Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

2 ViUaisa tfiU Hif»« 1935. oltt»Iter 9, vasárnap Lehetőséget kell adnia marokkói népnek,' »Eoy csodálatos utazás után, naoYszerű {KÜLFÖLDI HÍREK hogy maga döntsön sorsáról benyomásokkal terünk v.ssza Angimba Párizs. (MTI) Gilles Gozard szo­cialista képviselő a francia parla- íment ülésén élesen támadta a ■kormányt „tehetetlenségének és megoszlásának“ megnyilvánulása miatt. Abdászár. (TASZSZ) G. Nugent,! tűk a sztyeppe hatalmas térsé­JALTA. N. Sz. Hruscsov és A. Francois Billoux kommunista képviselő, a Francia Kommunista Párt titkára nagy beszédében vá­zolta a párt politikáját az észak­afrikai kérdésben. Hangsúlyozta, hogy ez a politika Franciaország j hangoztatva tüntettek, nagyságának igazi politikája, s ezt öt pontban foglalta össze: 1. Abba kell hagyni a háborús és megtorló politikát Marokkó­ban. Meg kell szüntetni az ost­romállapotot, biztosítani kell a New York. (TASZSZ) Walter Szabadságjogokat, a sajtó és a j I.ippmann, az ismert amerikai gyülekezés szabadságát. Abba kell | ezemleíró »Visszatekintés Géni­kor Észak-Afrikába kellett volna a Szovjetunióban tartózkodó an- geit. A talaj, amelyet itt láttunk, j ' ‘ 1 "Jdn 0!ja< a ' ’i!l>. “f0 ’ utazniok, bezárkóztak a kaszár- goi mezőgazdasági küldöttség ve- termékeny, jó összetételű, amely- I ** . 1 s* ”n omas« i n< u­nyába. A tartalékosok útnak in- zetője, a földművelés-, közelid- nek normális mennyiségű csapa- •i°r»ea'elomagot termelő reg ve- dílását eredetileg szerda estére j tás- és halászatügyi minisztérium j dék esetén jó termést kell adnia, ütőjét és beszélgetést folytatott tűzték ki, azonban a parancsnok- J államtitkára az akmolinszki terű- | A szovhozokban láttunk lakó- i sag a behívottak ellenállása miatt let szűzföldjeit elhagyva a követ- házakat, üzemépületeket és nagy j ■ kénytelen volt azt másnapra ha- kező nyilatkozatot adta a TASZSZ i hatást tett ránk az az előrehala- ! lasztani. A tartalékosok az októ- j tudósítójának: ' dás, amelyet e szovhozok 'fenn-1 BERLIN, Az Emnkl-intézet bér 6-ról 7-re virradó éjjel be- j mentek .Kétnapos itt tartózkodásunk állásuk egy éve alatt elértek. Úgy ' újabb közvélemény kutatást vég­a városba, felvonultak j alatt megtekintettük a „Pobjeda“ , véljük, hogy üdvözölni kell mind- j a Saar-vidéken. A megkér­Rouen utcáin és békejelszavakat kolhozt és az e területen lévő azokat, akik úttörői és részvevői! .72 százaléka ki jelen tet­szovhozokat, gépkocsikon bejár-; voltak e nagy kezdeményezésnek.- , a!e október 23-i népsza­A Szovjetunióban vendégeskedő • . , . , . , „ .... ........ • vázason elutasít ia a párizsi szer­angol mezogazdasagi küldöttség; „ , ' , 1 hagyni a fegyverszállításokat, a rendőri karhatalom erősítését és vissza kell hívni a legutóbbi idő­ben odaküldötteket. 2. Tárgyalni kell a marokkói nép hivatott képviselőivel. Létre kell hozni a kormányzótanácsot. 3. Olyan marokkói kormányt kell alakítani, amely képviseli a re* címmel cikket írt a New York Herald Tribune című lap­ban. Cikkében elemezi az Egye­sült Államok politikáját a genfi kormányfői értekezlet eredmé­nyeinek világánál. Lippmann beismeri, hogy- nz új viszonyok közölt teljes csődöt marokkói közvélemény minden mondóit az a jiolitika, amely Irányzatát. j azon alapult, hogy a Szovjet­4. Meg kell engedni a marokkói uniót »agresszornak« tüntesse népnek, hogy alkotmányozó nem­zetgyűlés választása útján maga döntsön a sorsáról. 5. Politikai, gazdasági és kul­turális megállapodásokat kell köt­ni, amelyek a két ország teljes egyenjogúsága alapján lehetővé teszik újabb kapcsolatok létesí­tését Franciaország és Marokkó között, és így tartós és erős fran­cia—marokkói barátság kifejlő­dését. Ez Franciaország és a Francia Unió legfontosabb érdeke ;—hang- su'yozta Francois Billoux. Marokkóban rendkívül feszült’ a helyzet Párizs. (MTI) A péntek esti saj­tó szerint a helyzet Marokkóban változatlanul „rendkívül feszült“. A kormány nagyarányú erősíté­seket küldött a helyszínre az utak ellenőrzésére. Tizi-uzli még mindig be van ke­rítve. A helyőrséget repülőgépről élelmezik és látják el fegyverek­kel. Pénteken az idegenlégió egy alakulata elindult felszabadításá­ra. Az alakulatot repülőgépek és a tüzérség támogatja. Walter Lippmann az Egyesült Államok külpolitikájáról szagban, ahogy mondjuk, új elsőbbségi sorrend alakult ki. A németek számára például az új­raegyesítés feladata fontosabb lesz, mint a Nyugattal való ka­tonai szövetség. Görögország és Törökország megengedte magá­nak a hajbakapást Ciprus miatt, jóllehet soha nem következett volna ez be, ha még mindig tartottak volna a szovjet hódítás kilátásától. Egyiptom, és lehet, hogy Szíriái is azon a vélemé­nyen van, hogy szabadon manő­verezhetnek, tekintélyes előnyök­höz jutva ilymódon.« A »szovjet diplomácia erejé­ről« és »Nyugat pozíciójának gyengeségéről« szólva Lippmann példaként a német kérdésre hi­fel és »szovjet agresszióval« ijesztgessen más országokat. »Genfben — írja Lippmann — a Kreml lenyűgözően demonst­rálni akarja és valóban demonst­rálta is, hogy többé semmi szük­ség nincs a szovjet katonai ag­ressziótól való félelemre. E ret­tegés megszűnése oda vezetett, hogy a demokratikus országok parlamentjeit nehezen lehet ar­ra késztetni, hogy7 továbbra is megszavazzák * katonai kiutalá­sokat. Ugyanez késztette a nyu­gati parlamenteket külpolitiká­juk átértékelésére. visszatért Moszkvába. A küldött-1 ző^k öveges pontját ség tagjai október 7-én találkoz- a'kotó Saar-statulumot. tak a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumának és Szovhoz­ügyi Minisztériumának dolgozói- PARTZS A frml,.iaors/ági dol­A Szovjetunióban tartózkodó goz°k bérharca tovább terjed. A angol mezőgazdasági küldöttség I bérharc továbbra is a vas- és moszkvai sajtóértekezletén Nu- fém illetőleg a gépiparban a gént kiemelte, hogy a küidőitsé- , „ , , . get mindenütt rendkívül vendég- j ,ef«»teljesebb. A larochelle. ha- szeretettel és barátsággal fogad- ^ jóépítő munkások 37—40 fran- ták. Ha e csodálatos utazás ütőn 1 ^ órabéremelést harcoltak ki. hazatérünk Angliába — jelentette j . . . „ ... , . . XT „ , . , Az összes vidéki banvameuen­ki Nugent — sok benyomást vi- J szünk magunkkal népük meleg l:ék mintegy 40Ü küldötte Párizs- baráti érzéseiről és reméljük, hogy j ba érkezett, hogy a ny ugdí jak j tizenöt százalékos felemelései kö­tovább fejlődik majd ez a barát­ság. Bulganyin levele a norvég Iskolásokhoz Moszkva. (TASZSZ) A Lityera- turnaja Gazeta közli: Porsgrun norvég városból há­rom iskolásfiú — Finn Kore, Knut vatkozik. Kijelenti, hogy a Szov- ] Sunnano és Edving Landmark — jetunió ebben a kérdésben »na­vetelje. A Francia Kommunista Párt a nemzetgyűlésben kihar­colta, hogy a kérdést napirendre tűzzék. VARSÓ. Dr. Adam Szczv piors­gyobb rugalmasságot tanúsíthat«, mint az Egyesült Államok es gák N. A. Bulganyinnak, a Szov- Angba. jetunió Minisztertanácsa elnöké­LippbiartW“ követteli az Égve- nek- autoerammját. az oslói szovjet nagykövetséghez j emigránsként eddig Lón­fordult azzal a kéréssel, nyújtson I dómban élt, a repatriálisi rendel- netki'k segítséget, hogy megkaphas- kezesek lehel ősegeit igénybe vé­ve, feleségével együtt visszatért hazájába. Hazatérése előtt Szczy­piorski tevékeny szerc|iot ját­sült Államok politikájának felül- j, Ajiorvég iskolásfiúk vágya telje- J 8Iott a voIt lengyel katonák ang­life.ierő ró- ! . ^ukre j ^ ntrwtmlAm, f>r.' vizggálását. Grkke befejező ré­szében Lippmann azt írja, hogy Most, amikor a szovjet katonai ezt a politikai felülvizsgálást hódítástól való rettegés jelentős I »kezdte megvalósítani az elnök, mértékben szétoszlott, sok or- ! amikor betegsége ágy badőntötte.« megkapták N. A. Bulganyinnak 1 . , , autogrammját egy levél kíséreté- 1 tudománya. ben, amelyben a szovjet kor­mányfő jó egészséget és sikeres tanulmányokat kíván a fiúknak. munkásságul kíván folytatni. FOTO-SORSJATÉK Az állami gazdaságok traktorosainak versenye Az Állami Gazdaságok Minisz­tériuma jelenti: A traktorosok sorrendje — az egyes géptípusok teljesítőképességét figyelembeví- ve — az augusztus 20-tól október 5-ig (az őszi idényben) elért egyé­I A gépállomások versenyében első a Füzesgyarmati Gépállomás mezőgazdasági küldöttség ben a Füzesgyarmati Gépállomá­son Gyaraki Ferenc brigádja jár az élen. Második az ugyancsak a Füzesgyarmati Gépállomáson dol­Egy légelhárító tűzérezred be- j ni teljesítmények alapján 3. Né- Sózó Csirák Imre brigádja, har­hívott katonái csütörtökön, ami- meth János (örménykút). I Az OFOTÉRT sorsjátékot ren- Hazautazott Moszkvából az angol dez Azok a vásárlók> aklk cktó­bér folyamán 200 forint értéken felüli fényképezőgépet vásárolnak, a géppel együtt egy cédulát is kapnak, amelyen feltüntetik a gép számát és a vásárlás idejét. Ezeket a cédulákat november 5-én kisorsolják. A nyertesek 500—300, illetve 200 forint értékű fotóanya­got, vagy az értéknek megfelelő Moszkva. (TASZSZ) Október 8- A traktoros-brigádok versenyé- j repülőgépen hazautazott Moszkvából az angol mezőgazda- sági küldöttség, amely George Nugentnek, a földművelés-, köz­ellátás- és halászatügyi minisz­térium államtitkárának vezetésé­vel látogatást tett a Szovjetunió­J madik a Gyulavári Gépállomás, ban. i vásárlási utalványt kapnak. iigyiplom Egyiptom Északkelet*Af­rikában helyezkedik el. Terü­letének kis része az ázsiai Sinai- félszigetre nyílik. Az ország te­rülete körülbelül 1 millió négy­zet kilométer. Fővárosa Kairo, legfontosabb kikötője Alexandria. Egyiptom igen gazdag ásvá­nyi kincsekben. A Vörös-tenger és a Sinai-félsziget partvidékén olaj-, Asszuán vidékén vasérc-, a Vörös-tenger partvidékén és a Líbiai-sivatagban kiváló minősé­gű foszforitlelőhelyek találhatók. Jelentős mennyiségben fordul elő a só, a szóda, a mangánérc, a wolfram és a molibdén i«. Az országnak körülbelül 22 millió lakosa van. A lakosság túlnyomó része egy iptomi, az ősi Egyiptom lakosainak leszárma­zottjai. Az egész lakosság 97 szá­zaléka a Nílus deltájában és völ­gyében, valamint a Faijum oá­zisban lakik. Ezek a vidékek azonban csupán az ország 4 szá­zalékát alkotják. A falusi lakos­ság — a fellahok — száma több mint 15 millió. Gazdasági tekintetben Egyiptom agrárország. A meleg és száraz időjárás miatt az egész mezőgazdaságot a Nílus vize táp­lálja. A mezőgazdaság legfonto­sabb ága a gyapottermesztés. A megmunkálás alatt álló földek egyharmadán gyapotot termesz­tenek. A gyapot alkotja a mező- gazdaság összjövedelmének majd­nem a felét. Az ország export­jának alapvető részét — közel 90 százalékát — a gyapot szol­gáltatja. A legfontosabb szemes­termények — a búza, a kukorica, a rizs és az árpa. Az állatte­nyésztés igen elmaradott. Egyiptom ipari fejlődését rend­kívül gátolta az ország hosszú ideig tartó gyarmati függősége. Az ipar jórészt a mezőgazdasági termékek elsődleges megmunká­lásával foglalkozó üzemekből áll. Ezenkívül textilgyárak és bá­nyaipari vállalatok vannak az országban. Az üzemek jórészt féikézműves és kisipari műhe­lyek. A legutóbbi időkig a pa­mutszövet-, cukor-, olajkiterme­lő- és olaj feldolgozóiparban osz­tatlanul uralkodott a külföldi, el­sősorban az angol tőke. Az an­gol tőke pozíciói az egyiptomi ipar számos ágában ma is igen erősek, de emellett jelentősen megnőtt az amerikai tőke 6Úlya is. Egyiptom az ősi civili­záció országa. A csodálatos pi­ramisok, az ősi egyiptomi kultúra em’ékművei évezredek óta hirde­tik az egyiptomiak tehetségét és munkaszeretetét. A XVI. század elején Egyiptomot meghódították a törökök. A XIX. század végén angol csapatok szállták meg az országot. A legutolsó évszázad so­rán az egyiptomi nép önfeláldozó harcot vívott a szabadságért és a függetlenségért. Az ország népe többízben felkelt a gyarmatosítók ellen. A nemzeti felszabadító mozga­lom növekedése miatt a gyarma­tosítók kénytelenek voltak enged­ményeket adni és különböző ma­nőverezéssel módosították ural­muk formáját. így 1936-ban, Lon­donban egyenlőtlen angol-egyip­tomi szerződést kötöttek, amely szavakban elismerte Egyiptom függetlenségét, de továbbra is biz­tosította, hogy az angol csapatok az ország területén maradjanakj Egyiptom népe óriási erőfeszíté­seket tett, hogy érvénytelenítse ezt a szerződést. A múlt esztendő végén ezt a szerződést felváltotta a Szuezi-csatoma övezetében lévő angol hadítámaszpontokra vonat­kozó angol-egyiptomi szerződés, amely előírta, hogy 20 hónap alatt ki kell vonni Egyiptomból a kül­földi csapatokat. 1952 júliusáig Egyiptom állam­formája az alkotmányos monar­chia volt, A fiatal tisztek által végrehajtott államcsíny eredmé­nyeként Faruk királyt megfosz­tották a tróntól és hamarosan ki­kiáltották az egyiptomi köztársa­ságot. Az új egyiptomi kor­mány összeállította a mezőgaz­daság fellendítésének program­ját, E cél érdekében tervet dol­goztak ki, amely szerint a híres Asszuani-gáttól nem messze, a Níluson felépül a „Szadál-Ali“ (magasgát). Ez az uj létesítmény kétmillió acreval növeli a szántó- területet. A gát építkezésének ha­tárideje tíz év. Folynak a mun­kálatok a mezőgazdasági növé­nyek terméshozamának növelés« érdekében is. Ugyanakkor az Iparosításról is gondoskodnak. Létrehozták a ter­melésügyi minisztériumot, amely az ipari termelés országos méretű tervezésével foglalkozik. Kidol­gozták és megkezdték a villany- telepek építkezésének tervét. A közeljövőben több hatalmas üzem építkezését kezdik meg, többek között műtrágyagyár, vas- és acélöntőüzem, papírgyár, cukor­gyár, jutagyár és más üzemek építését. Az ulábbi időben meg­javult Egyiptom külkereskedel­mi mérlege, amely 1952-ig állan­dóan passzív volt. A kormány új piacokat keres az egyiptomi áruk számára, hogy megszabadítsa az ország gazdasági életét a külföldi ellenőrziéstől. Igen nagyjelentősé­gű az e cél érdekében megkötött egyiptomi—kínai kereskedelmi egyezmény, valamint a népi de­mokratikus országokkal kötött kereskedelmi megállapodások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom