Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
6 1953. szeptember 18., vasárnap __________________________________________________ ViUa\&a\<Uc héjve . M egyénk ifjúságának kulturális nevelése A MÁRCIUSI PÁRTHATÁROZAT figyelmeztetett arra, hogy az ifjúság szervezetét megfelelőképpen kell segíteni, mert feladatát csak akkor tudja teljesíteni. Azóta újabb határozatok láttak napvi’ágot: a DISZ Központi Vezetőségé, a SZOT elnökségé és a Népművelési Minisztériumé. Ezek is az ifjúsággal foglalkoznak, főként olyan értelemben, hogy a fiatalok nevelését mi módon lehet biztosítani. Ezek a határozatok fontos szerepet tulajdonítanak a kulturális nevelésnek. A tapasztalat ugyanis azt bizonyította, hogy a fiatalok félresiklá- sainak elsődleges oka az volt, hogy a bennük rejlő robbanékonyság, tűz és erő, cselekvőkészség és vágyakkal való telítettség, nem ta- Iáit lehetőségeket. Tevékeny részvétel a kulturális életben szárnyat adott volna sok-sok fiatalnak, visszatartott volna sokakat a tévelygéstől, s még többet megőrzött volna a kozmopolita hatások1: 1. Ezt a feltételezést nagyszerűen igazolja a megyénkben is megrendezett tavaszi kulturálisifjúsági seregszemle jó néhány mozzanata, amelyeknek során megmutatkozott a kulturális munkának ifjúságra gyakorolt nevelő ereje. Az előbb említett határozatok elsősorban a népművelési szerveknek hívták fel a figyelmüket aira, hogy az ifjúság és az ifjúsági szervezet segítése a jövőben fontos feladatuk lesz. Velük volt eddig ugyanis a legtöbb baj: községekben szinte kizárólagosan egyedüli hely a kultúrotthon, ahol ku’turális tevékenységet lehet folytatni, sok helyen azonban — megyénk bővelkedik példákban — a fiatalok előtt mégis zárva voltak a kultúrotthonok ajtai. A DISZ-szervezetek és kultúrotthon- igazgatók között egyre-másra napirenden voltak a nézeteltérések, amelyek előadások, bálák és más, fiatalok által tervezett rendezvények létrehozásával voltak ösz- szefüggésben. Ez az áldatlan állapot megyénkben most kezd rendeződni. A határozatok segítették közös nevezőre jutni a népművelési szervek és a DISZ-szervezetek vezetőit. Ez olyan folyamatot indított el, amely alkalmat ad az elmúlt évek során az ifjúság nevelésében elkövetett mulasztások helyrehozására. Olyan eredmények születnek nap mint nap, amilyenek tavaly ilyenkor, de még ez év elején is elképzelhetetlenek lettek volna. S mindez az összefogás, a őfilcsönös segítés, a megértés javára írható. AMI A LEGFONTOSABB: a kultúrotthonok kapuit nemcsak kitárták a fiatalok előtt, hanem a kultúrotthon vezetésében jelentős szerepet vivő tanácsban helyet adtak a DISZ-fiatalok vezetőinek is. S a lehetőségek korlátlanok: művészeti csoportokban, szakkörökben. ének- és zenekarokban működhetnek. Részvételük leköti bennük azt a többletet, amellyel a felnőttekhez képest, minden vonatkozásban rendelkeznek, s a legcsekélyebbre csökkenti annak lehetőségét, hogy a bennük izzó sz nvedély káros szenvedéllyé alakuljon. Kulturális színvonaluk emelkedik, emberi fejlődésük biztos mederben halad és élet- szemléletük a műveltségben gyökeredzik ezután. Persze, nem megy máról-holnapra a teljes sikerű átváltás, de a biztató kezdet közeli eredményekkel kecsegtet. Az időpont éppen a legszerencsésebb: az őszi és téli időszak a kultúrélet megelevenedésével jár, s ez minden bizonnyal a fiatalokat is magával ragadja. A népművelés dolgozóinak — természetesen a DISZ-szervezetek vezetőivel közösen — rengeteg tervük van arra, hogy a fiataloknak teret engedjenek s lehetőségeket biztosítsanak. Az egész megye területén ismeretterjesztő előadások lesznek, amelyek politikai és kulturális nevelő jelleggel bírnak. Ezeknek szervezését a népművelés és a DISZ járási vezetői már mindenütt elkezdték. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez: egész sor tudományos és politikai vonatkozású előadást rendez a fiatalok részére. Ezeken kívül a Jókai Színház és a filmszínházak időnként ifjúsági előadásokat tartanak. Rendkívül figyelemre méltó elgondolások is vannak: a békéscsabai városi népművelési csoport új vezetője azt tervezi, hogy a megye fiatal íróit, költőit foglalkoztatni fogja, hogy segítse kibontakozásukat. EGYES HELYEKEN maguk a fiatalok keresik a kultúrházzal a gyümölcsöző kapcsolatot. A Békési Kosárüzem diszistái például megkérték a kultúrház művészeti előadóját, hogy november 7-ére tanítsa be nekik a „Nyári délután“ című darabot. (Cs. Varga elvtárs örömmel eleget tesz a kérésnek). Ez a bizalom azonban nem véletlen, a kultúrház eddig is segített a fiataloknak — a nagytermet már nem egyszer rendelkezésükre bocsátotta díjtalanul, hogy bált rendezhessenek; A szeghalmi járási népművelési csoport is dicséretesen kiveszi részét az ilyen természetű munkákból: jelenleg termelőszövetkezeti DISZ-szervezetekben kultúrcsoportokat szervez. Körös- ladányban az Uj Barázda TSZ- ben és Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag TSZ-ben már meg is valósított ilyeneket, s most alakul kultúrcsoport a szeghalmi Rákóczi TSZ DISZ-szervezetében is. Érdekes az, ami a gyomai kultúr- háznál történt: a diszisták röplabdapályát építettek az udvaron és oda járnak játszani. Itt egyébként törődnek az ifjúsági seregszemlén felfedezett tehetségekkel is: Izsó Piroskát például, aki annak idején szép hangjával magára vonta a figyelmet, rendszeresen szerepeltetik. Nagyon feltűnő a dévaványai eset: másfél évvel ezelőtt még aggasztó volt a helyzet a kultúrotthon és a DISZ örkös súrlódása miatt, ma már a diszisták mégis a legrendszeresebb és legnépesebb látogatói a kultúrotthonnak. Nyílván azért, mert azóta a helyzet itt is megváltozott, olyannyira, hogy most a DISZ és a kultúrotthon közösen rendez vidám, tarkaestet. Egyenesen nagyszerűnek mondható az orosházi járási kultúrház és az orosházi járási DISZ-bizottság törekvése: színjátszó csoportot, tánccsoportot, fúvószenekart és énekkart akarnak a fiatalok részére létrehozni. Rövidesen Mezőko- vácsházán is újult erővel indul meg a kultúrmunka és nyomában a fiatalok is megtalálhatják érdeklődésüknek és igényüknek megfelelően a lehetőségeket. Any- nyival is könnyebb lesz nekik, hogy a járási népművelési csoportvezető maga is fiatal. Lassan már Battonyán is rendeződnek az állapotok, ahol a kultúrotthon és DISZ viszonya egyenesen botrányos volt, még nem is olyan túl régen.,. Lehetne a példákat a végtelenségig sorolni, de éppen elég ennyi is annak igazolásához, hogy kisebb és nagyobb községekben egyaránt elkezdődött már valami, ami az ifjúságért van és az ifjúságért lesz, ami az ifjúság helyes úton való nevelését szolgálja. AZ IFJÚSÁG SEGÍTÉSÉRŐL, az ifjúsági szervezet segítéséről van szó. Az éremnek azonban két oldala van: ahhoz, hogy a munka zökkenőmentesen menjen, a fiataloknak is kötelességük segíteni a népművelés dolgozóit. Ilyen értelemben Gyomán — lehet, hogy másutt is — az együttműködésnek van egy kis szépséghibája: a kultúrotthonban öt fiatalembert tanítottak tangóharmonikázni, az elmúlt hetekben azonban hangszer nélkül maradtak. Az endrődi DISZ-től akartak a járási DISZ- bizottság titkárának segítségével tangóharmonikát kölcsönkérni, Valaszkai elvtársnő azonban nem támogatta érdemlegesen a kérést, így a növendékek hosszabb időre kénytelenek a tanulást megszakítani. A kultúrház vezetői nyilvánvalóan fájlalják segítő szándékuknak ezt a viszonzását. Amit a népművelés dolgozói az ifjúságért tenni szándékoznak, nagyrészt még terv, teljes megvalósításuk felé csak az első lépéseket tették még meg. Akkor lesz könnyű az út, ha a későbbiekben sem gyengül a DlSZ-veze- tőivel az összefogás. S nagyon fontos — a megértés; A közös munka elvégzése után nem azt kell felhánytorgatni, hogy ki dolgozott többet — mint az ifjúsági seregszemle szervezése, irányítása és a Balassi DISZ-csoport VIT- re való felkészítése idején történt egyes esetekben —, hanem azt kell nézni, hogy milyen eredményei voltak az együttműködésnek. S nem azért kell dolgozni az eredményekért, hogy azokkal valakik később dicsekedhessenek — esetleg mások rovására —, hanem azért, hogy megyénk ifjúságának nevelése minél előbb a határozatok által megszabott mederben haladjon. Mert ez a munka nemcsak szép és nemes, hanem felelősség- 1 teljes is! Termelőszövetkezetek! Egyénileg dolgozó parasztok! Kösselek sonkasertésre (bacon) szerződést! Sonkasertésre szerződés köthető: jócsontozatú 40—70 kg. közötti súlyú síma lefutó szőrű, fehér húsjellegfl süldőre. A termelő a sertést a szerződéskötéstől számított 2 hónap eltelte után, de 8 hónapon belül 90—110 kg-os súlyban tartozik átadni. — Az átvétel legutolsó határideje 1956. március 31. A szerződött sonkasertés átvételekor, a megfelelő minőségű sertésért kg-ként 18 forint átvételi árat fizetünk. Termelőszövetkezeti és társas hizlalások esetén, 5—20 darab átadás esetén kg-ként 80 fillér, 20 darabon felül 1 forint mennyiségi prémiumot fizetünk. A megkötött szerződés alapján az egyéni termelőknek 400 forint, tszcs-lc részére 600 forint előleget folyósítunk. Békésmegyei Állatforgalmi Vállalat. A párt szólította őket Kitüntetés és elismerés ab bon a harcban részt venni, amely a Központi Vezetőség határozatainak valóraváltásáért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért falvai okban folyik. Pártunk hívó szavára a legjobb, kipróbált elvtársak váltak meg üzemeiktől, a megszokott munkahelyektől, hogy tevékeny élharcosai, segítői legyenek a falusi pártm inkának, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésének. A párt azt várja a falura küldött elv- társaktól, hogy munkájuk nyomán növekedjen a termelés, állandóan emelkedjen a dolgozók jóléte. Dicséret és elismerés hangján kell nyilatkoznunk azokról az elvtársakról, akik a párt hívó szavára önkéntes elhatározásból jelentkeztek falusi munkára. Nem tartotta őket vissza a város, gyakran a magasabb fizetés, a kényelmesebb életmód, a megszokott környezet, s mindaz, ami városon előnyösebb. Igazi kommunista jellemvonás ez. Egy cél van előttük: a közösség ügyéért harcolni, küzdeni azért, hogy falun is jómódú, kultúrált élet legyen, hogy a falvak dolgozói is megismerjék a termelés magasabb technikáját, a könyvet, mozit s mindazt, amit az elmúlt rendszer sohasem tudott volna megadni. Bátran, hűséggel, a falvak népe iránti bizalommal, a párt iránti felelősségérzettel indultak ezek az elvtársak munkára s bízunk abban, hogy a falvak dolgozóival szorosan összefogva munkálkodásuk nyomán siker, fakad, VASZKÖ GÉZANÉ elvtársnő négy évig dolgozott a Békéscsabai Ruhagyárban. Eziílő alatt szinte eggyé forrott a gyár kollektívájával. Gépi munkásként indáit el s 1953-ban a gyár üzemi bizottságának elnöke lett. Nevelte és segítette az embereket úgy, ahogyan azt pártunk minden kommunistától elvárja. Nehéz egy megszokott kollektívától, régi harcostársaktól elválni, de Vaszkó elvtársnőt más helyre szólította a párt. Azt várja tőle: munkás öntudattal, tudása legjavával segítse a falusi pártmunkát, segítse a szocialista mezőgazdaság további szilárdulá- sát, ezért a Lőkösházi Állami Gazdaságba VITÉZ ISI VAN elvtárs a Vésztői Állami Gazdaságban mint párttitkár tevékenykedik majd. Rövid idővel ezelőtt még a Békéscsabai Magasépítő Vállalatnál vök alkalmazásban. Vitéz elvtárs 1945 óta hu harcosa a pártnak. Háromhónapos pártiskolát végzett és 1950 óta lelkes propagandista. Ezidő alatt sok harcos elvtársat, képzett párttagot nevelt a pártnak. Üj munkahelyén különösen szükség van bőséges párttapasztalatára, lelkes propagandamunkájára. Eddig az építőiparban dolgozott, nagy jártasságot szerzett a nagyüzemi munkaszervezésben. Most a mezőgazdaságban értékesíti majd politikai, szakmai és szervezési tudását. FABIAN FEHENG elvtárs az Cjszalon- tai Állami Gazdaságba kerül párttitkárnak. Ac Békéscsabai Ruhagyár naponkénti zaját most a traktorok dobogásával cseréli fel. Egy a célja: a párt hívó1 szavának eleget tenni, segíteni a mezőgazdaság szilárdulását, segíteni, hogy gondtalanabb legyen a falusi és városi dolgozók élete egyaránt. Együtt nőtt a gyárral. Az első években munkás, majd technikus, később főtechnikus lett az üzemben. Fáradhatatlan, az új módszereket kutató ember. Újításai révén 180 000 forint évi megtakarítást ért el ,az üzem. Politikai fejlettsége, az új iránti lelkesedése jelentősen segíti majd az Üjszalontai aG munkásait a párt határozatainak valutaváltásában. BÁNTVA JANOS elvtárs téglagyári munkásként kezdte az életet Mezőberéuyben. 1944 óta a kommunista pártban narcol a szebb életért. Ezidő alatt sok helyre küldte a párt. Hosszú ideig különböző iskolákon nevelte a hallgatókat a párt politikájára. Különös jártasságra tett szert az öntözéses gazdálkodásban, a nagyüzemi termelés szervezésében. O a bél- megyert Táncsics I erme lőszövetkezetba megy pártmunkára. Eddigi gyakorlata, propagandamunkában való jártassága, párt iránti hűsége biztos alap arra, hogy tovább erősödjön a Táncsics TSZ tagjainak politikai tudása, s ezzel együtt a közös vagyon gyarapodása. 1FJ. SÁRKÖZI ANDRÁS elvtárs, az íMSZT megyei propagandistája is falusi munkára indul. 1950-ben a gyulai járásban mint DÉFOSZ-titkár működött s megismerkedett a gyulai parasztsággal. A fejlett szovjet mezőgazdálkodás lelkes hirde- tőjeként sok termelőszövetkezetben járt s javaslatai alapján egyre inkább alkalmazták a fejlett agrotechnikát. Most még közvetlenebbül akar segíteni, ezért jelentkezett falusi munkára. A Megyei Pártbizottság figyelembe vette kívánságát, s a gyulai Petőfi Termelőszövetkezetbe javasolta párttitkárnak. \
