Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

19SS. október Sn szerda Az egyéniek is szorgalmazzák a silózást! Az állam sok segítséget ad • termelőszövetkezeteknek, egyé­ni gazdáknak az állatok téli ta­karmányának biztosításához. Pél­dául a második félévben ötezer köbméter síló készítésére kaptak hitelt a megye termelőszövetke­zetei. Az állam segítségével a mezőkovácsházi járásban 1950, a sarkadi járásban 2200 köbméter silót, építenek. Az állam sokirányú segítsége ellenére is több helyen — mint például a szarvasi és a békési járásban — kevés gondot fordí­tanak a sílózásra, különösen az egyéni dolgozó parasztok. A múlt év hasonló időszakában a megye egyéni gazdái 19.5 százalékra teljesítették sílózási tervüket, ez évben pedig alig 4 százalékát sí­lózták be az előirányzott mennyi­ségnek. Számos helyen az egyéni gazdák még hozzá sem kezdtek ehhez a munkához. Fordítsanak nagyobb gondot a község agro- nómusai a síi ózás teljesítésére. A sílózási terv teljesítésében a járások sorrendje a következő, a szeptember 20-i értékelés szerint: 1. Szeghalmi járás 2. Mezőkovácsházi járás 3. Orosházi járás 4. Sarkadi járás 5. Gyulai járás 6. Gyomai járás 7. Békési járás 8. Szarvasi járás Városok közötti sor: 1. Békéscsaba 2. Gyula 3. Orosháza Szakszervezeti élet Hogyan választ egy szakszervezeti csoport? A szakszervezeti mozgalomban jelentős szerepe van a szak- szervezeti csoportnak. Itt dől el a szakszervezeti munka sorsa. A csoport aktíváinak munkája tehát nélkülözhetetlen. Mivel a bizal­miak választása most folyik az üzemekben, ismertetjük, hogyan történik ez. A csoportértekezletet — amelyen a bizalmit, a munkavé­delmi felügyelőt és a társadalombiztosítási küldöttet megválaszt­ják — az üzemi bizottság hívja össze és annak egyik tagja ve- 7£ti le. Helyes, ha a bizalmiak beszélgetnek a hozzájuk beosz­tott szervezett dolgozókkal és megmagyarázzák a választások fon­tosságát. Ismertetik egyben a csoportértekezlet időpontját és helyét, és meghívják a termelési egységbe tartozó szervezetlen dolgozókat is — a szavazásban azonban ők nem vehetnek részt. Példának hadd említsük meg a Békéscsabai Ruhagyárból, hogy Szelják Vera szakszervezeti bizalmi ezen az értekezleten miről számolt be. Elsősorban ismertette a megválasztása óta végzett munkáját, majd a dolgozók verseny felajánlásainak telje­sítéséről beszélt, hogy milyen eredményeket értek el egy-egy műszak alatt. Név szerint is megdicsérte a legjobbakat, akik! nemcsak a kis kollektív át. hanem az egész gyár termelését elő­mozdították. Az üzemi bizottság segítette a beszámoló elkészité- sében és így a rövid, negyedórás ismertetésben jutott idő arra is, hogy megemlítse, hány sztahanovista van a csoportban és a mű­szakiak milyen segítséget adnak munkájukhoz. Ezeken az érte­kezleteken — mint az említett bizalmi elvtárs is tette — foglal­kozni kell a hiányosságokkal is, bírálva azokat a dolgozókat, akik fegyelmezetlenségükkel, rossz munkájukkal hátráltatják a csoport termelési eredményeit. Fény derül ezeken az értekezleteken, a beszámolót követő vitákban, hogy a bizalmi mit tett a dolgozók jogos követelései­nek teljesítéséért. Arra, hogy mik gátolják a termelést. A cso­port véleményét, a bizalmi javaslatát figyelembe veszik-e segé­lyezésnél, szociális juttatásoknál, üdültetésnél a felsőbb szervek. A bizalmi a vita után — amikor megv álaszolt a kérdések­re — lemondott megbízatásáról. A csoport javaslata alapján Szelják Verát újra választották, mert érdemesnek találták, hogy továbbra is ő legyen a bizalmi. Nyílt szavazással, egyhangúlag döntötték el, ki legyen a bizalmijuk. Ugyanezen az értekezleten azonos módon kell megválasz­tani a munkavédelmi felügyelőt és a társadalombiztosítási kül­döttet is. így kell lezajlaniok a csoportértekezleteknek. yikaísaiak Vttpt Vidám indulók hangja zeng vé­gig az üzemben. A stúdiós, a fia­tal Szemenkár Mátyás köszönti a délelőtti műszak dolgozóit. A Bé­késcsabai Kötöttárugyárban igen kedvelt a stúdió műsora, a zene ritmusára gyorsabban dolgoznak a fiatal és idős munkáskezek, „Jó munkáért — szép muzsikát“ Szemenkár Mátyás terv sze­rint dolgozik. Mindennap válto­zatos, érdekes műsorszámokkal kedveskedik a dolgozóknak. Reggel nyolc órakor és délelőtt tíz órakor a rádióból közvetíti a legfrissebb híreket. Tizenegy óra­kor közleményeket olvas fel a saj­tóból. Aztán a dolgozók kívánsága szerint táncdalokat, opera- és ope­rettrészleteket közöl. Az operák­nál ismerteti azt is. ki a szerzője és mi a mű tartalma. így megsze­retteti az operát mindenkivel, mert ami azt illeti, nem igen ked­velték az idősebbek, csak a fiata­lok. Most, miután ismerik a mű tartalmát, ők is szívesebben hall­gatják a felcsendülő dallamokat. A napi munkáról, a legjobb ered­ményekről is tájékozódnak az üzemiek a hangoshíradó'ból. Akik a legjobb eredményt elérik, azok neveit a „Jó munkáért — szép mu­zsikát“ című műsorban népszerű­sítik, ami jobb munkára ösztön­zi a dolgozókat. A hangoshíradó műsora nagyon kedvelt az üzem­ben, hiszen kérésüket, kívánsá­gaikat mindenkor figyelembe ve­szik a stúdióban; „Dolgozók postája" HÍREK — VASÚTI kocsikban elhelye­zed v áulor alom-kiállítást készít elő az Országos Béketanács h a TTIT. A tervek szerint a ván­dorkiállítás október második fe­lében kezdi meg útját. — MAGNETOFONOKAT vett« megyei tanács népművelési osz­tálya, melyek segítségével a2 ének- és zenekarok saját műso­rukat viszonthallhatják és ele­mezhetik. A két magnetofon hasznos eszköz az ének- és ze­nekarok magasabb művészi szín­vonalának kialakításában. — Százharminchat újítási ja­vaslatot adtak be a dolgozók a Gyulai Harisnyagyárban. A beve­zetett újítások gazdasági ered­ménye 324 ezer forint értékű Az újítóknak 15 000 forintot fi­zetett ki az üzem ez évben. — AZ ORSZÁG baromfitörzs­Az életvidám Szemenkár Má­tyás mindig tervezget, gondolko­dik, mit kellene még tenni azért, hogy a stúdió jobban betöltse fel­adatát. Alig egy hónapja dolgo­zik ebben a munkakörben, sze­reti a rádiót, a zenét és minden álma az, hogy egyszer rádióripor­ter legyen. Mint mondja: ez a munka színes, érdekes, lehetetlen nem szeretni. Egyelőre még rá­dióriporter nem lehet, hát itt gya- korolgat. önállóan készített ri­port-műsort az üzemi tánccsoport­ról — el kell mondani, jól sike­rült s ezt az egyet majd követi a többi. Azt tervezi, hogy táska­magnetofont vásárol, hogy mun­ka közben is készíthessen egy-egy üzemrészről, vagy egy dolgozóról tudósítást. A hasznos, jó módsze­reket akarja megismertetni a gyár valamennyi dolgozójával. De hamarosan felcsendül majd a jól ismert szöveg: Kedves dolgozóink, levelekre válaszolunk — mert új­ra működni kezd a „Dolgozók postája“, amely hat hónapja szü­netel. öt éve működik már a stúdió, amit 50 000 forintos költséggel lé­tesítettek és nem épült hiába. Olyan, mint egy kis rádióállomás. Dícsér, bírál, szórakoztat — ne­veli a gyár kollektíváját. — KE — Két hétig Csillebércen A Szarvasi II. számú Általános Iskola III. fiúosziályának tanu­lói október 5-től 22-ig kirándu­lásra mennek a csillebérci úttö­rő-táborba. A pajtások lázasan készülődtek a nagy útra. Megné­zik üdülésük alkalmával Buda­pest nevezetességeit is. Ez a ki­rándulás hasznos lesz tanulmányi ismeretük bővítéséhez. — Ütvén mázsa gyógy cukorkát készít havonta a Földművesszö­vetkezetek Békési Járási Köz­pontja cukorkakészítő üzeme, me­lyet most bővítenék. Jövőre pe­dig már ezt a mennyiséget is megkétszerezi az üzem, hogy a kitűnő pemetefű-cukorkából el­láthassa az egész országot, sőt külföldre is szállíthasson. — OKTÓBER 6-án ünnepük Békéscsaba dolgozói városuk fel­szabadulásának 11. évfordulóját. Az ünnepség este fél 7 órakor kezdődik a Balassi Kultúrotthon nagytermében. Ünnepi beszédet mond Blaliut János, a városi tanács VB-elnöke. .A kultúrmű­sorban szerepel, a Balassi tánc- együttes, a Bartók Béla Zeneis­kola ének- és zenekara, a Liszt- kórus és a szlovák gimnázium kulfárcsoportja. — Hárommillió munkanap ment veszendőbe Angliában ez év első nyolc hónapjában, a sztrájkok következtében. — A Kétegyházi Gépállomás 85 százalékra teljesítette eddig sí­lózási tervét. Dichel Flórián 191 köbméter, Varga Albert pedig 147 köbméter takarmányt sílózolí be gépével. állománya ebben az évben mint­egy húsz százalékkal növekedett, Nagy szerepük volt ebben a kel­tetőállomásoknak, melyek 17.5 millió naposcsibét keltettek az idén. — Zeneiskola kezdte meg mű­ködését Sarkadon, a sarkadi ta­nács és a kultúrotthon munka- közössége segítségével. A zene­iskola vezetője Ardainé. Meg­nyílt a balettiskola is a knltúr- otthonban. — ELEKEN Szabó János IC holdas középparaszt 10, Lityikán Mózes héthoidas 15, Gyikola Jó­zsef négyholdas dolgozó paraszt pedig 16 mázsa kukorica értéke­sítésére szerződött. — Az őszi csúcsforgalomra nagy gonddal készül a kereskede­lem. A megyékben áruforgalmi bizottságok alakultak, melyeknél feladata, hogy ellenőrizzék az áruellátást és a szállításokat. A közeljövőben az országban 13 he­lyen rendeznek őszi vásárt, köz­iük Békéscsabán is. — A Váci Forte Fotokémiai Vállalat nagy mennyiségű ma­gyar fotópapírt és filmet szállít kül földre, a többi között Argen­tínába, Svédországba. Svájcba, Törökországba, Finnországba, Braziliába stb. A gyárban jelen­leg az úgynevezett 23/10 DIN nagy fényérzékenységű fotofiim kísérleti gyártásáyal foglalkoz­nak. A békéscsabai nagytemplom to­ronyórája a hajnali három órát ütötte. Az Autóközlekedési Válla­lat Kazinczy utcai telepén már megkezdték a munkát. A sötét­szürke egyenruhás gépkocsiveze­tők gondosan megvizsgálják a kocsikat. Olykor felbúg egy-egy motor, jelezve, hogy kész az indu­lásra. Laurinyecz Pál, a helyi au­tóbusz-járat gépkocsivezetője és beosztottja, Bíró Piroska kalauz, az Ikarusz autóbusz körül szor­goskodnak. öt óra előtt gördül ki kocsijuk a telepről. Irány az V. ke­rületi Tavasz utcai végállomás. Itt már várják őket a munkába, gyárakba induló dolgozók. A kocsi személyzete derűsen üdvözli az utasokat és a kocsi máris indul a Pamutszövő felé. Útközben letesz és felvesz utasokat. A félhetes járatnál nincs semmi baj, de a fél­nyolcasnál a derűs mosoly helyett már sóhajtozik a gépkocsivezető és a kalauz. — No, Piroska, kezdődik. Mi lesz itt, ilyen sok utassal? A kocsi hamar megtelik, mi lesz a többiek­kel, kit szedjünk fel? Kapunk me­gint szidást, úgy érzem... * Szemesnek áll a vilát A Tompa utcai megállónál so­kan várakoznak, itt még minden­kit felszednek. A Madách utcai megállónál még több a várakozó. A munkába menők és köztük a piacra igyekvő asszonyok, az el­maradhatatlan kosárral. — Aki munkába megy, szálljon fel — mondja a kalauz. — Ha hely lesz, mást is felveszünk. A pia­cosok várják meg a következő fordulót.... Hangja elvész a nagy zajban. Majdnem őt is lesodorják a ko­csiról. Tülekszik mindenki a ko­csi belsejébe. Hiába, a szép szó itt nem használ. Senki sem. hall­gat a kalauzra, kinevetik. — Emberek, hát értsék meg .i — Pofa be...— hangzik a tömeg­ből. Erre már Laurinyecz Pál is köz­belép. — Emberek, értsék meg, nincs több hely. így is többen vannak a kocsin, mint amennyit vinni szabad. És még bérletesek várnak a Gyár utcánál... — A gép­kocsivezető gázt ad és a kocsi el­indul. \ - az autóbuszon is? Sok az utas a Gyár utcai meg­állónál is. A kocsit mindjárt ost­rom alá veszik. — Két bérletest elviszünk, de több hely nincs — jelenti ki a kalauz. Egy asszony már lépne is fel a kocsiba, amikor egy férfi vissza­rántja és ő lép a helyébe. — Nincs is bérlete! — kiabál­ják a lemaradók. Az utas csak mosolyog és szemtelen hangon szól vissza: — „Nem baj, apus- kám." És átgázol a lábakon, be a kocsi belsejébe. Az Ikarusz elin­dul, a lemaradt utasok méltatlan- kodnak. * Ilyen jelenetek naponta játszód­nak le a helyi autóbuszjárat vo­nalán. Megesik, hogy a tartalék kocsi kimegy vidékre, elromlott kocsit kisegíteni és ilyenkor csak egy autóbusz közlekedik a reggeli órákban is, és ez kevés. Legtöbben ebben az időben akarnak utazni a piacra és az üzletekbe is. Hogy m,iattuk lemarad az, aki dolgozni megy, hát aztán... ezeket nem ér­dekli. A Gyár utca pedig nincs messze a helyi motor végállomá­sától, azzal is utazhatnánk. „Az­ért van a busz — mondják — és az nem fapados, mert kérem az nem mindegy.“ Nemrégiben a fa­pados bányász-kocsi ment segíteni és mi történt? Egyik-másik utas nagyképűen kijelentette: — Én ezzel a rabszállítóval nem uta­zom — és be sem ült. A közönség még egy autóbuszt kér. Igaz, hogy napközben, a reg­geli és a délutáni órák kivételével alig van valami forgalom. Kérdez­zük meg az Autóközlekedési Igazgatóságot, mi a véleménye erről a kérdésről. * — Ez a kívánság nem ismeret­len előttünk — mondja Bereczki Sándor Igazgató. — Tudjuk, hogy egy autóbusz nem elég, főleg a csúcsforgalmi időszakban. De ko­csit nem tudunk adni, mert nin­csen. Felettes szervünktől ígéretet kaptunk, hogy jövőre egy nagyobb befogadóképességű autóbuszt ka­punk. Ha ez meglesz, akkor a kör­forgalmat is megvalósítjuk, a la­kosság kérése szerint. Addig ne­héz lesz, de tartalék-kocsikkal se­gítünk. A helyi autóbuszjáraton nehéz a gépkocsivezető munkája, mert az utasok gorombáskodnak, ami pedig sok esetben szabályta­lanság elkövetésére készteti őt. Például több utast vesz föl, mint amennyit szabadna. Túlterheli a kocsit és az ebből származó bal­esetekért ő a felelős. Az embe­rek ezt nehezen értik meg. * Az őszi, téli forgalom lebonyolí­tása nagy feladatok elé állítja a közlekedési vállalat dolgozóit. Hogy ezt a közösség érdekeinek legjobban tudják megoldani, szük­ség van a közönség megértő tá­mogatására. A csúcsforgalmi idő­ben elsősorban a munkába menő­ket, vagy onnan jövőket, a kis­gyermekes anyákat, a betegeket, öregeket segítsék hozzá, hogy mi­előbb célhoz érjenek. A piacra, üzletbe és egyéb, időponthoz nem kötött utazásokat a gyengébb for­galmi időben bonyolítsák le. Ál­talában több udvariasságot, elő­zékenységet egymással és az au­tóbusz személyzetével szemben. Ez is hozzájárul majd a túlterhe­lés megszüntetéséhez. — Bánfalvi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom