Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
r----------------------^ A z ElVlAG-ból jött Gépállomási dolgozók versenye L____ -J V ilág proletárjai egyesüljetek! 1 M D P BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAMA 1955. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM A szovjet-nyugatnémet tárgyalásokról Adenauer német szövetségi I lások napirendjét szélesítsék ki a kancellár csütörtökön megérke- német egység és a Szovjetunió- zett Moszkvába és pénteken a . ban lévő német hadifoglyok kér- délelőtti órákban megkezdődtek a désének megvitatásával is. A tárgyalások a Német Szövetségi: Szovjetunió — mint ismeretes — nem zárkózott el e kérdések megKöztársaság kormányküldöttségé és a Szovjetunió kormánya között. A két ország közötti tárgyalások megindulása kétségtelenül része annak a politikai fejlődésnek, a- melyet általában „genfi szellemnek“ neveznek, s hivatása, hogy tisztázza a két ország közötti viszonyt, hozzájárulva ezzel az általános nemzetközi enyhüléshez. A Szovjetunió június 7-én jegyzékkel fordult a bonni kormányhoz, meghívta Adenauert Moszkvába és megjelölte a tárgyalások célját is a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok normalizálásában. Ez egyúttal lépés annak a szovjet javaslatnak a megvalósításához, amelyet a Szovjetunió küldöttsége a genfi kormányfői értekezleten terjesztett elő Németország kérdésének megoldására. A Szovjetunió — amint azt a Pravda éppen a nyugatnémet-szovjet tárgyalások megindulásának előestéjén leszögezte — a reális helyzetből indul ki: a párizsi háborús egyezmények hatálybaléptek, megvalósításuk folyamatban van. A Szovjetunió az így előállt helyzetet figyelembevéve azt javasolta Genfben, hogy lépésről-lépés- re haladjanak a német újraegyesítés feladatának megoldása felé. Az európai feszültség enyhítésének, az államok fennálló katonai csoportusulásai megszüntetésének és olyan hathatós össz-európai kollektív biztonsági . rendszer létrehozásának útján, amelyben az első időszakban mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság, később pedig az egyesített Németország venne részt. Ezzel szemben Adenauer nyugati partnerei —■„ akikkel a június 7-i szovjet jegyzék vétele után sürgősen tanácskozott — azt a vé- ] leményt képviselik, hogy először , egyesíteni kell Németországot és. csak azután lehet szó kétoldali tárgyalásokról, a normális kapcsolatok felvételéről. Ez a gondolat! belekerült a bonni kormány egy későbbi jegyzékébe, amelyben javasolta, hogy a moszkvai tárgya- j vitatása elől, de szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy álláspontját már előzetesen és több alkalommal világosan leszögezte. A nyugati politikusok és a sajtó először megdöbbent, mikor látta, hogy a moszkvai tárgyalásokat gyakorlatilag nem lehet elutasítani, majd pedig Adenauer kancellárt — „Európa erős emberét“, amint őt nevezik — elkezdték nyomatékosan figyelmeztetni „a Nyugattal szemben fennálló kötelezettségeire“. Attól tartottak ugyanis, hogy Adenauer olyan kötelezettségeket talál Moszkvában magára vállalni, amelyek ugyan a németek számára előnyösek, de csapást jelentenének a nyugati „védelmi“ rendszerre. Ezek a hangok a tárgyalások előtt közvetlenül csak erősödtek. És nem találtak süket fülekre Eonn hivatalos köreiben sem. Vannak tehát nyugaton olyan körök, amelyek a moszkvai tárgyalások világos célját: a két ország közötti diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok felvételét függővé akarják tenni más problémák, elsősorban a német egység kérdésének előzetes megoldásától. A Pravda minapi cikkében világosan leszögezte az ilyen törekvésekkel kapcsolatosan, hogy i ilyen állásfoglalásra csak az jut- , hat, „akinek nem fűződik érdeke I sem a viszonyok rendezéséhez, sem Németország nemzeti egységének helyreállításához. Az ilyen állásfoglalást csak az az óhaj diktálhatja, hogy már eleve sikertelenségre kárhoztassák a j most megindult tárgyalásokat.“ Ezek az „erő-politikusok“, akik ilyenformán a genfi szellem mérgezőinek dicstelen szerepét játsz- szók, rendkívül idegesek olyan lehetőségek láttán, hogy Európa szívében megindulhat a békés fejlődés folyamata, amely előbb- utóbb a különböző szovjetellenes és népi demokrácia ellenes támadó katonai szövetségek felbomlásához vezetne. E napokban idegességük még csak fokozódik azáltal, hogy saját táborukban is kénytelenek repedéseket, sőt éles ellentéteket felfedni. Fogadások a Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából Szófia. (TASZSZ) A Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa szeptember 9-én Bulgária felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából nagyszabású fogadást rende- - zett. A fogadáson megjelentek a kormány tagjai, társadalmi és politikai tömegszervezetek vezetői, a bolgár tudományos és kulturális élet tekintélyes képviselői, kiváló | dolgozók, a bolgár és a külföldi sajtó képviselői. A vendégek között voltak a plovdivi nemzetkö- ] zi vásáron részvevő szovjet küldöttség tagjai, a Szovjetunió szófiai nagykövete, valamint más, Szófiában akkreditált nagyköve- ' tek és követek. A fogadás meleg, szívélyes lég- ; körben zajlott le. Befejezték az őszi árpa vetésé! Körösladánvban Még a múlt héten hozzákezditek nagy szorgalommal a körösladá- nyi termelőszövetkezetek tagjai az őszi árpa vetéséhez. Az Üj Barázda TSZ tagjai 80 holdat vetettek el. Pénteken a Dózsa TSZ tagjai is befejezték a 20 hold őszi árpa és 18 hold őszi takarmánykeverék vetését. Az Üj Élet TSZ tagjai 40 hold őszi árpát és 25 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el. A termelőszövetkezetek tagjai pénteken, 9-én befejezték az őszi árpa vetését. Hozzákezdtek a betakarításhoz. Több helyen már a napraforgó szedését is megkezdték. A gépek pedig az őszi búza alá készítik a talajt. Eddig több mint 1800 holdat készítettek már elő.-Nagy áruház Dévaványán Legjobban az asszonyok tudnák megmondani, hogy milyen sokat fejlődött szocialista kereskedelmünk az első ötéves terv ideje alatt. Közel ezer korszerű, áruval bőven felszerelt üzlet áll a vásárló közönség rendelkezésére megyénkben, köztük olyan nagyok, mint a Békéscsabai Vasműszaki Bolt, a Ruházati Bolt, a sarkadi, orosházi, szarvasi, békési áruházak, stb. A forgalom növekedésének tényezői: a dolgozók életszínvonalának emelkedése, vásárlókedvének növekedése és a mind bőségesebb áruválaszték. Erre legjellemzőbb példa a Békéscsabán évente megrendezésre kerülő ünnepi vásár forgalma, 1950-ben a vásár forgalma alig haladta mega két és félmilliót, 1955-ben pedig a forgalom jóval felül volt a 12 millió forinton; Az egyik legújabban létrehozott nagy áruház a dévaványai, ez év január első napjaiban adták át a forgalomnak; A 650 ezer forintos költséggel kialakított, modern, emeletes áruháznak van csemege és fűszer-, vas és műszaki, rövidáru-, kötöttáru-, divatáru és qipŐ-, méteráru-, valamint készrrhaosztálya. A húsz fővel dolgozó áruház hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen Körösladányból, Ecsegfalváról, sőt Gyoméról is járnak ide vásárolni, felkeresik bőséges áruválasztéka miatt; Az áruház havi forgalma 1,2—1,3 millió forint; A megnyitáskor, az első napon forgalmazott 332 ezer „Minden középiskolás egy köbmétert silózzon í" A szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikum DlSZ-tagjaiuak országos felhívása Szarvason a Munka Vörös Zászló érdemrendes Terjedik Sámuel Me zog a* d as ági Technikum hat DISZ-alapszervezetének tagjai közös megbeszélés alapján felhívást intéztek az ország középiskoláihoz ,a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sílózási terve teljesítésének elősegítésére. »Minden középiskolás egy köbmétert sílózzon!« — adta ki a jelszót a technikum 170 diszk- tája. A maguk részéről még külön vállalták, hogy a rájuk váró 170 köbmétert mintegy 140 köbméter síló készítésével túlteljesítik. Szavuknak már nyomaté- kot is adtak, csütörtökön délután megkezdték a sílózást és csaknem félszáz köbméter síiét készítettek. Alig hangzott el felhívásuk, a szarvasi tanítónőképző 120 és a gimnázium 330 növendéke csatlakozott hozzájuk. A két intézet minden tanulója egy köbméter sílózást vállalt. A középiskolások a tsz-ekben, állami gazdaságokban szabad idejükben veszik ki részüket a téli takarmány biztosításából. A mezőgazdasági technikum lelkes DISZ-tügjainak kezdeményezése élénk visszhangra talált a megyében s (máris számos középiskola csatlakozását jelentették. A derék Békés megyei középiskolások felajánlása sokezer köbméter silóval bővíti majd a téli ta- karmányalappt. A begyűjtési miniszter legújabb rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, továbbá az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére napraforgómag után járó természetbeni juttatások mértékét és kiszolgáltatásénak rendjét szabályozó 1954. évi rendelet hatályát meghosszabbította az 1955— 56. gazdasági évre. A Minisztertanács határozata a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződésekről forintot; Büszkék is a dévaványaiak tiszta, a közönség igényeit mindig a legmesszebbmenően kielégítő, szép nagy áruházukra. A dévaványai áruház, (Csapó felv.) .......— . ............... A Minisztertanács az ország hús- és zsírellástásának biztosítása érdekében — a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedett sertésállományra való tekintettel — a legutóbbi ülésén határozatot hozott a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződések rendszeréről,A Minisztertanács határozatában felhívja a mezőgazdasági termelőket, hogy kukoricaértékesítésre és sertéshízlalásra kössenek szérződést; A kukoricaértékesítési szerződést kötő termelők a töréstől számított nyolc napon belül szállított kukoricáért májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 forint készpénzárat kapnak, melynek felét már szerződés- kötéskor felvehetik. Ha a kukoricaértékesítési szerződést kötő termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi ár májusi morzsolt kukoricára átszámítva r— mázsánként 200 forint; A termelők a szerződésen kívül felvásárolt kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 220 forint vételárat kapnak. A sertéshízlalásra szerződést kötő termelők az átadott sertés minőségétől függően, 18—22 Ft/kg kószpénzárat kapnak, vagy pedig 16—18 forint kilónkinti készpénz- ár mellett, 100—230 kiló kukorica- beadási kedvezményben részesülnek; A szerződés megkötésekoí sertésenkint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 forint hizlalás! előleg illeti meg| A kukoricaértékesítési és szerződéses sertéshizlalási terv teljesítéséért a tanácsok végrehajtó bizottsága és a begyűjtési szervek felelősek; A szabadpiaci értékesítés jogát az a község kapja meg, amely mind a beadásig mind a kukoricaértékesítési szeri ződéses tervét hiánytalanul teli jesítette. A tanácsok végrehajtó bizottságai azokat a termelőket* akik a jó kukoricatermés és a megfelelő sertésállomány ellenére, gazdasági erejükhöz mérten, nem kötnek szerződést, kukoricakészleteik egy részének az állam számára való eladására kötelezhetik. A Minisztertanács határozata alapján a terményforgalmi és az állatforgalmi vállalatok, valamint a földművesszövetkezetek a szerződéskötést megkezdik.
