Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

1955. október 29., wombat ViUcnsawU Hifit Genf felé tekint a 'világ Genf, október 27. (MTI) ! mint a kormányfők értekezlete al- ben határidő előtt lemondott a Iljicsov elvtárs, a szovjet kül­döttség szóvivője 20 óra 15 perc­kor kezdte meg sajtóértekezletét a sajtóközpontban. Bevezetőben elmondotta, hogy az elnöklő Pinay francia külügyminiszter javasla­tára az értekezlet részvevői egy­hangúlag elfogadták az Eisenho­wer amerikai elnökhöz intézendő üzenet szövegét. Ebben az üze­netben a külügyminiszterek mi­előbbi teljes felgyógyulást kíván­tak Eisenhower elnöknek. Iljicsov a továbbiakban ismer­tette a külügyminisztéreknek a napirendi eljutásra vonatkozó megállapításait. A külügyminiszterek egyhangú­lag megállapodtak, hogy munká­juk alapjának a négy kormányfő által meghatározott irányelveket tekintik. A sajtótájékoztatást illetően ugyancsak egyhangúlag.elhatároz­ták, hogy ugyanúgy járnak el, halmával. Eszerint mindegyik I küldöttség szóvivője sajtóértekez- [ letet tart az ülések befejezése után. Ezt megelőzően a sajtószó- j I vivők egybehangolják munkájú- j ! kát a tájékoztatás főbb pontjait illetően. A külügyminiszterek elhatároz- ! tálc, hogy szombat és vasárnap j i kivételével mindennap 15 órakor kezdik üléseiket. A szovjet küldött­ség kérésére a külügyminiszterek elhatározták, hogy november* 7-én, a Szovjetunió nagy nemzeti ünne- | pén nem tartanak ülést. A fenti ' kérdések mindegyikében egyhan- , gú határozat született. A Szovjetunió képviselője a to- | vábbiakban javasolta, hogy a kül- , i ügyminiszterek munkájukat a | kormányfők által adott irányelvek általános áttekintésével kezdjék. Ezután sorrendben Pinay francia, Macmillan angol, Molotov szov­jet és Dulles amerikai külügymi- I niszter tett nyilatkozatot. Finnország területén fekvő Pork- kala-Udd-i haditengerészeti tá­maszpontról. A Szovjetuniónak nincs többé egyetlen katonai tá­maszpontja sem határain túl. A Szovjetunió a genfi értekez­letet követő időszakban diplomá­ciai kapcsolatot teremtett a Né­met Szövetségi Köztársasággal. A Szovjetuniónak normális kapcso­latai vannak a Németország terü­letén lévő mindkét állammal. A Szovjetunió intézkedései nyil­vánvalóvá tették azt a tényt, hogy a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésének megvannak a nagy és még ki nem használt lehetőségei, figyelembevéve ter­mészetesen, hogy minden állam — és elsősorban a nagyhatalmak — Genf szellemében fognak cse­lekedni. Sajnos, e lehetőségeket távolról sem használja ki min­denki. Pinay beszéde — Júliusban a genfi értekezlet j akadálya annak, hogy azonnali rendkívül nagy reményeket éb- j döntést hozzunk egy olyan terv resztett a világban. , módozatairól, amely összekapcsol­Először történt — és lehet, hogy j ná a német egység megvalósítá- ez történelmi jelentőségű tény —, { sát a biztonsági rendszer kidol- hogy a kormányfők, akik felelő- gozásával, sek az emberek — az emberek | Másik lényeges pont: százmillióinak sorsáért — ünne- | Hogy igazi biztonság érzetet ad- péiyesen kijelentették, hogy ezen- | hassunk mindenkinek, létre kell túl közös céljuk az, hogy a nem- J hozni a mindenki számára jobban zetközi kapcsolatokból kiküszö-j biztosított béke feltételeit, szá- bölik az erőszakhoz folyamodást: mításba véve a reális tényeket, — s közös akaratuk az, hogy szi-; valamint egyik és másik fél jo- lárd bázisokra alapítsák a tartós Eos érdekeit, békét. Nem elégedtek meg csu-1 A békés egymás mellett élés pán e célkitűzés leszögezésével és: feltétlenül kizár minden olyan ezen elhatározás megerősítésével, j mesterkedést, amely a partner Meghatároztuk azt az irányelvet j létalapjának lerombolására irá- is, amely mai munkánk kerete és nyúl. A francia kormány fontos- amely felvázolja a lehetséges i ságot tulajdonít a Kelet és a megoldások keresésének fővona-' Nyugat kapcsolataira vonatkozó Iáit. Azzal bíztak meg bennün- ■ napirendi pontunknak, két, hogy előrehaladjunk a meg- ^ Az Európa két része közötti oldás keresésében és jussunk po- | gazdasági, kulturális és humánus zitív eredményekre. E megbízás j kapcsolatokat változatossá téve, teljesítésében nincs jogunk visz- j megsokszorozva és elmélyítve le- szaélni a népek várakozásával. J hetséges kell legyen, hogy új lég­A leszerelés kérdése szövevé- kört teremtve, fokozatos m töre- nyessége miatt igen hosszú léleg- kedjünk az egységes Európa újjá- zetű erőfeszítést követel majd j építésére. meg tőlünk. Ezen a területen két- j Ezen tárgyalások folyamán fe- ségkívül csak bizonyos számú elő- J lelősségünk még egy feladatot zetes intézkedésben tudunk meg- I hárít reánk: azt, hogy elutasítsuk állapod.ásra jutni, amelyeket úgy ; a hamis megoldásokkal való ön- kellene összefoglalnunk, hogy al- j ámítást, azaz az olyan megoldá- kalmasak legyenek a gyors, gya-! sokat, amelyek többé-kevésbé korlati alkalmazásra. Ezzel szem- i ügyesen leplezik a megoldás hiá- ben világos, hogy a napirend el- j nyát, vagy az olyanokat, amelyek ső pontjánál — a német egység j be nem vallott félreértéseken és a biztonság kérdése — nincs * alapulnak. Wacmillan nyilatkozata „A legutóbbi júliusi genfi érte­kezlet új reményeket ébresztett a világban. Számunkra, akik most hozzáfogunk a kormányfők ál­tal ránk bízott munkához, ez az elkövetkező hetekben nagy ihle­tet ad, de egyúttal próbatételt is jelent. Célunkat szívélyességgel és megértéssel kell elérnünk. Nem szabad visszariadni átmeneti visz- szmesésektől és nem szabad, hogy az kadályok, bármilyen komo­lyak legyenek is azok, eltérítse­nek bennünket utunkról. Ugyanakkor realistáknak kell lennünk. Fel kell ismerni' rk, hogy jelenleg még jelentős elté­rések választják el a nyugati ha­talmak és a Szovjetunió állás­pontját. Hiszünk azonban abban, hogy ezeket át lehet hidalni és mi el vagyunk tökélve, hogy min­den erőfeszítést megteszünk a si­ker érdekében. Nincs olyan áldozat, amit ne vállalnánk a béke ügyéért, kivé­ve a hitnek és a hűségnek azokat az elveit, amelyeket a birodalom népei életbevágónak tartanak és amelyekért oly sokat áldoztak.” V. H. Molotov nyilatkozata A kormányfők júliusi genfi ér­tekezlete még jobban megszilár­dította a népeknek a tartós és szilárd béke biztosítására irá­nyuló akaratát. A kormányfői ér­tekezlet megnyitotta az utat arra is, hogy a továbbiakban együt­tesen megvizsgáljuk és megold­juk a megérlelődőIt nemzetközi problémákat. A genfi értekezlet óta eltelt idő alatt a Szovjetunió kormá­nya egész sor újabb intézkedést tett, hogy elősegítse a nemzet­közi feszültség további enyhülé­sét. Ezeket az intézkedéseket vi­lágszerte helyeslés fogadta. Mindenekelőtt rá kell mutatni arra a határozatra, amelynek ér­telmében hatszáznegyvenezer fő­vel csökkentették a szovjet fegy­veres erőket. Ismeretes az is, hogy Lengyelország, Csehszlová­kia, Románia, Magyarország, Bul­gária és Albánia kormánya szin­tén csökkentette fegyveres erőit. A Szovjetunió nemrég határo­zatot hozott, amelynek értelmé­A kormányfők a következő kérdések megvitatásával bíztak ' meg bennünket! 1. Az európai biztonság és Né­metország ; 2. A leszerelés; 8. A Kelet és Nyugat közöfti j kapcsolatok fejlesztése. Az európai biztonság és Német­ország kérdésének fontos jelen­tőségét a négy hatalom kormány- 1 fői egyhangúlag megállapították. Éppen az európai biztonság j kérdésével összefüggésben — ez az európai népek szempontjából fő kérdés — kell megvizsgál­nunk az e kérdésnek alárendelt német kérdést is. A Szovjetunió híve volt és marad annak, hogy j a nériiét kérdést az európai biz- j tonság érdekeivel összhangban j rendezzék, és Németország egy­ségét békeszerető és demokrati­kus alapokon állítsák helyre. A jelenlegi viszonyok között, amikor két különböző társadalmi rendszeri! német állam van, nem lehet a német kérdés megoldá­sát Németország együk, vagy má- ! 6Ík része érdekeinek rovására, a , Német Demokratikus Köztársa- I 6ág dolgozói szociális vívmányai­nak rovására — amely vívmányok j óriási jelentőségűek az egész német nép számára — megoldani. Tel- j jesem irreális volna megkísérel­ni Németország egyesítésének megvalósítását Németország két részének mechanikus összeolvasz­tása útján. Ennek során feltétlenül abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. A mi feladatunk, hogy se­gítsük őket ebben, nem pedig, hogy rájuk kényszerítsük egyik, vagy másik tervünket. Értekezletünk igen fontos kér­dése — amelynek pozitív meg­oldását minden nép várja — a leszerelés kérdése. Elmondhatjuk, hogy a leszere­lés egész sor fontos kérdésében — a fegyverzet és a fegyveres erők színvonalának, az atomfegyver eltiltása rendjének és időpont­jának, az ide vonatkozó nem­zetközi ellenőrzés néhány fontos vonásának kérdésében — már je­lentős mértékű egyetértés jött létre a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország között. A leszerelés problémája gya­korlati lépések megtételét köve­teli, döntést követel. A szovjet kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a Ismertessük meg a gyakorlati munka szépségét a tanuló ifjúsággal A középiskolai tanulók­ra nagy és szép feladat vár: meg kell, hogy állják a helyüket az országépítés minden területén. A középiskolákról végre lekerült a múltnak sötét leple: nem „urakat“ nevel, hanem dolgos, tanulni, al­kotni vágyó embereket. Az Okta­tásügyi Minisztérium tanévnyitó rendelete is az előbbieket tükrö­zi, de ezt a feladatot tűzi az is­kolai DISZ-szervezetek zászlajá­ra a DISZ II. kongresszusa is. Régen a „tudományokon“ kívül a tanulók alig ismerkedtek meg a való élettel, a gimnázium kisza­kította a fiatal gyermeket a csa­ládból is. A munkás és paraszt származású tanulók — ha beke­rültek egyáltalán a gimnáziumba — olyan nevelést, oktatást kap­tak, hogy sokszor elfelejtették a munkát. Nehezen ment az utóbbi évek­ben a helyes út megértése, de ma már elértük, hogy a tanulók zöme megértette: a munkahelyen is olyan nemes feladat vár egy érettségizett tanulóra, mint az’ egyetemen. Iskolánk DISZ-szervezete meg­szervezte az iskolaik famegmunkáló núhelyt.Ez a kezdeményezés olyan tanulókat is megmozgatott, akik két év óta nem kapcsolódtak mun­kába. Hogyan alakítottuk meg műhelyünket ? Egyszerű volt ez: egyes osztályok tanulói otthonról, üzemekből, iparosok­tól elhozták azokat a szerszámo­kat, amelyekre már nem volt szükség. Minden osztályban volt egy felelős, aki összegyűjtötte a szerszámokat. A jó gyűjtésért a III. osztály kétszer, az I. osztály pedig egyszer ingyen nézi meg az osztály által kiválasztott filmet. A műhelyben a .tanulók megis­merik a munkát, megszeretik a szépet, az alkotás nagyszerűségét. A járási DISZ-bizottsággal meg­beszélt tervek alapján iskolánk DISZ-szervezete a Dózsa TSZ-t is látogatja, ahol a tanulók megis­merkedhetnek a mezőgazdasági munkával, a modern állattenyész­téssel, agrotechnikával. A DISZ­| vezetőség örömmel tapasztalta, | hogy itt is sikerült olyan tanu- j lóknál komoly változást elérni, 1 akik a silógödör megpillantása- : kor csak a „kellemetlen szelet­szagra“ reagáltak. Megismerkedtek a ta­nulók a sílózással, sőt, segítettek is A tsz-tagok örömmel magya- I rázgatták a sílózás fontosságát, és ' sok tanulót meglepett, hogy mi­lyen pontosan ismerik az erjedés kémiai folyamatát. Uj és érdekes | volt a dohánytermelés ismertetése. Büszkék vagyunk a III. osztály ! tíz DISZ leánytagjára, akik kivív- j ták a dolgozók dícséretét: 16 má- j zsa dohánylevelet szedtek le, pe- ! dig e munkára nem kötelezte a tanulókat senki. A takarmánynö­vények termelését, feldolgozását, j helyes tárolását ugyanitt ismer­tük meg. Növeli a tanulók tudá- J sát, erősíti gyakorlati készségét az \ egyes gépek munkában való meg- ; ismerése is. Szeretnénk a mező- ! gazdasági gépek működését, fel­építését szakszerűen megismerni. | Ez is sikerül majd a helyi gépál- ! lomás segítségével. Az elmondottak azonban nem I jelentik a tanulás elhanyagolását. | A kémia-, biológia-órák színvo­nalának emelkedése, a tantár- gyakként elért fokozott érdeklő­dés azt bizonyítja, hogy a tanu­lók az anyagot más szemmel né­zik. Egyre jobban céltudatos lesz a tanulásuk, nagyobb lesz a ked­vük. Rövid beszámolónk ‘célja, hogy minden középiskolai DISZ szerve­zet kezdeményezzen, a tapasztala­tokat írja meg. Igv segítjük elő, hogy megvalósuljon a DISZ II. kongresszusának minden határo­zata és olyan ifjúságot neveljünk, i amely boldogan állja meg helyét j a. termelőmunkában. Blktösak va- I gyünk abban, hogy így Egyre' ke­vesebb gondot ad a pályaválasz- j tás, . mert olyan munkaterüle­tek szépségét és nagyszerűségéi tárjuk fel sok tanuló előtt, ame- ! lyeket a DISZ segítsége nélkül so­ha nem ismerhet meg.­Beke Lajos, iskolai DISZ-tilkár, sarkadi gimnázium. mostani értekezleten megvitatás­ra kerül a Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok kérdése is, mert az ilyen kapcsolatok előmozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb kölcsönös megértést. Befejezésül engedjék meg, hogy kifejezzem azt a reményemet, hogy értekezletünk a kölcsönös Dulles amerikai kiih Kormányaink mindegyike elis­meri, hogy a jelenlegi helyzet nem jelenti a biztos béke kielé­gítő alapját. Ugyanakkor termé­szetesen mindegyik kormány ar­ra törekszik, hogy semmiféle vál­tozás ne gyengítse saját biztonsá­gát; Mindnyájan megegyeztünk ab­ban. hogy Németországot szabad választások útján újból egyesí­teni kell. Németországnak a je­lenlegi időszakban való egyesíté­se azonban megköveteli, hogy mindnyájan bizonyosak lehes­sünk: ez a lépés nem fogja gyen-, gíteni biztonságunkat; Az Egyesült Áll mok felismer- I ve ennek szükségességét, hajlan- j megértésre irányuló törekvésnek és az együttműködésre való kész­ségnek ugyanabban a szellemé­ben folyik majd le, mint amely a genfi kormányfői értekezleten uralkodott, s amely a nemzetközi feszültség enyhítésének és a bé­ke megszilárdításának ügyét szol­gálta. Igyminisxter beszéde \ dó csatlakozni a Németország egységével kapcsolatos biztosíté­kokhoz. Valamennyien egyetértünk ab­ban, hogy kapcsolataink kiszéle­sítése a kölcsönös megértés elő­mozdítását szolgálhatná. Azonban ezen a téren sem várhatunk hir­telen olyan messzireható tetteket, amelyek semmibeveszik az összes biztonsági meggondolásokat. Ezekkel a kérdésekkel kapcso­latban különféle javaslataink lesznek, amelyekkel igyekszünk eloszlatni a Szovjetunió jogos ag­godalmait. Reméljük, hogy a Szovjetunió olyan komoly és jóin­dulatú megfontolást szentel ezek­nek a javaslatoknak; n genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet Genf (TASZSZ) Október 28-án helyi idő szerint 16 órakor meg­kezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterei értekez­letének második ülése. j Az ülésen H. Macmillan elnököl. A miniszterek megkezdték a napi- í rend első pontja — az európai biz­tonság és Németország — tárgya­lását. A tárgyalt kérdéshez elsőnek H. Macmillan szólt hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom