Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

1955. oktőbor 25., 'kedd

Vikaisawk Hifit

HÍREK

HÍREK

Október

__ SS

Kedd |

Bianka i

Napkelte: 6.17 Napnyugta: 16.3" *

IDŐJÁRÁS

— HÁROMSZÁZAYOLCVAN köbméter silót készítettek a me- zőberényi Petőfi TSZ tagjai. Szorgalmasan dolgoztak ez évben és jó termést takarítottak be. Idei jövedelmük jóval felülmúlja a tavalyit. A napokban a tsz új tehergépkocsit vásárolt.

— MÓRICZ Zsigmondi „Nem. élhetek muzsikaszó nélkül“ négy- felvonásos, zenés vígjátékát kedden este 8 órakor, Szarvason mutatja be a Békés megyei Jókai Színház.

— GYULAI Városi Tanács egészvárható időjárás ma estig: Jobbára gégügyi állandó bizottsága CSÜ- borult, ködös idő. Sokfelé eső, mér- törtökön délután 4 óra-kor állaniákéit szél. A hőmérséklet alig váltó- .

__. „

, ,, 1 dobizottsagi ülést tart a városi zik. Legmagasabb nappali homérsék- .. , , ,.,

let ma délkeleten 12—15, máshol io— tanács 35-os számú szobájában.

13 fok között. [ — Francia dokumentumfilma fűtés alapjául szolgáló várh tó rendezők egy csoportja utazott középhőmérséklet ma csongrád és Bé-1 Le1UJveiországba, ahol Majde- kes megyében io fok felett, máshol; Mftr6l é$ AmwitzrSl készítenek 10 fok alatt. _ _ . ... ,

dokumentumfilmet.

— a szerkesztő bizottság ^ MSZT, a népművelési

megvizsgálta lapunk szeptember 27-i osztály, a mezőgazdasagl ígazga- számában megjelent „Amit illene tud- tóság és a TTIT megyei szerve- ni Mázán elvtársnak is“ című hirfe- 1 ze<je nagy s!m-jet természeltu- jet. Megállapította,. hogy a közölt - Micsurin születésének 100- anyag pontatlanságokat tartalmaz és ^ # r „

a hír szerzőjének is tudnia kellett ♦‘vfordulója nK*it<> nieguiHW*pié5C volna, hogy párttaggyűlésre csak céljába! micsuriili emlékbiaotteá- párttagsági könyv felmutatásával le- ^ Sózott létre. A bizottság me- hét bemenni. Ezért a hír szerzőjét te- “ el^á-ckat, ankétokat

ielösségre vonta. J , „,, , , , , ,

. ,, rendez. Békéscsabán vasarnap delA szerkesztő bizottság ugyanakkor , , , . , , ,

közli az illetékes pártbizottságokkal előtt 10 orakor, a í eglagyar kul- és pártszervezetekkel, hogy a lap túrtermében Lajkó Ágnes tanár, munkatársainak külön megbízólevél # Balassi Kultárházban Ugyan- néiktU is joguk vau a párt rendezvé- , c,)1)f>n az idSponrt)an Bálb

nyein részt venni. . , . . ,

András, a szarvasi arboretum vezetője tartóit előadást o nagy tér

_ KETTŐS esküvő lesz mészettudósról »A kertek varázs- szombaton Szeghalmon, a já- ‘uÍa<< ‘-‘ímen- rátri kultúrházban. Mészáros Jó- - A tAkomlósi énekkar no- zscinek az Uj Barázda TSZ , ''«•"bér 27-én tartja 80 eves ju- tagjámk leánya, Zsófia Deákig™ ünnepségét^ Az ünnep- Ferenccel es Imre fia Kovács ^ .g ve8,

Irmával tartja esküvődet. _ ^ OROSHÁZI járási' kul— A MAGYAR Szinkronfilm- tűrliáz színjátszó együttese októ- gyár-tó Vállalat dramaturgiáján ber 29-től kezdve a járás több hozzáfogtak a Húsz János című j községében mutatja be „Zrínyi“ színes csehszlovák film és a Me- káromfelvonásos történelmi drá- neküJés Franciaországba című 1

olasz film munkálataihoz. A £11- — ij^gvar \ örüskereszi Bémet szinkronizálják, a rendezők I k(?s<,sa]>a , árost tiikáwága közli Dienes Ferenc, illetve K.ss József & vöröskjere9ztes afctivákkn!, hogy

az Irányi utcából a városi tana.es— BÉKÉSCSABÁN, a városi boz emelet 31. sz. szoba} köl- tanács Kézműipari Vállalata bá- tözöu

ziipari jellegű boltot nyitott a _ xársadabni mwúf& w4já„ Sztálin úti virágüzlet mellett, ! 1, , v '

.-érti női és gyermekruházati cik- j rulasaval kutat készítenek kon- kek nagy választékban kaphatók, doroson, a sűrűn lakolt Tárcsái Továbbá torontáli szőnyeg, kötött! dűl ónt mentén. ^ A külterületi és esvéb áru vár ja a vásárlókat j Kecskesor salak járdát kap.

A technika úttörői

Tíz százalékkal emelkeiik a termelés

A műszaki

színvonal

fejlesztését min- 1 dig magukénak vallották a Bé- j késcsabai Ruha- ____________ gyár művezetői.

N

ehéz lenne felsorolni azt, amit már ebben az évben megvalósítottak, hogy mind szélesebb körben alkalmazzák a jó munkamódszereket, fejlesszék a termelés technológiáját, az áru minőségének javításáért.

Éppen ezért vizsgáltuk meg az I. osztályú árutermelést, amely igen alacsony volt, emiatt a vevők kevesebb jó inget vásárolhattak. Megállapítottuk, hogy - az anyagban lévő hibás részt varrás előtt kell kicserélni, hogy a ruha elsőosztályú áruként készülhessen el. Ezelőtt varrás közben és után cseréltük és csak kevés esetben találtunk hozzá hasonló anyagot. Ez gátolta az I. osztályú áru részarányának növelését. A tapasztalatok alapján már a szabászaton kicseréljük az anyaghibás darabokat. A befejezetlen cikkek is igen magas forgóalapot kötöttek le, mert egyes műhelyrészekben viszonylag indokolatlanul hosszabb ideig elfeküdteik. Ezért ki kellett dolgozni egy olyan módszert, amely csökkenti az átfutási időt. Ezt lehetővé tette a csomagösszetartás bevezetése, a szalagokon — az egy cikkhez, csomaghoz, nagysághoz tartozó darabok együtt vannak — így a munka folyamatosabb lett. Kevesebb lett a félkészáru. Ezzel az eddigi 3,8 nap átfutási időt 3 napra csökkentettük. Ha gyártás közben pedig elvesz valamilyen oknál fogva egy anyagrész, azt a műszaki vezető két órán belül meg tudja és így még időben intézkedhet. A ,régi móifczerű gyártásnál ' esetleg három-négy nap rnulva, vagy csak, a ho yeggn.tud- a meg, hogy hiányzik’ égy darab.

további fontos feladatuknak tartották, hogy a gyártás színvonalát fejlesz- szék, ezért javasolták a varion- rendszerű új gyártási eljárást, amit a külföldi szakirodalomból ismertünk meg. A fehérneműgyár tapasztalatainak felhasználásával valósítjuk meg üzemünkben. A variációs szalagok párhuzamosan és ellentétesen háládnak egymás mellett és a szalagok „kocsijaiban" továbbítjuk az anyagot a

4 műszaki vezetők

dolgozókhoz. Egy-egy csoportban,

állomáson több munkás is dolgozhat. A munkadarabok alkatrészeit meghatározott sorrendben rakják majd a szalag „kocsijaiba“, melynek elején menetkártya- szám jelzi, hogy melyik dolgozóhoz, vagy munkaállomáshoz kerül a munkadarab megmunkálásra. Amikor a dolgozó az első kocsi munkadarabján elvégzi a műveletet, visszahelyezi a belső szállítószalagra, 3 a külső szalagon lévő tartalékból dolgozik tovább. Ha a munkaállomás mellett elhaladó kocsik anyagaira az állomás egyetlen dolgozójának sincs szüksége, a kocsi a belső szalagon körforgást végez.

munkájának irányítása köny- nyebb és a dolgozóknak állandóan van munkájuk. A termelékenység tíz százalékkal emelkedik, mert a szalag végén a berakó munkásnő a szalag telítettsége szerint fokozza, vagy csökkenti a munkaadagdást; A dolgozó a munka befejezése után beírja a nevét az áruval hozzáérkező menetkártyára, aminőség! ellenőr pédig megjelöli az esetleges hibapontot. így a me- netkátya alapján számolják el bérét. Az új szervezés tehát egyesíti a futószalag és a szinkron előnyeit, ugyanakkor megszünteti annak hátrányait. Ilyen gyártási eljárás mellett a munkások nem gátolják egymást a termelésben.

Az újnak a megvalósítása mindig harc kérdése volt, éppen ezért megfelelően készítjük elő annak bevezetését. Egy kicsinyített modellt készítettünk a szalagműről és előadások alkalmával szemléltetően magyarázzuk meg az egyes munkafolyamatokat. így előzetesen gyakorlatban látják .gz új módszert és meggyőződhetnek annak előnyeiről. A pártszervezet támogatásával, továbbá az üzem kommunistáinak téVékeny részvételével nem kétséges,' hogy ezt a feladatot is sikerrel megoldjuk. Ezzel a ruházati iparban második- 1 nak vezetjük be a fenti módszert, a második ötéves terv megindulásakor. Ez büszkévé teszi a Békéscsabai Ruhagyár dolgozóit.

Nagy Lajos fődiszpécser,

a könnyűipar kiváló dóig.

Vági János sztahanovista főtechn., a könnyűipar kiváló dolgozója

Wf»*

hevesen vert az izgalomtól, és kérdés tehát megoldódott,

várta, hogy hová viszi lova, és A katonák között többen

mi lesz a vége a vágtának. A csaknem megkönnyezték a sor gyalogos és lovas alakulatok a végén izzadtan álló lovat, amely hegv alatt elterülő széles völgy- a sok lajtvontatástól bizony már ben gyülekeztek. Csinos ahogy jócskán lesoványodott. Ezzel

meglátta a sorakozó lovakat, az‘Hlban nem «rt v«8<* a tört«- még jobban szaporázta vágtáját. mert amikor a katonák elPéler bácsi már-már úgy érezte, indultak a fő gyülekezési helyre, hogv lebukik a lóról. Meggörbült Csinof> >6 nienni akart ott a sor bálán a tarisznya úgy lobogott, 'égén, saépen, előírásosan, úgy, mint valami csomóra kötött ah«gy azt valamikor tennie kel- zászló. így érkeztek meg. Csinos l*tt- Peter bácsi nem tehetett pedig annak rendje-módja sze- mást, mint erőt vett magán és a rint lefékezett, és feszes vigyáz tiszthez ügetett és jelentette, hogy állásban a sor végére állt. A ve- é milyen sürgős levelet vinne

zénvlő tiszt oda lovagolt és meg- |d<i & ide* De, “er‘ az ő

szólította a halálra ijedt Péter k«« gyenge ahhoz hogy »meg- b«í *«;jít szálltk lovat jobb bclatasra bírja, és elinduljon vele haza a

— Hát maga öregem, ml járat- kapott utasítást végrehajtani,

ban van l ezért kéréssel fordult a tiszthez,

— A lovam hozott... — szólt tog> segítsen rajta.

rekedt, fuldokló hangon az öreg. — No, jöjjön ide öregem melTT, , . lém! Mutassa meg a rővidebb

— Hat azt csak tudta, hogy , . , , .

, , -i , ,7, utat a gazdaságig...

volt-e a lova valamikor katonalo? n. . , . , ,

, , , . . reter bácsi szabályostul eleget

— kerdezte a tiszt. , ,. , J ,

tett a parancsnak: a tiszt melle

— Az volt, kérem... az ... pár lovagolt. A tiszt vezényelt és a

éve került a gazdaságba... — vá- Bzakasz elindult utánuk. Péter laszolt Péter bácsi. báesi félelmét látható büszkeség

váltotta fel. S ha emberfia nem látott még boldog arcú öreg embert és még büszkébben lépegető mustralovat, akkor bizony ezt kellett volna látnia. Nem is kell mondanom, hogy amikor így megérkeztek a gazdaság udvarába, a gazdaság apraja-nagyja összesereglott, hogy láthassa Péter bácsit Csinossal a szakaszélén. A gazdaságvezető tágrameredt szemmel nézte a történteket, mert nem értette az egész ceremóniát. Ugyanis egy levélről volt szó csupán és egy szakasz katonaság érkezett puskástól, lovastól, Péter bácsival együtt. A tiszt röviden szólt Péter bácsihoz:

— Na öregem, lépjen elő azzal a levéllel.

Péter bácsi előre lovagolt és a tornácon áhnélkodó gazda- ságvezetőnek átnyújtotta a levelet.

— Vezesse el a lovát... — szólt újból a tiszt.

p éter bácsi leugrott Csinos hátáról, nagy üggyel-baj- jal az istállóba vezette és remegő kézzel kötötte a helyére, miközben azon morfondérozott, hogy vajon látta-e az'esettet a felesége. Mert hát milyen szép is lehetett ott az élen lovagolni?

A tiszt vezényelt a szakasznak, majd a tornác felé fordult és tisztelgett. (Ez a .tisztelgés inkább a gazdaságvezető szőkehajú kislányának szólt.) A lovak ütemes dobogása behallatszott a nem messze lévő istállóba, erre Csinos élesen nagyokat, keservesen nagyokat nyerített. Péter bácsi hol az ajtó felé tekintgető, topor- zékoló lovat nézte, hol a csapat után, amely porfelhőbe burkolózva eltűnt a dombvonulat mögött. Meg-megsímogatta lova nyakát és szemében forró könnycseppek gyülekeztek.

A történeti hűség kedvéért itt kell azt is megmondani, hogy Péter bácsinak is, és Csinosnak is ez volt az utolsó szereplése »ka- tonáéknál«. Tudomásom szerint ma már a történet hősei nem élnek, de a velük lejátszódott kedves epizódot még sokáig emlegetik az apák, fiúk, unokák.

«UMlUMlHOOMtMtHHMMtOHMtOH

I tton

egy kiváló brigád

Soron lévő útjára készül a Békéscsabai Fűtőház Dénes István brigádja. Éppen most vette át váltótársától, a Szi- I lágyi-brigádtól a gépet.

Megnézik, nincs-e valami baja a 424.183 sz. mozdonynak. Régi, jó szokás ez, Szabály szerint is meg kell csinálni és a biztonságérzet is megkíván- •j«.

De, nicsak valami rendkívüli történhetett, mert bosz- { szúsan csóválja a fejét Dénes

I elvtárs, ez a sovány, őszülő ember, aki eddig csendben szorongatta a meglazult csavarokat.

í a. Eltört a keresztfejvezeték I csavarja — kiált a fűtőknek.

I Nagy baj lett volna belőle az { úton, ha nem veszik észre. Ez- I ért bosszankodik.

ícr Még jó, hogy észrevettem — nyugtatja magát a mozdonyvezető, még akkor is, amikor a lakatosok már javítják a gépet. Röviddel ezután jelentették: elkészültünk.

Az állomás egyik vágányán szokatlanul hosszú, túlsúlyos szerelvény várja őket indulásra készen. Dénesék továbbítják a hatvani állomás felé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére állították össze az állomás dolgozói a túlsúlyos irányvonatot. Ebben a hónapban már a huszadik irányvonat lesz ez;

— Ügyesen használjuk ki az időt — magyarázza a mozdonyvezető — amikor túlsúlyos “vonatot továbbítunk. Ezzel pénzt takarítunk meg az államnak, és mi is jól járunk •— teszi hozzá szerénykedve.

Túlsúlyos vonatok továbbítását vállalták november 7- re és ebben a hónapban már az ötödiket továbbítja ez a brigád. így Dénes István biztosan tartja a sztahanovista szintet, hiszen az előző hónapban kilencezer tonna árut szállított terven felül és 19 tonna szenet takarított meg. E hónapban is több, mint egy vagon szén a megtakarítása. Dénes Tstvánt úgy ismerik a fűtőházban, mint kiválóan képzett mozdonyvezetőt, a túlsúlyos vonatok ügyes vontatóját. Sok jót mondanak róla. Dénes és a többi kiváló mozdonyvezető kezdeményezője a fűtőházban széleskörben elterjedt, összekapcsolt mozgalomnak. így segítik a forgalom dolgozóinak november 7-i vállalását.

Fél egyet mutat az óra pénteken hajnalban, amikor elhagyják a békéscsabai állomás utolsó épületét is maguk mögött. A vonat nagy sebességgel halad az éjszakában. Robognak az acélpályán, mert Czinege István és Fábián János fűtők gondoskodnak arról, hogy legyen elég gőz és biztosan haladjanak. Cserepet és téglát visznek a csabai Téglagyárból, cukorrépát Gyoméról és Mezőtúrról, mindazt, amit a dolgozók lelkes munkájukkal alkottak;

Reggel nyolc órakor, amikor érdeklődtünk, hogyan haladnak a célállomás felé, éppen úton voltak Pusztatenyő- ről Szajolba. így gondoskodnak arról, hogy ők és sok vasutas társuk vállalását valóra váltsák;

— Nagy —