Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

Megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az 1955. évi Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást; A megnyitó ünnepségen megjelentek a párt és a kormány vezetői — Apró Antal, Ács Lajos, Dobi Ist­ván, Hegedűs András, Hidas Ist­ván, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalaí Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi Já­nos, Vég Béla. Ott volt a megnyi­táson a Minisztertanács számos tagja, a politikai, gazdasági és kul'uráli* élet sok vezető szemé­lyisége. Résztvett az ünnepségen a legjobb termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások sok élenjáró dolgozója is. Szarvasmarhák díjazása az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon Tenyészbikák díjazása: Nagydfjat nyertek: a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaság Füge nevű bikája és a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gaz­daság Planet nevű bikája. Első díjat nyert, a többi között, a Mezőhegyesi Törzsállattenyész- tó Állami Gazdaság Alarm nevű bikája. Második díjat nyert a Mező­hegyes! Törzsállattenyésztő Álla­mi Gazdaság bikája és az orosházi Dózsa TSZ Herceg nevű bikája. A tehenek díjazásánál máso­dik díjat nyert a Mezőhegyesi Állami Gazd.aság Muki nevű te­hene. (MTI). A megnyitó ünnepségen jelen voltak a budapesti külképvisele­tek vezetői és tagjai, valamint az Országos Mezőgazdasági Kiállítás j alkalmából a Szovjetunióból, a Kí- I nai Népköztársaságból, a Cseh- ! szlovák Köztársaságból, a Len- \ gyei Népköztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ból, az Albán Népköztársaságból, ! a Mongol Népköztársaságból ha­zánkba érkezett küldöttségek; A Himnusz hangjai után Erdei Ferenc földművelésügyi minisz­ter mondott megnyitó beszédet. Erdei Ferenc megnyitó beszéde után ezer galamb vitte hírül az ország minden tájára, hogy meg­nyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Ezután a megnyitó ünnepség részvevői megtekintették a kiállí­tást} Szálát Béla elvtársit az MDP Központi Vezetősége titkárává választotta Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szalai Béla elvtársat, a Központi Vezetőség Politikai Bizottságának tagját, a Központi Vezetőség titkárává vá­lasztotta. (MTI) _ VLU&uaíök hifit __ M S5. «September i, vasárnap NEMZETKÖZI SZEMLE Nagy Józsefné elvtársnő az új könnyűipari miniszter A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa saját kérésére fel­mentette Szaíai Béla elvtársat a könnyűipari miniszter tisztsége alól. Könnyűipari miniszternek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Józsefné elv társnőt, az Or­szágos Tervhivatal elnökének he­lyettesét választotta meg.. (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt felszólította Adenauert, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének szellemében folytassa moszkvai tárgyalásait ta Adenauert, hogy Moszkvában a nemzetközi feszültség csökken­tésének és a béke biztosításának szellemében üljön a tárgyaló asz­talhoz. A határozat kiemeli, a moszkvai eszmecsere egyik fő­célja, megvizsgálni, hogyan lehet a jövendőbeli Össz-Németországot az európai biztonsági rendszerbe beilleszteni. Bács és Szolnok megye a begyűjtési verseny élén Egy héttel az alkotmány ünne­pi begyűjtési verseny záróértéke­lése előtt a megyék rangsora a Begyűjtési Minisztérium legutób­bi értékelése szerint a követ­kező: • öiJobiö: Gcbanabegyűjtésben: 1. Bács- Kiskun, 2. Szolnok, 3. Hajdú-Bi- har, 4. Békés, 5. Pest, 6. Szabolcs- Szatmár, 7. Fejér, 8. Győr-Sop- ron, 9. Heves, 10. Komárom, 11; Csongrád, 12. Somogy, 13. Nógrád, 14. Vas, 15. Tolna, 16. Veszprém, 17. Baranya, 18. Zala, 19. Borsod. Állat- és állati termék begyűj­tésben: 1. Győr-Sopron, 2. So­mogy, 3. Zala, 4. Komárom, 5. He­ves, 6. Csongrád, 7. Békés, 8. Vas, 9 ' Pest, 10. Veszprém, 11. Szol­nok, 12. Nógrád, 13. Baranya, 14. Tolna, 15. Borsod, 16. Fejér, 17. K?Jjdú, 18. Szabolcs, 19. Bács. (MTI). Berlin, (MTI) A Német Szoci­áldemokrata Párt vezetősége és parlamenti csoportja pénteken rendkívüli ülést tartott Bonnban. Az ülésen Ollcnhauer pártelnök beszámolója és annak 'megvitatá­sa után határozatot hoztak. ! A határozat sajnálkozását fe- j jezi ki amiatt, hogy Adenauer | moszkvai tárgyalásai előtt nem nyújtott lehetőséget a bonni kor­mány és az ellenzék külpolitikai nézetei, s elsősorban a német új­raegyesítéssel kapcsolatos állás­pontja összehangolására és csu­pán arra szorítkozott, hogy tájé­koztassa a Német Szociáldemok­rata. Pártot a moszkvai nyugatné­met-szovjet megbeszélések politi- ! kai és diplomáciai előkészületéi- | ről. A határozat helyesli, hogy a Moszkvában utazó kormánykül­döttségben a parlament külügyi bizottságának vezetői sorában a szociáldemokrata Carlo Schmid is résztvesz, mert ez — a ha­tározat szavai szerint — lehetővé teszi majd a parlament megfelelő felvilágosítását a moszkvai tár­gyalásokról. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a Német Szociál­demokrata Párt és képviselői cso­portja részt vállal a kormánykül­döttség felelősségéből. A Német Szociáldemokrata Párt felszólítot­1< üj üzemmel gazdagodott az ország Szombaton felavatták orszá­gunk, nehéziparunk egyik újabb létesítményét, a gyöngyösoroszi ércelőkészítő művet. Az avatóün- repségen megjelentek a környék bányáinak, gyárainak, üzemeinek dolgozói, a párt- és a tömegszer­vezetek képviselői, gyöngyösoro- szi lakói. Ünnepi avatóbeszédet Papp Bálint, a Vegyipari és Ener­giaügyi Minisztérium ércbányá­szati igazgatóságának vezetője mondott. Adenauer beszéde Bodromban Berlin. (MTI) Adenauer pénte­ken beszédet mondott Bochumban a Kereszténydemokrata Unió he­lyi szervezetének jubiláns ülésén. Kijelentette: „Á Szovjetunió leg­utóbbi .jegyzéke .lehetővé teszi, hogy a Moszkvában tartandó nyu­gatnémet-szovjet tárgyalások so­rán a német kérdést is megvitas­sák és kölcsönösen' kifejtsék a két kormány erre vonatkozó néze­teit“ A kancellár azt mondta, csaló­dás vár azokra, akik azt hiszik, hogy a moszkvai tárgyalásokon végleg meg lehet oldani Német­ország újraegyesítésének kérdé­sét, mert e probléma rendezése — Adenauer szerint — a négy nagy­hatalom együttes döntésétől, ille­tőleg határozatától függ. Külpolitikai hírek LONDON MacMillan brit külügyminiszter és Livingston Merchant, az ame­rikai külügyminisztérium európai ügyekkel megbízott államtitkára megbeszélést folytatott a genfi külügyminiszteri értekezlet elő­készítéséről — jelenti az AFP. Értesülések szerint Merchant tá­jékoztatta a brit külügyminisztert arról a tanácskozásról, amelyet Bonnban Adenauer kancellárral folytatott a német problémáról. Eilender amerikai szenátor nyilatkozata Becs. (TASZSZ) Amint az APA osztrák hírügynökség közli, Eilen­der, a Becsben tartózkodó ameri­kai demokratapárti szenátor az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti kereskedelem fokozá­sa és élénkebb küldöttség- tsere mellett foglalt állást. Eilender, aki sorra látogatta Leftgyelországot, a Szovjetuniót, Romániát és Magyarországot, kije­lentette: „Benyomásaim merőben mások, mint amilyen értesülése­ket az amerikai külügyminiszté­riumtól kaptam. Eleget láttam és eleget beszéltem az emberekkel ahhoz, hogy meggyőződjem róla: ók semmiféle háborút nem akar­nak.“ Ki kell szélesítenünk a küldöttségek cseréjét — foly­tatta a szenátor. Az amerikaiak­nak el ken látogatniok Oroszor­szágba, mégpedig nem azzal a szándékkal, hogy kinevessék és megbírálják módszereit, hanem azzal az óhajjal, hogy tanulmá­nyozzák azokat és javaslatokat tegyenek. Szovjet küldöttségek­nek is el kell látogatniok Ameri­kába, ott látniok kell mindent, amit óhajtanak, kivéve titkain­kat. HANOI Hanoiban pénteken mintegy 170 ezer dolgozó színpompás felvonu­lást rendezett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság fennállása 10. évfordulójának megünneplésére. Ho Si Minh elnök a díszemel­vényről felhívást intézett az egész vietnami néphez. Van Nguen Ziap, a vietnami néphadsereg fő­parancsnoka üdvözölte a vietnami néphadsereg tisztjeit és katonáit. MOSZKVA Szeptember másodikén szov­jet küldöttség utazott Genfbe, hogy résztvegyen a mezőgazda­ság gépesítése ügyében megtar­tandó értekezleten, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­sága mellett működő mezőgazda- sági bizottság hívott össze. LONDON S. F. Powell, a Bristoli Egye­tem fizika professzora és a királyi társaság tagja, angol sajtójelen­tések szerint elfogadta a Szovjet Tudományos Akadémia meghívá­sát és a Szovjetunióba látogat. NEW YORK A buenosairesi sajtó jelentései szerint Argentínában helyreállt a nyugalom. A közintézmények, az ipari és kereskedelmi vállalatok dolgozói újra munkába álltak.- | A múlt hét nemzetközi esemé­nyei nyomán, ha nem is az ér­deklődés homlokterében álló, de mindenesetre figyelmet érdemlő, két kevéssé ismert kérdést emel­hetünk ki: a ciprusi kérdést és a szudání kérdést. Ciprus szigete — a Szúezi-csatorna kulcsa. Ami­kor az angolok, kiürítették a csa­tornaövezetet, ide költöztették közel-keleti főhadiszállásukat, új repülőtereket és haditengerészeti támaszpontokat építettek a sziget partjain. A közel tízezer négyzet­kilométernyi területű Ciprus a Földközi-tenger harmadik legna­gyobb szigete, közel a török és a szirial partokhoz, a Földközi-ten­ger keleti medencéjében a hajó­zási és légiutak fontos csomó­pontja — mindez fokozza straté­giai fontosságát, A sziget lakossága valamivel több, mint félmillió: ebből több mint négyszázezer görög és mint­egy 90 0OÖ török, nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többségét ki­tevő görögök annál hevesebben tiltakoznak az angol megszállók jelenléte ellen, minél több angol egységet dobnak át Szuezből. A görög lakosság nemzeti önrendel­kezési jogot -követei, hogy az au­tonómia birtokában egyesülhessen Görögországgal. Az angolok arra hivatkoznak, hogy Ciprus hrit koronagyarmat, s így a sziget sor­sa — őfelsége kormányának bel- ilgye. Ciprus kérdésében éles el­lentét támadt London és Athén között. Az angol—görög vitában bz angolok maguk mellé állítot­ták Törökországot Is, azon a cí­men, hogy a sziget lakosságának mintegy húsz százaléka török nemzetiségű. Ciprus a viszály al­mája — az atlanti tömbhöz tartozó három ország — Anglia, Törökor­szág és Görögország között; A ciprusi görögöket sújtó angol ter- rorintézkedések elleni tiltakozár- sul Görögország legutóbb nem vett részt a földközi-tengeri NATO-hadgyakorlatokon s való­ságos jegyzék- és sajtóháború tört ki a két ország között. A ciprusi válság ügyében Anglia kezdemé­nyezésére augusztus 29-én össze­ült a három érdekelt kormány képviselőinek értekezlete. A ta­nácskozáson azonban az elsősor­ban érdekelt fél: Ciprus lakossá­ga nem képviselteti magát. A Ciprus nélkül Ciprusról tárgyaló tanácskozáson az angol külügy­miniszter kifejtette az angol ál­láspontot, de ennek alaptalansá­gát maga az értekezlet ténye vi­lágította meg: a görög külügymi­niszter visszautasította azt az ér­velést, hogy Ciprus jövője Anglia belügye — olyan érvelés ez, ame­lyet maguk az angolok cáfoltak meg azzal, hogy az angol—török —görög nemzetközi értekezletet összehívták. A vita így jogi sík­ről stratégiai kérdésekre terelő­dött. Valóban: sem az angol, sem a görög, sem a török kormánynak nem Ciprus lakosságának jóléte, joga, jövője fáj, hanem összeüt­köző hatalmi érdekekről -— tá­maszpontokról van szó. Az amerikai sajtóból kiderül, hogy az Egyesült Államokat sem hagyja hidegen a ciprusi viszály. A New York Times szerint: „A Ciprus feletti háromoldalú vita ízléstelen és teljesen felesleges. A hisztéria megmérgezi a szövetsé­gesek viszonyát és zavarhatja a Földközi-tenger keleti térségének hadászati egyensúlyát. A NATO dolga, hogy utasítsa tagállamait, hagyjanak fel a veszekedéssel.“ Ez a figyelmeztetés arra a ten­denciára utal, hogy a Cipruson vitatkozó hatalmak egyezzenek meg — a ciprusiak bó'rére. A sza­badságszerető ciprusi nép azon­J ban nem kér az ilyen megoldás­ból. Ciprus népe, amely a múlt­ban non egyszer ragadott fegy­vert a török és az angol elnyo­mókkal ‘ szemben, mindinkább egyesíti erőit annak érdekében, hogy hazája ne legyen többé ide- I gén gyarmat Ez a cél Ciprus , érsekétől a kommunista pártig közös harcra egyesíti a sziget ha­zafias közvéleményét Szudán jövője valószínűleg az év végén tartandó népszavazáson dől el. A szudání parlament a múlt héten egyhan­gú határozatot hozott a Szudán jövőjére vonatkozó kérdés nép­szavazásra bocsátásáról. Eddig a parlamenti döntésig hosszú út vezetett, Szudán, ez a mintegy két és félmillió négyzet­kilométernyi területű nagy ország, 56 esztendeje közős birtoka, kon- dominíuma volt Angliának és Egyiptomnak. A Felső-Nilus vidé­kén elterülő t'bb mint hatmillió lakosú ország feletti angol-egyip­tomi közös uralom 1899-ben, az úgynevezett Mádhi-felkelés elfoj­tása után kezdődött. A közös an­gol-egyiptomi birtokon természe­tesen Angliáé volt a vezető szerep; Azonban Egyiptom, amióta fel­mondta az angol-egyiptomi szer­ződést. mindent elkövet, hogy elő­mozdítsa Szudánnak Egyiptommal való egyesülését, Anglia pedig ez­zel szemben meg akarja tartani szudási pozícióit, kiéleződtek a Szudánnal kapcsolatos angol­egyiptomi ellentétek. Az 1953a február 12-én megkötött úgyneve­zett szudání egyezményben Ang­lia és Egyiptom vállalta, hogy „együttműködik Szudán önkor­mányzatának elősegítésére“. Ezt az együttműködést azonban a szó- banforgó kormányok sajátosan értelmezik. Minthogy Angliának kevés lehetősége van arra, hogy Szudánt továbbra is fennhatósá­ga alatt tartsa, az angol politika azon fáradozik, hogy Szsdán na az Egyiptommal való egyesülés* hanem a függetlenség mgllelt döntsön. Magától értetődik, hogy az angol uralkodókörök nem a szudási nép érdekében, hanem a maguk befolyásának megőrzés« érdekében akarják előmozdítani ezt a megoldást. Az elmúlt két esztendő eseményei arra mutat­nak, hogy ez az angol törekvés bizonyos sikerrel jár. Az egyipto­mi befolyást komoly mértékben csökkentették Szudánban. Ennek egyik legvilágosabb jele, hogy íz- mail el Aszhari szudáni minisz­terelnök, akit az egyesülés jelsza­vát hirdető Unionists Párt vá­lasztási győzelme juttatott a ken« mány élére, ma már eltávolodott az egyiptomi-szudáni unió eszmé­jétől. Ezzel van összefüggésben a szudání ügyek egyiptomi minisz­terének, Szaleh Szalem őrnagynak a múlt hét*n történt leváltása; Szalem miniszter menesztése — mint erre a Reuter egyik hírma­gyarázója rámutatott — szudáni politikájának kudarcával magya­rázható. A szudáni parlament döntését, amely népszavazásra bízná Szu- j dán jövőjének eldöntését, még j Angliának és Egyiptomnak jóvá ! kell hagynia. Nagyon valószínű, | hogy e' kérdés újabb viták — és j alkudozások sorozatát indítja meg az érdekelt félek között. Bármi- I lyen formában is kerüljön sor a népszavazásra, vagy a választá­sokra, London, Kairó és Khartum egyaránt megállapodott a nemzet­közi ellenőrzés szükségességében, A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság tagjaivá Indiát, Pakisztánt, Ju­goszláviát, Norvégiát, Svédorszá­got, Svájcot és Csehszlovákiát ké­rik majd fel. A nemzetközi köz­vélemény érdeklődéssel várja a népszavazást, amely bizonyára meghatározza majd Szudán nem­zeti fejlődésének irányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom