Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

1953. szeptember It., szerda ViUab&oAak VUfii Almáskamarás termelőszövetkezeti község A főutcán végigvezető köves­ül két oldalán karcsú jegenye­fák nyúlnak a magasba. A köz­ség, lakóinak szorgalmáról, az itt termelt édes dinnyéről volt híres a környéken. Egy hete ar­ról nevezetes, hogy a községhez tartozó földterület 72 százalé­kán győzött az új a régi. meg­szokott, évszázados gazdálkodási forma felett. Almáskamarás ter­melőszövetkezeti község. A községben az elmúlt egy hónap alatt tizenhat család kérte felvételét a Sallai TSZ-be, illetve a Béke. és az Űj Klet termelő­szövetkezeti csoportokba. Az uj belépők 24 kát. holddal gyarapí­tották a közös földterületét. Felvetődik önként a kérdés, h' gy vajon hogyan érték el Al­máskamaráson ezeket az eredmé­nyeket? íA községben negyven népnevelő — elsősorban tsz-tag — foglalkozik a kívülállókkal. Munkájukat nagymértékben segí­tette a szemléltető agitáció, ame- Ivct a földművesszövetkezet bolt­jának kirakatában állítottak ki. itt bemutatták az 1949-ben ala­kult Sallai TSZ eddig megtett útját és fejlődését. 1949-ben 30 taggal, 220 holdon alakították meg a tsz-t. Ekkor mindössze két lóval és egy kocsival ren­delkeztek. A szövetkezet vagyona alig érte el a 12 000 forintot. És ma 26 lóval, 40 szarvasmar­hával, 300 sertéssel büszkélked­het a Sallai TSZ tagsága. Állami támogatással és részben saját ere­jükből 700 000 forint értéknek megfelelő tehénistállót és sertés­ólat építettek. A szövetkezet vagyona ma már meghaladja a másfél millió forintot rendszeresen felkészíti a népne­velőket e feladatok ellátására. Az eddig elért eredményektől függetlenül Almáskamaráson sem megy minden simán, még jócs­kán akadnak tennivalók. A népnevelők keveset törődnek a középparasztokkal Igen helytelen, hogy a tsz-tagok nem szívesen foglalkoznak a kö­zépparasztokkal, pedig az a 25 középparaszt család megérdemli, hogy rendszeresen felkeressék őket a tsz-tagok. A másik hiba abban gyökeredzik, hogy ha a tsz-tagok el is mennek egy-egy középparaszt családhoz, csak ál­talában beszélnek a tsz-ről és nem arról, hogy a kozépparasztok hogyan, s miképpen boldogul Hírek a gyulai járás fiataljainak életéből Szeptemberben a járásban há- j A járás úttörői lelkesen készül« rom DISZ-szervezet alakult: az nek a néphadsereg napjára; A eleki Villám és a Rákóczi TSZ- pyulai III. számú iskola úttörői ben, valamint az Eleki Téglagyár- nagyszabású műsorral készülnek ban, erre az alkalomra. A Gyulai Harisnyagyár DISZ- Az utóbbi időben 76 fiatal vá- ; szervezete a DISZ II. kongresszu­lasztotta a szövetkezeti gazdálko­dás útját a járásban. A belépők k 'zül tizenegy az eleki József At­tila, nyolc az eleki Villám, hú­sa óta több mint 30 fiatalt vett fel tagjai sorába. A DlSZ-szerve- zet tagjai, népnevelői rendszere­sen segítik az újonnan jött fiata­szonöt a dobozi Petőfi, tizenkettő i lókat. Ha szervezeten kívüli fiatal a gyulavári Viharsarok TSZ-nek I érkezik, különös gonddal foglal­ás a többiek a járás más tsz-einek koznak vele. Nevelik, segítik, hogy lettek tagjai, az ifjúsági szövetségnek jó tagjá­vá váljék; A szövetkezetiek gondoskodtak rólam Mostani levelemben ismét olyan : tot, pár kiló rizst és cukrot is ad- eseményről írok, amire a múltban ' nak. Ezért a gondoskodásért csak nem is gondolhattunk. Nyugdi- 1 köszönetét mondhatok a szövet- _ / jas tagja vagyok a bélmegyeri Jó- kezetieknek. Azt üzenem a tsz­hatnak a szövetkezetben, tehát ^ zsej Attila TSZ-nek. Mint öreg, tagoknak: dolgozzanak nyugodtan, végeredményben az agitációjuk- | már nem tudok dolgozni, de a ne féljenek öreg napjaiktól, meg­írok személyhez szólónak kell j tagság nem felejtkezik meg rólam, j becsülést, gondoskodást kapnak Ezeket az adatokat tanulmányoz­va és a szövetkezet fejlődéséről szóló képeket szemlélve sok dol­gozó paraszt esett gondolkodóba. Igen eredményesnek bizony ult az az összehasonlítás is, amelyen egy tsz.-tag és egy középparaszt tava­lyi jövedelmét vetik össze. Tö­rök Ferenc, a Sallai TSZ nö­vény termelésben dolgozó tag ja ta­valy 503 munkaegységet szer­zett. A munkaegységek után, va- bunúit a háztáji gazdaságból erc- dő tiszta jövedelme 21 324 forint volt. Ezzel szemben Huszár Fe­renc 10 holdas középparaszt tisz­ta jövedelme alig közelítette meg a 12 000 forintot. Ugyanakkor Huszár Ferencnek jóval több munka és gond nehezedett a vál­lára. mint Török Ferenc tsz-tag- nak. A szemléltető agitáción kívül a kívülállók kíváncsi szemekkel lesték a Sallai TSZ termését is. Bár a tsz búzavetését 48 százalé­kos dánként tehát ha nem érte volna ' !ennie, rá mutatni arra, hogy j Most kaptam három mázsa bú- 1 épp úgy, mint én. elemi kár, úgy 15 mázsát takarí- | az ado,tt lla a ^özéppa­toltak volna le egy-egy holdról. raszt beleP’ ncm lesz k^bb Cukorrépából 115'mázsát szed- a Ijedelme es egy csomó gond is lekerül a válláról. Ha mindezt tek fel egy holdról tavaly az , megszívlelik a tsz-tagok, akkor ogvemek, a szövetkezetiek pedig eredményesebb lesz a* munkájuk 160 mázsát, s az idén már jóval felül lesz a termés a 200 mázsán. Elsősorban ezek az eredmények vezették Bánfalvi János 5 hol­das dolgozó parasztot és társait arra a gondolatra, hogy ősztől kezdve már a közösben folytat­ják munkájukat. Elterjedt a köz­ségben az új belépők népszerű­sítése és üdvözlése is. A moziban az előadások megkezdése előtt meleg szavakkal köszöntik a köz­ség vezetői az új belépőket. s felvilágosító szóval a középpa- rasztokat is az új útra tudják te­relni. — Podina Péter — zát, egy mázsa árpát. Megígérték, hogy zárszámadáskor 1000 forin­Vagyon László, Békéstarhos, Vili. 43. Dicséretet érdemel Öröm töltötte el Virág Esztert, a Mezőhegyesi Törzsállattenyész- j tő Állami Gazdaság dolgozóját, [ amikor tudomására hozta a gaz- j daság vezetősége, hogy ő is részt vesz az általa gondozott egyik j üszővel az Országos Mezőgazda- j . , , , , , , sági Kiállításon. Jó munkáját bi­A népnevelők, bar szép ered- , zonyítja> hogy a Gyémánt menteket érték el,^ hiszen első- j nevß üszőt elismerő okle- sorban az ő munkájukat dicséri véllel tüntették ki. Négy éve dolgozik a szarvasmarhate­nyésztésben. Szereti munkakörét, keresete sem lebecsülendő, min-i az, hogy Almáskamarás termelő­szövetkezeti község lett, mégsem pihennek meg babéraikon. Jól jégkár érte, mégis megadta tudják, hogy mintegy 170 csa- áen hónapban meghaladja az 1200 7 mázsa 48 kilogrammot' hol- | ,ád egyéniIeg gazdálkodik. £orintot ~ Szívesen vé^em ezt a , ■ i A*.'ezekkel való foglalkozás, s e U; öslepoH nyilatkozatai ^£Wdok m<.gnyeréSe még sok ái- _____ A magyarban hegy esi Dófcáa dozatos munkát követel meg tő- állattenyésztésben nemcsak munkát — mondja. Szorgalmas munkájáról ismerik a gazdaság dolgozói. Példát vehetnek tőle az FILMROVATA Amikor a mezők virágoznak Emlékezünk még az »Egy nyáron át táncolt« című svéd film­ből Jöran és a kis Serstin szomorú végű, de szépségesen tiszta szerelmének egyszerű történetére. Ebben a filmben is fiatalok egymásra találása a központi té­ma: Eszter és Gumiár szerelmé­nek kibontakozását látjuk. Amíg azonban Serstinéknek a papi bu­títás ellen kell harcolni boldog­ságukért, addig Esztereknek a földbirtok a könyörtelen ellensé­1 giik. A másik filmben még győz a megcsontosodott konzervatíviz­mus, ebben a filmben már a sztrájk eszközével harcolnak em­beri jogaikért a szereplők. A filmvásznon most is az északi ember finom érzésvilága és belső tartalmának különleges tisztasága tárul elénk. A film bemutatásra kerül szeptember 14—16 között Gyomán és szeptember 14-15 Jelenet az j Amlkor a mezők virág0z- közőtt Sarkadon. nak“ című svéd filmből. TSZ a mezőkovácsházi járás leg- iük. A községi pártbizottság! nők, hanem a férfiak is, jobb tsz-ei közé tartozik. A mun- kában élenjárnak és eredményeik ilMlilHHIMIIIIIIIHIIIIIIinnilllllinillllHHIIIIIIHM^ után megelégedettek., A környék- g A megyei népművelési . , . , beli egyéni parasztok közül a I osztály, a szlovák szövetség és Nemzetiségi értekezlet TÓtkomlÓSOH legutóbbi közgyűlésen nyolc csa- g Iád határozta el, hogy a közös 1 gazdálkodás útjára lép. S zabadai István háromholdas gj gazda így nyilatkozott a közgyű- g lésen: Megelégeltem a sok hajló- g dóst, amiben mint egyéni gazda f§ részem volt. Guti András hatholdas egyéni gj gazda elmondta: Mint párttag, fe- g lelősséget érzek, hogy eddig nem fj léptem be a tsz-he és nem mutat- § tam példát községünk többi párt- g tagjának. Ezt a mulasztást most g felszámolom és Ígérem, hogy a g tsz-ben a legjobb tudásom szerint §j dolgozom és tapasztalatomat át- g adom munkatársaimnak. — Hason- g lóan szólalt fel valamennyi belé- g pő. A tsz tagsága az új belépő- §j két egyhangúlag felvette a nagy f§ családba. g Gyebnár Mátyás, g tsz-szervező, Mezőkovácsháza. g — Mezőgazdasági szakoktató §j keskeny filmeket vetítenek díjta- g Ianul több községben — így pl. g Sarkadon, Dévaványán, Füzes- g gyarmaton — megyénk mozisai, g A többi között bemutatásra kerül H a »Sílózás«, »Négyzetes vetés«, g »A nagyüzemi gabonatermelés g előfeltételei«, »Futóhomok«, és a g »Nagyüzemi tyúktenyésztés« cí- g mű film. a Népművelési Minisztérium nemzetiségi osztálya nemzetisé­gi napot rendezett Tótkomló­son. Ebből az alkalomból ösz- szejöttek a község kultúrottho- nában Jlékés megye kultúr- munkásainak javarésze, Csong- rád, Hajdú és Borsod megye küldöttei. Meghallgatták Hor­váth László elvtárs, megyei népművelési osztályvezető »A nemzetiségek kulturális életé­nek helyzete Békés megyében« című referátumát, megvitatták azt, tapasztalatokat szűrtek le és feladatokat következtettek ki abból. Az értekezlet azonban nem minden részletében mondható pozitívnak. A referátum mé­rete és tartalmi lényege nem volt arányos: 1848-tól kezdve értékelte — rendkívül hossza- dalmasan — a nemzetiségi po­litikát, s megyénk nemzetisé­gei kulturális életének jelenlegi helyzetével jóformán csak a második részben foglalkozott, problémák elemzésére nem ke­rült sor, a megvalósításra váró feladatokat pedig csak néhány mondatban érintette. Azt a nagy különbséget, amely a nemzetiségek kulturális életé­nek múltbeli és mai képe kö­zött van, érzékletesen ecsetelte, de az eredmények mellett meg­lévő hibák bírálatának csaknem teljes elmaradása azt a látsza­tot idézte elő; hogy — amint a szövetség képviseletében jelen­lévő elvtárs felszólalásában mondotta — a nemzetiségek ré­szére biztosított lehetőségek ki­használása abszolút mértékű. Ez nyilvánvalóan nem fedheti a valóságot, de a tényleges hely­zet feltárására a hallgatóság közül sem vállalkozott senki Csupán Bankó Mátyás, Békés­csaba városi DlSZ-bizottságá- nak titkára pengetett meg olyan húrokat, hogy — s ez igaz is — egyik-másik nem­zetiségi kultúrcsoport munká­jában öncéiúság mutatkozik, sőt a tótkomlósi szlovák szín­játszók olyan darabot mutattak be — nem hallgatva a jószán­dékú figyelmeztetésre —, amely az osztályok közötti bé­ke hamis eszméjét hirdette. Az adott volna a ta­pasztalatgyűjtésre összeseieg- lett kul túrmunkásoknak sokat, ha néhány olyan jelenség, amely tartalmilag zavaros kis­sé, elemzésre kerül. Például nem lett volna ok és értelem nélküli, ha több szó esik ar­ról a bizonyos öncélúságról — amelyet ezzel a szóval ugyan nem definiáltak, de — amely megfigyelhető egyes kultúreso- portok munkájában. Ez a bi­zonyos öncéiúság úgy értendő, hogy olyan kulturális tevékeny­séget folytatnak, amely a fel­lelhető hagyományok ápolásá­nak határait nem lépi túl. S ez elszigeteltséget eredményez: a környék magyarságától elide­genedést és a párt politikai munkájának támogatásától el­távolodást. A feladatok között erőteljesebben kellett volna hangsúlyozni azt, hogy nemze­tiségi területen csakis a nemze­tiségi csoportok adhatnak hat­hatós kulturális segítséget olyan célkitűzések megvalósí­tásában, mint a szövetkezeti mozgalom fejlesztése. (Tót­komlós, Méhkerék és Kétegy- háza nemzetiségi csoportjait kellett volna elsősorban erre figyelmeztetni.) Szép és ne­mes hagyományaik megmenté­se, de mellette tartozásuk van a párt iránt, — hiszen a párt harca nélkül a nemzetiségek J kulturális élete soha nem fej- £ lődhetett volna a mai színvo- g nalra! Meghökkentő volt, hogy 1 egyetlen járási népművelési g csoportvezető sem szólalt meg, = pedig jelen voltak mindnyájan, s akiknek járásában nemzetisé- {§ gek élnek. Sem arról nem szá- g moltak be, hogy eredményei- §| két milyen módszerekkel, s mi­lyen eszközökkel érték el, sem arról, hogy a nemzetiségek kulturális munkájának irányí­tásában milyen nehézségeik vannak. így a más megyéből résztvevő elvtársak minden bi­zonnyal hiányérzettel távoztak. g Szép számú felvetődött kér- % dés megoldatlan maradt. A j nemzetiségi kultúrcsoportok j szakmai támogatása csak kör- g vonalazva lett. A műsorhoz S való hozzásegítésükről semmi j bizonyos nem hangzott el. De ezeken kívül is egész sor prob­léma ködbe veszett. A nép­művelési osztálynak célszerűbb lett volna alaposabban felmér­ni a jelenlegi helyzetet és a szükséges tennivalókat, mert azzal saját későbbi nemzetisé­gi vonalon végzett munkáját könnyítette, egyszerűsítette g volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom