Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

r----------------"> Egyszerre csaknem hatvanan ... Képek az Országos Mezőgazdasági Kiállításról ^____________j AZ MDPBÉKÉSM EGY E 1 PÁ R T B1Z OTTS ÁGÁNAK LÁP] A 1955. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Pár.szervezeteink, népnevelőink nagy vizsgái Az elmúlt hetekben megdup­lázódott, sőt több helyen meghá­romszorozódott a falusi népneve­lők (száma. Ez azt bizonyítja,, hogy a pártszervezetek legtöbbje felelősséget érez pártunk határo­zatainak a végrehajtásáért. S a népnevelőmunka fellendülésének hatására, hétről hétre jobb ered­mények születnek. Pártszerveze­teink megbecsülik a népnevelő­ket, ts a megbecsülésnek még jobban kell erősödni az elkövet­kező időkben. Az előttünk álló nagy feladatokat, az őszi munká­kat még tervszerűbb, céltudato­sabb népnevelőmunkával tudjuk csak megoldani. Ezért az elkövet­kező időkben pártszervezeteink egyik fő feladatává válik a nép­nevelők támogatása, számszerű növelése, az esti oktatás alapos előkészítése. Ezeken az esti tan­folyamokon a község legjobb nép­nevelői, párttagok és pártonkí- vüliek vesznék részt. A tanfolyam jó elvégzése egyik biztosíték lesz arra, hogy a népnevelők jól vizs­gázzanak az őszi szántás-vetésre, betakarításra való mozgósításban. A füzesgyarmati pártbizottság az elmúlt két-három hónap óta 160, sőt ennél több népneve­lővel dolgozik. S ennek az ered­ménye, amely mindenki által is­mert, hogy Füzesgyarmat a fel- világosító szó hatására termelő­szövetkezeti község lett. Ezek a népnevelők az elért eredmények hatására nem pihentek meg; nem húzódtak vissza, hiszen ezt iga­zolja a naponta gyarapodó belépőknek a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodást vá­lasztják. A füzesgyarmati kom­munisták, népnevelők most újabb nagy csatára indulnak. Sikerre viszik a szántás-vetést. S erre készülnek megyénk más párt- szervezetében is a népnevelők. A községekben .rendezendő nép­nevelő-tanfolyamokon a népne­velők megismerik a község ve­téstervét s az őszi munkák fel­tételeit, a rendelkezésre álló gépi erőt, fogaterőt, vetőmag-, műtrá­gyaszükségletet, a korszerű agro­technikának az előnyeit, amit kinn a dolgozó parasztok között ismertetni kell. Most számos he­lyen különösen az veszélyezteti a vetésterv teljesítését, hogy von­tatottan halad a betakarítás. Emiatt előfordulhat, hogy késve vetik el a gabonát, vagy ősziek helyett tavaszi kalászosokat vet­hetnek oaak. A népnevelők hív­ják fel a figyelmét a dolgozó parasztságnak: aki elkésik a ve­téssel — de az is, aki őszi he­lyett tavaszi kalászost vet — hol­danként két-három mázsa vesz­teségre számíthat. A népnevelők legyenek lelkes terjesztői a környéken jól bevált módszereknek. Különösen sokat tudnak erről beszélni a tsz-nép- nevelők, hiszen megyénk tsz-ei- nek átlagtermése éppen azért voll nagyobb az egyéni parasztoké­nál, mivel az agrotechnikai eljá­rásokat alkalmazták. Persze, hoz­zájárult a jó terméshez a ga­bona korai vetése is. Az őszi nagy munkáknak csak úgy lehet sikere, ha minden párt- szervezet .alaposan felkészíti a község legjobbjait, a népnevelő­ket. Ez pedig csak akkor sikerül, ha a párttitkárok maguk ismer­tetik a legfontosabb feladatokat, ha maguk számoltatják be a nép­nevelőket (a végzett munkáról, így a vezető találkozhat a dol­gozók véleményével, hangulatá­val. Másik fontos tény, hog\ a népnevelők állandóan ugyan­azokkal a dolgozókkal fog­lalkozzanak. Ez egyrészt le- t hetővé teszi, hogy a nép­nevelő ismerje a hozzá beosztott dolgozókat, másrészt arra ösztö­nöz, hogy az agitációkra alapo­san felkészüljön, mert különben elveszti becsületét a dolgozók előtt. A dolgozó parasztok vár­ják és megbecsülik a tapasztalt, segíteni kész népnevelőket. Sok helyen nem működik a népnevelőcsoport. Ez leginkább nem a népnevelők hibáiból fa­kad. A pártszervezetek keveset, vagy egyáltalán nem törődnek az agitációval, elhanyagolják egy - szer-kétszer a népnevelő-értekez­leteket és harmadszorra már na­gyon kevés hányada jelenik meg a népnevelőknek. így volt ez a kondorosi községi pártszervezet­nél is, ahol negyven népnevelő­ből a legutóbbi alkalomkor csak nyolcán jelentek meg. De van több hasonló példa a megyében. Pártszervezeteinkben tartal­mas, rendszeres politikai munká­ra van szükség. Tudják a párt­szervezeteink, hogy népnevelők nélkül dolgozhatnak bármennyit, eredmények mégsem mutatkoz­nak. Éppen ezért alakítsa meg, ahol van, fejlessze a népnevelő­csoportot minden pártszervezet, így eredményesebb lesz a munka ■ a párt szava eljut a falu dol­gozóihoz. Hírek a dombegyházi Petőfi TSZ életéből A dombegyházi Petőfi TSZ- ben az idén 30 holdon termeltek borsót. Holdanként átlag 13 má­zsás termést takarítottak be. A borsóért közel 120 000 forintot kapott a szövetkezet s ezenkívül 93—94 ezer forint prémiumot várnak. A prémium összegének felét a növénytermelésben dol­gozók között osztják szét. A tsz-ben nemcsak a növény- termelés, hanem a szerződéses hizlalás révén is több százezer forint bevételre számítanak. Csü­törtökön reggel 100 hízót szál­lítottak el. A hízókért mintegy 220 000 forintot kap a szövet­kezet. A hónap végén 40 sonka­süldőt — átlagos súlyuk 90 kilo­gramm — adnak át az Állatfor- galmi Vállalatnak, s remélik, hogy megkapják értük a 70 000 forintot. A szövetkezetben 20 bi­kát is hizlalnak s ezeket egyen­ként négymázsás súlyban akar­ják értékesíteni. A bikákért hoz­závetőleg 80 000 forint kerül a szövetkezet közös pénztárába. • Szorgalmasán dolgoznak d föl­deken a tsz tagjai, hordják a trágyát és vetésre készítik elő a talajt. Megkezdték már a vetést is, eddig 15 hold őszi takarmány- keveréket vetettek el és rövide­sen megkezdik az őszi árpa ve­tését is. Több millió kilométer Békéscsabán a 41. számú Autó- közlekedési Vállalat gépkocsive­zetői és kísérői 63 tehergépkocsi­val, 33 taxival és 19 autóbusszal ez évben már több mint 2 300 000 kilométer utat tettek meg sze­mélyszállítás és fuvarozás során. A vállalat augusztusban bevételi tervét 110 000 forinttal, fuvaréra tervét 6400 órával, kocsikilométer tervét pedig csaknem 45 000 kilo­méterrel túlteljesítette. A vasúti szállítás tehermente­sítésére a nyáron 11 járattal meg­indították az úgynevezett darab­áru-forgalmat és az eltelt két hó­nap alatt csaknem 16 000 mázsa árut juttattak el rendeltetési he­lyére. A gabonabetakarításnál 10 gépkocsival, gyakran éjszaka és vasárnap is, több mint 35 000 fo­rint értékű fuvarozással segítették a termelőszövetkezetekben a szál­lítást. A vállalat gépkocsivezetői közül már 20 sztahanovista és kiváló dolgozó. A kiváló békéscsabai gépkocsivezetők közül hárman részt vettek a varsói VIT forgal­mának lebonyolításában két Ika­rus autóbusszal. Közülük Tövis­háti Sándor gépkocsivezető jó munkájáért lengyel kormányki­tüntetésben részesült. Egyik új községünk: Kamut Sok új község alakult megyénkben is a felszabadulás óta. A sű­rűn lakott tanyaközpontok faluvá fejlődtek és így helyben el tud­ja intézni ügyes-bajos dolgát a tanyai ember, közelebb kerül a ta­nya népéhez a kultúra. Posta, áruval bőségesen felszerelt üzlet, iskola, kút, villany és sok egyéb létesítmény szolgálja ezekben az új községekben a környék lakosainak érdekeit. Ilyen újonnan ala­k-ült község Kamut is. A községnek van postája, földművésszö- vetkezete és 1950-ben épült szép tanácsháza. A kamuti tanácsháza. A legújabb létesítmény a községben az új állatorvosi lakás, a- melyet alig két hónapja adtak át rendeltetésének. A kétszobás, vízvezetékkel is felszerelt szép lakás mellett állatorvosi rendelő is van. Nagy jelentőségű, hogy Kamutnak és Kétsopronynak van ál­latorvosa. Az állategészségügyi helyzet sokat javult a két község­ben, hogy csak egyet említsünk, baromfipestis nem volt ebben az évben Kamuion, mert a megelőző oltást idejében és mindenütt al­kalmazták Az állategészségügy javulásában — mely az egész megyé­ben érezhető — döntő az, hogy az első öt­éves terv ideje alatt történt az állatorvo­sok állami szolgálatba vétele. Ezt követte az állatgyógyászati anya­gok ingyenessé tétele. A mezőgazdaságnak ez évi 4—5 millió forint állami támogatást je­lent. Az ingyenes ál­latorvosi szolgálat be­vezetése óta csökken­tek a sertéspestis és sertésorbánc kártételei, teljesen megszűnt a lovak két veszedelmes betegsége: a takonykor és a tenyészbénaság. Nagyok az eredmé­nyek a baromfipestis, a juhrühösség, brucellózis és az állati gü- mőkór elleni küzdelemben is. Kamut érzi az állam nagy segítségét, nemcsak állategészségügyi vonalon, hanem más formában is. De a saját erejéből is sokat al­kot, például a községfejlesztési alapból — melyben benne van a békekölcsönjegyzésből a községben visszamaradt összeg is — töb­bek között napközi otthont hozott létre, gyalogjárdát építtetett a tanács, és mindez a község lakossága régi kívánságának teljesíté­sét igazolja. Az állatorvosi lakás. (Csapó felv.) Érdemes zöldségfélékre szerződni Az idén ugyanazokra a zöld­ségfélékre lehet termelési szer­ződést kötni, mint tavaly. Már eddig is bebizonyosodott, hogy ér­demes szerződést kötni. Nem egy tsz-ben szállítottak az elmúlt év­ben exportra is, ami sok jöve­delmet jelentett. A gyulavári Rá­kóczi TSZ két hold szerződött ko­rai káposztája például 25 000 fo­rintot, két hold uborka 15 000 forintot jövedelmezett. A földművesszövetkezetek ez évben is ingyen vetőmagot, illet­ve dugványt adnak a szerződött területekre. Ezenkívül a szerződök mentesülnek termény- és húsbe­adás alól azokra a területekre, amelyekre szerződést kötnek, va­lamint kamatmentes hitelre mű­velési előleget kapnak. A terme­lőszövetkezetek részére az előle­gen kívül vetés, illetve ültetés utáni előleget is biztosít az állam. A helyi földművesszövetkezetek gondoskodnak arról, hogy megfe­lelő minőségű és mennyiségű mű­trágya és növényvédőszer álljon a termelők rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom