Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-04 / 233. szám
4 ViUotsouUt Hip* fártépHé» fl propagandista-tanfolyamok vezetőinek konferenciájával megkezdődött az áj pártoktatási év 1955. október 4., kedd A Dicsőségkönyv lapjairól Szombaton a megyei Pártoktatók Házában a propagandista tanfolyamok vezetőinek megyei konferenciájával megkezdődött az 1955—56-os pártoktatási év. A megjelent propagandistákat a Megyei Pártbizottság részéről Bátkai Pál elvtárs, az ágit. prop. osztály vezetője üdvözölte. Beszédében az oktatási év jelentőségére hívta fel a figyelmet, majd a múlt oktatási évről emlékezett meg: A múlt év jelentős eredményeket hozott — mondotta. — Javult a pártoktatás szervezettsége, a tanulási fegyelem. A rendszeres tanulás jegot tulajdonítsanak az elméleti kérdések gyakorlatban való alkalmazásának; Úgy tanítsanak, hogy párttagjaink legyenek elsők a példamutatásban, s tudásuk legjavát adva, mozgósítsanak a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Majd befejezésül a következőket mondta: Szép és megtisztelő propagandistának lenni. A propagandista a párttagság tanítója. Éppen ezért nemes hivatásra vállalkoztak Az elbizakodottság és a felületes tanulás jó néhány elvtársnál odavezetett — különösen a marxizmus-leninizmus alapjai konferencián —, hogy a tananyag vitatása helyett annak nehézségét latolgatta. A propagandista-tanfolyam vezetői csak úgy taníthatják a propagandistákat, ha tisztában vannak a legalapvetőbb elvi tételekkel, ha a tananyag biztos tudatában állnak hallgatóik elé. Ennek a követelménynek az elvtársak. Eredménnyel azonban csak úgy jár a vállalkozás, ha meg is tudnak felelni a tanfolya- szorgalommal tanulnak, ha segí- ! mot vezető elvtársak. Az első kér- tik hallgatóikat is a tanulásban. [ dések vitatása azt tükrözte, hogy lentősen növelte a párttagok el- j Használják fel az elvtársak a i képesek erre, inkább az a hiba, méleti tudását, s ennek gyakor- pártbizottságok és pártszervezetek ! bogy az anyag további részével latban való helyes alkalmazásával útmutatását. A Megyei Pártbi- £elületesen bántak; s az elhanyatovább mélyült a párttagok és a 1 zottsag azon lesz, hogy az elvtar- u tanulást nem pótolhatta egy dolgozó tömegek kapcsolata, je- sak megkapjak e segítséget. álmatlanul áttanult éjszaka; lentősen szilárdult a pártdemok- 1 rácia. Egyes tananyagok tanulásánál helyesen tisztáztak egész sor ! elméleti kérdést, ami nagy segítséget jelentett a gyakorlatban.-) Mindezen túl meg kell, hogy mondjuk: a Nagy Imre által képviselt jobboldali politika hatással volt a pártoktatásra. Egyes tananyagoknál (például a parasztkérdés, népfront-mozgalom szerepe, a nehézipar helye a szocialista építésben) sokszor határozatlanság vagy éppen elvi hibák voltak tapasztalhatók. Fordulatot a Központi Vezetőség márciusi határozata hoBátkai elvtárs bevezető beszéde után kezdődött a politikai iskolák és a marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyamvezetőinek konferenciája. Nyílt színvallása annak: hogyan használták fel a tanulási időt, hogyan készültek a tanfolyamok vezetői az első foglalkozásra. A járási párt- bizottságok és a propagandisták felelősségérzetének példájaként kell elsősorban megemlíteni, hogy a mezőkovácsházi járás kivételével, minden járásból hiánytalanul megjelentek a propagandisták. Azonban a felelősség nemcsak a Egy-két nap van hátra, s a tanfolyamok vezetői a hallgatókkal szemtől-szemben állnak. A propagandisták segítséget, útbaigazítást várnak. Pótolják hát elvtársaink az elmulasztottakat. Tanulmányozzák az irodalomnak azt a részét, amit elhanyagoltak, hogy eleget tudjanak tenni szép, megtisztelő, s egyben felelősségteljes megbízatásuknak.— Deák — zott, amely leleplezte a helytelen , , „ , _ jobboldali nézeteket és világos . m_eljelAenf f? utat mutatott a párt politikájában. Az új oktatási év legfontosabb tennivalóit vázolva a következőket mondta: A második ötéves terv a szocializmus alapjainak lerakását tűzi célul a mezőgazdaságban. Nem’ kell'tehát különösebben hangsúlyozni, hogy a cél megvalósítása, a falusi káderek, az egész párttagság további politikai képzését követeli meg. A párt azt várja propagandistáitól, hogy osztályharcosságra, éberségre neveljék a párttagokat. Azt várja: úgy tanítsanak, hogy az év befejezésével maximálisra emelkedjen a hallgatók politikai színvonala, s gazdagodjon a hallgatókban a pártmunka tapasztalata, tovább mélyüljön a párt iránti szeretet, s szilárduljon a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. A továbbiakban a jobboldali nézetek, a szektásság, az opportunizmus elleni harcra hívta fel Bátkai elvtárs a figyelmet. Majd arra kérte a propagandistákat, hogy az elméleti kérdések tisztázása közben nagy fontossáez is. A párt azonban elvárja minden elvtárstól a legfontosabbat. Bartók-művek a rádióban A rádió a héten is több adásban emlékezik Bartók Bélára. hogy a tananyag biztos tudatában | Szerdán, október 5-én, a Zeneműjelenjen meg a konferencián. E vészeti Főiskola nagytermében a követelményeknek tettek eleget nagy zeneszerző énekkari műveinek legjavát adják elő; Csütörtökön, október 6-án hang- felvételről a Magyar Állami Operaház előadásában Bartók „A kékszakállú herceg vára“ című egyfelvonásos operáját hallhatjuk a Kossuth-adón 22 óra 15 perces kezdettel. többek között Bartók elvtársnő, az orosházi és Fekete László elv- i társ, a szeghalmi járási pártbi- | zottság munkatársai. Felszólalá- ; saik, vitáik és gondos jegyzeteik arról tanúskodtak, hogy tanultak és készültek a konferenciára. A | tanulás iránti felelősség azonban sok elvtársnál elmaradt. Az első j kérdések tárgyalásánál mondhat- ; ni valamennyien hozzászóltak; Mozgalmas, élénk vitatkozások voltak, azonban az utóbbi kérdé- j sek már egyre jobban arról győz- i ték meg a szemlélőt, hogy az elvtársak csak az anyag első részét olvasgatták. Az is érezhető volt a konferencián, hogy jó néhány elvtárs — különösen az egyéves, vagy öthónapos pártiskolai ' képzettségűek a korábban szerzett tapasztalatokra, ismereteikre j júság létszáma. A járás területén támaszkodtak, s nem tanulmá-! , , . . , , nyozták eléggé a tananyáéhoz ki-I csakl^em szaz fiatal indult to- adott irodalmat. borzó körútra az utóbbi hetekí'orubcsászki Imre elvtárs, az endrődi Petőfi TSZ sertésgondozója. Belépése (1951J Óta egész családjával együtt mindig szorgalmasan dolgozott a termelőszövetkezetben. Évenként átlag 400 munkaegységet teljesített. Ez év augusztus 31- ig 870 mumfkaegy séget szerzett Kozma Mária, az endrődi Béke TSZ tagja. Évek óta tehenészettel foglalkozik. Ez év augusztus 30-ig 450 munkaegységet teljesített. Ilién teljesítményiekért méltán érte megtiszteltetés. Szorgalmáról, lelkesedéséről példát vehet minden termelőszövetkezeti UlSZ-fiatal. —1/ Endrődi Cipész Amellett, hogy a családnevelés Soczó Istvánná, az K.TSZ sztahanovistája, neki kell megoldania minden gondját, munkahelyén az utóbbi 11 hónap alatt átlagosain 248 százalékra teljesítette tervét. Teljesítménye dicséretre méltóan, állandóan növekszik. Tímár Sándor, az Űj Élet TSZ alapító tagja. Szorgalmasan, kitartóan dolgozik, mintha nem is 71 év telt voltéi felette, sok gond és baj közepette. Ez év augusztus 31-ig, magas kora ellenére, 388 munkaegységet teljesített. Munkaegységeinek számán túl, a csikónevelésben elért eredmények is dicsérik. Márton Gábor tanyai pedagógus a fel- szabadulás óta az iskolában és az iskolán kívül a felnőttek tanításában is értékes, eredményes munkát végzett. Bizonyítja ezt az is, hogy elnyerte a »Közoktatásügy kiváló dolgozója« címet. Mint kitűnő tanítóiról elismeréssel és szeretettel beszélnek tanulóik és szülők egyaránt. ■Ili / Szeptemberben hatszáz fiatal lépett be a Békés megyei DISZ-szervezetekbe • Békés megye DISZ-szervezetei hatszáz új taggal gyarapodtak szeptemberben. . Különösen a szarvasi járásban növekedett nagyobb mértékben a szervezett ifben. A beszélgetések és a nézetek kölcsönös kicserélése során 180 kívülálló ifjú és leány választotta a DISZ-életet. Szarvason nagyszerűen kibontakozik a fiatalok társas foglalkozása. Értekezletet tartottak, s a zenekedvelők köréből 25 tagú fúvószenekart és tánczenekarC hoztak létre, 40 diszista leány pedig szabó-varró és kézimunkaszakkört alakított. Szabó Lóránt- né, a helyi háziipari ktsz elnöke vállalta, hogy a fiatal lányokat megtanítja a fontos gyakorlati tudnivalókra. KISS BÉLA: Bálint hazatér JDihari szótlanul nézte a veri gődő embert. Az ö szivét is érzések, ahogy felfelé haladtak a a szoba forogni kezdett vele. Már ház lépcsőjén. hosszú idő óta kínozta valami félő — Ülj csak le ^ mutatott az sejtés; valami rosszat várt, de erre marokra fogta a keserűség. Mit egyik székre Bihari, ahogy beéri egy pillanatig sem gondolt. Mind mondjon, mit tegyen, hogyan ént/tek a lakásba. — Mindjárt hozok a kettő?!... Hihetetlenül, kábultan híthetné barátja fájdalmát? De egy kis harapnivalót... meredt barátjára, mint akit fejbe- csak tehetetlenül harapdálta a — Ne hozz nekem semmit — vágtak. Hatalmas erővel igyeke- szájaszélét. mondta az•• rágott közbe indulatosan Bálint, zeit legyűrni fájdalmát. Keze el- _ Mikor történt? — szakadt " - Azt hiszed nem vettem észre, fehéredéit az erőlködéstől, ahogy fel a fcérdés Bálintból rekedten, hogy mindenáron el akarod terel- görcsösen szorította az asztal szé- , ni a figyelmem? Ugye elhallgattál lét. ~ ™ost eav°ve- Akkor meg en volna. Ahogy Bálintot, falubeli _ jó; De beszélj már, mi újság valamit? Biztos beteg valamelyi- — Nem igaz! — sikoltott fel *e volMm otthon, csa,k beszelve, pajtását meglátta, kitört belőle az otthon — szólt rá az úton Bálint kőjük és te nem merted megmon- melléből a fájdalom. — Ez nem .. j™“1" ■ fcÖ2,e!, _ -?. a hallgatag emberre. — Hogy van- dani? Ugye így van? lehet igaz. Biztos csak tévedsz — — Nem... dadogta kicserepesedett ajakkal. — Akkor miért nem beszélsz?! — Kitől hallottad? JDihari riadtan nézett jobbra- — &n voltam otthon még a fa“ ' ni a* n rin rn ■foirJf-n rtllirt — Elbeszélés — II. JDihari Vince rendőrnyomozó gyünk a lakásomra kutató szemekkel fordult tán tetetett vidámsággal. — Itt van hátra a Keleti-pályaudvar előtt, a közelben; aztán egy kicsit elbe- Mintha valaki nevén szólította szélgetünk. orom. Bálint! Édes cimborám! Hogy nak a szüleim? Nincs semmi ba- kerülsz te ide? juk? Nem betegek? — Láthatnád rajtam — muta- — Nem... Nem betegek — vonag- tott végig magán Bálint. — Most lőtt meg Bihari szája. Aztán új- jövök fogságból. A vonatindulásig rn hallgatott. és közben Bálint fürkészve nézett barátjara. körül akartam nézni megláttalak. — Akkor... még nem is voltál otthon? — Nem. Csak most megyek. Bihari arcáról lefutott a mosoly. Elfordította a fejét, nehogy ész- mi az ég-világon, revegye barátja a hirtelen jött változást. — Gyere, van még idő, elmebalra, de nem tudta elke- vasszal... rülni barátja tekintetét. Ökölbe szorított kezét ernyedHát... — kezdett hozzá reked- ten ejtette az ölébe és üveges, front, édesapádat is kihajtották lövészárkot ásni. Ott érte valami. Vissza se jött többé. — És az anyám? — Egy hónappal később halt meg. De nem otthon, hanem a nagyszüleid falujában. Azt mondáén, de már az első szónál elakadt, megtört szemmel meredt maga elé. ^c’ a bánat ölte meg. Bálint eltompult aggyal hallgatta. Hosszú percek múlva, támoMi ran veled Vince — bök- Lehajtott fejjel fordult el. Tüdeje zihálva, hörögve szedte a te ki végül. Olyan különös Bálint sápadtan hajolt előre, lélegzetet. Úgy érezte, hogy a melva0V' Szeméből a felismerés rettegése le, a torka szakad szét a kimond- lyogva kelt fel az asztaltól és el— Velem? Nincs énvelem sem- áradt ki, ahogy felnézett. hatatlan fájdalomtól, ahogy hárítva barátja segítő kezét, reme» — Az apám? ^ kérdezte falfe- könnytelen, égő szemekkel meredt gö lábakkal az ablakhoz botorkált. Értem s= bólintott csende- héren. a semmibe. — Miért nem tudok Forró homlokát az üveghez nyomsen Bálint. Pedig semmit sem — Mind a kettő... sírni — jajdult fel benne valami, va, hosszan nézett le az utca értett. Bensejében kavarogtak az Bálint előtt elsötétült a világ. — Ez talán könnyítene. nyüzsgő forgatagába.