Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ HP PB É KÉS H EGY El P Á RT BIZ O TT SÁG A NA K LAPJA 1955. OKTÓBER 11., KEDD Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM A falu jóléte követeli A számos közül tanácsaink egyik legfontosabb feladata:ébe­ren őrködni a község, a város begyűjtési tervének teljesítése felett. Ellenőrizni és elősegíteni, hogy a dolgozó parasztok eleget tesznek-e beadási kötelezettsé­güknek. Hiszen a többi között éltől függ az ország ételmiszer- ellálása. Lesz-e elegendő kenye­rük a bányák, a gvárak munká­sainak ? Jut-e nap mint nap hús és zsír ételükbe fáradságuk köny- nyítéséhez, munkakedvük növe­léséhez? — ez mind, mind a be­gyűjtésen múlik. Persze ennek a falvak dolgozói is hasznát lát­ják. Minél több élelmiszert kül­denek a városba, cserébe annál több nekik szükséges iparcikket, gazdasági felszerelést, ruhát és egyebet kapnak, ami által egvre szebb és gondtalanabb lesz az életük. Vajon tanácsaink ennek megfe­lelően foglalkoznak a begyűj­téssel? Sajnos, nem. Néhány hely ­től eltekintve úgyszólván sem­mit sem tesznek érte. A tanács­elnökök népszerűtlen feladatnak tekintik, s megkönnyebbülve gon­dolnak rá — »szerencsére van­nak akik csinálják. Mi másra is lennének a begyűjtési megbízot­tak?« Mintha nem tudnának an­nak a minisztertanácsi határozat­nak a létezéséről, amelyik ki­mondja: a tanácselnökök szemé­lyesen felelősek a begyűjtési ter­vek teljesítéséért. S ha az köz­vetlenül nem is tartozik a ta­nácsapparátus tennivalói közé, naponként tájékozódniok kell a begyűjtés állásáról. Ez a magyaráznia annak, hogy a gabonabetakarítás előtt több ezer hátralékost szerepeltettek nyilvántartásaikban megyénk be­gyűjtési hivatalai. S főként » tanácsok hanyagságára vall, hogy számuk a cscplés után is alig csökkent. Pedig a jó gabonater­més erre lehetőséget adott. Meg­felelő felvilágosító munkával el lehetett volna érni, hogy a hát­ralékos dolgozó parasztok ke­nyérgabonafeleslegükből rendez­zék elmaradt beadásaikat. Persze ehhez mozgósítaniok kellett volna tanácsainknak a begyűjtési .állan­dó bizottságok tagjait. De nem úgy, mint ahogy azt egynémely helyen tették — a begyűjtési megbízottakra bízva. Azoknak ehhez nincs joguk. Csupán fel­adatuk, hogy az összeült állan­dó bizottságot tájékoztassák. Szomorú, de arra is van pél­da, hogy a tanácselnökök olykor még gátolták is a /hátralékok felszámolását. Pesti István elv­lárs, Szeghalom község tanácsel­nöke, az egyik hátralékos elszá­moltatásánál nem akarta enged­ni, hogy a lefoglalt búzát elvi­gyék. Mint mondotta — a dol­gozó paraszt neki megígérte, hogy teljesíti elmaradt sertésbe,adását. Mindenesetre azt Pesti elvtárs is beismeri: nyolc nap gondol­kodási idő bárkinek elegendő. Hogy a tanácsok nemigen ad­nak segítséget a begyűjtés dol- j gozóinak a hátralékok felszámo- j I ágához, arra igen jellenalzd a tát- j komlósi példa. A község két be­gyűjtési megbízottja több hónap- ; ja beteg és jelenleg senki sem tij- j rődik a beadás hanyagolóival. I Pedig elég sokan vannak. I Ilyen és ehhez hasonló okok miatt a gyulai járásban az 'utóbbi hetekben 1516-ból mindössze százhatvankettővel csökkent a hátralékosok száma. Ennél is si­ralmasabb a helyzet a sarkadi járásban: 1935 sertéshátralékos közül mindössze ötvenkilencet számoltattak el. A sok hiányosság említése utál hiba lenne a jó munkát végzők­ről megfeledkezni. Med gyes egy­háza tanácselnöke, Ribár György elvtárs addig nem megy haza esténként, amíg a begyűjtési megbízott nem tájékoztatja őt munkájáról. A fokozott törődés­nek van is eredménye. Mindössze 33 hátralékosa van a községnek. Ott pedig, ahol a tanácselnökök a begyűjtési állandó bizottság tagjait is segítségül hívják — mint például Mezőberénvben Kondoroson és örménykúíon — csak igen kevés hátralékos van. Megvan a lehetősége, hogy a megye minden községében és vá­rosában végérvényesen megszün­tessék a hátralékokat. A jó kuko ricatermés minden dolgozó pa­rasztot hozzásegít ahhoz, hogy eddigi elmaradt beadását rendez­ze és adósság nélkül lépje át a következő év küszöbét. Termé­szetesen ez nem kis mértékben tanácsainkon múlik. Végezzenek hatékonyabb felvilágosító mun kát a parasztság körében. Tegyék | lehetővé — amire egyébként a j begyűjtési miniszter utasítása . is lehetőséget ad —, hogy bármiféle hátralékot kukoricával rendezze- i nek, mégpedig záros határidőn belül, legkésőbb október 31-ig. A tanácsok vezetői gondoljanak arra, hogy a hátralékok felszá­molásával a dolgozó parasztok érdekét szolgálják. Az adósságok rendezésével több minden kerül a faluba — jobb lesz az ottaniak élete. Október 20—2-t; a Második Békekölcsön hetedik sorsolása Veszprémben A Második Békekölosön hetedik sorsolását október 20—23. között Veszprémben, a Kisfaludy Kul- túrházban tartják. A négy napig tartó sorsoláson 117 200 kötvény 47 844 800 forint értékű nyere­ménnyel, 116 000 kötvényt pe­dig névértékben húznak ki. Ezen­kívül kamatozó kötvényeket is sorsolnak. A veszprémi húzáson 233 200 egész kötvény számát húzzák ki 71120 800 forint ösz- szegben. (MTI) d téíkg, Az építőiparban december, ja- ' r.uár, február az a hónap, amikor nem lehet kint a szabadban dol­gozni. Nem éri váratlanul ez a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatot. Már megkezdték a fel­készülést. A napokban megtár­gyalták az úgynevezett téliesítési tervet, amely szerint mindenki tudja, mi a feladata. Már a terv összeállításánál gondoltak arra, hogy olyan munkahelyeken téli- esítsenek, ahol ez nem jelent költ­ségtöbbletet. Nagy szükség van a folyamatos termelőmunkára, mert több olyan építkezés van, amelyet a második ötéves terv első évében át kell adni rendelte­tésének. Ilyen például a Gyulai Traktorosképző Intézet, amelynek átalakítási munkálatait, a vako­lást. hidegben is lehet csinálni. Igen jelentős építkezés a Békés­csabai Járványügyi Állomás is. Nem mellékes senki számára sem hogy ez előbb vagy utóbb fejező­dik-e be. Az építőipari munkások minden percet kihasználva dol­goznak, hogy mihamarabb meg­kezdhessék a kutatók munkáju­kat a járványbetegségek leküzdé­sére. A Békéscsabai Téglagyárban a cserépszárító-födémet cserélik ki a télen. Ezt a munkát folyamatosan végzik, hogy már tavasszal a tég­lagyár több százezer cseréppel, téglával többet gyárthasson. Ebből a néhány példából is kitűnik, hogy a vállalat alaposan felkészül a télre. Persze, lesz olyan építke­zés is, amit csak akkor csinálnak, ha kedvező lesz az időjárás. A tervet már ismerik a dolgo­zók is. Még nincs itt a tél — de erősen közeleg —, ezért előre el­készítik a munkásszállásokat. Ki­javítják az ajtókat, ablakokat, gondoskodnak kályháról, tüzelő­ről, hogy a dolgozók meleg helyi­ségben pihenjenek. A szükséges felszerelések már október végére kint lesznek a munkásszálláso­kon. Azok a dolgozók, akik a nagy hidegben is kint dolgoznak, vat­tás ruhát kapnak. A gondos elő­készítés biztosíték lesz arra, hogy a dolgozók sikeresen teljesítsék tervüket. Nagy segítség, hogy az építőipari munkások ismerik már a téliesítési tervet, valamint az i 1956-os évi tervet is. Ez megköny- nyíti munkájukat, mert előre lát- ! jak, milyen feladatokkal kell meg- ! bírkózniok. P ásztor-találkozó A békési és a ’nagykunsági' puszták találkozásánál, Kenderes- szigeten vasárnap tartották meg hagyományos találkozójukat; a Békés és Szolnok megyei pászto­rok. A messze vidékről, Karcag­ról, Túrkevéről, Mezőtúrról, End­réd környékéről is eljöttek a pásztorcsaládok. Kovács Sándor, •i csudaballai Űj Barázda TSZ juhásza és Makra Lajos endrődi gulyás feleségükkel együtt 30 ki­lométert szekereztek, hogy hosz- <7Ú idő múltán újra kezetszorít- hassanak pászlortársaikkal. Sokan üdvözölték az ősz Kádár Gyu­lát, aki nyolcvanéves korát meg­hazudtoló erőben jött el a talál­kozóra, a Töviskesi Állami Gaz­daságból. Az ünnepség a délutáni órák­ban a Nagykunsági Állami Gaz­daság állatainak bemutatásával, Kenderesszigeten felhajtásával kezdődött meg. A gazdaság csikósai kinn a pusztán mutatták be a ménes terelését s itt kitűnt Oláh Mihály csikós érdekes mutatványa Csöpi nevű lovával. Felvonultak a parádés fogatok is s nagy sikere volt a karikásostorral vívott »párbajá­nak. A kitűnő pásztortáncosok: Ne­mes Lajos karcagi juhász, Gyen­ge István ecsegfalvi és Bringa György dévaványai juhász eljár­ták a vérpezsdítő juhászlánco­kat. A dévavánvai népi hangszer- együttes és a népdalegyüttes is bemutatta tudását. A legjobb pásztorokat pásztor faragóművészek által készített ajándéktárgyakkal jutalmazták meg, majd éjfélig tartó táncmu­latságban barátkoztak és víga- doztak a pásztorok és vendégek. A magyar kormányküldöttség Stalin-stadtban Berlin. (MTI) A Magyar Nép- köztársaság kormányküldöttsége, amely Szalai Bélának, az MDP Központi Vezetősége titkárának vezetésével részt vett a Német Demokratikus Köztársaság meg­alapításának 6. évfordulója al­kalmából tartott ünnepségeken, szombaton meglátogatta Stalin- stadtot, a Német Demokratikus Köztársaság első szocialista váro­sát és az I. V. Sztálinról elne- j vezett hatalmas kohászati kom- | hinátot. Megkezdődtek „Szovjet-Ukrajna heté“-nek előkészületei Az MSZT a tömegszervezetek és az állami szervek segítségével november 27. és december 4. kö­zött megrendezi »Szovjet-Ukraj­na heté«-t. Az ünnepi hét elő­készítésére megalakult a »Szov- jet-Ukrajna hete« országos bi­zottsága és kidolgozta a hét programjának tervezetét. Városokban, kerületekben, na­gyobb üzemekben és hivatalok­ban a« ünnepi hetet műsoros megnyitó ünnepséggel kezdik. Szovjet-Ukrajna hetének ese­ményei minden bizonnyal hozzá­járulnak, hogy tovább erősödje­nek a népünket, a felszabadító Szovjetunió népeihez fűző test­véri barátság szálai. (MTI) Silózásban is megállja helvét a Csernus DISZ-brigád — Ne búsulj Feri, nem marad le a brigád! Mraj csak nyugod­tan, pihenj, szórakozz két hét'g. Megálljuk a helyünket idehaza. — így biztatták a brigád tagjai a fiatal Csernus Ferencit, mikor őt kétheti ingyenes üdülísro küldte a gazdaság Málrafüredre. Tudták a brigád tagjai, hagy nem lesz könnyű vezető nélkül, és vállalták, hogy azért továbbra is meglesz naponta a 220—259 v á- zsa. Nem hagyják magukat. A Csernus DISZ-brigád még a cséplésnél megszerezte a hiru-e- vet. A cséplés befejezése, után úgy határozlak a fiatalok: meg­mutatják. hogy a silózásban is lehet rájuk számítani. A Felső- nyomási Állatni Gazdaság ke.eki üzemegységében kezdték meg a munkát. Minden arra alkalmas takarmányt összegyűjtöttek. Egy motorral két silót ól tőt hajtatnak meg, s kora reggeltől késő é tig szorgalmasan dolgozik a nyolc fiatal. Már 580 köbméter silót készítettek. Jelenleg a esalao á- dét silózzák, aztán a répafeje« és a kukorica-zárra kerül a sor. A brigád tagjai: Csenki István, Jantvik János, Gyurkovics Pál, Veres Mihály és a többiek úgy határoztak, hogy számos állaton­ként hat köbméter silót készíte­nek. Ez összesen háromezer köb­méternek felel meg. Ez meg is lesz! Megyénkben két hétig tartó mezőgazdasági szakkönyv-vásttr tesz Október 7-én a megyei ta­nács VB mezőgazdasági igaz­gatóságán megalakult az októ­ber 29-től november 13-ig tar­tó mezőgazdasági szakkönyv­vásár operatív bizottsága (könyv-bizottsága), melynek tagja a megyei mezőgazdasági osztály, a megyei népművelési osztály, a MÉSZÖV, a TTIT* a Megyei Könyvtár, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Hazafias Népfront egy-egy funkcionáriusa. A vásár könyvanyagát a Könyvterjesztő Vállalat me­gyénk mezőgazdasági tájjelle­gének megfelelően állítja ösz- sze. Az alapos előkészítés le­hetővé teszi, hogy mezőgazda­ságunk szocialista átszervezé­sének, a termelés fellendíté­sének hathatós eszköze, a me­zőgazdasági szakkönyv nem­csak falvakba, hanem apró te­lepülésekre, távoli termelőszö­vetkezetekbe is eljusson. A két hétig tartó vásárt könyvkiállí­tások és különféle kulturális műsorok teszik változatossá megyés zerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom