormánynak azzal az elhatározásával kapcso­latban, hogy fegyvereket vásáról Csehszlovákiától, valamint Nasz- szer egyiptomi miniszterelnöknek azzal a kijelentésével kapcsolat­ban, hogy Egyiptom független ál­lam, amely önálló külpolitikát folytat és nem tűr külföldi beavat­kozást belügyeibe. A New York Times fenyegető- hángú szerkesztőségi cikkében ki­jelenti, hogy „bár Egyiptomnak joga van fegyvert vásárolni ott, ahol kaphat, az az elhatározása, hogy „a szovjet tömbtől“ vásárol fegyvereket, kihívó és felelőtlen.“ A New York Times londoni tu­dósítója a következőket írja: „Bi­zonyos londoni diplomáciai körök­ben úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok és Anglia sú­lyos diplomáciai vereséget szen­vedett a középkeleti országok szemében... mások szerint még van némi lehetőség arra, hogy a közös angol-amerikai nyomás ha­tására Egyiptom megvizsgálja po­litikájának következményeit." A New York Post tudósítója ír­ja, hogy „Allen külügyi államtit­kár kairói utazása arra muta,t: az Egyesült Államok még nem tart­ja jóvátehetetlennek a helyzetet“. A tudósító hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok sokféle nyomást gyakorolhat Nasszerre, beleértve j azt, hogy teljesítse Izrael kérését: az-'Egyesült Államok szállítson ne­ki fegyvereket az úgynevezett köl- ; csönös biztonsági törvény alap­ján. A nyomás eszközei közé tar­tozhat az a figyelmeztetés is, hogy Egyiptom nem számíthat ' semmiféle segítségre a Nyugat ré­széről a Biztonsági Tanácsban, ha „kellemetlenségei támadnak“ Iz­raellel. A Washington Post and Times Herald figyelmezteti Egyiptomot, hogy „most már nem tartják le­hetségesnek Szudán Egyiptommal I való egyesítését, amely a jövő év­ben lenne esedékes.“ A New York Herald Tribune washingtoni tudósítója szerint Al­len azért indult sebtiben útnak, hogy „utolsó kísérleteket tegyen Nasszer egyiptomi miniszterelnök meggyőzésére afelől, hogy hatály­talanítani kell a Csehszlovákiá­val kötött egyezményt.“ London. (TASZSZ) Az angol sajtó támadásokat Intéz Egyiptom ellen amiatt az elhatározása mi­att, hogy fegyvereket vásárol Csehszlovákiában. A Times szerkesztőségi cikké­ben a következőket írja: „Egyip­tomnak haladék nélkül döntenie kell, vajon meg akarja-e bontani az erők egyensúlyát, ebben a tér- j ségben?“ I A lap azt állítja, hogy „Nasz- szer ezredes uralmát komoly ve- jszély fenyegeti, ha tovább rosz- szabbodik a középkeleti helyzet.“ A magyar kormány elismerte az új argentin kormányt A Magyar Népköztársaság bue- nos-airesi követsége az Argentin Köztársaság kormányának tudo­mására hozta, hogy a magyar kor­mány a legutóbbi argentin esemé­nyeket az Argentin Köztársaság belügyének tekinti és ezért a dip­lomáciai kapcsolatokat változatla­nul fenn kívánja tartani. A francia kormány hazarendelte ENSZ-küldöttségét Párizs. (MTI) Az AFP legfri- sebb híre szerint a francia minisz­terelnök és külügyminiszter szom­bati telefonbeszélgetése során el­határozta az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszakán részvevő egész francia küldöttség azonnali haza­rendelését. Ez az elhatározás ösz- szefügg az ENSZ-közgyűlés pén­tek esti, Algériára vonatkozó sza­vazásával. Békéscsabán volt a nyeremény­betétkönyvek harmadik negyed­évi sorsolása Békéscsabán, a Szakszervezetek í Megyei Tanácsának kultúrtermé­ben szombaton délután tartották meg a nyeremény betétkönyvek harmadik negyedévi sorsolását. 1 Martincsek Lászlónak, az OTP ! Béké» megyei fiókja vezetőjének megnyitó beszéde után az útíő- ! rők négy szerencsekerékből húz- ‘ tálc ká a nyertes számokat. Asor- ; solás befejezése után a Békés megyei Jókai Színház művészei esztrád-műsorral kedveskedtek a jelenlévő közönségnek. Mindazok a nyeremény bei ét - könyvek, melyeknek utolsó bá­rom számjegye az alább felsorolt számvégződéséi?' 'Válómelyikével J megegyezik, az átlag betét fel- ■ tűntetett százalékának megfelelő ! nyereményben részesüli 024 100 O/o 523 50 o/o 123 50 o/o 532 50 o/o 217 50 oft 556 50 o/o 235 200 <yo 768 50 o/o 261 50 o/o 870 50 °/o 420 100 0/o 901 50 o/o 429 50 o/o 989 50 o/o Fend gyors! iata közvetlenül a húzás után készült. Esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. Bartók Béla emlékét ünnepeljük Messze, tengerentúl még várta élete egyetlen vágyának meg­valósulását: „Szeretnék hazamenni, de végleg." A felszabadult ma­gyar haza már nem fogadhatta vissza az élő Bartókot, de a halála óta elmúlt 10 esztendő alatt mindjobban megismerte és megértette életművét. 1905-ben indult el első népdalgyüjtő útjára. Zenei törekvéseiben kísérte egész életreszóló barátsággal Kodály Zoltán, aki munkájában ösztönző utitársa volt. Bartók Béla művészetében megtalálta az új­jászületés új nyelvét. A népek zenéjének vizsgálatával olyan módon lett azoknak tudósává és művészévé, hogy megértette és felidézte bennük a népek életét, sorsát, akaratát. Nagy melegséggel és szere­tettel kötött barátságot a magyar, a román, a szlovák nép egyszerű embereivel. Műveiből a hamisítatlan muzsikát halljuk, az ősi talaj eredeti ízét, zamatét érezzük, amelyekkel az új zene művészi alkotá­sait adta a haladó világnak. Hamar felismerte, hogy a magyar ze­neművészet csak akkor játszhatik komoly szerepet az európai ze- é nekultúrában, ha előbb saját nemzeti hangját találja meg és is­meri fel. Zenei forradalmának legfontosabb forrása és ösztönzője a népdal, ggész művészi magatartásit befolyásolta a népzenével és ezen keresztül a néppel való találkozása. Külföldi sikerei nem tántorították el, hazafias érzése győzött és hü maradt ifjúkori le­veléhez: „Én részemről egész életemben minden téren és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát". Ehhez az elhatározáshoz hű maradt, mert szerette népét és szen­vedélyesen gyűlölte a nép ellenségeit és mindenekelőtt azt a rend­szert, amelyet rabló és gyilkos rendszernek nevezett, a fasizmust. Nem törődött sem az itthoni, sem a határontúli, személye elleni zajos támadásokkal, de céltudatosan harcolt álmainak megvalósu­lásáért, amit nem érhetett meg, a felszabadult emberi szabadság­ért, a népek testvérré válásáért. Művészetét sohasem bocsátotta áruba, még akkor sem, amikor erre szűlcös körülményei késztették volna, mert mindennél nagyobb büszkeséggel tartotta fenn függet­lenségét és művészi munkájának sérthetetlenségét. Az egész világ ünnepli ma Birtok Béla, a nagy zeneköltő em­lékét, aki 10 éve, hazájától távol, önkéntesen vállalt tragikus száműzetésben hunyta le örökre szemét. Vajon^ eleget teszünk-e, hogy Hete művének örökségét, népünkben a magasabb zene igé­nyét felkeltjük és fokozzuk. Vajon eleget teszünk-e, hogy megta­nítjuk hallani — mint Kodály Zoltán mondotta Bartók Béla halá­lának 10. évfordulói emlékünnepélyén. — Hiába játsszuk akár Bar­tók, akár Beethoven műveit napestig, ha nem gondoskodunk arról, hogy minél többen legyenek, akik hallva-hallják, értve-értik. Nem Bartók kedvéért, hanem népünk kedvéért, hogy népünk életét te­gyük szebbé, gazdagabbá. Bartók Béla munkásságának Békés megye közvetlen területe, ahonnan sok összegyűjtött népdal és személyes kapcsolata őrzi em­lékét és munkásságának eredményeit. Életműve végre megvalósul­hat é$ fnnek a jelentőségét az adja meg, hogy ezt csak a szocializ­mus viheti győzelemre. Most, felszabadult életünkben megvan erre a lehetőség. 1940-ben kevesen ismerték. Ma az egész világ róla beszél. Hangját mindenki meghallja, mint a szocialista forrada­lom diadalmas, művészi erejét. Üj hangot szabadított fel és ez at ifjúság hangja is. Ez adja meg azokat a tennivalókat, amely ma az ifjúságra is vár. Békéscsaba dolgozói a hivatalos és társadalmi szervekkel való egy akaratban ma állítanak első emléket Bartók Bélának ünnep­lésükkel, amikor zenei intézményünket, a Békéscsabai Állami Zene­iskolát Bartók Béláról nevezik el. Ezt az első lépést követi az a nagy program, amely Békés megyében népdalgyűjtési helyeit em­léktáblával jelöli meg, majd hangversenyeken és sok más művészi alkalmakon ismerteti meg a magyar nép nagy fiát és annak élet­művét. Akik tanítjuk, tudjuk ki volt, segítsünk megismertetni a nagy tömegekkel, hogy valóban zeneileg is művelt ország legyen a bartóki életmű nagyszerű hazája. GULYÁS MIHÁLY Medgyesbodzáson drága a bék^^r; Tudom hogy miért jönnelc A 65 éves NagyGábor elvtárs 1200 forintot jegyzett Dobozon, a tanácsiháza kapu­ján égy frissen készült kézírásos plakát hirdeti: Nagy Gábor, a Pe­tőfi TSZ tagja 1200 forint béke­kölcsönt jegyzett. — Az én kölcsönjegyzésemneik hosszú története van — mondja látogatásunkkor. — Még 1915-re nyúlik vissza, amikor is a front­ra kerültem, A Tanácsköztársa­ság bukása után is kommunistá­nak tartottam magam, emiatt többször meghurcoltak, bebörtö­nöztek. 1944 októberében itt, Do­bozon én is alapító tagja voltam a kommunista pártnak s vezető­ségi tagja is 1950-ig. Dolgoztam, mert azt akartam, hogy megelé­gedett életük legyen gyermekeim­nek, unokáimnak, népünknek. Ed­dig Is mindig segítettem a pártot, a magam módján mindent meg­tettem, most is igyekszem ezt ten­ni, Folyik a betakarítás Medgyes- bodzáson. Az utcán terményekkel megrakott szekerek döcögnek vé­gig. Ez a kép, amelyet mindenki egy pillantásra megláthat. , Aki többet akar ma tudni erről a falu­ról, annak követnie kell a háza­kat járó népnevelőket. Az egyik népnevelő-pár éppen most fordul be Dunai Antal dol­gozó paraszt hátóba. A házigazda és felesége szíves szóval tessékeli beljebb a vendégeket. Alig foglalnak helyet, máris me­leg hangú beszélgetés alakul ki köztük. Ismerik egymást régóta, közös cél hevíti mindnyájukat s megértik egymást, Magduskáról, Dunai Antal 20 éves leányáról van szó legelőször. — Hát meglesz az esküvő? —1 kérdezik és szeretettel pihen meg szemük a konyhában szorgoskodó hajadonon. »— Meg bizony — feleli Dunai elvtárs a lánya helyett, — Hát csak esküdjenek meg, éljenek békességben és legyenek nagyon boldogok — mondja az édesanya és szeretettel magához öleli gyermekét. — Éljenek békességben. Ez az igazi jókívánság, Dunai néni el­veszi át a szót az egyik népneve­lő. — Mi is azért jöttünk, hogy elő­segítsük menyasszony leánya és még négy gyermeke boldogulá­sét. Eljöttünk, hogy megkérjük, jegyezzenek békekölcsönt. — A haza kér tőlünk, a nép ál­lama, a férjhezmenő lányok, a nő­sülő legények és mosolygó gyer­mekek boldogulása érdekében mondja a másik népnevelő. — Köszönjük, hogy megkeres-, tek — mondja Dunai elvtárs; már veszi is a ceruzát és 400 forin­tot jegyez a gyűjtőívre írott neve mellé. —A családom javáért, falum felemelkedéséért jegyzek — szó­lal meg újra, aztán elnézést kér­ve, az Istálló felé ballag, hogy megetesse az állatokat. A népnevelők is elbúcsúznak, hogy máshol is beszéljenek pár­tunk és kormányunk felhívásáról. Mennek és felkeresik Miklós Györgyöt, Dunai Magdolna vőle­gényét, felkeresik Miklós Gergely községi tanácstagot, a leendő apóst is, hogy ők is járuljanak hozzá forintjaikkal a béke meg­védéséhez. Sándor Károlyéknál, a Széche­nyi utcában is népnevelők járnak. A gazda, akinek három iskolás gyermeke és 5 hold földje van, szintén szívesen fogadja a nép­nevelőket; mondja mosolyogva. — Jegy­zek, hogyne jegyeznék békeköl­csönt. — Munkától kérges kezé­vel, keményen megfogja a ceru­zát és 500 forintot ír a neve mellé — Azért jegyzek, hogy ne legyen háború. Azért jegyzek, hogy há­rom gyermekem sohase hallja meg a fegyverek riasztó dörrené­sét. Hogy nyugodt, békés legyen majd öregségem. Oláh Illés és Vasvári József 400 forintot ajánlottak fel a haza ja­vára. — Az ország többet adott ne­künk és a jövőben még többet ad, mint amennyit mi adunk ne­ki. Hogyne jegyeznénk — mond­ták. Medgyesbodtóson drága a bé­ke, mert emlékeznek a faluban a múltra. Szívesen adják forint­jaikat a hazának, mert tudják, hogy az általuk jegyzett kölcsön többszörösen visszatérül. Ha az iskolába tipegő gyermekek új jár­dán járnak, ha a falu kulturális és gazdasági életét tovább fejlesz­tik, büszkén mondhatják majd el, hogy jó munkájukon kívül szí­vükkel és pénzükkel is szolgálták a hazát. Lészkó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom