Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-04 / 233. szám

4 ViUotsouUt Hip* fártépHé» fl propagandista-tanfolyamok vezetőinek konferenciájával megkezdődött az áj pártoktatási év 1955. október 4., kedd A Dicsőségkönyv lapjairól Szombaton a megyei Pártoktatók Házában a pro­pagandista tanfolyamok vezetői­nek megyei konferenciájával meg­kezdődött az 1955—56-os pártok­tatási év. A megjelent propagan­distákat a Megyei Pártbizottság részéről Bátkai Pál elvtárs, az ágit. prop. osztály vezetője üd­vözölte. Beszédében az oktatási év jelentőségére hívta fel a figyel­met, majd a múlt oktatási évről emlékezett meg: A múlt év je­lentős eredményeket hozott — mondotta. — Javult a pártokta­tás szervezettsége, a tanulási fe­gyelem. A rendszeres tanulás je­got tulajdonítsanak az elméleti kérdések gyakorlatban való alkal­mazásának; Úgy tanítsanak, hogy párttagjaink legyenek elsők a pél­damutatásban, s tudásuk legjavát adva, mozgósítsanak a párt- és kormányhatározatok végrehajtá­sára. Majd befejezésül a követ­kezőket mondta: Szép és megtisztelő propagan­distának lenni. A propagandista a párttagság tanítója. Éppen ez­ért nemes hivatásra vállalkoztak Az elbizakodottság és a felületes tanulás jó néhány elvtársnál odavezetett — különö­sen a marxizmus-leninizmus alap­jai konferencián —, hogy a tan­anyag vitatása helyett annak ne­hézségét latolgatta. A propagan­dista-tanfolyam vezetői csak úgy taníthatják a propagandistákat, ha tisztában vannak a legalapvetőbb elvi tételekkel, ha a tananyag biztos tudatában állnak hallgatóik elé. Ennek a követelménynek az elvtársak. Eredménnyel azon­ban csak úgy jár a vállalkozás, ha meg is tudnak felelni a tanfolya- szorgalommal tanulnak, ha segí- ! mot vezető elvtársak. Az első kér- tik hallgatóikat is a tanulásban. [ dések vitatása azt tükrözte, hogy lentősen növelte a párttagok el- j Használják fel az elvtársak a i képesek erre, inkább az a hiba, méleti tudását, s ennek gyakor- pártbizottságok és pártszervezetek ! bogy az anyag további részével latban való helyes alkalmazásával útmutatását. A Megyei Pártbi- £elületesen bántak; s az elhanya­tovább mélyült a párttagok és a 1 zottsag azon lesz, hogy az elvtar- u tanulást nem pótolhatta egy dolgozó tömegek kapcsolata, je- sak megkapjak e segítséget. álmatlanul áttanult éjszaka; lentősen szilárdult a pártdemok- 1 rácia. Egyes tananyagok tanulá­sánál helyesen tisztáztak egész sor ! elméleti kérdést, ami nagy segít­séget jelentett a gyakorlatban.-) Mindezen túl meg kell, hogy mond­juk: a Nagy Imre által képviselt jobboldali politika hatással volt a pártoktatásra. Egyes tananya­goknál (például a parasztkérdés, népfront-mozgalom szerepe, a ne­hézipar helye a szocialista építés­ben) sokszor határozatlanság vagy éppen elvi hibák voltak tapasztal­hatók. Fordulatot a Központi Ve­zetőség márciusi határozata ho­Bátkai elvtárs bevezető beszéde után kezdődött a po­litikai iskolák és a marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyam­vezetőinek konferenciája. Nyílt színvallása annak: hogyan használ­ták fel a tanulási időt, hogyan ké­szültek a tanfolyamok vezetői az első foglalkozásra. A járási párt- bizottságok és a propagandisták felelősségérzetének példájaként kell elsősorban megemlíteni, hogy a mezőkovácsházi járás kivételé­vel, minden járásból hiánytalanul megjelentek a propagandisták. Azonban a felelősség nemcsak a Egy-két nap van hátra, s a tan­folyamok vezetői a hallgatókkal szemtől-szemben állnak. A propa­gandisták segítséget, útbaigazítást várnak. Pótolják hát elvtársaink az elmulasztottakat. Tanulmá­nyozzák az irodalomnak azt a ré­szét, amit elhanyagoltak, hogy eleget tudjanak tenni szép, meg­tisztelő, s egyben felelősségteljes megbízatásuknak.­— Deák — zott, amely leleplezte a helytelen , , „ , _ jobboldali nézeteket és világos . m_eljelAenf f? utat mutatott a párt politikájá­ban. Az új oktatási év legfon­tosabb tennivalóit vázolva a következőket mondta: A má­sodik ötéves terv a szocializmus alapjainak lerakását tűzi célul a mezőgazdaságban. Nem’ kell'tehát különösebben hangsúlyozni, hogy a cél megvalósítása, a falusi ká­derek, az egész párttagság továb­bi politikai képzését követeli meg. A párt azt várja propagandistái­tól, hogy osztályharcosságra, éber­ségre neveljék a párttagokat. Azt várja: úgy tanítsanak, hogy az év befejezésével maximálisra emelkedjen a hallgatók politikai színvonala, s gazdagodjon a hall­gatókban a pártmunka tapaszta­lata, tovább mélyüljön a párt iránti szeretet, s szilárduljon a párt és a dolgozó tömegek kap­csolata. A továbbiakban a jobb­oldali nézetek, a szektásság, az opportunizmus elleni harcra hív­ta fel Bátkai elvtárs a figyelmet. Majd arra kérte a propagandistá­kat, hogy az elméleti kérdések tisztázása közben nagy fontossá­ez is. A párt azonban elvárja min­den elvtárstól a legfontosabbat. Bartók-művek a rádióban A rádió a héten is több adás­ban emlékezik Bartók Bélára. hogy a tananyag biztos tudatában | Szerdán, október 5-én, a Zenemű­jelenjen meg a konferencián. E vészeti Főiskola nagytermében a követelményeknek tettek eleget nagy zeneszerző énekkari művei­nek legjavát adják elő; Csütörtökön, október 6-án hang- felvételről a Magyar Állami Ope­raház előadásában Bartók „A kékszakállú herceg vára“ című egyfelvonásos operáját hallhatjuk a Kossuth-adón 22 óra 15 perces kezdettel. többek között Bartók elvtársnő, az orosházi és Fekete László elv- i társ, a szeghalmi járási pártbi- | zottság munkatársai. Felszólalá- ; saik, vitáik és gondos jegyzeteik arról tanúskodtak, hogy tanultak és készültek a konferenciára. A | tanulás iránti felelősség azonban sok elvtársnál elmaradt. Az első j kérdések tárgyalásánál mondhat- ; ni valamennyien hozzászóltak; Mozgalmas, élénk vitatkozások voltak, azonban az utóbbi kérdé- j sek már egyre jobban arról győz- i ték meg a szemlélőt, hogy az elv­társak csak az anyag első részét olvasgatták. Az is érezhető volt a konferencián, hogy jó néhány elvtárs — különösen az egy­éves, vagy öthónapos pártiskolai ' képzettségűek a korábban szer­zett tapasztalatokra, ismereteikre j júság létszáma. A járás területén támaszkodtak, s nem tanulmá-! , , . . , , nyozták eléggé a tananyáéhoz ki-I csakl^em szaz fiatal indult to- adott irodalmat. borzó körútra az utóbbi hetek­í'orubcsászki Imre elvtárs, az endrődi Petőfi TSZ sertésgondozója. Belépése (1951J Óta egész családjával együtt min­dig szorgalmasan dolgozott a termelő­szövetkezetben. Évenként átlag 400 mun­kaegységet teljesített. Ez év augusztus 31- ig 870 mumfkaegy séget szerzett Kozma Mária, az endrődi Béke TSZ tagja. Évek óta tehenészettel foglalko­zik. Ez év augusztus 30-ig 450 munka­egységet teljesített. Ilién teljesítményie­kért méltán érte megtiszteltetés. Szorgal­máról, lelkesedéséről példát vehet min­den termelőszövetkezeti UlSZ-fiatal. —1/ Endrődi Cipész Amellett, hogy a családnevelés Soczó Istvánná, az K.TSZ sztahanovistája, neki kell megoldania minden gondját, munkahelyén az utóbbi 11 hónap alatt átlagosain 248 százalékra teljesítette tervét. Teljesítménye dicsé­retre méltóan, állandóan növekszik. Tímár Sándor, az Űj Élet TSZ ala­pító tagja. Szorgalmasan, kitartóan dol­gozik, mintha nem is 71 év telt volt­éi felette, sok gond és baj közepette. Ez év augusztus 31-ig, magas kora ellenére, 388 munkaegységet teljesített. Munkaegy­ségeinek számán túl, a csikónevelésben elért eredmények is dicsérik. Márton Gábor tanyai pedagógus a fel- szabadulás óta az iskolában és az iskolán kívül a felnőttek tanításában is értékes, eredményes munkát végzett. Bizonyítja ezt az is, hogy elnyerte a »Közoktatásügy kiváló dolgozója« címet. Mint kitűnő tanítóiról elismeréssel és szeretettel be­szélnek tanulóik és szülők egyaránt. ■Ili / Szeptemberben hatszáz fiatal lépett be a Békés megyei DISZ-szervezetekbe • Békés megye DISZ-szervezetei hatszáz új taggal gyarapodtak szeptemberben. . Különösen a szarvasi járásban növekedett na­gyobb mértékben a szervezett if­ben. A beszélgetések és a nézetek kölcsönös kicserélése során 180 kívülálló ifjú és leány választotta a DISZ-életet. Szarvason nagyszerűen kibon­takozik a fiatalok társas foglal­kozása. Értekezletet tartottak, s a zenekedvelők köréből 25 tagú fúvószenekart és tánczenekarC hoztak létre, 40 diszista leány pedig szabó-varró és kézimunka­szakkört alakított. Szabó Lóránt- né, a helyi háziipari ktsz elnöke vállalta, hogy a fiatal lányokat megtanítja a fontos gyakorlati tudnivalókra. KISS BÉLA: Bálint hazatér JDihari szótlanul nézte a veri gődő embert. Az ö szivét is érzések, ahogy felfelé haladtak a a szoba forogni kezdett vele. Már ház lépcsőjén. hosszú idő óta kínozta valami félő — Ülj csak le ^ mutatott az sejtés; valami rosszat várt, de erre marokra fogta a keserűség. Mit egyik székre Bihari, ahogy beéri egy pillanatig sem gondolt. Mind mondjon, mit tegyen, hogyan ént/­tek a lakásba. — Mindjárt hozok a kettő?!... Hihetetlenül, kábultan híthetné barátja fájdalmát? De egy kis harapnivalót... meredt barátjára, mint akit fejbe- csak tehetetlenül harapdálta a — Ne hozz nekem semmit — vágtak. Hatalmas erővel igyeke- szájaszélét. mondta az•• rágott közbe indulatosan Bálint, zeit legyűrni fájdalmát. Keze el- _ Mikor történt? — szakadt " - Azt hiszed nem vettem észre, fehéredéit az erőlködéstől, ahogy fel a fcérdés Bálintból rekedten, hogy mindenáron el akarod terel- görcsösen szorította az asztal szé- , ni a figyelmem? Ugye elhallgattál lét. ~ ™ost eav°ve- Akkor meg en volna. Ahogy Bálintot, falubeli _ jó; De beszélj már, mi újság valamit? Biztos beteg valamelyi- — Nem igaz! — sikoltott fel *e volMm otthon, csa,k beszelve, pajtását meglátta, kitört belőle az otthon — szólt rá az úton Bálint kőjük és te nem merted megmon- melléből a fájdalom. — Ez nem .. j™“1" ■ fcÖ2,e!, _ -?. a hallgatag emberre. — Hogy van- dani? Ugye így van? lehet igaz. Biztos csak tévedsz — — Nem... dadogta kicserepesedett ajakkal. — Akkor miért nem beszélsz?! — Kitől hallottad? JDihari riadtan nézett jobbra- — &n voltam otthon még a fa­“ ' ni a* n rin rn ■foirJf-n rtllirt — Elbeszélés — II. JDihari Vince rendőrnyomozó gyünk a lakásomra kutató szemekkel fordult tán tetetett vidámsággal. — Itt van hátra a Keleti-pályaudvar előtt, a közelben; aztán egy kicsit elbe- Mintha valaki nevén szólította szélgetünk. orom. Bálint! Édes cimborám! Hogy nak a szüleim? Nincs semmi ba- kerülsz te ide? juk? Nem betegek? — Láthatnád rajtam — muta- — Nem... Nem betegek — vonag- tott végig magán Bálint. — Most lőtt meg Bihari szája. Aztán új- jövök fogságból. A vonatindulásig rn hallgatott. és közben Bálint fürkészve nézett barátja­ra. körül akartam nézni megláttalak. — Akkor... még nem is voltál otthon? — Nem. Csak most megyek. Bihari arcáról lefutott a mosoly. Elfordította a fejét, nehogy ész- mi az ég-világon, revegye barátja a hirtelen jött változást. — Gyere, van még idő, elme­balra, de nem tudta elke- vasszal... rülni barátja tekintetét. Ökölbe szorított kezét ernyed­Hát... — kezdett hozzá reked- ten ejtette az ölébe és üveges, front, édesapádat is kihajtották lövészárkot ásni. Ott érte valami. Vissza se jött többé. — És az anyám? — Egy hónappal később halt meg. De nem otthon, hanem a nagyszüleid falujában. Azt mond­áén, de már az első szónál elakadt, megtört szemmel meredt maga elé. ^c’ a bánat ölte meg. Bálint eltompult aggyal hallgat­ta. Hosszú percek múlva, támo­Mi ran veled Vince — bök- Lehajtott fejjel fordult el. Tüdeje zihálva, hörögve szedte a te ki végül. Olyan különös Bálint sápadtan hajolt előre, lélegzetet. Úgy érezte, hogy a mel­va0V' Szeméből a felismerés rettegése le, a torka szakad szét a kimond- lyogva kelt fel az asztaltól és el­— Velem? Nincs énvelem sem- áradt ki, ahogy felnézett. hatatlan fájdalomtól, ahogy hárítva barátja segítő kezét, reme­» — Az apám? ^ kérdezte falfe- könnytelen, égő szemekkel meredt gö lábakkal az ablakhoz botorkált. Értem s= bólintott csende- héren. a semmibe. — Miért nem tudok Forró homlokát az üveghez nyom­sen Bálint. Pedig semmit sem — Mind a kettő... sírni — jajdult fel benne valami, va, hosszan nézett le az utca értett. Bensejében kavarogtak az Bálint előtt elsötétült a világ. — Ez talán könnyítene. nyüzsgő forgatagába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom