Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

1955. «September 10., sióinkat VíkaisawU Hepe ü' Egyszerre csaknem hatvanan... Már több éve hogy meg-jjai 12 mázsás átlagot takarítottak j ezért úgy határozott, hogy rend­alakult Kétegyházán az I. típusú ! be búzából. kívüli közgyűlést hív össze, s ott Kossuth Termelőszövetkezeti Cső- [ — Hárommal többet, mint a ki- ( döntenek majd a nyilatkozatot port, de eddig nem sokat erősö- \ vülállók? Nem, ez lehetetlen : aláírók felvételéről, dött, még a taglétszám is alig mondogattak. ^ | Erre csütörtökön este növekedett. Pedig egyre mondo- De bizony lehetséges — került sor. Mintegy százan — gatták a közösségi élet szilárd erről még • a makacsabbjai is | szövetkezetiek s a felvételüket meggyőződésű emberei a kívül- meggyőződtek. Sőt, vizsgálódá- : kérő egyéniek — sereglettek ösz- állóknak: isaikban arról is, hogy egyes táb- sze sötétedés után a kultúrház­— nvertek közénk' Meelátiá- lákon — mint például a Simonka ban A kivilágított ablakok az tok, nektek is meg nekünk is éterén - még a 27 mázsát is, érdekelteken“ kívül másokat is jobb lesz. Közös erővel többre meghaladta a búza holdanként! odacsalogattak. Olyan kívülálló­megyünk I termésátlaga. } kát, akik mindeddig úgy voltak- Előbb mutassátok meg ma- “ Most már elhiszem, hogy vele - őket nem érdekli a szö­gatok, hogy jobb a csoportban - valóban jobb a szövetkezetben vetkezet. S lám, mégis érdekli, érveltek amazok. | lsmerte be az ugyancsak jó gaz- \ Mikor beljebb került, Szabó Ida hírében álló Isztin Péter. S Nagy szó volt ez az idén is, a ( amikor augusztus végén felke. Sí! tag szamara. Ugyanis ahányan resték; azt mondta a szövetkezeti- voltak, földjük annyi darabban. eknek- Na, de igyekeztek a szövetkeze- J _ L ek, s a gépállomás segítség,. Me a belépési nyilatkozatot, hadd szövetkezetiek úgy látszik észre- ve1 - a gepek, a szakemberek írjam alá. | vették, hogy min töpreng, mert an csana i igény eve e eve i Isztin Péter példáját követte a I kezébe nyomtak egy nyilatkozatot, eredményt érték el. , 10 holdas Brindás György, s több j mondván: A cseplés után az egyéni gaz- j más egyéni paraszt. Számuk a dák eleinte el sem akarták hin- I hét elején már meghaladta az ni, hogy a Kossuth TSZCS tag-1 ötvenet. A szövetkezet tagsága | Sándor is egyre nyújtogatta a I nyakát — hogyan lehetne -egy be- j lépési nyilatkozatot kézbe venni, s azt aláírva Simonka György, a beszédből. Adjátok szövetkezet elnöke elé juttatni. A A tavalyinál nagyobb ütemben folyik a talajerő-utánpótlás a megyében Békés megyében a tavalyinál is nagyobb lendülettel folyik a földek talajerejének pótlása. A múlt évben sikerült a termőte­rületek mintegy ötödét megtrá- gvázni, amely jelentőse« előse­gítette az idei jó- termést. Most az összes fellelhető istállólrá- gyát szét akarják szórni a földe­ken, külön brigádok kutatják az eddig ismeretlen trágyatelepeket, megvizsgálják az udvarokat és a talált trágyát kihordják a föl­dekre. 1 A' “talaj termékenyebbé tételében ^sfigít a honvédség is, a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére ajánlot­ta fel istállótrágya készletét. A megye gépállomásai most valamennyi nélkülözhető vonta­tójukkal a trágya kihordásában segédkeznek, eddig 12 000 holdra valót hordtak ki a termelőszövet­kezetek földjeire. A tavalyival szemben most gondosan ügyelnek a helyes munkára is, a mezőbe- rényi Előre és Petőfi 'és a gyula­vári termelőszövetkezetek egy nap annyi trágyát szórnak szét, amelyet másnap már bele is szánthatnak a talajba. Nagy lendülettel indult meg a trágyázás a* egyénileg dolgozó parasztok földjein is. Újkígyóson pl. három gépállomás vontatói hordják az egyéni gazdák trá­gyáját és Kunágotán is minden segítséget megkapnak az egyé­ni dolgozó parasztok földjeik termékenyebbé tételéhez. — Ha úgy gondolod... — De mennyire... — Ezt nem a szája mondta, hanem az izga­lomtól hevülő arca árulta el. Még ketten cselekedtek hozzá hasonlóan, úgyhogy a köz­gyűlés az eredeti 56 helyett 59 egyéni paraszt felvételét tárgyal­ta. Kifogás nem volt, így vala­mennyit felvették. Hamarjában tennivalója is akadt a megnövekedett tagság­nak — a földrendezés. — A 128 darabon nehéz lesz a nagyüzemi gazdálkodás — tet­te szóvá a szövetkezet elnöke, s javasolta: — Kérjük meg a földművelés­ügyi miniszter elvtársat, hogy en­gedélyezze a tagosítást. Javaslatát a tagság egyhangú­an elfogadta. Bizonyára a ké­rés is teljesítve lesz, s a Kossuth TSZCS tagjai eredményesebben haladnak majd a jobb jövő felé vezető úton. — Baráth — Képek az Orszcágos Mezőgazdasági Kiállííásrói Országunk mezőgazdaságának kicsinyített mását, szövetkezeti gazdasá­gaink erejét, tagjainak szépülő életét, dolgozó parasztjaink szorgalmas mun­káját láthatjuk, tanulmányozhatjuk a kiállításon. Megyénk, hozzávetőleges számítás szerint, a növénytermesztési díjaknak több mint 17. százalékát, az állattenyésztési dijaknak közel húsz százalékát hozza el. Nem lekicsiny- lendő eredmény ez a 18 megye között. Megyénk dolgozóinak lelkes munkája van emögött, büszke lehet rá, akinek része van benne, legyen az szövet­kezeti tag, állami gazdasági dolgozó, vagy egyéni paraszt. Naponta sok ezer hazai és sok száz külföldi látogató bővíti szakisme­reteit, cseréli ki termelési, tenyésztési tapasztalatait az Országos Kiállítá­son. A német gyáripar számos korszerű, különleges munkát elvégző gépe két állított ki. Egyik ilyen az univerzál traktorra szerelt hydraulikával működő gödörásó. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Penyigey Dé­nes miniszterhelyettes kíséretében a kiállított gépeket nézi. Sokat fejlődött az utóbbi években a közlekedési eszközöket gyártó ipa­runk. A Csepel tehergépkocsik világszerte ismertek. Ebben az évben azon­ban már több száz darabot kapnak abból a termelőszövetkezetek, amelyek a beadási kötelezettségeken felül minél több gabonát, húst adnak az or­szág ellá tására ... Szerdán renael kerékpár­ra kaptunk Vubik Mihály brigáclvczetővel, hogy bekarikázzuk egy kissé a sarkadi Lenin TSZ roppant birto­kát. Útközben forgattam a fejein, hogy lássam, mi mindent csinál­nak a földeken. Kubik elvtárs talán nálam is jobban vizsgáló­dott. Könnyen megállapíthat lám, azt figyelte, hogy pontosan for­dul-e az egyik traktoros a vető­géppel, a másik az ekével, s hogy egyenletesen szórják-e széj­jel a fogatosok a trágyát, a mész- port. 'Időközben le-le ugrik a kerékpárról. Odaszól a takar­mánykeveréket vetőknek: Figyel­jétek elvtársak, hogy elvesse a gép a 100 kilót holdanként. — A szántást végző traktoristának meg: Ne szántsd el a dűlőt elv­társ, hallod-e, mert nem akarunk felborulni rajta kocsival sem mi, sem az egyéniek. Ott is megállunk egy pillanat­ra, ahol valóságos porfelhőt áraszt vagy tíz szekér. Kubik elvtárs magyarázza: Kétszáz vagon mész- port szórunk széjjel a földeken. Mészszegény ez a tábla, helyen­ként két vagon kell holdjára. — Mennénk tovább éppen, de szem­közt jön egy javakorabeli egyéni gazda, s leszáll a tökkel rakott szekérről: Megállj egy percre, Mihály. Mondjad csak, lesz-e ta­gosítás nálatok az idén? Tudni akarom mihez tartsam magam, mert szántani akarok, aztán vetni az őszi árpát. — Szánthat nyugodtan, mi is szántunk, sőt trágyázunk is. S I Egy nap alatt öt tagot szervezett be Argyelán Magda, a sarkadi Lenin TSZ DISZ-titkára ^ ha rendezzük a földet — mert úgy néz ki, hogy rendezzük, hi­szen sok a belépő hozzánk is, meg a többi tsz-be is — akkor szántás helyébe szántást, vagy szántási díjat kap. Feltéve, ha nem lép be. Gondolja meg, ahogy korábban is mondottam, nyitva a kapu s jól jár, ha közénk áll. i lovait nagy A gazda meglegyinti | elgondolkozva. Mi is beletapo- sunk a pedálba s a térés hagy­maföldön fékezünk le. Hagyma­szedő lányok vidám dala lebeg a kukoricások felett. A hagyma­szedők serénykedését nagy hagy­macsomók jelzik. — Jól fizet ez is — szól Kubik elvtárs. — Tizen­kilenc holdat vetettünk belőle. 100—120 mázsát ad holdja. Jó summát hoz, 240 forintot má­zsánként. — Halljátok kislányok, egy darabot se hagyjatok széjjel belőle — ez a csicsergő, nótás- kedvfi fiataloknak szól. — Ez a szedetlen porció kié? — kérdezi szokott rövidséggel és lágysággal, mintha az ő vére volna mind a sok lány é6 fiú, aki ott szorgos­kodik. — A Dobiéké — mondják kó­rusban. — Hát amott ld szedi zsákba? — Argyelán Magda. — ö a DISZ-titkár — egészíti ki Kubik elvtárs felém fordulva. — Vasárnap viszolygott az agitá- ciótól. Azt mondta: hogyan men­jen ő ismeretlen emberekhez. Az­tán elment és öt új tagot szerve­zett be. — Ilyen rendezett gazdaságba, ilyen jövedelemhez nem is cso­da — szökkent ki belőlem az eddig látottak feletti elismerés. — Nem ide lépett mind — mondja, miközben két elmaradt h.'^rymát dob a csomóba. — Mag­da majd megmondja, hogy hova iratkoztak. csak le­I Mondja ie az gyen ald hallgassa. Ott kezdi, hogy édes* anyja már régen tagja a Lenin TSZ-nek. ö sokáig a kendergyár­ban dolgozott, ott is DISZ-titkár volt. Az újságokból sokat olva­sott, aztán az elvtársaktól is so­kat hallott a mezőgazdaság és a termelőszövetkezet fejlesztéséről. De legtöbbet talán édesanyjától. Addig-addig magyarázta, hogy segíteni kell a szövetkezetét, míg május derekán otthagyta a ken­dergyárat!, s belépett. Eleinte nem jól érezte magát, mert csak öt DISZ-tag volt a tsz-ben. Ráadá­sul belépése Után egy hónapra tit­kárnak választották. De aztán se­gítették a DISZ-t az idős elvtár­sak is, még szerepet is vállaltak egy kiválasztott vígjátékban. Most már 30-nál is több a disz­isták száma. Nemsokára 25 részt­vevővel indul meg a Petőfi-kör. A fiúk most kaptak új röplabda- felizerelést, a lányok is kapnak majd. öt porció hagyma árát a tsz az üzemi DlSZ-szervezetnek adja (kb. 3000 forint). — Szó­val, őröm itt dolgozni — zárja le a szóáradatot. — S az új tajK>k, miket mon­dott nekik, hogy beléptek? — Azt, amit eddig elmondtam, meg azt, hogy az én munkaegy­ségeim száma november 1-ig fö­lözi >a 200-at. Az édesanyámé pedig megközelíti. Megélünk be­lőle rendesen, bár heten vagyunk s csak ketten dolgozunk. Édes­apám nem él, a testvéreim meg kicsinyek még. — Aztán kik léptek be?- »e ».r- we. típusba mennek. Végül ők is a Lenin TSZ-be iratkoztak mind a ketten. Molnár Sándor az Üj Ba­rázda TSZCS-be, Nagy Erzsébet pedig a Dózsa TSZ-be lépett, miután beszélgettünk velük. Majd elfelejtettem, hogy együtt agitál­tam Bondár Gábor elvtárssal. — Szóval öt új tag lett a húzó- dozásból. — Ezekhez szívesen mentem, mert ismerősök voltak. Azóta is beszélgettem már Szilágyi Julis­kával., meg egy ismerős fiúval. Gondolkoznak rajta és igencsak beiratkoznak. A fiú nehezebben, de majd meggyőzöm... — Csak nem...? — Dehogy — fordítja el a fe­jét kissé elpirulva a gyanúsítás miatt —, csak azért, mert úgy láttam, hogy mostanában több lány és asszony lépett be. Szűk ség van itt minél több férfiem­berre is... — De méji mennyire | Először is Balogh Ilona. Nem egykönnyen ment, mert az édesanyja hallani sem akart róla. Azt mondotta, hogy ők már vol­tak szövetkezetben és majd meg­haltak 'éhen. Ehhez hasonlókat vetett ellen. De én sem hagy tam magam, s miután mindent el­mondtam, amit Judtam, az anyja nem birt Hússal. Azt mondta, ő keresni akar és úgy élni, szóra­kozni, mint mi. Széplaki Káro- lyék is azt mondották eleinte, hogy szó sem lehet belépésükről. Aztán azt mondották, hogy I. — hagyom helyben, s keresni kezdem Kubik elvtársat, de az már amott van, öllel kimér egy holdat a nagy táblából s ellen­őrzi, hogy elszórta-e a gép az egy mázsa takarmánykeverékma­got. Nagy itt a pontosság. — A földeken terül a trágya, a mész- por, a dübörgő traktor után mély barázdákat fordít a kettős eke. Jó az előkészület, nem csalódnak az új belépők; Balogh Ilona, Széplaki Károly és a többiek, — jövőre jó termésre, jó jövede­lemre számíthatnak. Kukk ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom