Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Tapasztalatcsere a Gyulai Harisn vagy árba u A mezőhegyes! jubileumi ünnepségek műsora V.. A 2 H D P BÉKÉS M E GY El PÁRT BIZ C > TTS ÁGÁN AK LAP 3 A 1955. OKTÓBER 1., SZOMBAT Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM A jó nmnkáró! a begyűjtött mázsák beszélnek A falusi párt- és tanácsszervek munkájának egyik fokmérője r Jegyez megyénk népe az állami begyűjtés állása. Az irányító, szervező és politikai munkáról adnak hű képet egy-egy községben, vagy vidéki városban a begyűjtés százalékai, a begyűjtött gabona, kukorica, sertés mázsái. Igen sokatmondóan tükrözik e százalékok, mázsák, hogyan tartják be az állami fegyelmet, hogyan nevelik a tömegeket hazaszeretetre, a közösség érdekeinek tiszteletbentartására. Az állami begyűjtés állandó feladat, mégis egyes termékek, mint a kukorica beszolgáltatása, idényhez van kötve. Köztudomású, hogy minden termelő a töréstől számított nyolc napon belül köteles kukoricabeadási kötelezettségét — az esetleges hátralékokkal együtt — teljesíteni. Ezenkívül azok a termelők, akiknek a kukorica vetésterületük meghaladja az 1200 négyszögölet, értékesítési szerződést is kötnek, s az így lekötött kukoricát szintén megfelelő időben kell beszállítaniok. Igen sok példa van arra a megyénkben, hogy a dolgozó parasztok időben teljesítik beadási kötelezettségüket és kötnek értékesítési szerződést is, hiszen igen jól járnak így. Egyrészt jó árat kapnak érte, másrészt igényelhetnek épületanyagot is. A négyholdas Szolnoki István, sarkadi dolgozó paraszt azután, hogy teljesítette 246 kilogramm kötelező beadását, az egy katasztrális hold és 1400 négyszögöl kukoricavetése után tíz mázsára (májusi morzsolt), Csoiye Tivadar, méhkeréki kéthol- das dolgozó paraszt, a begyűjtési állandó bizottság elnöke, szintén 10 mázsára kötött értékesítési szerződést. A hiba inkább ott van, hogy tanácsszerveink, úgyszólván levették kezüket az őszi begyűjtésről, csaknem teljesen a begyűjtési apparátusra bízták e fontos állami feladatot. Az igaz, mint végrehajtó szervnek a begyűjtési apparátusnak kötelessége, hogy a beszolgáltatás legapróbb részleteit ismerje, tudjon a példamutatókról, a hanyagokról és ennek megfelelően járjon el. Azonban ez nem elég. Ahhoz, hogy minden előírt kiló és mázsa — a hátralékokat is beleértve — időben jusson el az állami raktárakba, az egész tanács erőfeszítésére van szükség. Nem szabad, hogy most a tanácsok, úgy mondva, heverni hagyják a sok száz és sok ezer aktívát, az állandó bizottságok tagjait és magukat a tanácstagokat is. Látogassák ezek a gazdákat, beszéljenek velük, s a tanácsok e látogatásokat Irányítsák, szervezzék. Szervezzenek kisgyűléseket, melyek igen alkalmasak a dolgozó parasztokkal való közvetlen beszélgetésre. Már most kell erre gondolni és a megfelelő intézkedéseket megtenni, amikor lassan mindenütt megkezdik a kukoricát törni. Le kell vonni a tanulságot az olyan tényből, mint a burgonyabeadás. Jóllehet, hogy a burgonyavetésnek csaknem a felét már felszedték a megyében, mégis a beszolgáltatási terv még csak 20 százalékra van teljesítve. Ennek is éppen az az oka, hogy tanácsszerveink irányító, szervező munkája nem kielégítő. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a begyűjtésért is elsősorban a tanácsok a felelősek, azonkívül, hogy a begyűjtési apparátusé a gyakorlati végrehajtás. Nem szabad a tanácsnak megtűrni az olyan jelenségeket, mint Békésen, ahol a MÉSZÖV három embere állandóan a tanácsházán tartózkodott, s a törés megkezdését bejelentő parasztokkal csak ott kötöttek értékesítési szerződést. De azt is hogyan? Minden meggyőző szó nélkül. Csak annyi szavuk volt a dolgozó paraszthoz, hogy kell kötni szerződést, de hogy miért, milyen népgazdasági érdek fűződik ehhez, arról egyetlen szavuk sem volt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen munka politikai károkat okoz. A szervezetlenség, a gyenge irányítás az oka az olyan eseteknek, mint Bucsán, ahol szeptember 28-ig csak a begyűjtési megbízott kötött értékesítési szerződést. Bár önmagában ez nem hiba, de a begyűjtési apparátusnak más feladatai vannak, s a szerződés- kötéssel megbízott helyi szervekkel ezt meg kell értetni és ahol a jó szó nem használ, felelősségre kell vonni őket. Nem tűrhető meg az olyan — enyhén szólva — szemellenzős munka, mint Mező- berényben, ahol Stefanovics Pál egyéni gazdával öt sertésre kötött az Állatforgalmi Vállalat hízlalási szerződést, jóllehet Stefanovics Pál 1953. óta hátralékban van sertésbeadással. Ez nem kevesebbet jelentene, ha az ilyen szerződést nem semmisítenék meg, mint azt, hogy a hanyag gazda a kukoricaértékesítési szerződéskötés alól is mentesülne, arról nem is beszélve, hogy a hátralékát nem volna miből beadni. Oka ennek, hogy az Állatforgalmi Vállalat egyes emberei — a megyei központ hallgatólagos beleegyezésével — a szűk „vállalati érdeket“ tartják csak szem előtt, nem egyeztetik össze munkájukat a begyűjtési megbízottakkal. Ezen a legsürgősebben változtatni kell, hiszen egyik szerv sem vállalati, hanem állami érdeket képvisel! Tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei, ne tűrjék el, akadályozzák meg az ilyen ténykedést. Ahhoz, hogy az őszi beszolgáltatásban legkisebbre csökkentsük a hibákat, a helyi tanácsok vizsgálják meg a begyűjtési apparátus és a különböző szervek eddigi munkáját, s a helyi tényeknek megfelelően irányítsák és szervezzék meg a begyűjtést. Mindehhez még az is szükséges, hogy a járási pártbizottságok, a városi és községi pártbizottságok, valamint pártszervezetek állandóan a tények tükrében ellenőrizzék a beadást és értékesítési szerződéskötést, s ennek megfelelően irányítsák a tömegpolitikai munkát és határozzák meg a tanácsok feladatait. Emlékezzenek Rákosi elvtárs szavaira: „A mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó politikai munkát, nemcsak a jó termés“. Az ilyen mindent átfogó irányító, szervező és ellenőrző munka az alapja az őszi begyűjtés sikerének is. Töfi!) helyen már befelezték a jegyzést Egy-két korábbi kivétel után.pén- ! A Békéscsabai Tatarozó Válla- teken már csoportosan jelentették i lat tervező részlege 29 050, a műüzemek, vállalatok, tsz-ek és községek is, hogy a jegyzést teljesen, vagy egy-két távollévő dolgozó kivételével, befejezték. A Békéscsabai Ruhagyár után csütörtökön 3 órakor a Békéscsabai 41. sz. Autóközlekedési Vállalat is büszkén jelenthette, hogy minden dolgozója lejegyzett. Átlaguk 565 forint volt. Befejezték a jegyzést a megyei és városi tanács dolgozói, a békéscsabai Vörös Október, a sarkadi Alkotmány TSZ, a Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai részlege, a Békéscsabai Kötöttárugyár, az Állami Áruház és a Vendéglátóipari Vállalat is. A tudományt és magunkat segítjük Gyógyszerész vagyok, szeretem a hivatásomat — mondta Dr. Ra- getlli János békéscsabai főgyógyszerész a jegyzésnél. — Legnagyobb öröm számomra az, ha egy-egy beteg visszanyeri az egészségét. Ma már egyre több beteget tudunk meggyógyítani, mert a gyógyszerellátás jobb és egyre javul. Szívesen adtam forintjaimat. Megyénkben is nagyarányú a fejlődés. Számos olyan község kapott gyógyszertárat, ahol eddig nem volt, és a betegnek vagy hozzátartozójának a szomszédos községbe kellett gyógyszerért átutazni, vagy éppen begyalogolni, mint a zsadányi, mezőgyáni, muronyi és Orosházán a rákó- czitelepi ' lakosoknak. Tudom, hogy a második ötéves terv során további nagy lehetőségek nyílnak a gyógyszerészek előtt is. S ez csak úgy lehetséges, ha népgazdaságunk megfelelő anyagiakkal rendelkezik. Ehhez nyújtok én is segítséget 1800 forintos jegyzésemmel. ! Ki esélyes az 50 000 forintra ? Ismeretes, hogy a jegyzésben legjobb eredményt elérő helység, szaki részleg 23 250, az ügyviteli a készpénzfizetésű jegyzések vfsz- dclgozók pedig 19 600 forintos ; szamaradé részén kívül 50 000 fo- össz-jegyzéssel eleget tettek haza- thdos beruházási ajándékot kap. fias kötelességüknek. A fizikai j Megyénkben sok község kitűnt . eddigi jegyzese vei, s míg az őszdolgozók jegyzésének befejezését * szesítés meg' nem történik, nehéz a mai napra várják. Az endrődi | lenne megállapítani, ki esélyes Cipész KTSZ 92 tagja 86 300 fo- j legjobban az 50 000 forintra. rlntot jegyzett, s két távollévő I ^ meg-ve városai közül Gyula ............................................. áll az első helyen, a péntek délig d olgozo jegyzese után lezárhatják,^ eredmények alapján. A mA_ az ívet. sodik helyet Békéscsaba, a harBefejezéshez közeledik a jegy- madikat Orosháza foglalja el. A zés a Békési Nyomdában, a Bé- ! járások között az orosházi járás , , , . _ az első, majd a sarkadi és szegkescsabai Forgácsolószerszám- ...... . . . , ,, b ; halmi járás jegyzese a legjobb. gyárban és a DÁV-nál is. A két- j Kiváló jegyzési eredmények sopronyi Dózsában is lejegyzett születtek a falvakban. Kertészszi- már a tagság nagy része: eddigi §eten kétszereset, Körösújfaluban másfélszeresét jegyezték a dolgozó parasztok a tervezett ösz- szegnek. Az agitációs munkát és a körülményeket figyelembe véve,' szorosan a nyomukban halad Telekgerendás, Murony. Lőköshá- za és Zsadány is. A jegyzés még. folyik, az eredmények még változnak. így az 50 000 forint hovakerülése majd csak a jegyzés összesítése után tűnik ki. átlaguk meghaladja a 300 forintot. Példásan jegyeznek a füzesgyaruiaii Vörös Csillag TSZ tagjai A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai becsülettel tesznek eleget kormányunk felhívásának; példásan jegyeznek békekölcsönt. Barkóczi Pál, az elnök, feleségével együtt 1000, Szőke János agronómus 500, Karakas Imre növénytermelő 400, id. Hegedűs Mátyás rizstelepi dolgozó ugyancsak 400 forintot az elsők között adott kölcsön az államnak. A jegyzők száma csütörtökön estig meghaladta a háromszázat, az összegyűlt összeg pedig csaknem elérte a 100 000 forintot. Id. Molnár András példamutatása Három éve dolgozik az ménykúti Állami Gazdaság rózsást üzemegységében id. Molnár András nyolegyermekes családapa. Kedden, mihelyt fülébe ju- fott a felhívás híre, azonnal jegyzett békekölcsönt. Neve mellé 1000 forintot írt; ennyivel szavazott a békére, a jólét növelésére. Háromezer forintot jegyzett Tóth La jos elvi őrs, a körösladányi Dózsa TSZ tagja Tóth Lajos elvtárs, a körösladányi Dózsa TSZ állatgondozója a Hatodik Békekölcsön felhívását követően, még az első nap kétezer forintot jegyzett. A Magyar Rádió is foglalkozott ezzel a síép jegyzéssel. A családjával való megbeszélés után Tóth elvtárs, a második napon, újabb ezer forinttal told- ta meg jegyzését, hogy mégin- kább segítse boldogabb életünk fejlődését. Tóth elvtárs 3000 forintos jeg\ zésével példát mutatóit a megye valamennyi dolgozójának. Megyesserte megünnepelték a néphadsereg nap lát Meg) ónk dolgozói bensőségesen ünnepelték meg szeptember 29-ét, a pákozdi csata emlékére ötödszörre megtartott néphadsereg napját. Megnyilvánulásába; fc-legszebb a békéscsabaiak ünnepsége volt, akik a délutáni órákban büszke érzéssel gyönyörködhettek a helyőrség délceg katonáinak díszelgésében. A koszorúzás színhelyén, a zsúfolásig telt Kossuth-téren a város dolgozói és a díszelgő egység előtt Kurucz István százados elvtárs, a békéscsabai helyőrség politikai helyettese mondott beszédet. Növelte a nap ünnepélyességét, hogy honvédségünk tartalékállományba helyezett tisztjei megyeszerte ez alkalomból jöttek össze először elvtársi találkozóra. Gyomén még szeptember 28-án, a megye több helységében pedig csütörtökön este gyűltek egybe meghitt ünnepségre a tartalékos tisztek. A békéscsabai találkozót — melyen Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, s a megye, valamint a város több vezető funkcionáriusa is jelen volt — a téglagyár újonnan épült kultúrott- honában tartották meg. Lerch József százados elvtárs, a Megyei Honvéd Kiegészítő Parancsnokság politikai helyettesének beszámolója után Miklós Lajos elvtárs, a MÜHOSZ megyei elnökségének elnöke jutalmai osztott ki a szövetségben eredményesen tevékenykedő tartalékos tisztek között. Ezt követően a résztvevők a textilegyesület kultúr- együttesének sikeres műsorában gyönyörködtek, majd közös vacsorán vettek részt, » utána reggelig tartó tánccal vigadtak.
