Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

1955. szeptember 6., kedd 5' Wtatsmeá Hépt Harc a műszaki fejlesztésért Békéscsabai Ruhagyár. A mun­katermekben zúgtak a gépek, szorgalmasan dolgoztak a mun­kások, miközben a kommunista aktívaül esen a műszaki fejlesz­tési tervről vitatkoztak, tanács­koztak a legjobb műszaki veze­tők, terem-mesterek, sztahanovis­ták. Több mint negyven munkás és munkásnő vett részt ezen a megbeszélésen. Látszott az arcu­kon, hogy mennyire átérzik en­nek az ülésnek fontosságát. Igen, az ő kezükben van letéve a mun­kások 66 javaslata, ők döntik el, melyiket lehet megvalósítani, hasznosítani a termelőmunkában. Mielőtt az aktívaülés megkez­dődött volna, mindenki kapott egy papírlapot, melyen röviden ismertették a beérkezett javasla­tokat. Sokan egyiket, vagy má­sikat megkérdőjelezték, jelezve azt, hogy ezzel a javaslattal nem értenek egvet, vagy módosításra van szükség. A. megbeszélést rö­vid beszámoló előzte meg. — A ruházati iparban is vannak kezdeti eredmények . technika fejlesztésében, de ez korántsem, kielégítő. Egyesek fél­nek az újtól és kényelmesség miatt ragaszkodnak a régihez — mondotta Nagy elvtárs. — Sok esetben a gazdasági vezetők is csak a mennyiségi tervhez ragaszkod­nak és elkerüli figyelmüket a mi­nőség és az önköltségcsökkentés. A műszaki vezetők elnézőek a dolgozókkal szemben, nem köve­telik meg. a munkafegyelmet, a technológiai fegyelmet. Ez káros hatású és ez ellen közösen harcol­ni kell. A műszaki fejlesztés ná­lunk is központi kérdéssé vált. A kezdeményezések most vannak kibontakozóban. Hiba az, hogy egyes jó tapasztalatokat nem is­mertetünk, vagy csak sok huza­vona után valósulnak meg. — Núkjünk az a feladatunk, hogy jobb minőségű és nagyobb válasz­tékú árat gyártsunk, állandó üte­mes legyen a termelés, jobban kihasználjuk a gépeket. Egyszó­val, mint Sztálin elvtárs mon­dotta: »Meg kell nyergelnünk a technikát.« Ehhez segítenek,hozzá bennünket a dolgozók javaslatai is. S aztán külön-külön mind­egyik javaslatot megvitatták az összegyűltek. Valamennyi javas­lat főleg a minőség megjavítá­sát, anyag megtakarítását és a munka megkönnyítését szolgálja. Tizenhárom kezdeményezést már meg is- valósítottak éa az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy igen hasznosak. Például helyes kezdeményezés volt az, hogy a férfiingeknél a zsehfedő bélés méretét csökkentették. Megköny- nyebbült a munka, mert nem cserélődhet össze az anyag. Ezzel a módszerrel darabonként 4 mil­liméter anyagmegtakarítást ér­nek el. A 7 milliméteres szegő­talpak készítése is nagy jelen­tőségű. Ez import áru és soha­sem kaptak belőle elegendőt. A. munkánál viszont nagy szükség van rá. Az üzemkarbantartók kísérleteztek. méghozzá sikerrel. A húzilagké- szített 7 milliméteres szegőtalpuk nagyszerűen beváltak. Több értékes javaslathoz azon­ban szükséges a felsőbb szervek beleegyezése is, mert bizony mó­dosításokra van szükség az elké­szítendő áraknál. Több olyan hozzászólás hangzott el az aktíva- ülésen, amely azt bizonyította, hegy egyetértenek a javaslattevő­vel. Szó van arról többek kö­zött, hogy az olcsó férfiingek­nél el lehet hagyni a halcsont­Megbeszélést tartottak A nyersáru előkészítő labora­tórium és a szabászat sztahanov­istái, újítói pénteken, műszak után szintén megbeszélésre ültek ösz- sze. Az értekezlet célja az volt, hogy az újításokkal és ésszerűsí­tésekkel még nagyobb megtakarí­tást érjenek el. Nem is szűköl­ködtek a megjelentek hozzászólá­saikkal. Cseh József elvtárs rö­viden, de annál értékesebben járatot. Ez idő- és cémamegta- karítást eredményezne. Ugyan­akkor darabonként 6 fülér meg­takarítást lehetne elérni. így lehetne sokáig beszélni azokról a kezdeményezésekről, melyek megvalósíthatók és a kö­zös célt szolgálják. Helyes és hasznos volt a vita, új javaslatok bontakoztak ki. Most valóban be­bizonyosodott, ha eredményesen akarj ák a veze tők. elvégezni mun­kájukat, mindig kérjék ki a dolgo­zók véleményét. a sztahanovista újítók mondotta el az eddig beadott újí­tások eredményét és azt, hogy mit nem tudtak bevezetni s mi. lett annak a sorsa. A ruha-kézelő-mó­dosításával évenként 4600 méter anyagmegtakarítást érnek el. Ezt az újítást más üzemtől vették át és augusztus 1-től így dolgoznak. A Cseh.—Mucsi új; zsebek módo­sításával a negyedévi megtakarí­tás 80 000 forintot jelent. Szeptember 1-től újítási hónapot tartanak a Békéscsabai Ruhagyárban. Már j az első három nap is bebizonyí­totta, hagy milyen nagy az érdek­lődés a dolgozók körében. Három nap alatt 30 javaslatot adtak be a dolgozók, amit hétfőn beszélt: meg az újítóbizottság. Ezen az ér­tekezleten Varga György anyag- diszDécser elmondotta: a labora­tóriumban rossz rajzokat készí­tenek: A rajz után is: még 10—12; centiméter anyagot lehet megta­karítani egy-egy ruhaféleségnél. Ezt a felületes munkát Rattar Gvörgy rajzoló végzi. Egy éve dolgozik már a laboratóriumban és még eddig nem figyeltek fel a munkájára Kocsor Gábor mind­járt javasolta, hogy az üzemré­szek rajzolói adják át tapasztala- i taikat egymásnak,, mert. csak, így tudják fokozni képzettségüket és nagyobb anyagmegtakarítást elér-- ni. Ez hizonyára hozzásegíti Rat- tai György rajzolót is ahhoz, hogy munkáját, megjavítsa. Kiszely Jánosné, a 6-os varro­da teremmestere, akit meghívtak erre az értekezletre, elmondotta: „Üzemrészünkben, a 3-as szalag­nál két dolgozó van, aki még nem érte el a sztahanovista szintet. Mi is elhatároztuk, hogy megalakítjuk a sztahanovista újítókórt és úgy dolgozunk, hogy mindenki sztahanovista újító is legyen.“ Többen mondták még el véle­ményüket és javaslatokat adtak ; az újítókörnek, hogy hogyan le-' hetne az anyaghányadot csökken- j térd. Az újítások, az. elhangzott ja­vaslatok mind egy célt szolgál­nak: jobb minőségi munkát, csök­kenteni az önköltséget és hozzá­járulni a műszaki fejlesztési terv­hez, Tóthné—Joós f Község fejlesztés Kondorosom Kondoros egyike a megye azon, egyébként is csinos, tiszta községeinek, ahol jelentős összegeket fordítottak a lakosság régi kívánságainak megvalósítására, a község fejlesztésére. A közeli évek nagyobb beruházásain kívül most újabb munkákhoz fogtak az állami és megyei beruházások, a községfejlesztési alap felhaszná­lásával, amelyhez hozzácsatolták a múlt évi készpénzfizetésű bé­kekölcsön-jegyzésből visszamaradó összeget is. A jövő hét elején kezdik meg két végéről a Marx Károly utca 1200 méternyi járda betonozását, amelyhez kilenc vagon anyag már meg is érkezett. Szeptember 15-ig új fúrással, új felszerelés­sel elkészítik a Vörös Hadsereg utcai norton-kutat és ugyancsak szeptember első felében több ezer forintot fordítanak a tanácsháza külső- és belső festésére. A közelmúltban kapott a község 50 OOft forintot az állami házak alapos tatarozására. A pénzből még ebben a hónapban rendbehoznak kilenc épületet. A nyár folyamán már több hasonló munkát végeztek el így rendbehozták a Malinovszki utca évek óta üzemen kívül léve ártézi kútját. Nagy Összegeket fordítottak az iskolák felújítására is. A belterületen kettő, a Csákó-majori iskolánál egy nevelői la­kást alakítottak át, 7000 forint költségből kimeszelték az ösz- szes iskolatermeket, megjavítottáká'a padlókat,. s egyebe­ken kívül több mint négyezer forintért szemléltető eszközöket vásároltak a tanításhoz. A jelentős társadalmi munkák elismeré­seként a megyei tanács oktatási osztálya most újabb segítsége nyújt a további tervek megvalósításához. Kondoros község fejlesztését nagyban segítik az erre megsza­bott pénzügyi alapon belül, a tanácsi vállalatok hozzájárulásai az államunk nyújtotta beruházások, s maga az az összeg, amelye" a község dolgozó parasztjai államkölcsönként jegyeztek az elmúl évek alatt. Vidáman töltötték el a vidám vásárt a ^ádörosiak Vasárnap már a kora reggeli órákban nagy volt a forgalom a gádorosi utcákon. Ünneplőbe öl­tözött férfiak, asszonyok, ifjak, lányok és gyermekek igyekeztek a piactérre, a vidám vásárra. ,, . A földművesszövetkezet áru­háza felkészült a vásárra. A ke­rékpárok szinte pillanatok alatt gazdára találtak és ha több lett volna, az sem maradt volna gaz­dátlanul. Ugyanígy nagy keletje volt a zománccá edényeknek, kannáknak, a brokátpapla­noknak — amiből délig több mint 20 darabot adtak ed —, a ruhaneműeknek és a lábbelinek. Keresett cikkek voltak a villa­mossági cikkek is, a vásárlókszí- vesen vették a csillárokat, vil­lany vasalókat és asztali lámpá­kat. Délután 2 óráig 55. ezer forintot árultak a helyi földmű- vesszövetkezet boltjának dolgozói és estig összesen mintegy 80 ezej Forintos forgalmat bonyolítottak le. Alaposan felkészült a vásárrt. a vendéglátóipar is. A vásárra négy hízót, két borjút és eg\ marhát vágtak, a a pörkölt, a süitkolbász «6 hurka ínycsiklan­dozó illatára sokan kaptak ét­vágyat. Az ízletes, kiadós ebéd után jól csúszott a sör, amiből 41 hektót ütöttek csapra. Vasár­nap mintegy 40 ezer forinrtoi költöttek el ételre* italra a vasé látogatói. Nem volt hiány szórakozási le­hetőségekben sem: délután a ma­lom dolgozói és a Terményfor­galmi Vállalat fuvarosai mérték össze erejüket a futballpálván. Este az MNDSZ rendezett tánc­mulatságot, amelyen a fiatalok és a tánckedvelők muzsikaszó mellett vidáman, jó hangulat­ban töltötték el az estét és bú­csúztak el a vidám vásártól. Az Imrí-ügy kulisszatitkai I \ Debreceni Petiif* 3K | Petőfi Országos Sportelnöksége a Békéscsabai Építők SK kérésére Imri Istvánt kiadta. A Békéscsabai Építők átminősítési kérelmére — letiltották az OTSB ez év február 7-1 határozata értelmében. Indokolás a következő volt: „Súlyosan visszaélt az eddigi átminősítési rendelkezésekkel és éven*- ként más-más sportkörbe kérte átmi­nősítését.“ A letiltás után Békéscsaba és a me­gye sportszerető közönsége a távira­tok és levelek tömegét, az aláírások ezreit küldte az OTSK elnökségéhez, sőt személyesen Hegyi Gyula elvtárshoz is, Imri felmentéséért. A Megyei Párt- bizottság is, látva a tömegek hangu­latát, eljárt az OTSB-nél. Sebes Gusz­táv elvlárs, a pártbizottság részéről őt felkereső elvtársaknak azt a ha­tározott kijelentést és ígéretet tette, „hogyha Imri István játékjogát visz- sza.ka.pja, csakis a Bcs. Építők színei­ben sportolhat.“ “7 I hivatkozva a párt­' . ‘ * határozat idevonat­kozó részére, Imri Istvánnak nem adta vissza játékjogát. Ezt a sportközvéle­mény lassan be is látta, a kedélyek lecsillapodtak és a sportszeretők las­san belenyugodtak ebbe. Az entitás ellenére, a Bcs. Építők SK kérésére a Békéscsabai Városi Tanács Imri Istvánnak lakást biztosított, még 1953. január 12-e, vagyis iöeérkezése előtt. Munkát is biztosított részére a sport­kör. A Bm. Építőipari Vállalatnál szál­lítási felelős beosztást kapott. Kor­mányrendelet értelmében racionalizál­ni kellett a Bm. Építőipari Vállalatnál Is. Az igazgató elvtárs helyesen — te­kintettel a vállalaton belül dolgozó sportolók nagy számára és a dolgozók hangulatára — a sportoló dolgozók kö­zül is racionalizált. Ezek közé a spor­tolók közé tartozott Imri István is^ akinek a munkájával, magatartásával kapcsolatban komoly panaszok merül­tek fel. Imri azonban nem maradt állás nél­kül. Dobozon a Falusi SK-nál edzői állást vállalt. Majd cserbenhagyva a doboziakat, a Kondorosi ÁMG sport­köréhez ment edzőnek, ahol ezenkí­vül anyagbeszerző állást is kapott. (Havi jövedelme 1700 forint volt). Ezzel egyidőben a BM Bé­kés megyei Főosztálya által is fel volt ajánlva részére állás, melyet azonban nem fogadott el. Sőt munkahelyének biztosítása folyamat­ban volt a Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalatnál 1»-. E két utób­bi szerv Békéscsabán székel, ott, ahol Imri István lakott. De „különös“ természeti lem hagy­ta békén és a fentiek ellenére, visz- szament Debrecenbe. Ezzel a tettel fizetve mindazoknak a szerveknek és egyéneknek, akik azon fáradoztak, hogy játékjogát visszakaphassa és megélhetését megfelelő, jó körülmé­nyek között biztosítsák. A további anyagi részekre vonat­kozólag, hogy mennyire támogatta Imrit Békéscsaba sportszerető közönsé­ge^ mi sem bizonyítja jobban, hogy 8 ezer forintos igényét kielégítette. En­nek ellenében Imri István kötelezett­ségeket vállalt. Ennek bizonyítására közöljük Imri István által aláírt két nyilatkozat pontos másojatát: ELISMERVÉNY 5000, azaz ötezer forintról, melyet a mai napon a Békéscsabai Építők Sportbaráti Körétől az átigazolás fe­jében felvettem. Egyben kötelezem magam, hogy az 1955—56^-os bajnoki fordulókat sportszerűen végigjátszom. Békéscsaba, 1954 december 19. Imri István sk. Utóirat. Amennyiben vállalt kötele­zettségemnek nem teszek eleget, úgy kötelezem magam arra, hogy az öt­ezer forintot a Békéscsabai Építők Sportbaráti Körnek visszafizetem. Békéscsaba, 1954 december 19. Imri István sk. NYILATKOZAT A mai napon 3000, azaz háromezer forintot köszönettel felvettem a Békés­csabai Építők Sportbaráti Körétől. Ezen összeg felvételével a Békéscsa­bai Építők Sportbaráti Körével szem­ben semminéven nevezendő követelé­sem nincsen. Békéscsaba, 1955 január 15. Imri István sk. Békéscsaba, Sztálin út 7. II. erre. A Sportbaráti Kör támogatásán kívül vállalata egyéb formában is segítette. Például vadonatúj tűzhelyet és vizeskan- nákat kapott használatra. (Bár már há­rom hónapja eltávozott, de még nem szá­molt el a kölcsönkapott használati tár­gyakkal.) Ennyit Imri István békéscsabai sze­repléséről. Az OTSB 1955 február 7-i határozatá­ban Imri Istvánt egy évre eltiltja a já­téktól az alábbi indokolással: „Súlyosan visszaélt az eddigi átminősítési rendelke­zésekkel és évenként más-más sport­körbe kérte átminősítését.“ Ugyanekkor 1955 augusztus 19-i hatály- Iyal visszaadja Imri István játékjogát az­zal az indokolással, hogy: „Munkahelyén példás magatartást tanúsított.“ | Ez a határozat k ét helyein is sántít| ELŐSZÖR: Imri István példás magatar­tása? Lehet-e olyan személyről ezt: mon­dani, aki öt hónap alatt már a negyedik helyen van alkalmazásban? (1. Békés me­gyei Építőipari Vállalat; 2. Doboz; 3. Kondoros; 4. Debrecen.) MÁSODSZOR: Az OTSB Labdarúgó Osztálya Imri István játékjogának vis­szaadása pillanatában ismét elkövette az1 a hibát, amiért ez év február 7-én játék­jogát felfüggesztette. Közelebbről meg­magyarázva: Imri az 1954-es labdarúgó évadot a Debreceni Petőfi SK-ban játszot­ta végig. A Petőfi SK hozzájárulása alap­ján az OTSB akkor (1955 február 20-a előtt) érvényes átminősítési rendeletc alapján átminősíthető lett volna. De vi­szont az OTSB új átminősítési rendelete szerint, amely 1955 február 2Q-án lépett életbe, semmiképpen nem minősíthető át Imri István a Debreceni Törekvéshez,, mi­vel nincs meg a hathónapos munkaviszo­nya^. de a a egy év várakozási ideje sem. Az. OTSB ezen döntése végső fokon tá­mogatja és elősegíti Imri és a hozzá ha­sonló „kóbor lelkek” további vándorlását Békés megye sportszerető társadalmá­nak nem kielégítő, ha Imri visszafizeti a 8000 forintot, melyről egyébként jelenleg még hallani sem akar. Hanem követeli, hogy az OTSB behatóan foglalkozzon ügyével és vizsgálja meg, hogy Imiinek egyáltalán van-e még helye a magyar labdarúgásban, úgyis mint játékosnak, vagy mint sportnevelőnek? Az OTSB elnökségétől pedig elvárja a Békés megyei sportközvélemény, teremt­sen végre rendet a Labdarúgó Osztály dzsungeljében, hogy mindenki nyugodt le­hessen afelől, hogy a jövőben, a sportra vonatkozó párthatározatok és az OTSB elnökségének rendeletéi tisztán és igaz­ságosan lesznek végrehajtva.- K. J. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom