Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

1955. SZEPTEMBER 6., KEDD Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM r----------------i H arc a műszaki fejlesztésért Az Imri-ügy kulisszatitkai ____________________________________) ^ ilág proletárjai egyesüljetek’ AZ MDP BÉK É S M E GYEl PÁ R T B I Z O TTSÁGÁN A K LAP JA Több segítséget az új szövetkezeteknek! 102 százalékra teljesítenék augusztusi tervüket Ma már nem ritkaság, hanem általános a jól gazdálkodó terme­lőszövetkezet. Egyetlen községe sincs megyénknek, ahol a parcel­lás gazdálkodás eddigi makacs hí­vei ne ismernék el — hiszen té­nyek bizonyítják —, 'hogy a kö­zösben az idén két-három, sőt öt mázsával is több búzát, árpát és zabot csépeltek átlagosan egy- egy holdról, mint ők. A szövetkezetiek eredménye­sebb gazdálkodását vizsgálva, az egyéni parasztok kénytelenek be­ismerni, hogy a kis parcellán a terméshozam, s vele együtt az ál­lattartás jövedelmezőségének nö­velése, korlátok közé van szorít­va. Számosán rájöttek már, hogy életüket új útra kell terelniük, ha szebbé, gondtalanabbá akarják tenni. Ez a magyarázata annak, hogy megyeszerte tömegével lép­nek a szövetkezeti tagok egyre növekvő táborába. A dobozi Pe­tőfi TSZ tagjai legutóbbi közgyű­lésükön is negyven tagot vettek fel. Ezzel a szövetkezet ez évi új belépőinek száma csaknem meg­haladja a tavalyi taglétszámot. Az egyéni parasztok öntudatá­nak növekedésével párhuzamosan új közösségek is alakulnak. Szá­mos helyen — a meglévő tsz-ek messzesége és egyéb okok miatt — úgy határoztak az új életet vá­lasztó dolgozó parasztok, hogy kü­lön szövetkezet létrehozásával próbálják elérni, vagy túlhaladni a közös, nagyüzemi gazdaságok­ban létrejött eredményeket. Per­sze, azt ők is jól tudják, hogy külső segítség nélkül erre képte­lenek. A táblás gazdálkodás merő­ben eltérő a parcellás gazdálko­dástól. A munkák jó megszerve­zése, a vetésforgó helyes kialakí­tása és egyebek, nagyobb tudást, hozzáértést igényelnek a szövet­kezetben. mint a kisparaszti gaz­daságban. A szövetkezeti mozgalom úttö- Bői, a már több évvel ezelőtt meg­alakult tsz-ek tagjai minden ta­pasztalat nélkül vágtak neki a nagyüzemi gazdálkodásnak. Ez a magyarázata kezdeti nehézségeik­nek, s az azokból eredő hibáknak. Most már azonban más a helyzet — a nehézségek árán szerzett ta­pasztalatok megvannak, s azokat az új szövetkezetek tagjai haszno­síthatják. Természetesen az a leg­helyesebb. ha a többéves tsz-ek felajánlják segítségüket. A békés­csabai Májusi. TSZ tagjai ekként cselekedtek. A szövetkezet elnöke, Andó Pál elvtárs résztvett a bé­késcsabai Búzakalász Termelőszö­vetkezet alakuló gyűlésén és már akkor megígérte az új szövetkezet gazdáinak, hogy megtanítják őket a helyes nagyüzemi gazdálkodás­ra. Az Ígéret beteljesülését azóta is élvezik a Búzakalász tagjai. A békéscsabai példa nem egyedülál­ló a megyében. Az eleki József Attila TSZ — a gazdák kívánsá­gára — egyik tagját adta oda el­nökül a nemrégen megalakult I-es típusú Üj Élet Termelőszö­vetkezeti Csoportnak. A csoport elnöke továbbra is a József Atti­lában marad, de gazdag tapaszta­lataival segíti és irányítja az ala­csonyabb típusú szövetkezet tag­jait. Csupán a szövetkezetiek segít­sége nem elegendő az új élet kü­szöbét átlépőknek ahhoz, hogy gazdálkodásuk kezdettől fogva eredményes legyen. Tanácsaink egyik legfontosabb feladata, hogy az új közösségeket megkülönböz­tető bánásmódban részesítsék. Adjanak segítséget a szervezéshez és biztosítsák a szövetkezetek tag­ságának a különböző anyagi jut­tatásokat. Ha ez nem marad el, az új szövetkezetek nyomban von­zókká válnak a még kívülállók számára. Dévaványán a községi tanács elsődleges feladatának te- ! kinti a tsz-ek fejlesztését. S en­nek meg is van a látszata. A májusban alakult Szabadság Termelőszövetkezet taglétszáma azóta háromszorosára nőtt. Sajnos, általánosságban nem ez a helyzet. Kétegyházán tizen­egy családdal még júniusban megalakult a Rákosi Csillaga Termelőszövetkezet, de azóta sem­mit sem fejlődött. Hasonló a hely­zet Békéssámsonban, az ugyan­csak júniusban létrejött Dózsa Termelőszövetkezettel. A tizenöt alapítóhoz három hónap óta egy kívülálló sem csatlakozott. S mindez azért, mert a tanács Két­egyházán is, meg Békéssámson­ban is csak annyiban foglakozik az új szövetkezetekkel — ezzel is több van. De hogy kimennének a tanács funkcionáriusai és elbe­szélgetnének az új tagokkal, s a most alakult szövetkezet környé­kén lakó egyéni parasztokkal — erre nem vesznek fáradságot. Még több hiányosság tapasztal­ható a gépállomások magatartá­sában. Tudvalévő, hogy a gépál­lomások elsődleges feladata a ter­melőszövetkezetek segítése. Külö­nösen az új szövetkezetek támo­gatása. Szakemberek útján gon­doskodni arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban járatlan dolgozó parasztoknak megadják a szüksé­ges felvilágosítást. A kihelyezett agronómusok magyarázzák el a vetésforgó kialakításának módját és adjanak messzemenő segítséget a tervek elkészítéséhez. A gépe­ket úgy osszák el, hogy az új szö­vetkezetek előnyben részesülje­nek. Ezekkel valamennyi gépállo­máson tisztában vannak, mégis számos helyen nem akként csele­kednek. Az orosházi járásban az idén hét szövetkezet alakult. Szin­te nevetséges, hogy a gépállomá­sok agronómusai még most sem tudják, hol terül el azok földje. A Tótkomlósi Gépállomás a négy új békéssámsoni szövetkezethez eddig még csak egy traktoros bri­gádvezetőt küldött ki. Több gép­állomáson példát vehetnének a Nagygyantéi Gépállomás dolgozói­ról, akiknek nagy része van abban, hogy a községben létrejött az Al­kotmány Termelőszövetkezet. A gépállomás igazgatója, párttitká­ra és főagronómusa azóta is, úgy­szólván mindennapos vendége a szövetkezetnek. Pártbizottságaink feladata, hogy az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek általánosságban is na­gyobb segítséget kapjanak az ed­digieknél. Hassanak oda, hogy a gazdag tapasztalatokkal rendel­kező szövetkezetek, a tanácsok, s mindenekelőtt a gépállomások minden segítséget megadjanak az új közösségek gazdáinak. Hadd bizonyíthassák be ők is mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, s élvezhessék annak előnyeit. A Gyulai Cementipari Válla­lat augusztus havi tervét 102 százalékra teljesítette. Betoncső gyártását 112, vegyes betonáru gyártását 200, cementlap gyár-1 tását 102 százalékra. Szép ered­mény ez, a dolgozók jó munkáját bizonyítja. Augusztusban nemes’ versengés kezdődött a belső és a bülsjő telep dolgozói között azért, hogy kifogástalan minőségű munkát végezzenek. Naponként értékel­ték a legyártott munkadarabok minőségét, mert valamennyi bri­gád szerette volna elnyerni a vállalat vándorzászlóját. Szep­tember 1-én minden brigád meg­tudta, ki dolgozott a legjobban augusztus hónapban. Első lett Kiss András üzemi párttitkár, sztahanovista, második Pántye István. A külső telepen Schrif- fert József sztahanovista brigád­ja, második helyen Arató Sándor sztahanovista brigádja végzett. Azok, akik az első és második helyen végeztele 100, illetve 50 forint jutalmat kaptuk, A brigádok közötti verseny szeptemberben tovább folytató­dik. A vállalat vezetősége cél­prémiumot tűz ki annak a bri­gádnak, amely egész hónapban selejtmentesen dolgozik. A Ce­mentipari Vállalat dolgozói szám­talan esetben bebizonyították, harcolnak a párt- és kormány- határozat végrehajtásáért. Szilárd a munkafegyelem, nincs egyet­len olyan dolgozó, aki 100 száza­lékon alul teljesítene. A vállalat vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet mindent elkövet, hogy a harmadik negyedéves ter­vet mind mennyiségben, minid minőségben teljesítse. Éjjel is zúgnak a traktorok Jövő évi kenyerünk nagyban függ attól, hogy idejében és megfelelő formában földbe ke­rül-e az őszi búza. Takarmány- termésünket szinten befolyásolja az őszi árpa időben való elve­tése. A vetés előkészítésének első fázisa a jó magágy feszítése. Az őszi szántás fontosságát a gépállomások, termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok trakto­rosai megértették és szántanak éjjel-najipal, sőt sok helyen még vasárnap is. A megye minden részében fényszórók fehér fénye hasít bele az éjszaka sötétjébe: szántanak a traktorok. A mező- berényi Petőfi TSZ-ben őszi ár­pa alá szánt Hájas Péter, a tsz traktorosa, és Géza fia. A csép- lés befejezése óta Hájas Péte­rek már több mint 120 hold földet szántottak fel. Éjszakai szántást végez Hájas Péter, (Csapé L. felvétele.) Nem maradunk @1 a szántással, vetéssel Termelőszövetkezetünk eb­ben az évben 70 holdon termelt borsót. Ebből szövetkezetünknek 52 500 forint jövedelme lett, és 14 800 forint prémium. A brigá­dok szorgalmas munkája ered­ményezte, bogy a betervezett mennyiséget jóval túlteljesítet­tük. A brigádok jó munkájukért több ezer forint prémiumban ré­szesültek. A Kossuth-brigád 380Q, a Petőfi-brigád 3000 forint pré­miumot kapott. A kalászosok és a kapások egy részének betaka­rítása után hozzáfogtunk a mély­szántáshoz, a magágyak előkészí­téséhez. Eddig 200 kát. hold ve­tőszántást, 180 kát. hold őszi mélyszántást végeztünk el a gép­állomás traktorosainak segítségé­vel. Ebben az évben először al­kalmazzuk a műtrágyaszórást ve­tésünk alá. Istállótrágyát 372 hold földön szórunk szét, hogy jövő évi terméseredményeinket növeljük. Nagy Péter Bucsa, Petőfi TSZ. Megalakult az első szabadkígyósí (sz Szabadkígyóson eddig nem volt termelőszövetkezet. A gróf Wenkheim-uradalom egykori cse­lédei most végre rájöttek a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeire. Nagy szerepe van ebbon a tan­gazdaság közelségének és a gép­állomásiak felvilágosító munká­jának. A szövetkezetnek eddig csak hét tagja van — köztük a 14 holdas Behán István —, de a község csaknem minden dol­gozó parasztja érdeklődést mutat iránta. A békéscsabai állomás dolgosói ax éves terv teljesítéséért Állomásunk dolgozói között nemes versengés és jó munka- kedv van. A felvilágosító, ne­velőmunkára különösen nagy szükség van most, az őszi csúcsforgalom kezdetén. Tud­ják azt dolgozóink, hogy ez a munka és az ötéves terv si­keres teljesítése egész ember, munkáját követeli meg. Igyek­szünk is helytállni. Ezt bi­zonyítja az, hogy augusztusban jó eredményt értünk el. Külö­nösen Makai Márton tolatás­vezető és brigádja, a kocsimoz­gatási egységidőt l()'z száza­lékra teljesítették. Lehel János tolatásvezető és brigádja a tc- hervcmatoknál 107 százalékra, Szekfü András tolatásvezető és brigádja 106 százalékra telje­sítette tervét. Ezeket az ered­ményeket élenjáró szovjet mód­szerek alkalmazásával és a munkaidő teljes kihasználásá­val érték el, A raktári munkás brigádok között párosverseng van. A Rákóczi-brigád 8.9 mázsát mozdított meg egy óra alatt, így 106 százalékot ért el. Ha­sonló munkál végez a Béke­brigád is. Az eredmények el­éréséhez hozzájárultak a szak- szervezeti aktívák is. Saját ma­guk is példát m itatnak a mun­kában. Varsányi János vonat­vezető, szakszervezeti bizalmi, csoportjával együtt már 15 hó­nap óta tartja a sztahanovistá szintet, és birtokosa a »Kiváló dolgozói és a »Szakma kiváló dolgozóját jelvénynek. A dol­gozóknál megvan a lendület, űz akarat, és helyes szervezés­sel, irányítással valóra tudják váltani adott szavukat és tel­jesítik az éves tervet. Vajda János űB-elnök, békéscsabai állomás. A Mezőgazdasági Kiállítás Irodája a már előfordult félreértések jö­vőbeni elkerüléséért ismét felhív­ja a figyelmet, hogy az utazási kedvezmények csak az indulási helyen váltott vásárigazolvány felmutatásával vehetők igénybe. Az igazolványok megvásárolha­tók a megyei, a járási és a köz­ségi tanácsoknál, a gépállomáso« kon, a földművesszövetkezeti bol­tokban, az üzemi közönségszer­vezőknél és a vasútállomásokon, (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom